Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26-27 / 279. szám

4. oldal

Salgótarján Es Környéke

1994. november 26-27., szombat - vasárnap

SALGÓTARJÁN PRO ARTE-DIJÁT KAPTA

Korán törtek pálcát fölötte

Minden ember életében vannak mérföldkőnek tekinthető események, dátumok. Virág Lászlóéban ilyen volt 1994. október 23-a, amikor a salgótarjáni képviselő-testület Pro arte-díjjal tüntette ki a város zenei életében kifejtett többévtizedes munkássága elismeréseként. Ebből az alkalomból beszélgettünk.- Maradjunk a mérföldköveknél? Mit tekint még annak a korábbi évekből?-Hát azt feltétlenül, hogy lévén dunántúli, vasvári születésű, 1952-ben Salgótarjánba, az acélgyári általános iskolába helyeztek, amikor elvégeztem a tanárképzőt. Akkoriban ez így ment.- Pedig annak több mint negyven éve ... Ami azt illeti nem futó vendégnek érkezett.- Most már elmondhatjuk, hogy nem, pedig nehezen szoktam itt meg, el is akartam menni, de valami mindig visz- szatartott. 1953-ban például az,

hogy megnyílt az állami zeneiskola, ahová igazgatóhelyettesnek neveztek ki a közelmúltban elhunyt igazgató Váczi Gyula mellé. O 1959-ben ment el a városból, s akkor én lettem az igazgató. Rendkívül mostoha körülmények között dolgoztunk (nem véletlenül nevezték egy cikkben zeneistállónak a patak parti ipartestület hátsó épületét), de mindig abban bíztunk, hogy lesz még szebb otthonunk is. S hosszú évek viszontagságai után (volt időszak, amikor 8-10 helyen tanítottunk) 1979-ben sikerült a jelenlegi szép, korszerű, zeneiskolai célra létesített épületbe költöznünk.- Ehhez azonban önt nem csupán kellemes emlékek fűzik.- Valóban ott kellett megérnem, hogy 28 év után - három évvel a nyugdíj előtt - felállítottak az igazgatói székből, - mondván, hogy „leszálló ágba” kerültem - annak ellenére, hogy tele voltam tervekkel, félbemaradt tárgyalásokkal. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy jólesett ez a döntés, pedig csodálatos időszak követte. 1988-tól ugyanis 5 éven át Finnországban dolgoztam, ahol nagyszerű körülmények közé kerültem és minden támogatást megkaptam a munkámhoz. Az élet ajándéka volt ez számomra.- Ha visszatekint a pályáján, mivel elégedett igazán?- Talán azzal, hogy sok mindenben élen jártam, úttörőnek minősültem 1960-ban például sikerült leraknom a városi szimfonikus zenakar alapjait. Én voltam az alapító karnagya

a városi pedagógus kórusnak is, melyet harminc évig vezettem. Büszke vagyok rá, hogy kezdeményezésemre a megyében megvalósult az Élő zenét a falusi kisiskoláknak mozgalom, melyet Finnországban is meghonosítottam. Az általam irányított zeneiskola volt az első a vidékiek közül, amelyik a nyolcvanas évek elején orgonát kapott. Ez adta az ötletet, hogy megrendezzük az orgonista növendékek országos találkozóját Salgótarjánban. Azonban sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy én vetettem, de mások arattak helyettem.- Mit érzett amikor tudomást szerzett a kitüntetéséről?- Váratlanul ért, mert azt hittem, hogy a finnországi évek alatt itthon már teljesen elfeledkeztek rólam, illetve a munkámról. Természetesen az ember nem a díjért dolgozik, de jólesik, ha észreveszik, amit csinál. Ezt a díjat én nagy megtiszteltetésnek tartom.- Családjában hogyan ha- gyományozódott tovább a zeneszeretet?- Én is zenész családban nőttem fel, hegedűn és klarinéton játszom. Feleségem zongoratanár. Az egyik fiamból hivatásos zenész lett: a rádiózenekarban hegedül. Másik két gyermekem is zeneértő, tanultak hangszeres muzsikát.- Hogyan képzeli el a jövőjét?- Miután nyugdíjas vagyok, bárhol segítek, ahová hívnak, ahol úgy érzik, hogy szükség van rám. Most például a bá- tonyterenyei zeneiskolában tanítok hegedűt és fuvolát.

Csongrády Béla

Virág László: Sok mindenben sikerült úttörőnek lennem Fotó: verebéiyi a.

SILÓK KÜLFÖLDRE. A Salgótarjáni Vegyipari Gépgyárban német piacra gyártják a kavics- és cementsilókat. Eczet János automata gépen lemezalkatrészeket készít.

KÖZÖS LÓNAK TÚRÓS A HÁTA VIZSLÁSON, KAZÁRON ÉS MÁTRASZELÉN IS

Három falu népe marakodik a gáz miatt

Vizslás, Mátraszele és Kazár önkormányzata térségi társulásban tervezte a gázberuházást. Tanulmánytervet készítettek, majd ennek alapján pályáztak az Állami Fejlesztési Intézethez. Nyertek is, majd sorra indultak a falugyűlések - összhangban a három településen -, ahol a képviselő-testületek, élükön a polgármesterekkel, ismertették az elképzeléseket, lehetőségeket. A beruházást elkezdték, a gerincvezeték kész, a műszaki átadás közeleg. S akkor kiderül, Kazár önkormányzatának pálfordu- lása emberek ezreit zárhatja ki a gázellátásból.

A három önkormányzat kép- viselő-testülete 1994. május 16-án együttes ülésen határozta el a beruházás elindítását, és megbízta az érintettek polgár- mestereit a kivitelező kiválasztására - tudtuk meg Vizslás és Mátraszele polgármesterétől, akik megpróbálták sommázni az eseményeket.

Kinek az érdeke?- A májusi közös ülésen döntés született a kivitelezőt illetően - ragadta magához a szót Sándor Tibor, a vizslásiak polgármestere -, illetve megvitattuk a teherviselés százalékos megosztását, a beruházás költségeinek alakulását.- A százalékos megosztást a tanulmánytervben kalkulálták ki - folytatja Vincze László mátraszelei polgármester -, mégpedig a várható gázfogyasztás arányában. A pályázatot az abban foglaltak alapján nyerte el a három település.

A határozati javaslatot Vizslás és Mátraszele önkormányzata elfogadta. A májusi ülés jegyzőkönyvébe - amelyet az érintettek nyolc nap helyett csak júliusban kaptak meg -, hogy, hogy nem, már két változat is szerepelt a teherviselésre vonatkozóan: az egyik a határozati javaslatnak megfelelően, a másik pedig már a kazáriak érdekei szerint.- Eszerint a kazári önkormányzat képviselői úgy döntöttek, hogy a gerincvezetéket százalékos megosztásban, míg a belterületet mindenki önmaga finanszírozza - mondja Sándor Tibor. - Azaz Kazár olyan előnyökhöz juttatná magát, amelyet a másik két önkormányzat - éppen polgárai érdekében - nem vállalhat fel. A kazáriak elképzeléseik szerint nekünk kellene állni a cehhet.

A dolog pikantériája, hogy a pályázatot - a feltételekkel együtt - májusban mind a három polgármester elfogadta. Mindeközben az önkormányzatok a saját erőforrásaik mellé szükséges hitelkérelmeket elküldték az OTP-hez. Ezt az ön- kormányzatok a beruházás ösz- szességére is százalékosan igényelték, ahogy az a határozati javaslatban szerepelt, s amelynek alapján a beruházási alapokmány is készült.

Ötezer ember bánhatja- A gerincvezeték Mátrasze- léig le van fektetve - tudatja Sándor úr -, s amikor szakaszszámlázásra kerül a sor, azaz fizetni kell a kivitelezőnek, kiderült, hogy nincs jogszerű megállapodás a három önkormányzat között.

Vizslás és Mátraszele szerette volna az önkormányzati törvény értelmében jogilag rendezni a problémát, így került sor a november 16-i, sokadik

közös testületi ülésre. Vizslás és Mátraszele ezen immár a negyedik azonos döntését hozta meg, Kazár viszont a számára kedvezőbb változathoz ragaszkodott. Az ÁFI-hoz benyújtott pályázatban három község társulásáról volt szó. A maradék kettővel nem kötnek szerződést. így az önkormányzatok nem juthatnak az állami pénzhez, nem tudnak fizetni a kivitelezőnek.

Vincze László szerint nagy gáz van. Kazár önkormányzata ötezer ember ellátását hiúsíthatja meg:- A közös beruházás költségmegosztását nem csatában, kivont karddal kell eldönteni, hanem észérveken alapuló közös megállapodással.- Lehet, hogy Kazárnak nincs szüksége állami támogatásra - folytatja Sándor Tibor -, de Vizslás és Mátraszele lakossági érdekek miatt nem mondhat le róla.

Nem adnak ajándékot

Vizsláson és Mátraszelén most arra keresik a megoldást, hogy a két önkormányzat közösen oldja meg a beruházást.

Ugyanis Domonkos Imre, a kazáriak polgármestere azt mondja, hogy Kazár nem fog a két falunak négymilliót ajándékba adni, s a gázberuházás okmányai az ő igazukat bizonyítják. Ők ahhoz a megállapodáshoz tartják magukat, amelyre a szerződést kötötték. Amúgy pedig Kazár hitel nélkül is tud fizetni a kivitelezőknek. Úgyhogy náluk lesz gáz. Egyébként pedig a térségi gázellátást együtt kezdte el a három település, s az erkölcs és a jogszerűség azt diktálná, hogy együtt is fejezzék be.

Tuza Katalin

Salgótarján és környéke

RÖVIDEN

KARANCSALJA. Vél

hetően az utolsó testületi ülésre kerül sor ebben a választási ciklusban, amit hétfőn tartanak. A képviselők többek között megvitatják a '95. évi költségvetési koncepciót, ami a jövő évi működés alapját adja.

KARANCSLAPUJTŐ.

Hat új szemetes konténerrel gazdagodott a község, akikkel segíthetik a szemétszállítás zökkenőmentes lebonyolítását.

KISHARTYÁN. Nagy gőzerővel folyik a településen a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése. Előre láthatólag ebben az évben befejezik a beruházást, megköny- nyítve sok-sok lakos életét.

KARANCSBERÉNY. A

községben is tervbe vették a gázvezetékrendszer kiépítését. Tegnap délután erről tájékoztatták az egybegyűlteket, és megbeszélték az építkezés anyagi feltételeit.

KARANCSLAPUJTŐ.

A településen nyár óta negyvenöt embert foglalkoztatnak közhasznú munkavégzés céljából, akik közül harmincnak lejárt a szerződése. Az elsősorban földmunkákkal foglalkozó dolgozók alkalmazására tavasszal nyílik ismét lehetőség. A többi foglalkoztatottnak még 5 hónapra szól a szerződése. Egyebek között erről is szó volt a tegnapi testületi ülésen, ahol a harmadik negyedévi költségvetés és a helyi intézmények beszámolói is napirendre kerültek. Döntöttek arról is, hogy december 3-án, szombaton 18 órától falugyűlést tartanak.

Az oldalt szerkesztette

Dániel Tamás

Hétfői lapszámunkban

Balassagyarmat és környéke

A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatai Salgótarjánban és térségében

BN Werk Kft., Salgótarján: 4 fő minősített hegesztő;

Hídvégi Kft., Salgótarján: 3 fő hegesztő, lángvágó, 15-21 ezer, 1 fő szobafestő-mázoló, 14-20 ezer, 1 fő festő (műa. festékszóró m.), 16-20 ezer;

Linea ’94 Kft., Mátraballa: 4 fő szalagfűrész-kezelő, 16-22 ezer;

Traumtex Gyártó és Keres- kedelm., Etes: 1 fő műszerész (általános), 13-20 ezer, 5 fő szabó-varrónő, 13-20 ezer, 2 fő szabászati terítő, 13-20 ezer, 1 fő vasaló, 13-20 ezer, 3 fő betanított varrónő, 13-20 ezer;

Salgó Ipari Szövetkezet, Salgótarján: 37 fő cipőfelsőrész-készítő (női), 12-17 ezer;

Kazinczi Sándorné vállalkozó, Salgótarján: 10 fő szabó-varrónő, 10,5-15 ezer;

Somoskői Zsolt, Karancske- szi: 1 fő tehergépkocsi-vez., autószerelő, 15—18 ezer;

Centrum Áruházak Rt., Salgótarján: 3 fő élelmiszerbolti eladó, pénztáros, 11-15 ezer;

Palóctáj Kft., Salgótarján: 4 fő cukrász, 19-33 ezer;

M + K Bt., Salgótarján: 1 fő felszolgáló, 10,5-20 ezer;

Petrucsik Kft., Salgótarján: 2 fő vendéglátóipari eladó, 15 ezer;

Kálvária Kávézó Kér. és Vend.: 2 fő vendéglátóipari eladó, 10,5-14 ezer;

Szlávik Viktorné, Salgótarján: 1 fő vendéglátóipari eladó (pultos), 9-10,5 ezer;

Elektronikai és Mechanikai Ter., Szécsény: 55 fő betanított munkás (női), 13-22 ezer;

Geofor Kft., Salgótarján: 5

fő földmérő, 20-30 ezer;

Városgazdálkodási és Üzemeltet.: 2 fő közhasznú segédmunkás, 15 ezer;

Karancsberényi Önkormányzat: 1 fő jegyző, 40-63 ezer;

NN Biztosító Rt., Salgótarján: 10 fő üzletkötő, 60-120 ezer;

Colonia Biztosító Rt., Salgótarján: 4 fő biztosítási üzletkötő, 30-40 ezer;

Mahir Salgótarjáni Kft.: 14 fő üzletkötő, 22-25 ezer;

Vegye Vigye Hird. és Inf. Hetilap, Eger: 5 fő hirdetésszervező, 10,5-20 ezer;

Hungária Biztosító, St.: 4 fő ügynök, 20-10 ezer;

Dolinaturist Oktat, és Utaz. Salgótarján: 1 fő utazásszervező (angol ny.), 35-50 ezer.

ÜGYES KEZŰ TANULÓK. A Salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola negyedikes vendéglátóipari tanulói rendszeresen állítanak össze különböző állófogadásokra svédasztalokat. Képünkön egy sikeres munka, amely Zagyvái Béla szakoktató irányításával készült. Fotó: Gyurián Tibor