Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26-27 / 279. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet 1994. november 26-27., szombat - vasárnap Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal Kovács P. József vall a szépségről Sokat számítanak a szépen megfogalmazott gondolatok A Nógrád Szépe ’94-válasz- tás műsorvezetője a közis­mert és népszerű Kovács P. József (53) volt. A konferálá- son kívül a versengő höl­gyekkel el is beszélgetett a színpadon - ezért rettegtek tőle már jó előre . ..- A szépségverseny után kézenfekvő a kérdés: van nőidé - álja?- A barna szemű és hajú, kisportolt alakú, nem túlságosan sza­bályos szépségek tet­szenek. Talán egysze­rűbb azt felsorolni, hogy mit nem szere­tek! Például azt, ha egy nőnek ápolatlan a keze, dohányszagú a szája, beszédhibás, vagy éppen obszcén szavakat használ. Ha egy Claudia Schiffer, akkor sem tetszik. Szakmai ártalom, de nekem sokat számíta­nak a szépen megfo­galmazott gondola­tok!-A hölgyek beszé­dével elégedett?- Ilyen helyzetekben az a legfontosab, hogy a kérdéstől függetlenül úgy fogalmazza meg a válaszát, hogy vonzóvá tegye magát. Ha valaki „hát”-tal kezdi a mondatait - akkor én azt már nem is tudom igazán becsülni...-Említette, hogy van egy felnőtt lánya. Engedné öt in­dulni egy szépségversenyen?-Brigittát nem befolyáso­lom a döntéseiben. Egyébként a firenzei iparművészeti egye­temen tanul, két nyelven be­szél, és a külső megjelenésnél sokkal többre tartja a belső ér­tékeket és a tudást - pedig na­gyon szép lány!- Gyakran lép fel műsorve­zetőként szépségversenyen?-Ez volt a negyedik vagy ötödik alkalom. Salgótarján­ban már vannak hagyományai a szépségversenyzésnek, és a tapasztalt közönséggel sokkal könnyebb együtt dolgozni. Ami a női divatot és szépséget illeti, van róla némi fogal­mam, hiszen a feleségem, Mercsényi Marietta iparmű­vész, egyben egy nagy divat­cég tulajdonosa. Kovács P. József régebben is gyakran járt irodalmi és ze­nés esteken Salgótarjánban, s egyik kedvenc fellépési helye volt. Szívesen jön máskor is. Faragó Zoltán VADNYUGATI LEGENDA A NÓGRÁD MEGYEI MOZIK MŰSORÁN Bátyjaival az oldalán maga lett a törvény Ha van férfi a vadnyugat tör­ténetében, akiről bizton állít­hatjuk, hogy legendás hírét nem az utókor élénk fantáziá­jának vagy kritikátlan hős­kor-romantikájának köszön­heti, akkor Wyatt Earp ilyen férfi volt. Az ifjú ember édesapjától azt az életre szóló tanítást kapta, hogy nincs fontosabb egy tisz­tességes ember számára, mint az igazság és a család'. A kor azonban - a vadnyugat legva­dabb és legféktelenebb évei - nem az a kor volt, amelyben egy igazságszerető ember bé­késen éldegélhet a családi fé­szek biztonságában. Igazság vagy család - választani kellett. Wyatt ártatlan fiúként indult útnak, s a vándorlásai során át­élt és megszenvedett kalandok az igazság rendíthetetlen harco­sává és a törvénytelenségeket nem tűrő, kérlelhetetlen, ke­mény férfiúvá edzették. Bátyja­ival az oldalán maga lett a tör­vény. Nyolcvanegy éves korá­ban halt meg. A film forgatókönyvét Kevin Costner és Jim Wilson 1992 őszén vitte el Lawrence Kas- danhez, s végül ők hárman let­tek az elkészült produkció pro­ducerei. Costner - aki már túl volt a Farkasokkal táncoló című filmjének hét Oscar-díján- vállalta a címszerep eljátszá­sát, Kashdan pedig a rendező lett. Mindketten részt vettek már olyan produkciókban, ame­lyek a vadnyugat világát idéz­ték újra. Most igyekezett min­denki kitenni magáért, bizonyí­tandó, hogy jól járta ki a film­csinálás iskoláját. Hatalmas színészgárdát mozgattak a for­gatásokon. A színészek száma a különböző helyszíneken 250 és 400 fő között ingadozott, s eh­hez jött még hozzá a stáb, va­lamint a statiszták népes hada. A film 1864 és az 1890 közti időszakban játszódik. A jelme­zek részint ehhez, részint pedig a szereplők hovatartozásához, korukhoz és a szituációkhoz igazodnak. Jim Wilson így em­lékszik vissza a forgatásra: „Néha úgy éreztem, nem is filmforgatáson vagyok, hanem valami csoda folytán hirtelen 140 évet visszarepültem volna az időben. A színészek is hihe­tetlenül beleélték magukat sze­repeikbe, teljes természetes­séggel viselték kosztümjeiket." Costner mellett főszerepet játszik még a nálunk is jól is­mert Gene Hackman és Isabella Rosselini. A Wyatt Earp eljutott a Nóg­rád megyei mozikba is. Salgó­tarjánban az Apolló kamara no­vember 30-ig vetíti. Wyatt Earp legendája roppant vonzza a filmkészítőket A MAGYAR SZÍNÉSZEK EKHÓS SZEKERÉN JÁRTA AZ ORSZÁGOT Déryné a Tolnay Klári-sorozatban A múlt század eleji ébredező magyar színjátszás egyik meghatározó személyisége a gyönyörű hangú, énekes szí­nész, Déryné Széppataki Róza (1793-1872). Már életében le­gendát fontak alakja köré. Az ünnepelt művésznő egy Bécsből Jászberénybe szakadt, bogaras patikus leányaként szü­letett. A korán megözvegyült mama taníttatta hárfázni és énekelni a tehetséges kislányt, akit a helybeliek csak Patyikus Rózsiként emlegettek. Később Pestre kerül, és hamarosan a színház rabja lesz. Persze ad­dig, amíg eljut a csúcsig, sok kalandot él át az elhatározásai­ban makacs leány. Kalmár László, Déryné című filmje nagy sikert aratott az 1950-es évek elején. Életrajzi film, tele lelkesültséggel, szé­pen csengő dalokkal, színészi remeklésekkel. A történet kö­zéppontjában Déryné harca áll a nemzeti kultúra terjesztésében. Bécs ugyanis év­tizedeken keresz­tül nem engedett állandó magyar színházat létesí­teni. A TV 1-en szombaton 14 óra 40 perctől vetítik a Dérynét. A cím­szerepet Tolnay Klári alakítja (énekhangja Gyurkovics Má­ria). Közelmúl­tunk legkiválóbb színművészei sze­repelnek a Békeffy István forgató- könyvéből készült műben; így Básti Lajos, Turay Ida, Uray Tivadar, Sárdy János, Bili- csi Tivadar. A híres énekesnő' hiteles képmása Fényes Szabolcs királyi szélhámosa a rádióban Magyarország legneve­sebb operettkomponistája a harmincas évektől kez­dődően kétségtelenül Fé­nyes Szabolcs (1912- 1986). Mindössze tizen­nyolc évesen komponálta a Maya című nagyoperet­tet, amely világsiker lett. Mint később mondta ma­gáról, éppen emiatt a korai sikere miatt sokfelé úgy néztek rá, mint csodagye­rekre. Minden bizonnyal nyomaszthatta is őt ez, mert ilyen méretű sikert későbbi műveivel már nem aratott. Pedig voltak kiváló alkotásai, olyanok, mint például a Vén diófa, a Rigó Jancsi, az Egy pesti nyár. Az operettszínját­szás legendás alakja, La- A fiatalon elhunyt Tímár Béla tabár Kálmán a legtöbb itt Shaw Candidájában látható Fényes-darabban játszott. A Rádió Dalszínháza vasárnap a Petőfi adón Fényes Szabolcs egyik kevésbé ismert, de jó ze­nés játékát A királyi szélhámost tűzte műsorára. Kilenc óra után tíz perccel kezdődik az előadás. Librettója a magyar és külföldi irodalomtörténetéről is híres író, Szerb Antal Ex című vígjá­tékából készült. A történet Alturiában, egy képzeletbeli királyságban ját­szódik. Ennek bohém uralko­dója csap fel szélhámosnak, s követi őt udvamépe is... A ki­rály szerepében Szakácsi Sán­dor hallható. A főhercegasz- szonyt Psota Irén, a hercegnőt Császár Angéla formáljá meg. A szárnysegéd szerepében a fi­atalon elhunyt, a zenés és a prózai darabokban egyaránt ki­váló Tímár Bélát hallhatjuk. Választási tárlat A minap nyílt meg Salgótar­jánban, a megyeházán az a ki­állítás, amely a magyarországi önkormányzati választások történetét mutatja be 1848-tól napjainkig. Egymás mellett láthatók a legrégebbi választá­sok írásos dokumentumai és a legkorszerűbb, számítógépes adatfeldolgozó rendszerek. A kiállítás az Alapítvány a Választásokért és a Nógrád Megyei Levéltár közreműkö­désével jött létre. Az érdeklő­dők december végéig tekinthe­tik meg az összeállítást. Megnőtt az érdeklődés a különös iránt Az Édesvíz Kiadó rendkívül sokat tesz azért, hogy kielégítse az em­berek érdeklődé­sét az ezoterikus tanok iránt. A ki­adónak persze ér­dekesek - egye­bek között - a pszichológiával, az ufókkal és a le­tűnt korok világá­val foglalkozó ki­adványai is, az alábbiakban azonban a Titkos tanok című soro­zat újabb köteté­ről, a Sámániz­musról lesz szó. A szerző, Né­vül Drury 1947-ben született Angliában - lefordított műve is ott jelent meg öt évvel ezelőtt. Szibériai tunguz sámán metszeten Witsen 1705-ben megjelent munkájából Mitológiai és alternatív gyó­gyászati tárgyú könyveit a világ minden táján publikálják. Hosszú idő óta foglalkoztatják a mágikus hagyományok lát­noki vonatkozásai. Tudomá­nyos fokozatát antropológiából szerezte az ősi sámánizmust és a modem nyugati mágiát ösz- szehasonlító doktori értekezé­sével. A sámánizmus olyan látnoki hagyomány, olyan ősi gyakor­lat - a magyarság történetében is óriási szerepe volt -, amely megváltozott tudatállapotokat használ a természeti világ iste­neivel és szellemeivel való kapcsolatteremtésre. Amikor a sámánra gondolunk, egy rejté­lyes és titokzatos varázsló vagy boszorkány képe jelenik meg előttünk - aki a révület állapo­tába jutva képes „elutazni” a szent helyekre és beszámolni az embereknek az égiek szándé­kairól. Drury hozzásegíti az ol­vasót az értő közelítéshez. Mivel tölti a hét végét? „Az ifjúsági irodában mindenkivel kontaktust kell teremteni” Körkérdés-sorozatunkban ezen a héten Halászné Pozsik Olgát kérdeztük, aki néhány hónapja az ifjúság szolgála­tába állt: tudniillik elszegő­dött a SITI-hez, irodistának. Mint mondta, hét végéi eléggé egyformák, ám ez a mostani kivétel lesz. Valami egészen új, érdekes, izgalmas program vár rá...-Péntektől vasárnapig to­vábbképzésen veszek részt, itt, Tarjánban, a Népjóléti Kép­zési Központban. A szak­mámmal függ össze.-Közelebbről?- Az a helyzet, hogy ide, a SITI-be nagyon sok ember jár, mindegyik más-más problé­mával! Bár a nevünkben az áll, hogy „ifjúsági” az iroda, szép számmal jönnek a kö­zépkorúak, meg az öregek is. Sokan csak olvasnak, beszél­getnek, de akad olyan is, aki­nek tényleg segítségre van szüksége. Nekünk pedig min­denkivel kontaktust kell te­remteni, és ez néha nehéz. Te­hát a továbbképzés egyebek között az ilyen kommuniká­ciós kapcsolatokról szól majd.-Három nap nem nagy idő...-De jelent valamit! Egyéb­ként nagyon remélem, hogy ez más lesz, mint a főiskolán ta­nult anyag.-Mennyiben?-Majd kiderül...-Gondolom, az ilyen ta­nácskozások viszonylag ritkák az életében. A hét vége általá­ban a családé. Kirándulni például szoktak?-Persze. Sokszor hazauta­zunk a szüléimhez Heves me­gyébe. Tulajdonképpen az is felér egy kirándulással!-Mi a helyzet a nyári hét végékkel?- Szoktunk nyaralni, de idén „maradon” voltunk. Va­gyis itthon. S.J.F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom