Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-01 / 257. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. november 1., kedd INNEN-ONNAN ­— Támogatás Nógrádban A kormány által hátrányos helyzetűnek ítélt földtulaj­donosoknak az Állami Fej­lesztési Intézet megkezdte a földalapú támogatások kifi­zetését. Nógrád megyében ez előreláthatólag 30 millió forint bevételt jelent majd az érintetteknek. A téli sportok barátainak A kőbányai vásárvárosban a Hungexpo Rt. Tourist Stú­diója november 3-tól 6-ig rendezi meg a téli sportok szerelmeseinek találkozóját, a Hó-Show-t. Több mint száz sportszergyártó és -forgalmazó, utazási iroda és sportegyesület vonultatja fel kínálatát, a sportruházati j cikkektől a téli utazási aján­latokig. Sí- és korcsolyabör­zét is rendeznek, az igé­nyektől függően akár na­ponta is. Szerény lehetőségek Idén várhatóan 2-3 száza­lékkal nő a bruttó hazai ter­mék (GDP). A gazdaságban az év elején tapasztalt nega­tív tendenciák azonban foly­tatódnak, tovább romlik az egyensúly, így a folyó fize­tési mérleg hiánya az év vé­gén várhatóan 3,5 milliárd dollár lesz. A növekedés mögött azonban kétharmad részt olyan tényezők húzód­nak meg - a növekvő fo­gyasztás, az államháztartás túlköltekezése - melyre ala­pozva jövő évre a gazdasági növekedés nem folytatható. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 172,90 175,90 Ausztrál dollár 79,16 80,50 Dán korona 18,04 18,34 Finn márka 23,10 23,44 Francia frank 20,62 20,96 Görög drachma (100) 45,77 46,57 Holland forint 62,95 63,99 ír font 171,29 174,09 Japán yen (100) 109,44 111,30 Kanadai dollár 78,60 80,12 Kuvaiti dinár 358,87 365,53 Német márka 70,57 71,77 Norvég korona 16,23 16,51 Olasz líra (1000) 68,95 70,17 Oszt. schilling (100) 1002,711019,41 Spanyol peseta (100) 84,79 86,25 Svájci frank 84,57 85,89 Svéd korona 14,76 15,00 USA-dollár 106,43 108,43 ECU (Közös Piac) 134,51 136,75 .Az oldalt összeállította: Faragó Zoltán Magángazda a mókuskerékben Mohora határában vetik az őszi búzát. A traktort Jasztrapszki János vezeti, aki a szandai téesznél dolgozik. A jókora földda­rab túlfelén Kukucska Lajos amolyan igazi tulajdonosi szem­mel méregeti, hogy haladnak a munkálatok. Amúgy Kukucska úr mezőgazdasági technikumot végzett, így hát konyít valamit a mezőgazdasághoz. Vele beszélgetünk az alábbiakban. A mókuskerék-vetógép: nehéz munkagépet bérelni- Óné a föld, vagy csupán bérli?- Az enyém. Úgy volt, hogy az apósom hadifogságáért ka­pott kárpótlási jegyeinek egy részéből földet vásároltunk- jobb híján.- Mennyi földjük van?- Amit itt lát, ez hét hektár.- Ugye nem mindet látom?- Nem. Rétünk is van. -Mondta a traktoros, hogy bérben müvelteti a területet. Megéri?- Dehogy! Csak hát nincse­nek gépeink. Nekem meg ráa­dásul van munkahelyem is. Ilyen körülmények között ma­radt ez a megoldás.-Naiv a kérdés: miért nem vásárolt gépeket?- Ennek anyagi okai vannak. Nincs elég mozdítható tőkénk.-És a hitel?- Ilyen kamatok mellett erre gondolni sem szabad.- Nem lehet olcsó mulatság a bérleti megoldás!- Bizony nem. De még örül­hetek, hogy sikerült traktort és vetőgépet bérelnem, hiszen ősszel a környező téeszek is le­terheltek.- Mégis, mennyi hasznot hoz ez a terület?- Ha mindent felszámolok, és az időjárás is kegyes lesz, ta­lán kijövünk nullára. Olyan összegeket kell befektetni, hogy az fantasztikus. Egy évig benne áll az ember pénze, és esetleg visszajön, amennyit rá- költöttem.- Akkor miért dolgozik?- Parlagon mégsem hagyhatom! Az az igaz­ság, hogy ed­dig eléggé el­hanyagolták a földet, nehéz lesz helyre­hozni. Arra is gondolni kell ebben a külö­nös világban, hogy esetleg megszűnik az ember mun­kahelye.-Látom, ott a távolban kukoricát termesztett? Mennyiért jön a kombájn?- Kétféle Fotó: Rigó Tibor megoldás lé­tezik. Több­nyire vagy hektáronként fizetek ötezret vagy óránként. Nem sok a különbség, mert egy óra alatt levág a kombájn egy hektárt. Ja és még hozzá jön az áfa. Ned­ves a kukorica, szárítani kell.-Mennyiért adja el a kuko­ricáját?- A májusi morzsoltért ad­nak 950 forintot. Ha magas a víztartalom levonják a szárítási költséget is. A végösszeg úgy hétszáz körül mozog. Tároló kapacitásom nincs, nem tudom szántani...- Azért nem adja fel?- Ez olyan mókuskerék, amit nem lehet abbahagyni. (ádám) Rettenetes rágcsálóveszély rétjeinken! A mezei pocok veszélyes mértékű felszaporodása figyelhető meg a pillangósokban, a gyepes területeken, az utak mentén, to­vábbá a gyümölcsösökben és a málnásokban is. A rágcsálók a fertőzött területekről áttelepszenek az új vetésekbe is. A mezei pocok igen gyorsan szaporodó kisemlős, s így rövid idő alatt egyre több kultúrában - a kiskertekben is - kiterjedt fertőzési gócokat hozhat létre. Járatkészítése, táplálékszer­zése, rágcsálása mentén a nö­vényzetet kisebb-nagyobb fol­tokban teljesen kipusztítja. Nem alszik téli álmot, így káro­sítását akár a hótakaró alatt is folytathatja. A termelőnek nem csak érdeke, hanem kötelessége is megakadályozni a kártevő veszélyes mértékű felszaporo­dását! Az őszi időszakban két lakott járat száz négyzetméte­renkénti egyedsűrűség mellett már indokolt a védekezés (saj­nálatos módon helyenként a fertőzöttség mértéke már ennek a többszöröse!) A mezei pocok elleni véde­kezésre beszerezhető (ma már kis csomagolásban is), a Ro- dentin 75 nevű rágcsálóirtó szer, mely kukoricadara alapú csalétek. Ennek következtében hatékonysága annál jobb, minél kevesebb zöld növényzet (ku­korica táplálék) van a fertőzött területen, mert így a pocokné­pesség a csalétek fogyasztására kényszerül. A Rodentin 75 fel- használása 10-20 kg/hektár kö­zötti mennyiségben engedélye­zett. A kijuttatandó csalétek mennyisége a mezei pocok tényleges egyedszámától függ. Magasabb dózisban 8-10 lakott járat száz négyzetméterenkénti egyedsűrűség esetén kell al­kalmazni, ha a népesség ennél is nagyobb, a kezelést 10-14 nap múlva meg kell ismételni (a túlélő, a már alacsonyabb pocoknépességgel arányos, csökkentett mennyiséggel). Kis felületek kezelése elvégezhető a járatok elé 1 dkg-nyi csalétek szórásával, melyet három egy­mást követő napon meg kell ismételni. Vadvédelmi okokból a terü­leti dózist nem lehet az engedé­lyezettnél feljebb emelni, va­lamint alacsonyabb fertőzöttség esetén kisebb dózisban kell fel­használni úgy, hogy a kijutta­tott mennyiség a pocokállo­mány felszámolásához ele­gendő legyen, de a kártevő pusztulása után a területen ne maradjon csalétek, melyet a vadak elfogyaszthatnának. Nógrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Nullával egyenlő a remény A mátraszolosi Soregi Mátyás maga műveli a kárpótláson vásárolt termőföldjét.- A feleségemnek járó két és fél hektár kárpótlási földet én művelem, a nekem járó másfél hektárt pedig a kisszövetkezet­ben hagytam mint résztulajdo­nos. A feleségem földjén az első évben tavaszi árpát vetet­tem, de nem jött be. A talaj­munkákért a vetőmagért, a be­takarításért 67 000 forintot fi­zettem. Hektáronként 30 mázsa termett, ami három mázsával kevesebb mint a szövetkezeté, mert nem szórtam rá műtrágyát.- Mire elég a saját termés?- Van hat disznóm, csirkék, két évig elég lesz nekik a ta­karmány. De nemcsak nekik, hanem a fiamék állatainak is.-Az első sikertelen év után abbahagyja vagy folytatja?-Az idén őszi búzával ve­tette be a kisszövetkezet a két és fél hektárunkat. A munkála­tokért fizetendő összegről a hé­ten sorra kerülő vezetőségi ülé­sen döntünk, úgy hogy a kecske is jóllakjon meg a káposzta is megmaradjon. A idős, tehetet­len, résztulajdonnosokon is sze­retnénk segíteni. A közgyűlés döntése szerint a résztulajdono­sok aranykoronánként nyolc ki­logramm terményt kapnak bér­leti díjként. Sőregi Mátyás ipari nyugdí­jasként kérte felvételét a kis­szövetkezetbe. A tagok bizal­mából került a felügyelő bizott­ságba.-Nem szoktam előre beje­lenteni mikor hová megyek, de most is a kiadott munkát ellen­őrzőm - mondja, majd kisvár­tatva a következőkkel folytatja: az idei év átlagosnak mondható a kisszövetkezetben. Ezt a ta­nyát 2,5 millióért vettük az ön- kormányzattól - mutatja az ab­lakaitól megszabadított épüle­teket. Az árát a tagok adták össze, lehetőségük szerint.-Ha lesz pénzük a rendbe­hozatalra, akkor a tehenészeti telepet újra benépesítik?- A mezőgazdaság a 24-ik bukott órában van. Ha a kor­mány nem segít akkor csődöt mondunk. 35 százalékos banki kamatra, fejlesztésre pénzt fel­venni egyenlő az öngyilkos­sággal. Olyan mezőgazdasági szövetkezet pedig nincs, ame­lyik határidőre vissza tudná fi­zetni a kölcsönt. A késést 50 százalékos kamatos kamattal sarcolják meg a bankok. Ezt pedig lehetetlen kigazdálkodni!- Miben reménykedik?- Abban, hogy Hóm Gyula tesz valamit a mezőgazdaság asztalára. Ha viszont csak any- nyira futja az erejéből mint az előző kormánynak, akkor hadd ne mondjam ... V. K. A TETŐVEL KEZDŐDIK A HÁZ ÉPÍTÉSE. Fiatal japán szakemberek olyan építési technológiát dolgoztak ki, amelynek segítségével felülről kezdik a munkát: a régi tetőszerkezetet megemelik, majd ráépítik az emeletet. A kivitelezés mindössze hét órát vesz igénybe. Jockey Ewing kollégái az Alföldön Jelentős mennyiségű olajat ta­lált Dány község térségében legutóbbi fúrásával a Mól Rt. A kutatás része annak a földtani kutató programnak, amelyre a társaság évente mintegy hétmil- liárd forintot költ. Az Alföldön és Zala megyében több mint 70 ezer méternyi fúrással keresik az újabb olajkészleteket. A föld mélye még rejt olajat, bár an­nak egy része csak igen költsé­ges eljárásokkal hozható a fel­színre. A jelenleg ismert készle­tek elegendők arra, hogy a mai kapacitással még legalább tíz évig termeljen a hazai olajbá­nyászat. A Mól Rt. terjeszkedik külföldön is, így Tunéziában és Algériában végeznek fúrásokat. A saját olaj aránya hazánkban 25 százaléka a felhasználásnak, a többi import. A fokozott biz­tonság érdekében született az elmúlt évben az a törvény, amely arról rendelkezik, hogy 1998-ban már 90 napra ele­gendő olajat kell tárolni a jelen­legi 30 nappal szemben. A Kő- olajtermék Készletezők Szö­vetsége tendereket hirdet az új tárolók kialakítására. Kinek tartozzon a gazdálkodó? Az őszi munkák beindulását jelzi, hogy a termelők már sorban állnak a vetési támogatásért. A kistermelők a betakarítási, szál­lítási és talajmunkák magas szolgáltatási költségei miatt ismét nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, s ezért várhatóan a tavalyi­nál többen kényszerülnek majd igénybe venni a kamattámoga­tott hiteleket. Vajon milyen helyzetet teremt ez? A gazdálkodók többsége tar­tozik a társadalombiztosításnak és az adóhivatalnak. Van olyan megyei tb. igazgatóság, ame­lyik mentesíti a késedelmi pót­lék fizetése alól a gazdaságo­kat, és lehetővé teszi a tartozá­sok részletenkénti törlesztését is, ha vállalják, hogy egész évi hátrányukat rendezik. Az APEH is hajlik a kompromisz- szumokra, mert szerintük is jobb egy működő üzem, mint egy felszámolás alatt álló szét­zilált szervezet, az állam terheit növelő munkanélküliek töme­gével. Megegyezést keresnek tehát ők is, mielőtt a végrehaj­tót küldenék adósaikhoz. Az üzemek is nehéz helyzet­ben vannak: általában késve hozzák nyilvánosságra a hitel­átütemezést lehetővé tevő jog­szabályokat, és akkor születnek meg a döntések, amikor tarto­zásaikat már kifizették. A ban­kok olyan hitelszerződéseket diktálnak, amelyek szerint az értékesítésekor a befolyó pénz­ből - akár az adós beleegyezése nélkül is - leemelhetik a szám­láról az őket megillető törlesztő részleteket. Ilyen körülmények között nincs választási lehető­ségük a gazdálkodóknak, hogy tartozásaikat rangsorolják és a számukra előnyös törlesztési módot válasszák. VONULÓ BIRKÁK MADRID UTCÁIN. A háromezer birka, négy pásztor és néhány kutya kíséretében vonult végig a spanyol fővároson. A nyáj a téli telelőhelyre vonult a Pi- reneusokból, és bár korábban más útvonalon terelték a gyapjas jószágokat, Madrid la­kossága éljenezve fogadta a forgalmi dugót okozó hatalmas birkanyájat. (feb fotó) Vevőre váró műemlékek Nógrád megyében tucatnyi kastély és kúria vár eladásra. Érdekességként megemlít­hető, hogy Herencsény szom­szédságában egy gótikus ká­polna is a hasznosítandó mű­emlékek listáján szerepel. Az országban kétezer kas­tély, vadászkastély, kúria, kas­télyszerű birtokközpont talál­ható. Fontos lenne megfelelő felújításuk, hasznosításuk. A kastélyok közül 780 élvez mű­emléki védettséget. A kastélyok építészeti jelentőségükön túl gyakran a társművészetek gaz­dag anyagát is szolgáltatják. Az 1981-ben kezdett kastélyprog­ram során 26 üres, 32 rosszul hasznosított és 14 műemléki szempontból védett középület­nél kezdték meg a felújítási nunkákat, így legalább az ál­lagmegóvást sikerült elvégezni. 1984-ben öt kastély és hét vár felújítására külön programot indítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom