Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-30 / 282. szám

1994. november 30., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Kitüntetett véradók PÁSZTÓ. A polgármesteri hivatal tanácskozó termében ke­rült sor a véradók kitüntetésére. Az összegyülteket - hetven fő - Kanyó Pálné, a területi vöröskeresztes titkár köszön­tötte, majd a Variates Kft. műsora után dr. Dömsödy Péter, a megyei Vöröskereszt elnöke, a megyei állami egészségügyi és tisztiorvosi szolgálat igazgatója, méltatta a véradók em­berbaráti tevékenységét, majd kitüntetéseket adott át a ki­váló véradóknak. Kabács Orbán (80-szoros), Papp József (60-szoros), Kecskés Ferencné, Pócza Ár­pád, Csépe Sándor, Nyíri Ká­roly (50-szeres), Veres Elekné, Kovács Gyuláné (40-szeres), Tóth László, Kiss György, Seres Sándor, Pászti Istvánné, Tusák János, Tóth József, Hényel László, Tóth Gyula, Gyetván Józsefné (30-szoros), Városi Gáborné, FALIKÚT SZOMJAZÓKNAK. Szarvasgedén, ebben a kis községben a polgármesteri hivatal bejárata mellett építtették meg a Mária-falikutat. Felvételünkön: Pálinkás József „barátkozik” a vízcsappal. Fotó: Verebélyi Anita AZ UJ ESZTENDŐBEN HITEL NÉLKÜL GAZDÁLKODNAK Vallom: virágzó gazdaságot teremtek Koselka László, Hényelné Petrovics Éva, Tolnai Béla, Sőregi Zoltán, Faragó Sán­dor, Prezenszki Mihály (20-szoros), Pászti Judit, Falta Károly né, Sneider Lász- lóné, Turányikné Borsik Éva, Veres Mátyásáé, Kiss Tamás, Pusztai Béla (10-szeres). Rajtuk kívül még negyven véradást szervező személy kapott kitüntetést és jutalmat. Verselnek és főznek Pásztó. Befejeződött a két- tannyelvű Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskolában az osztályszinten szervezett vers- és prózamondó ver­seny. Az iskolai szintű megmérettetést december elsején tartják. Palotás. Az óvodai konyha és a szociális étkez­tetés technikai fejlesztésére több százezer forintot köl­tött az önkormányzat. A be­ruházás jóvoltából 130-150 személynek főznek. Sikeres pályázatok Szarvasgede. Négy év alatt kü­lönböző pályázatokon 27 millió 700 ezer forintot nyert az ön- kormányzat. A kapott pénzt a község lakóinak gyarapítására fordították. A legnagyobb ösz- szeget - 19 millió forintot - az egészséges ivóvizet adó ivó- vízhálózat kiépítésére használ­ták fel. Kistérségi támogatás címen 1 millió 800 ezer forinthoz ju­tott a falu. Szociális támogatás címen 640 ezer, környezetvé­delmi célokra 419 ezer, neve­lési segélyként 361 ezer forin­tot kapott a település, ehhez jött még az állami támogatás. ERDÖTARCSA. - A megalakuláskor azt mondtam, hogy mezőgazdasági szövetkezetünkből négy év alatt virágzó gazda­ságot teremtek. Az idén a második évet zárjuk. Jövőre saját pénzünkből gazdálkodunk. Vagyongyarapodásunkat jelzi, hogy a kezdéskor meglévő 50 fejőstehén-állomány mára 160-ra emelkedett, gépek fejlesztésére pedig 8 milliót fordítottunk. Se­gítségükkel minden mezőgazdasági munkát időben el tudunk végezni - mondta Lakatos Kiss János Barnabás, a mezőgazda- sági szövetkezet igazgatóságának elnöke. Baj nem jár egyedül — Az ez évi munkát jellemző, minősítő előzetes számok mi­vel biztatnak?- Ahogy számol­gatom, eljutunk ad­dig, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hitele­inket visszafizetjük, annak ellenére, hogy reménybeli lehetősé­geinket a naprafor­gónál az aszályos időjárás lelohasz- totta. Ugyanis, a ter­vezett termésnek csupán a 60 százalé­kát takarítottuk be. Szerencsétlensé­günkben az a szeren­csénk, hogy nem fe­ketét, hanem csíkosat vetettünk, amiért tonnánként 4 ezer fo­rinttal többet kap­tunk. Sajnos, e növénynél az ér­tékesítés során nekünk járó pénzhez még nem jutottunk hozzá. Szeptemberben a velünk szerződésben állók sürgették a napraforgó aratást. Mi ezt meg­tettük. Elszállítására mégsem a szerződés szerinti szeptember végén került sor, hanem no­vemberben. A nekünk járó ösz- szegre csak később számítha­tunk, holott vannak fizetési kö­telezettségeink. A hitelezőknél próbáljuk igazunkat bizonyí­Lakatos Kiss János Barnabás: A hiteleink elengedéséről szó sincs tani, de nem sok sikerrel.- Ahogy mondani szokták: a baj nem jár egyedül! - vetem közbe.- Bekerültünk az adóskon­szolidációba. Ebben nagyot csalódtunk, mert a hiteleink el­engedéséről szó sincs. A köl­csönt adó bank a 4 milliós adósságunkból 2 milliót két évre átütemezett üzleti kamattal - ki tudja, az mikor mennyi? -, a másik két millióért szövetke­zetünkben részvényessé vált, amit öt év múlva vissza kell vá­sárolnunk. Szerződésben vállal­tuk, hogy tb-tartozásunkat két részletben fizetjük meg. Ennek ellenében elengedik a kése­delmi kamatot. Saját bevételből- A szövetkezet új földtulaj­donosai mire számíthatnak az év végén, netán jövőre?- Bérleti díj címén aranyko­ronánként 13 kg búzát vettek át. A nagyüzem aktív tagjainak havi jövedelme biztosított. Ta­valy és tavalyelőtt, évenként 30-30 százalékkal emeltük bé­rüket. A háztáji termelés költ­ségeit ebben az esztendőben 50 százalékkal mérsékeltük, jö­vőre pedig el akarjuk törölni. Ha lesz nyereségünk, azt szo­rító fizetési kötelezettségeink teljesítésére fordítjuk. Már most látszik, hogy az új eszten­dőben hitel nélkül tudunk gaz­dálkodni, saját bevételünkből finanszírozzuk működésünket, mégpedig a havi 2,5 millió fo­rintot jelentő tej eladásából.-Ha jól emlékszem, leg­utóbbi beszélgetésünkkor is hangsúlyozta, a hitel nélküli gazdálkodás elérését. A mai vi­lágban és főleg megyénk mező- gazdaságában ez pedig nem kis dolog.- Megalakuláskor mondtam, hogy szövetkezetünkből négy év múlva virágzó gazdaságot teremtek. Az idén a második évet zárjuk. Vagyonúnkat nem éltük fel, hanem tovább gyara­pítottuk. Az induló 50-es tehé­nállományunkat 160-ra növel­tük, 8 milliót fordítottunk gé­pek vásárlására. Velük minden munkát időben el tudunk vé­gezni, az új esztendőben pedig hitel nélkül gazdálkodunk. (venesz) Veszélyessé vált, ezért átépítik a héhalmi iskolát Az általános is­kola bővítése azért vált szüksé­gessé, mert több tanteremben élet- veszélyessé vált a tanítás. A tervek szerint a beruhá­zás jelentős, het­venöt százalékos állami támogatás­sal és huszonöt százalékos ön- kormányzati hoz­zájárulással való­sul meg. A tizennyolc- millió forintos fej­lesztés magába foglal három tan­termet, egy kon­dicionálótermet, tartalmazza még a központi fűtési rendszer kiala kítását, továbbá különféle fel újításokat és átalakításokat. RÖVIDEN PÁSZTÓ. November 30-án, ma kollégiumi est lesz a Tittel Pál Kollégium­ban. A szakköri foglalkozá­sokon a tanulói csapatok számítástechnikában, kép­zőművészetben és csecse­mőápolásban vetélkednek. MÁTRASZÓLŐS. A Prímagáz új rendszere alap­ján oldották meg az általá­nos iskola fűtésének korsze­rűsítését, ami 800 ezer fo­rintba kerül. Az ehhez szük­séges pénz 50 százalékát - mivel ez nem szerepelt az éves költségvetésben - az iskola vezetése takarékos­ságból teremtette elő, amíg a másik felét többletbevéte­léből fedezte. FELSŐTOLD. Az ön­kormányzat az alsótoldi mezőgazdasági szövetkezet­től 300 ezer forintért meg­vásárolta a nagyüzem tulaj­donában lévő irodahelyisé­get és telephelyet. Az ehhez szükséges pénzt kistérségi pályázaton nyerték el. Az épületet munkahely bőví­tésre kívánják felhasználni. CSÉCSE. Rászorultság alapján, a helyi rendeletnek megfelelően 52 személynek 176 ezer forintot fizetett ki az önkormányzat átmeneti segély címén. Az év végéig előreláthatólag még 30 esetben lesz lehetősége vál­tozó összegben ilyen jellegű anyagi támogatást nyújtani. KISBÁGYON. Miklós napján a faluban sétáló Mi­kulás egy-egy szaloncukor­ral kedveskedik mindazok­nak, akikkel a faluban talál­kozik. Felkeresi az időseket, ellátogat az iskolába, az óvodába, s mindenütt sze­rény ajándékot nyújt át. A megújhodott intézményt jövő nyárra kell átadni Fotó: v. A. A munkálatok kivitelezői 1995. júliusára ígérik az intéz­mény átadását. Ugyanakkor még a tél beállta előtt minden­képpen tető alá akarják hozni a létesítményt. Az oldalt szerkesztette Venesz Károly Holnapi lapszámunkban Bátonyterenye és környéke Kisebbségi gyűlés Bujákon Ébredjetek bujáki cigá­nyok! - volt a mottója a községben megtartott vá­lasztási gyűlésnek, amely a cigány kisebbségi önkor­mányzat létrehozását szorgalmazta. A rendezvényen csaknem ötyenen vettek részt. Berki István, a Phralipe helyi el­nöke ismertette a jelenlegi helyzetüket és a jövő terveit. A szervezet sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem részesült; a kisebbségi és a községi választások után várnak jelentősebb vál­tozást. A községi önkor­mányzatba is van jelöltjük. A gyűlésen részt vett és felszólalt Osztojkán Béla or­szágos pártelnök, valamint Nagy Béla bujáki polgár- mester jelölt. Most az abrakos tarisznyát ketten markolják Az önkormányzati törvényben végrehajtott módosítás, amely szerint a jövőben a munkáltatói jogokat a jegyzőkre ruházza át, nem váltott ki különösebb megrázkódtatást. Más és más indít­tatásból ki-ki a maga módján vélekedik az új joggyakorlat be­vezetéséről: a jegyző dönt, a polgármesternek pedig egyes mun­kajogi kérdésekben egyetértési joga van.- Ahogy most van szabá­lyozva, nem jó. Nem kívánom, hogy engem vagy a polgármes­tert ruházzák fel a munkajogi kérdések kizárólagos gyakorlá­sával. A törvény ne tegye hozzá, hogy ilyen jellegű egye­tértésre van szükség. Mi eddig is együtt alakítottuk ki közös véleményünket, hajtottuk végre döntéseinket, a legkisebb sze­mélyi ellentétek nélkül. Jelen­leg kisközségünknél egy felelős elég lenne - állítja Orosz Zol­tán, a csécsei önkormányzat jegyzője. Szavaival Barna István pol­gármester is egyetért: csinálja csak a jegyző egyedül!- Szerintem a jegyző jobban meg tudja ítélni, kit tart alkal­masnak erre a munkára - foly­tatja az előbbi gondolatot az ál­lamigazgatási főiskolát végzett Kucsikné Tőkés Katalin, aki nemrég jött vissza szülési sza­badságáról, és az önkormányzat újraválasztásáig megbízott jegyzőként tevékenykedik. így folytatja: -Bár nekem nincs nagy jegyzői múltam, az új jogkör gyakorlása nem okoz semmiféle gondot, mert a pol­gármesterekkel eddig is jó volt a munkakapcsolatom, döntések előtt mindent megbeszéltünk.- Érdemle­ges változást nem hoz, mi­vel a köztiszt­viselők kine­vezéséhez, felmentéséhez, a vezetői meg­bízással kap­csolatos jogok gyakorlásához lényegében a jegyző és a polgármester közös döntése szükséges. A törvényi sza­bályozás a jegyzőt nevezi meg egyéni munkáltató­nak, ugyanak­kor hozzáfűzi a polgármesteri egyetértést is. Eddig a jegyző­nek csak véleményezési joga Fából vaskarika! - véle kedik Sisák Imre volt. A tör­vénymódosítás következtében a fegyelmi jog gyakorlása kizá­rólag az ő fel­adata lesz. Vé­leményem sze­rint a lényeges változás az lett volna, ha a je­lenlegi szabá­lyozást úgy ala­kítják ki, hogy a munkáltatói jog gyakorlója a jegyző, a pol­gármesternek pedig vélemé­nyezési joga van. A jegyzők a polgármesteri hivatalok szakmai vezetői, ezért indokolt lenne, a köztiszt­viselők fölötti munkáltatói jog érdemleges gyakorlását biztosí­tani a részükre. Ezt indokolja továbbá az is, hogy a köztiszt­viselői kar stabil legyen, mun­kájukkal kapcsolatban megala­pozott szakmai értékelések, minősítések szülessenek. Az új helyzet olyan lesz, mint amikor egy abrakos tarisznyát ketten fognak, vélekedik dr. Tassy Borbála, a pásztói város jegy­zője.- Fából vaskarika! - foglalja röviden össze véleményét Sisák Imre, a mátraszőlősi önkor­mányzat jegyzője. -Ott, ahol eddig sem volt meg az össz­hang a két vezető között, ott a polgármesteri egyetértés sem garantálja, hogy megjavulnak a munkakapcsolatok. Nálunk ilyen gond nincs, remélem a jö­vőben sem lesz. Minden kér­désben és területen jól együtt­működünk. V.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom