Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-14 / 268. szám

1994. november 14., hétfő Hazai Körkép 3. oldal Hajrá, magyarok! J Tlök a budapesti Olimpia LJ Szálló bárpultjánál, s ol­vasom a sportlapban, hogy válogatott futballistáink már javában melegítenek a svédek elleni rendkívül fontos Eu- rópa-bajnoki mérkőzésre. Sajnos, akár nyernek, akár veszítenek, csupán másfélmil­liót kapnak a meccsért, dehát, jól tudjuk nem ezért a pénzért fociznak, hanem a dicsősé­gért, a nemzeti színekért. Na­gyon kemény felkészülés ez kérem, szigorú rend szerinti a munkatempó, verejtékfa­kasztó az edzés. Igen, így kell ezt csinálni, s akkor nem maradhat el a si­ker. Ezt önti szavakba volta­képpen a tudósítás. Már-már megkönnyezem ezeket a sorokat, amikor a be­járatnál föltűnik „élőben”, Détári vezetésével a váloga­tott csapat egy része, Kozma, Lipcsei, a kis Mészöly és a többiek. Szép piros-fekete me­legítőben, lazán, derűsen. Sört rendelnek, isznak. Aztán megint rendelnek, megint isz­nak. Tényleg jó a hangulat, annak ellenére, hogy Döme aznap jelentette be visszavo­nulási szándékát. Olyannyira jól érzik magukat, hogy még este tíz tájban is ott voltak né­hányon. A szomszéd asztalnál két fiatal srác lesi a sztárok minden mozdulatát. Bizony érdemes, most megtudhatják, miért is kell mindig rejtek­helyre vonulni egy-egy nagy meccs előtt. A szálló egy másik termé­ben valamiféle MLSZ-es fo­gadás lehetett, mert egy ha­talmas terülj-asztalkámnál Benkő László elnököt látni jó­kedvűen. Esznek, isznak, ne­vetgélnek, nők és gyerekek hancúroznak, nem is hinné az ember, hogy ilyen családias lehet a hangulat egy labda­rúgó szövetségben. Meghogy miként is néz ki egy fogadás. Igaz, labdarúgót a közelben sem látni, egyik válogatottunk a szomszéd teremben fogadta titokban néhány percre fe­leségét és kisfiát. Távolabb, egy külön asztal rejtekében Mészöly Kálmán kapitány diskurál sűrű poharazgatások közepette, már órák óta egy igen csinos fekete hölggyel. Ki tudja, milyen taktikai lépé­seket tárgyalnak ily hossza­san. Aztán Benkőék asztalt bontanak, lényegében elfo­gyott minden, majd távoznak. A kapitány és a bárban a fiúk miért sietnének, hiszen itt helyben a szállás és hol van még a meccs?! Tehát jelentem, rendesen melegít a csapat, legyen nyu­godt a kedves szurkoló, min­dent elkövetnek majd a fiúk a pályán. Hogy ez mire lesz elég, azt persze, még nem tudhatjuk. M indenesetre, szurkoljunk csak kitartóan a csapat­nak, elvégre az ilyen nehéz körülmények közötti felkészü­lés már önmagában is nagy teljesítmény. Ha még, netán véletlenül a kapuba is beta­lálnak a fiúk, akkor aztán végképp elégedettek lehetünk. (tanka) FILATELISTÁK KÜLDÖTTGYŰLÉSE. A Nógrád megyei filatelisták idei küldöttgyűlését vasárnap tartották Salgótarjánban, a József Attila Műveló'dési Központban. A bélyeggyűjtők áttekintették eddigi tevékenységüket és feladataikat, továbbá egyeztették álláspontjukat, felké­szülve a december 3-i országos értekezletre.Fotó: Verebéiyi MARATONI VASÁRNAP A GYERMEKSZÉPSÉGVERSENY MEGYEI DÖNTŐJÉN Fáradtak a „Föld legbájosabb gyerekei” A vasárnapi tortúra bizony még csak lépéspróba a világot je­lentő deszkák felé. A „Föld legbájosabb gyermekei” világver­senyre benevezők egy töredékére ugyanis még több megpróbál­tatás is vár. A megyei döntőkből - minden kategóriából egy személy - a magyarországi forduló december 6-i elődöntőjébe kerülhetnek a gyerekek, majd december 20-án az itteni legbájo- sabbakból kiválasztják a legeslegbájosabb gyerekecskéket. Salgótar­jánban no­vember 13-ára hívta össze a verseny részt­vevőit a honi szervező, az ATW World Enterprise Produkciós és Rendezvény- szervező Tár­saság. A címre pályázók ver­sengésének a városi műve­lődési központ biztosította a helyet, ahol délelőtt tízkor már félszáznál több apróbb-na- gyobb gyerek várakozott iz­gatott szüleik kíséretében. S amikor kide­rült, hogy a kelleténél előbb izgatták fel magukat, a lámpalázat a düh és a csaló­dottság vál­totta fel. Akkor tu­datták ugyanis a szervezők a megjelentek­kel, nem a verseny vette kezde­tét, hanem az adatfelvétel. Ak­kor közölték, hogy arra csak a Volt is jó pár felnőtt, aki a felvilágosítás után - felelőtlen­séget, szervezetlenséget, ámí­tást emlegetve - fogta pútyer- káját és ment, ahonnan jött: kis megyénk közelebbi és távo­labbi helységeibe. Mint például az érsekvadkerti anyuka, aki nem reszkírozta to­vább, a végső­kig gyermeke kimerítését. No, persze a szervezők mint Nagy Lajos elmondta -, csak jót akartak, hogy a me­gyénkből jelent­kezőknek hely­ben rendeztek versenyt. De úgy tűnik, ez esetben Buda­pest mégis köze­lebb lett volna mindenkinek. Ha, ugyanis a vi­lágverseny célja - minden köve­telmény nélkül a „gyerekség” le­gyen a domi­náns, a belső egyensúly, a boldogság kisu­gárzása - lebeg lelki szemeink előtt, a biztos győzelem való­színűleg a leg- strapabíróbb 4-7, 8-12 és 13-17 évesé lenne. A döntő lap­zártakor vette kezdetét, kimeneteléről keddi lapszámunkban adunk tájékoz­tatást. T. K. Az apróságok egy csoportja a színpadi próbán 16 órai színpadi próbák után kerül sor, azaz hatkor állhatnak reflektorfénybe a csemeték. Hagyományaink újjáélesztését szorgalmazzák (Folytatás az 1. oldalról) Az Ipoly Unió társelnöke, Ki­szel Vilmos elmondta, hogy a szlovák és magyar területen működő közösséget két évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy az Ipoly vízgyűjtőterületén az ENSZ környezetvédelmi prog­ramja által kívánatosnak tartott fejlődési modellt elősegítsék. Különös tekintettel a térség természeti és kulturális öröksé­gén és sokféleségén, valamint a helyreállításon alapuló, fenn­tartható fejlődési modell kiala­kítására. Az elnök külön szólt az Ipoly folyóról, amely fölött egykor huszonöt híd ívelt. A határfolyó összeköt bennünket, a madarak sem szakítják meg röptűket a víz fölött. Németh Péter Mikola, a Szent István Király Alapítvány létrehozója költőhöz méltóan kiállt a kulturális értékek meg­mentése mellett. A társaság az ősi templomok megmentésén túl elsőrendű feladatának te­kinti az egységesülő Ipoly mente kultúrkör hagyományai­nak ápolását. Olyan történelmi tradíciók újjáélesztése mellett próbálnak bábáskodni, amely­ben tudatosítják a felnövekvő nemzedékben - az Ipoly mind­két oldalán - a kulturális élet­ben való együttműködés fon­tosságát. A bemutatkozásokat köve­tően dr. Kiss Tamás alpolgár­mester köszöntötte a megjelen­teket, majd elkezdődtek az elő­adások. Dr. Gaál Andor Rima­szombatról jött a rendezvényre. Előadásában a térség geológiá­jával és vízrajzával foglalko­zott. Pörgő ritmusban követték egymást az előadások. Az Ipoly vízgyűjtő területének környe­zeti problémáit hárman is ecse­telték. Köztük volt Gyenes Szi­lárd, a balassagyarmati pol­gármesteri hivatal környezet­védelmi felügyelője is. Vasárnap Wollent József (Ipolyság) a közlekedést ele­mezte. Különösen a Drégelypa- lánk-Hont közötti vasúti pálya fontosságát emelte ki. Délután a gazdaság és a kereskedelmi kapcsolatok kerültek terítékre. A rendezvénysorozat két hét múlva, november 26-án, folyta­tódik. A.T. A NAP HÍREI Pályáznak a gázra CERED. Az itt élő csalá­doknak mintegy a fele igényli a vezetékes gázháló­zat kiépítését a községben. Az előzetes számítások sze­rint a közműtársulás díja öt­venezer forint lesz. Ez azonban kevés a gerincveze­ték megépítéséhez. Ezért a helyi önkormányzat a tervek szerint pályázaton próbálja előteremteni a beruházáshoz hiányzó összeget. Rendőri iroda VARSÁNY. Rémálmukban sem gondolták a varsányiak, milyen jól jön majd, hogy az önkormányzat a község leg­régebbi épületét átalakította irodává. A vén épület teljes felújítása után abban kapott helyet a rendőri körzeti megbízotti iroda. Az önerő­ből finanszírozott munkála­tok révén bevezették a vizet, de ami talán még lényege­sebb, van telefonja is. S ez azért is fontos az ott élők­nek, mert elharapózott a fél­elem a polgárok körében, amikor kiderült, hogy a szé- csényi zsidó temetőben tör­tént különös haláleset szálai Varsányi is behálózták. Szülők fizették KAZÁR. Az általános is­kola kínálatában sokféle készség- és képességfej­lesztő szakkörből választ­hattak érdeklődési körüknek megfelelőt a diákok. Mate­matika, angol nyelvi, atlé­tika, röplabda mellett még a tánc- és illemtan, a társas­tánc is bekerült a programok sorába. Ez utóbbi önköltsé­ges volt, de a szülők fedez­ték az oktatás költségeit. Új önkormányzatok V ANY ARC. A községben az előzetes tervek szerint két kisebbségi önkormány­zat megválasztását tervezik. Mindkét testületben 5-5 tagú vezetőséget választa­nak. Az igényeket időben el­juttatták az illetékes szer­vekhez. Templomszentelés GYÖNGYÖS. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke szen­telte újra vasárnap azt a ró­mai katolikus templomot, amely éppen 50 esztendővel ezelőtt egy bombatámadás következtében rongálódott meg és azóta romosán állt a városközpontban. Hajdan főleg a diákság látogatta. NYÉKI PROFESSZOR SZERZŐI ESTJE BALASSAGYARMATON „Költészetről általában és sajátlag” Egy éve, hogy a Párizsban élő Nyéki Lajos szülőföldjén, Balas­sagyarmaton járt, és átvette a város díszpolgára kitüntetést. A magyar nyelv és irodalom professzora ismét hazatért, ezúttal saját verseivel ismerkedhettek az érdeklődők, a péntek esti könyvtári rendezvényen. KÍVÁNCSISKODÓ Nem vállalják a vágást Tiltakozik az APÜSZ Az APEH Üldözöttéinek Szö­vetsége (APÜSZ) tiltakozik az APEH leköszönt elnöke és a pénzügyminiszter alkuja ellen - tájékoztatta az MTI-t az APÜSZ elnöke. A nyilvános­ságra került megállapodás lé­nyege, hogy Minarik György, az adóhatóság távozó elnöke nem nyilatkozik lemondásá­nak okairól, a Pénzügyminisz­térium pedig eltekint annak vizsgálatától, hogy milyen felelősség terheli az APEH-et a több tízmilliárdos fiktív áfa-visszaigénylések miatt. Az APÜSZ úgy ítéli meg, a pénzügyminiszternek nincs joga ahhoz, hogy a költségve­tésben keletkezett hatalmas károkozás ideje alatt vezetői funkcióban lévő Minarik Györgyöt elszámoltatás nél­kül hagyja távozni. A szerve­zet szerint parlamenti bizott­ságnak kellene kivizsgálnia, kiket terhel felelősség amiatt, hogy az APEH-et éveken át meg tudták téveszteni az áfa-csalók. Nyéki Lajos azért választotta szerzői estjének a fenti, múlt századi értekezésekre emlékez­tető címet, mert vallja, hogy nem szabad komoly témákról szólni a humor fűszere nélkül. Másrészt, mert saját nyel­vész-költői működését mindig is öniróniával szemlélte, nem utolsó sorban azért, mert az ál­talánost legkönnyebben a sze­mélyesen keresztül lehet meg­ragadni. A könyvtár kupolaterme zsú­folásig megtelt érdeklődőkkel. S mint Oroszlánná Mészáros Agnes könyvtárigazgató mon­dotta: eljöttek a régi ismerősök, az egykori diákok, akik virág­csokorral kedveskedtek a volt osztályfőnöknek. Nyéki Lajos azzal kezdte mondandóját, eszébe nem ju­tott, hogy teljesen komolyan vegye saját verseit. Amúgy meg nem kedveli különösebben az öntömjénezést. Nyéki még gimnazistaként kezdte el a versfaragást Balassagyarmaton. Sorra teltek be a számozott spi­rálfüzetek. A lendület később alábbhagyott - sose tette fel az életét a versekre. Egy sajátos el­lentmondásra is rámutatott a költő: hisz’, ha valaki nem bízik saját magában, akkor az olvasó előtt nem lesz hiteles az alko­tás. Ez a furcsa kettősség jelle­mezte Nyéki verseit. Tehát bí­zott magában, ugyanakkor tudta és tudja, hol a helye verse­inek. Kegyetlen őszinteséggel vallotta be, hogy ő maga a köl­tészetben a futottak még kate­góriába tartozik. Egyébként nem hallgatott el, csak most éppen hallgat. A nyelvész-költő a további­akban szólt a költői kifejezés- módról. Valóságos irodalom- történeti és nyelvészeti előadás kerekedett ki a mondatokból. A modem versek megértéséhez Kibédi Varga Ervin gondolatát hívta segítségül: a modern vers nem foglalható össze, nem le­het annak tartalmát elmondani. De vajon Arany János művei­nek tartalmát el lehet mondani? - meditált tovább... Végezetül Nyéki Lajos fel­olvasta a Gyarmaton született verseit, melyeknek összefog­laló címe: Egy gimnazista nap­lójából. Az egyik sor így szól: Uram, ments meg Balassa­gyarmattól! Abban az időben ugyanis halott helynek érezte Gyarmatot. Azóta persze már megbékélt a várossal-? mindig meleg szívvel emlékezik a régi időkre. (ádám) Az Acélárugyár két min­taboltjában F.J. karancsbe- rényi olvasónk 11 méter sza­lagfűrészbe való fűrészlapot szeretett volna vásárolni. Mindkét helyen azzal utasí­tották el, hogy ennyit nem vágnak le a feltekercselt fű­részlapból, vigyen annyit, amennyi a tekercsen van. Az pedig nem kevesebb, mint 50 vagy 100 méter, s métere 62 forintba kerül. Azt kér­dezi általunk: miért nem kaphatott annyit, amennyire szüksége van? Oravecz László, a gyári fő­kapu melletti mintabolt veze­tője a fentiek kapcsán el­mondta, hogy azért nem vál­lalják a vágást, mert a műve­let a nagy elővigyázatosság ellenére is rendkívül baleset- veszélyes. Még a szakavatott kezek is gyakran és mélyen megsérülnek, ráadásul a bolt­jában nők dolgoznak. Az egyik alkalmazott kezét és lábát már nem egyszer „nyírta szét” a fűrészlap, sőt, az egyik segítőkész vevő is így járt. Mivel ugyanez a gond a többi elárusítóhelyen is, a megoldás nem lehet más, mint az előállítás és az értéke­sítés érdekeit összehangolni. Vagyis kisebb kiszerelésű, tíz-húsz méteres tekercsekkel is ellátni az elárusítóhelyeket. Oravecz László közölte azt is: már nem egyszer kérték az utóbbit a fűrészlapot gyártó Silco Rt.-től, s az újabb rek­lamációk miatt ismét ezt fog­ják tenni. Harsányi Zoltán salgótar­jáni olvasónk azt tette szóvá, hogy miért költöztették el a vásárcsarnok melletti újsá­gos pavilont a távolsági buszmegállóba? Nem érti, miért nem maradhatott a régi helyén, mint a ma is ott lévő könyvárus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom