Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-21 / 274. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. november 21., hétfő A Kisosz az átalányadózásról Az általános forgalmi adót te­kintve az átalány bevezetése lenne a célszerű - állítja a Kis­kereskedők és Vendéglátók Or­szágos Érdekképviseleti Szer­vezete. Hangsúlyozva, érthetet­len, hogy a Parlament elé ter­jesztett adótörvény módosítá­sában a pénzügyi kormányzat nem veszi tekintetbe ezzel kap­csolatos javaslatukat, noha van olyan terület, ahol már bevezet­ték az átalányadózást. A KISOSZ szerint a Pénz­ügyminisztérium a személyi jövedelemadó rendszerében el­fogadható átalányadó szabá­lyokat dolgozott ki, ami szere­pel az Országgyűlés napirend­jén. A KISOSZ azonban fel­hívja a figyelmet: a lehetséges­nél jelentősen szűkebb vállal­kozói réteg számára lesz cél­szerű a PÜM által javasolt áta­lányadózást választani, csupán azoknak az egyéni vállalko- zóknk, akiknek éves nettó áfa­nélküli bevétele egymillió fo­rint alatt marad, másoknak nem. KÉT RÉSZLETBEN FIZETNEK Jó évjáratra lehet számítani Az idén több mint 100 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel az egri, il­letve a mátraaljai borvidéken a régió egyik legnagyobb borá­szati vállalata, az Egervin Borgazdaság Rt. - tájékoztatott Len­gyel Miklós, a cég termelési igazgatója. Mint elmondta: a tavaszi bő esőzések hatására, a szőlő erős fejlődésnek indult, ám a nyári aszály keresztülhúzta számítá­saikat, így, mintegy 30 száza­lékkal gyengébb lett a termés. Szeptemberben szerencsére újra csapadékosra váltott az időjárás, s fehérszőlő-fajtákból préselt must 16-19 fokos, a kék szőlőkből sajtolt pedig 17-21 fokos lett. Mint a termelési igazgató elmondta, a szőlőt együttesen mintegy 1500 kis­termelőtől, továbbá az egri és a mátraaljai borvidéken működő szövetkezetektől vásárolták fel. Valamennyiükkel egyéni szer­ződéseket kötöttek. A gazdák­nak általában két részletben fi­zetik ki a termésért járó pénzt. Az első részletet már rendezték, március 31-ig azonban min­denki megkapja a teljes járan­dóságát. Lengyel Miklós végül hansúlyozta: a termés borászati értékelése folyamatban van. Ha nem is kiváló, de jó évjáratú borokra lehet számítani Eger környékén. RUHAGYÁRBAN GYAKOROLNAK. A Salgótarjáni Konfekcióipari Kft. gyakorlati lehetőséget nyújt a Borbély Lajos Műszaki Középiskola nőiruha-készítőinek. Képün­kön Gyuriska Renáta és Báli Edina harmadikos tanulók próbálják az elkészült ruhákat, melyek minőségét Tőzsér Marianna meós ellenőrzi. Fotó: Verebéiyi Anita Elavult a járműpark Átlagosan 8-10 éves jármű­parkkal rendelkezik a hazai közúti fuvarozás és személy- szállítás. Mindez következ­ménye az évek óta folyamato­san emelkedő vámtételeknek, adóterheknek és üzemanyagá­raknak, amelyek mélypontra juttatták a szakmát. Erről Dit- tel Gábor, a Magánvállalko­zók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének (NIT) ügy­vezető titkára beszélt szerdán Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tartott sajtótájékoz­tatóján. Jelen voltak a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Közúti Közleke­dési Kamara (KKK), a Fuva­rozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) és a TAXI-s Kamara képviselői is. Az általános gondokon túl Torma Imre, az MKFE elnöke különösen aggasztónak ítélte, hogy a fuvarozók a belföldi piacon is hátrányos helyzetbe kerültek a külföldiekkel szemben: az idén a korábbi 43 százalékról, már 60 száza­lékra emelkedett a külföldiek részaránya. Sipeki József, a TAXI-s Kamara elnöke sé­relmezte, hogy a vállalkozók személygépkocsi vásárlása­kor az áfát nem igényelhetik vissza. A közúti fuvarozók és személyszállítók helyzetük javulását pesszimistán ítélik meg, évek óta eredménytelen párbeszédet folytatnak a kor­mánnyal, amely tovább nehe­zíti a helyzetüket a jelenlegi adótörvények jövő évre ter­vezett módosításával: a gép­járműadó felemelésével, a napidíj megadóztatásával, a fogyasztási adó és a belföldi J szolgáltatás áfájának emelé­sével. FELE-FELE ARÁNYBAN KÉT OSZTRÁK TULAJDONOSÉ A DEXION-SALGÓ ÜZEM Nagy értékesítési lehetőségek a német piacon Új céggel, a Beg-Salgó Kft.-vel a jövőben gyakran fogunk talál­kozni: az új cég 50-50 százalékban két osztrák tulajdonosé, akik megvették a Dexion-Salgó üzemet. Egyikük Alfréd Urbán, a másik pedig a Kuchler család.- Én eddig kereskedelemmel foglalkoztam - kezdi a beszél­getést Alfréd Urbán. - A salgó­tarjáni üzem az első külföldi termelő egységünk. Mint kollé­gák találtunk egymásra az oszt­rák Bég cég megalapításában: tulajdonostársam a műszaki te­rületen otthonos.- Mikor kezdődött üzleti kapcsolatuk Salgótarjánban?- A Metalimpex-en keresz­tül, még a 80-as évek elején. A kezdeti tapasztalatok biztatóak voltak, de mégis tönkrementek. 1989 végén, amikor olyan tör­vények születtek önöknél, ame­lyek külföldiek számára is lehe­tővé tették gyárak, üzemek megvételét, újra beszélő vi­szonyba kerültünk. Az első tárgyalást Hopka László vezérigazgató úrral foly­tattuk. Először nem vettük ko­molyan az ajánlatukat. Kará­csonykor szabadságom napjai­ban rendeztem a gondolataimat, elképzeléseimet, felmértem a lehetőséget, majd elküldtem a megbeszélés folytatását kérő levelet. Ezután rohamléptekben haladtunk előre. 1990 májusá­ban megkötöttük a szerződést. A mostani cég elődje az S+B Raktártechnikai Kft. és a Buda­pest Dexion Kft. volt.- Beváltak az elképzelései?- Nem kívánságokban, ha­nem realitásokban gondolko­dunk. A vevő határozza meg mit gyártsunk. Az ehhez kap­csolódó gondolatváltás nehezen megy, zavart okoz a közös nyelv hiánya. Szerencsénk, hogy kiváló műszaki gárdát kaptunk. Nekik a megfelelő ke­reskedelmi gyakorlatot kell szerezniük.- Mennyi időt szán az előbbi követelmény elérésére?- Akár egy évtizedről is szó lehet. Itt a Budatranspak ’94 ki­állításon a nyitás óta a kereske­delemre koncentrálunk.- A régi termékekkel?-Ezek már leszálló ágban vannak. Új termékekre van szükség, hogy a raktártechni­kában Ausztriában a jelentős konkurencia ellenére megtart­suk elsőbbségünket és tovább erősítsük más országokban lévő képviseletünket, így az EG csaknem minden országában, Svájcban, Csehországban, Szlovákiában. Most dolgozzuk meg Lengyelországot. Piacku­tatásaink alapján legnagyobb lehetőséget Németországban lá­tunk. Ott akár megháromszo­rozhatjuk értékesítésünket.- Érdekelne, mire irányul jö­vőbeni elképzelésünk?- Technikailag fejlesztünk. Salgótarjánban 450 millióért vásárolt gépet már munkába is állítottuk. Jövőre olyan porbe­vonó és festőberendezést vo­nunk a termelésbe, aminek se­gítségével mindenféle különle­ges, magas minőségű igényt ki tudunk majd elégíteni. Az új gyártósor pedig csak exportra állítja elő majd a kínálati palet­tánkon szereplő sokféle igényes termékeinket. Venesz Károly WESTEL IRODÁK- BalatomiUgos: M7-es enyingi elágazás Tel: (88)380644 Rádiótelefon: (0660)327100 - Békéscsaba 5600Gyóni G.u.21. Td:(66) 447-111 Rádiótebfon (0660)384000 - Budapest 1111 Karinthy Frigyesül 21 Td: 2658023 Rádiótelefon: (06 60) 327088 - Debrecen: 4026 Kálim lér 2JA. Tel: (52) 418038 Rádiótelefon: (06 60) 327800 -Győr 9022 Pdlß- Dénes u. 1. Tel.: (96) 318896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 • Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 -Nagykanizsa 8800 Deák tér 12. Tel: (93) 310460 Rádiótelefon: (0660)327408 -Pécs: 7621 Rákóczi utca 19 Tel: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60)327900 - Szeged: 6720 Tisza Lapskrt.2-4.Tel: (62) 421-575 Rádiótelefon: (0660)327600 • Székesfehérnár. 8000Pmbászha út 17. Tel: (22)328-717 Rádióteltfm: (0660)327200 - Szobiok: 5000 Baross u. 1. Tel: (56)422-232 Rádiótelefon: (0660)386001 - Szombathely: 9700 Webber Károly u. 14. Tel: (94)324-420 Rádiótelefon: (0660)377000 WESTEL FORGALMAZÓ: • APEX KFT. - SALGÓTARJÁN 3100 Salgótarján, Klapka út 3. Telefon: 06/32 312-832 Rádiótelefon: 60 337 247 («)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. ♦ t ¥ i *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom