Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-26-27 / 279. szám
6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet 1994. november 26-27., szombat - vasárnap Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal Kovács P. József vall a szépségről Sokat számítanak a szépen megfogalmazott gondolatok A Nógrád Szépe ’94-válasz- tás műsorvezetője a közismert és népszerű Kovács P. József (53) volt. A konferálá- son kívül a versengő hölgyekkel el is beszélgetett a színpadon - ezért rettegtek tőle már jó előre . ..- A szépségverseny után kézenfekvő a kérdés: van nőidé - álja?- A barna szemű és hajú, kisportolt alakú, nem túlságosan szabályos szépségek tetszenek. Talán egyszerűbb azt felsorolni, hogy mit nem szeretek! Például azt, ha egy nőnek ápolatlan a keze, dohányszagú a szája, beszédhibás, vagy éppen obszcén szavakat használ. Ha egy Claudia Schiffer, akkor sem tetszik. Szakmai ártalom, de nekem sokat számítanak a szépen megfogalmazott gondolatok!-A hölgyek beszédével elégedett?- Ilyen helyzetekben az a legfontosab, hogy a kérdéstől függetlenül úgy fogalmazza meg a válaszát, hogy vonzóvá tegye magát. Ha valaki „hát”-tal kezdi a mondatait - akkor én azt már nem is tudom igazán becsülni...-Említette, hogy van egy felnőtt lánya. Engedné öt indulni egy szépségversenyen?-Brigittát nem befolyásolom a döntéseiben. Egyébként a firenzei iparművészeti egyetemen tanul, két nyelven beszél, és a külső megjelenésnél sokkal többre tartja a belső értékeket és a tudást - pedig nagyon szép lány!- Gyakran lép fel műsorvezetőként szépségversenyen?-Ez volt a negyedik vagy ötödik alkalom. Salgótarjánban már vannak hagyományai a szépségversenyzésnek, és a tapasztalt közönséggel sokkal könnyebb együtt dolgozni. Ami a női divatot és szépséget illeti, van róla némi fogalmam, hiszen a feleségem, Mercsényi Marietta iparművész, egyben egy nagy divatcég tulajdonosa. Kovács P. József régebben is gyakran járt irodalmi és zenés esteken Salgótarjánban, s egyik kedvenc fellépési helye volt. Szívesen jön máskor is. Faragó Zoltán VADNYUGATI LEGENDA A NÓGRÁD MEGYEI MOZIK MŰSORÁN Bátyjaival az oldalán maga lett a törvény Ha van férfi a vadnyugat történetében, akiről bizton állíthatjuk, hogy legendás hírét nem az utókor élénk fantáziájának vagy kritikátlan hőskor-romantikájának köszönheti, akkor Wyatt Earp ilyen férfi volt. Az ifjú ember édesapjától azt az életre szóló tanítást kapta, hogy nincs fontosabb egy tisztességes ember számára, mint az igazság és a család'. A kor azonban - a vadnyugat legvadabb és legféktelenebb évei - nem az a kor volt, amelyben egy igazságszerető ember békésen éldegélhet a családi fészek biztonságában. Igazság vagy család - választani kellett. Wyatt ártatlan fiúként indult útnak, s a vándorlásai során átélt és megszenvedett kalandok az igazság rendíthetetlen harcosává és a törvénytelenségeket nem tűrő, kérlelhetetlen, kemény férfiúvá edzették. Bátyjaival az oldalán maga lett a törvény. Nyolcvanegy éves korában halt meg. A film forgatókönyvét Kevin Costner és Jim Wilson 1992 őszén vitte el Lawrence Kas- danhez, s végül ők hárman lettek az elkészült produkció producerei. Costner - aki már túl volt a Farkasokkal táncoló című filmjének hét Oscar-díján- vállalta a címszerep eljátszását, Kashdan pedig a rendező lett. Mindketten részt vettek már olyan produkciókban, amelyek a vadnyugat világát idézték újra. Most igyekezett mindenki kitenni magáért, bizonyítandó, hogy jól járta ki a filmcsinálás iskoláját. Hatalmas színészgárdát mozgattak a forgatásokon. A színészek száma a különböző helyszíneken 250 és 400 fő között ingadozott, s ehhez jött még hozzá a stáb, valamint a statiszták népes hada. A film 1864 és az 1890 közti időszakban játszódik. A jelmezek részint ehhez, részint pedig a szereplők hovatartozásához, korukhoz és a szituációkhoz igazodnak. Jim Wilson így emlékszik vissza a forgatásra: „Néha úgy éreztem, nem is filmforgatáson vagyok, hanem valami csoda folytán hirtelen 140 évet visszarepültem volna az időben. A színészek is hihetetlenül beleélték magukat szerepeikbe, teljes természetességgel viselték kosztümjeiket." Costner mellett főszerepet játszik még a nálunk is jól ismert Gene Hackman és Isabella Rosselini. A Wyatt Earp eljutott a Nógrád megyei mozikba is. Salgótarjánban az Apolló kamara november 30-ig vetíti. Wyatt Earp legendája roppant vonzza a filmkészítőket A MAGYAR SZÍNÉSZEK EKHÓS SZEKERÉN JÁRTA AZ ORSZÁGOT Déryné a Tolnay Klári-sorozatban A múlt század eleji ébredező magyar színjátszás egyik meghatározó személyisége a gyönyörű hangú, énekes színész, Déryné Széppataki Róza (1793-1872). Már életében legendát fontak alakja köré. Az ünnepelt művésznő egy Bécsből Jászberénybe szakadt, bogaras patikus leányaként született. A korán megözvegyült mama taníttatta hárfázni és énekelni a tehetséges kislányt, akit a helybeliek csak Patyikus Rózsiként emlegettek. Később Pestre kerül, és hamarosan a színház rabja lesz. Persze addig, amíg eljut a csúcsig, sok kalandot él át az elhatározásaiban makacs leány. Kalmár László, Déryné című filmje nagy sikert aratott az 1950-es évek elején. Életrajzi film, tele lelkesültséggel, szépen csengő dalokkal, színészi remeklésekkel. A történet középpontjában Déryné harca áll a nemzeti kultúra terjesztésében. Bécs ugyanis évtizedeken keresztül nem engedett állandó magyar színházat létesíteni. A TV 1-en szombaton 14 óra 40 perctől vetítik a Dérynét. A címszerepet Tolnay Klári alakítja (énekhangja Gyurkovics Mária). Közelmúltunk legkiválóbb színművészei szerepelnek a Békeffy István forgató- könyvéből készült műben; így Básti Lajos, Turay Ida, Uray Tivadar, Sárdy János, Bili- csi Tivadar. A híres énekesnő' hiteles képmása Fényes Szabolcs királyi szélhámosa a rádióban Magyarország legnevesebb operettkomponistája a harmincas évektől kezdődően kétségtelenül Fényes Szabolcs (1912- 1986). Mindössze tizennyolc évesen komponálta a Maya című nagyoperettet, amely világsiker lett. Mint később mondta magáról, éppen emiatt a korai sikere miatt sokfelé úgy néztek rá, mint csodagyerekre. Minden bizonnyal nyomaszthatta is őt ez, mert ilyen méretű sikert későbbi műveivel már nem aratott. Pedig voltak kiváló alkotásai, olyanok, mint például a Vén diófa, a Rigó Jancsi, az Egy pesti nyár. Az operettszínjátszás legendás alakja, La- A fiatalon elhunyt Tímár Béla tabár Kálmán a legtöbb itt Shaw Candidájában látható Fényes-darabban játszott. A Rádió Dalszínháza vasárnap a Petőfi adón Fényes Szabolcs egyik kevésbé ismert, de jó zenés játékát A királyi szélhámost tűzte műsorára. Kilenc óra után tíz perccel kezdődik az előadás. Librettója a magyar és külföldi irodalomtörténetéről is híres író, Szerb Antal Ex című vígjátékából készült. A történet Alturiában, egy képzeletbeli királyságban játszódik. Ennek bohém uralkodója csap fel szélhámosnak, s követi őt udvamépe is... A király szerepében Szakácsi Sándor hallható. A főhercegasz- szonyt Psota Irén, a hercegnőt Császár Angéla formáljá meg. A szárnysegéd szerepében a fiatalon elhunyt, a zenés és a prózai darabokban egyaránt kiváló Tímár Bélát hallhatjuk. Választási tárlat A minap nyílt meg Salgótarjánban, a megyeházán az a kiállítás, amely a magyarországi önkormányzati választások történetét mutatja be 1848-tól napjainkig. Egymás mellett láthatók a legrégebbi választások írásos dokumentumai és a legkorszerűbb, számítógépes adatfeldolgozó rendszerek. A kiállítás az Alapítvány a Választásokért és a Nógrád Megyei Levéltár közreműködésével jött létre. Az érdeklődők december végéig tekinthetik meg az összeállítást. Megnőtt az érdeklődés a különös iránt Az Édesvíz Kiadó rendkívül sokat tesz azért, hogy kielégítse az emberek érdeklődését az ezoterikus tanok iránt. A kiadónak persze érdekesek - egyebek között - a pszichológiával, az ufókkal és a letűnt korok világával foglalkozó kiadványai is, az alábbiakban azonban a Titkos tanok című sorozat újabb kötetéről, a Sámánizmusról lesz szó. A szerző, Névül Drury 1947-ben született Angliában - lefordított műve is ott jelent meg öt évvel ezelőtt. Szibériai tunguz sámán metszeten Witsen 1705-ben megjelent munkájából Mitológiai és alternatív gyógyászati tárgyú könyveit a világ minden táján publikálják. Hosszú idő óta foglalkoztatják a mágikus hagyományok látnoki vonatkozásai. Tudományos fokozatát antropológiából szerezte az ősi sámánizmust és a modem nyugati mágiát ösz- szehasonlító doktori értekezésével. A sámánizmus olyan látnoki hagyomány, olyan ősi gyakorlat - a magyarság történetében is óriási szerepe volt -, amely megváltozott tudatállapotokat használ a természeti világ isteneivel és szellemeivel való kapcsolatteremtésre. Amikor a sámánra gondolunk, egy rejtélyes és titokzatos varázsló vagy boszorkány képe jelenik meg előttünk - aki a révület állapotába jutva képes „elutazni” a szent helyekre és beszámolni az embereknek az égiek szándékairól. Drury hozzásegíti az olvasót az értő közelítéshez. Mivel tölti a hét végét? „Az ifjúsági irodában mindenkivel kontaktust kell teremteni” Körkérdés-sorozatunkban ezen a héten Halászné Pozsik Olgát kérdeztük, aki néhány hónapja az ifjúság szolgálatába állt: tudniillik elszegődött a SITI-hez, irodistának. Mint mondta, hét végéi eléggé egyformák, ám ez a mostani kivétel lesz. Valami egészen új, érdekes, izgalmas program vár rá...-Péntektől vasárnapig továbbképzésen veszek részt, itt, Tarjánban, a Népjóléti Képzési Központban. A szakmámmal függ össze.-Közelebbről?- Az a helyzet, hogy ide, a SITI-be nagyon sok ember jár, mindegyik más-más problémával! Bár a nevünkben az áll, hogy „ifjúsági” az iroda, szép számmal jönnek a középkorúak, meg az öregek is. Sokan csak olvasnak, beszélgetnek, de akad olyan is, akinek tényleg segítségre van szüksége. Nekünk pedig mindenkivel kontaktust kell teremteni, és ez néha nehéz. Tehát a továbbképzés egyebek között az ilyen kommunikációs kapcsolatokról szól majd.-Három nap nem nagy idő...-De jelent valamit! Egyébként nagyon remélem, hogy ez más lesz, mint a főiskolán tanult anyag.-Mennyiben?-Majd kiderül...-Gondolom, az ilyen tanácskozások viszonylag ritkák az életében. A hét vége általában a családé. Kirándulni például szoktak?-Persze. Sokszor hazautazunk a szüléimhez Heves megyébe. Tulajdonképpen az is felér egy kirándulással!-Mi a helyzet a nyári hét végékkel?- Szoktunk nyaralni, de idén „maradon” voltunk. Vagyis itthon. S.J.F.
