Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-03 / 259. szám
2. oldal Évforduló 1994. november 3., csütörtök r Százéves a közcélú villamosenergia-szolgáltatás Észak-Magyarországon A villamosság történetében a magyar tudósok maradandót alkottak. Déri, Bláthy, Zipernovvszky találmányai nyitották meg az utat a kísérletektől az alkalmazásig, melyre a világ élvonalával szinte egy időben került sor hazánkban is. A mai Émász Rt. ellátási területén 1894 novemberében indult diadalútjára a közcélú villamosenergia-szolgáltatás az egri erőmű üzembe helyezésével. A Vízválasztói Eró'mű (Előtérben a vízválasztói osztályozó) 1890-ben érlelődött meg Eger várös vezető testületében az a szándék, hogy a közvilágítást meg kell oldani, hiszen abban az időben mindössze 221 db. petróleumlámpa szolgáltatta az éjszakai világítást. A korszerűsítési szándék hírére több ajánlat is érkezett a testülethez. Ezek között szereptelt az akkor „modem” közvilágításnak számító légszesz (gáz) és a Ganz és Társa Részvénytársaságtól érkezett javaslat a villamos világításra. A testület több menetben történt tanácskozás után 2 napos folytatólagos ülésen (1893. január 20. és 21.) 12 kérdés fogyasztóinkhoz Játékra hívjuk Önöket az alábbi totóval. Ha a fenti ismertetőt figyelmesen elolvasták, abban néhány kérdésre ott rejlik a helyes válasz. A többit Önöknek kell eltalálni, dehát ettől játék a játék. Kérjük, a helyesnek ítélt válaszokat a kérdések után következő három lehetséges válasz közül karikázzák be és névvel, lakcímmel ellátott borítékban küldjék meg az Émász Rt. PR Iroda címére (3525 Miskolc, Dózsa György u. 13.) legkésőbb november 10-ig. A hibátlanul tippelők között energiatakarékos fényforrásokat sorsolunk ki. (Az Émász Rt. dolgozói és hozzátartozói nem vehetnek részt a pályázaton!) 1. Hol kezdődött elsőként a közcélú villamosenergia-szolgáltatás Észak-Ma- gyarországon? a. Eger 1894. b. Miskolc 1897. c. Sátoraljaújhely 1892. 2. Magyarország hány megyéjében van jelen az Émász Rt.? a. 3, b. 4, c. 5. 3. Mit gondol, hány háztartásban találkoznak az Émász Rt. szolgáltatásaival? a. 45 ezer, b. 325 ezer, c. 647 ezer. 4. A lakossági fogyasztás elszámolása milyen időközönként történik? a. kéthavonta, b. havonta, c. évente. 5. A lakossági tarifa hány sávot tartalmaz? a. 1, b. 2, c. 3. 6. Mit gondol, egy üveg üdítő (20 Ft) áráért mennyi ideig nézheti a televíziót? a. 12 óra, b. 37 óra, c. 23 óra. 7. Magyarországon mikorra tervezik elérni az értékarányos villamos energia árakat? a. 1995, b. 1996, c. 1997. 8. Ha díjbeszedőnk nem találja otthon, hány napon belül kell kiegyenlítenie villanyszámláját? a. 10, b. 8, c. 5. 9. Mikor kell fizetni az elfogyasztott villamos energiáért? a. előre, az előző havi fogyasztás alapján, b. a fogyasztással egyidő- ben, mint minden más terméknél, c. csak utólag kell fizetni, az áramszolgáltató egy hónapon át hitelez a fogyasztónak. 10. 1994 végére az Émász Rt. hány fogyasztói irodával rendelkezik ellátási területén? a. 7, b. 3, c. 10. 11. Mit gondol, új közvilágítási lámpatest felszerelése iránti igény esetén kihez kell fordulnia? a. Émász Rt., b. területi önkormányzat, c. rendőrség. 12. Milyen új fogyasztóvédelmi intézmény jött létre 1994-ben? a. Magyar Energia Hivatal, b. Magyar Energia Központ, c. Energiafelügyelet. A város villamosítására kibocsátott korabeli részvényjegy megszavazta a Ganz-gyár ajánlatát, majd Heves vármegye közössége az 1893. április 26-án tartott bizottsági ülésen jóváhagyta a város által előterjesztett tervet, illetve szerződést. Ezután a város déli részén a Sas üt 5. sz. alatti területen megkezdődött a széntüzeléses erőmű építése. A ma is fennálló épület és műhely nem egészen húsz hónap alatt felépült. Ahhoz képest, hogy akkor még nem volt számítógépes építési program, ez igencsak méltányolható futamidő... De nem csak az épületek készültek el, hanem a gépi berendezések is a helyükre kerültek. Elkészült a város villamos hálózata, felszerelték a szükséges transzformátorokat, a közvilágítási izzó- és ívlámpákat. Mindez lehetővé tette, hogy 100 évvel ezelőtt, 1894. november 3-án megindult az áramszolgáltatás a városban. A centenáriumi megemlékezések sorában 1994. november 3-án emléktáblát avatnak e helyen. Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Részvény- társaság, mely jelenlegi ellátási területén: Borsod, Heves, Nógrád megyékben, illetve Pest és Szolnok megyék egy részét is érintve lényegében öt megyében több mint hatszázezer lakossági fogyasztóval áll kapcsolatban, a centenáriumhoz ezt a dátumot tekinti Észak-Magyarországon a közcélú villamosenergia-szolgáltatás kezdő időpontjának. Addig azonban, amíg két világháborút is átvészelve és azok pusztításait helyrehozva 1962-ben az utolsó villamosítatlan falut is bekapcsolva a különböző szervezeti átalakulások után 1992. január 1-én a mai Émász Rt. megalakult, eseményekben gazdag száz év telt el. A századfordulót követően a villamos energia térhódítása az észak-magyarországi régióban is felgyorsult. A városok szinte kivétel nélkül „villanytelepeket” építettek az első évtized végére, melyet magán-, vagy városi társaságok üzemeltettek. Egy évszázad távlatából is említésre méltó Salgótarján (1895), ahol a mai Émász telep területén létesült a város kezelésében - akkori elnevezéssel - a helyi erőtelep, melynek feladatát 1925-ben a Salgótarjáni Kőszénbányák által épített Vízválasztói Erőmű vette át. Az 1925-ben megszűnt első erőtelep helyét a közelmúltban felavatott emléktábla jelöli. Sátoraljaújhelyen ugyancsak 1895-ben egy Kun Frigyes nevű tehetős, világot járt ember angliai és franciaországi tapasztalatai alapján a lakásához telepített egy 120 lóerős gőzgéppel meghajtott egyenáramú dinamót, melyet Angliából hozatott. Később, mint bankigazgató, a pénzintézet épületében is villamos világítást alkalmazott, majd néhány közvilágítási lámpát szereltetett fel a lakása és bank közötti útszakaszon. A zempléni városban ezt tekinthetjük a közcélú villamosenergia-szolgáltatás kezdetének, hiszen az említett útszakaszon a villanyvilágítás előnyeit az ott közlekedők is élvezhették. Gi- bárton, a Hemád folyón Flar- kányi János földbirtokos építtette meg 1903-ban a ma is üzemelő vízierőművet, elsősorban jajhalmi birtokának energiaellátására. Egyidejűleg azonban a magánkézben lévő erőmű „közcélú” is lett, hiszen az uradalmon kívül Abaúj- szántó, Tállya, Mád és Szerencs igényeit is fedezte. Jászberényben Fecske János malomtulajdonos fogott hasonló vállalkozásba 1905-ben, amikor is két gőzgéppel meghajtott egyenáramú generátort helyeztetett üzembe. Ezt megelőzően Hatvanban, ugyancsak gőzgépekkel hajtatott generátorokkal táplálták a kisfeszültségű hálózatba a közvilágítást szolgáló villamos energiát. Gyöngyös városa 1909-ben létesítette az első dízelmotorral hajtott erőtelepet, amely 15 kilométernyi hálózatot táplált. Az emlékezetes 1917 évi nagy tűz utáni építkezések során az erőművet gőzüzeműre alakították át. Miskolcon ugyancsak magánkezdeményezésből alakult meg 1897-ben a Miskolci Villamossági Részvénytársaság, amely az első erőtelepet a Baross utcában, részben a mai strandfürdő helyén és annak szomszédságában létesítette. Az idősebb miskolciak ezt a területet még ma is „villanytelepként” emlegetik. A részvénytársaság, amelynek vezetői báró Rad- vánszky Géza földbirtokos és Soltész Nagy Kálmán polgár- mester voltak, előbb csak villamos vontatásra kötött szerződést a várossal és a megállapodást - a légszeszgyárosok erős ellenállása miatt - csak 1900-ban egészítették ki a közcélú villa- mosener- gia-szolgálta- tásra vonatkozó koncesszióval. Az első világháborút követően a gazdasági konszolidáció nagymérvű beruházásokban jelentkezett a villamosener- gia-ipar területén is. Az észak-magyarországi térségben megkezdődött a községek villamosítása és főleg műszaki területen mutatkozni kezdtek az első jelek a villamosenergia-szolgáltatás rendszerének kiépítésében. A rohamos fejlődés ellenére is 1945-ig csak a települések 37,7 százalékát villamosították és a második világháborúban e villamos berendezések jelentős része nagy károkat szenvedett, vagy teljesen megsemmisült. A centenáriumra készülődve nyugdíjas, idős dolgozóink visszaemlékezéseiből tudjuk, milyen áldozatos - és nem veszélytelen - munkát kellett végezni az áramszolgáltatás újraindításáért. A teljes faluvillamosítást megelőzően a közcélú villamosenergia-szolgáltatás hősi időszaka volt ez. A centenáriumon hálával és tisztelettel hajtunk fejet az úttörők, az egykori kétkezi munkások, műszakiak, tudósok, mérnökök művei előtt! 1951 augusztusában az Állami Villamosenergia Szolgáltató Nemzeti Vállalat egri, miskolci és salgótarjáni üzletigazgatóságaiból alakult meg részvénytársaságunk jogelődje, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. E munka- szervezet életéből három jelentős dátum emelhető ki. 1962: a faluvillamosítás befejezése a teljes működési területen, 1969: a háromlépcsős (vállalati központ, üzemigazgatóság, kirendeltség) szervezeti felépítésre való áttérés és 1992: a részvénytársasággá történt átalakulás. Az átalakulás után a korábbi hat üzemigazgatóságból öt - a miskolci, egri, gyöngyösi, salgótarjáni, sárospataki - üzletigazgatóság alakult, amelyekhez 39 kirendeltség tartozik. Az Émász Rt. mind szervezetében, mind arculatában megújulva kidolgozta a kor követelményeinek megfelelő fejlesztési stratégiáját. Ennek fontos része a fogyasztók minőségi kiszolgálása mellett a tudatos közvéleményformálás és a környezet befolyásolása. Ezeket a törekvéseket társaságunk jelmondata foglalja össze: „Minden energiánkkal a fogyasztókért!” Ezt kívánjuk szolgálni a 39 kirendeltség mellett a már meglévő - miskolci, sárospataki, szerencsi, gönci és az év végéig átadásra kerülő mezőkeresztesi, kazincbarcikai, pétervásárai - fogyasztói tanácsadó irodáinkkal is, ahol díjtalanul, készséggel állunk Tisztelt Fogyasztóink rendelkezésére. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (X) Ég és föld között. Munkában a szerelők 1925-ben megszűnt első erőtelep helyén felállított emléktábla Salgótarjánban.
