Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12-13 / 267. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal Ács Irén mondja a szülőföld szeretetéről Ács Irén: Szécsényben nagyapám kocsmájában nőttem föl Ács Irén fotóművész legújabb könyvét, az Istenek a Palóc Olimposzon című fotóalbumot nemrég mutatták be Salgótar­jánban, a Balassi Bálint Könyvtárban. A kötetet a me­gyei önkormányzat adta ki, ez a művész ötödik könyve. Kö­zülük több gyönyörű albumot - köztük a Hollókő címűt - éppen Nógrádról adott ki. Ed­dig 16 fontosabb önálló kiállí­táson tárta közönség elé ké­peit, például 1979-ben Buda­pesten a Műcsarnokban, to­vábbá Tihanyban, Párizsban, Jeruzsálemben, Tel-Avivban, és másutt. A nemzetközi hírű fotómű­vész Nógrádban született. Tőle kérdezzük, mit jelent számára a szülőföld?-Mindent - hangzik a tö­mör válasz. Majd így folytatja: - Nagyapámnak kocsmája volt Szécsényben. Ott nőttem föl, szerettem ott lenni. A kocsmában volt három asztal, mindegyiknél mások ültek, az egyiknél a falusiak, a másiknál a tisztviselők, a harmadiknál a zsidók. Esténként összejöttek a megszokott társaságok, és mindegyik asztalnál más-más kártyajátékot játszottak, a fa­lusiak a huszonegyest, a tiszt­viselők a dartlit, a zsidók a ló­rumot. Nagyapám és édesa­pám mindegyik asztaltársa­sággal kommunikált, ahogyan ma mondanák. Egyformán időztek és beszélgettek mind­három asztalnál. Velük voltam én is. így például írni, olvasni még nem is tudtam, de már a kártyákat ismertem. Csak jóval később tudato­sodott bennem, micsoda óriási előnnyé vált számomra az életben ez a három asztal. Ott tanultam meg, hogy a külön­böző mentalitású, képzettségű és fölfogású embereket ho­gyan lehet szeretni, miként le­het velük közös hangot találni. Lényegében ebben a szé- csényi kocsmában tanultam meg a demokráciát, annak működését. Később aztán ezt sokan többször is elfelejtették az országban. Nekem azonban életre szóló iskola volt a kocsma. Különösen akkor jöttem rá arra, milyen jó volt, amikor fo­tóriporterként dolgoztam évti­zedeken át. Nekem ugyanis egy pillanatig sem jelentett gondot, hogyan beszélgessek a legkülönbözőbb rendű és rangú emberekkel, az utcasep­rőktől a munkásokon, a pa­rasztokon és az értelmiségie­ken át a miniszterekig és dip­lomatákig. Nagyapám kocs­mája volt az én egyetemem. (bte) KÖLTAI RÓBERT DECEMBERBEN RENDEZŐKÉNT (IS) ÚJRA BEMUTATKOZIK Popzenészi babérokra vágyódó patikus Koltai Róbert rendező és Bar- balics Péter producer nemrégi­ben levelet küldött szerkesztő­ségünknek, amelyben tudatják, hogy: „az elmúlt másfél év alatt annyi balszerencse közt, oly sok viszály után végül si­került lefor­gatni az ere­deti tervek szerint, és re­méljük majd látható igé­nyességgel mind a tizen­három részt”(a Patika című te­levíziós soro­zatról van szó ~ a szerk.). A sorozat vetí­tése, december 5-én, hétfőn az esti főműsor­időben a TVl-en kez­dődik. A film főhőse Polacsek úr, aki egy leginkább popzenészi babérokra vágyódó patikus. Noha régi patikusdinasztia tagja, messze esik ősei szakmai fanatizmusától. Tele van életö­römmel, következésképpen út­ját kalandok sokasága követi. Nem véletlen, hogy a figurát a rendező, Koltai Róbert szemé­lyesíti meg. Igazi „testre sza­bott” szerep hát, hiszen Koltai annyiszor igazolta már ebben a szerepkörben sziporkázó, sajá­tos tehetségét. A forgatókönyvet két ismert és sikeres író készítette. Kardos G. György és Nógrádi Gábor. Mindkettőjüknek sok-sok ta­pasztalata van a filmcsinálás- ban is. Minthogy a főhős zenész, nem hiányozhat az alkotásból a muzsika. A sorozathoz Dés László tíz dalt írt. Úgy hírlik, hogy a fiatalok már láncban másolgatják a rádióból mag­nóra vett számokat. A dalok szövegeit Nemes István és Ve­rebes István írta. Hamarosan azonban megjelenik a dalokat tartalmazó CD-lemez és hang­kazetta is. A Patika főbb szerepeit - a rendezőn kívül - Vándor Éva, Pogány Judit, Horváth József, Bezerédi Zoltán, Olsavszky Éva, Bárdy György, Szarvas József, Gáti Kati, Ka­szás Attila, Somló Tamás és Gerendás Péter játssza. Opera­tőrök voltak: Gázon Fran­cisco, Halász Gábor és Szat­mári Péter. A tévésorozatot a Cinevideo Kft. gyártotta két tu­cat szponzor támogatásával. Az‘alkotók azt vallják, hogy az OTP Bank, a Hungaropharma, a Colonia Biz­tosító, a MALÉV és a többi tá­mogató nélkül - noha nem volt velük mindig könnyű- soha nem jöhetett volna létre ez a zenés tévékomédia sorozat. Amit bizonyára - legalábbis reméljük - szívből sajnálhatná­nak a nézők. Polacsek úr nem a tégelyek, a zene megszállottja MEGOSZTANÁ-E ÖN LOTTÓNYEREMÉNYÉT EGY IDEGENNEL? Mai amerikai mese a Sorsjegyesek A film férfi főhőse nem csak jó rendőr, de jószívű ember is. Pénzsóvár felesége szerint egészen az őrületig lelkiisme­retes. így történhet meg egy szép napon, hogy elegendő pénz híján egy lottószelvényt mutat fel a kávéház pincérnő­jének: most még semmit sem ér, de holnap, ha kihúzzák a főnyereményt, bármennyi le­gyen is, megosztja vele. S másnapra négymillió dollár tulajdonosa a rendőr, a pin­cérnő és a feleség. Ez által életük olyan fordula­tot vesz, amelyre egyikőjük sem számított... A Sorsjegyesek rendezője, Andrew Bergman mondja: „A film nem arról szól, hogy meg- válnék-e ennyi pénztől vagy sem, hanem arról, hogy megtar­tom-e a szavam. Ha pedig nem, akkor hogyan tudok szembe­nézni önmagámmal.” A producer, Mike Lobell így vélekedik: „Charlie Lang az a típusú em­ber, akinek sohasem kellett megerőltetnie magát ahhoz, hogy jót cselekedjen. Nem tehet róla, a vérében van. Olyan fickó, amilyen mindannyian lenni szeretnénk.” A mostanában di­vatos romantikus filmvígjáték fősze­replői: Nicolas Cage, Bridget Fonda és Ro­sie Perez. Andrew Bergman olvasatában Jane Anderson forga­tókönyve nemcsak keserédes komédia, hanem szívet melen­gető, nagyvárosi (New York-i) mese. A filmet a salgó­tarjáni Apolló Film- Ez a New York-i rendőr - Nicolas színházban november Cage alakítja - belevaló fickó 16-ig láthatják. Gábor Miklós, mint Tom Jones a rádióban Henry Fielding (1707-1754) már jól ismert író, amikor 1749-ben megjelenik Tom Jones című sza­tirikus regénye, amely egyike a kor­szak legnépszerűbb olvasmányainak. A komikum és a játékos irónia válta­kozik a korának jel­lemző törtetését és harácsolását kifigu­rázó történetben. A műben megcsillog­Western kihajítja a Sophia eré­nyére törő Lord Fellamart (rajz) tatja az író öniróniáját is. A Tom Jones hangváltozatát a Rádiószínház produkciója­ként mutatja be vasárnap, no­vember 13-án 22 óra 5 perckor a Bartók adó. A címszerepet Gábor Miklós - aki a magyar és a külföldi dráma- és a regény- irodalom annyi híres alakját mintázta már - formálja meg. Szerepet játszik az 1961-ben készült feldolgozásban többek között: Kovács Károly, Kálmán György, Deák Sándor, Sulyok Mária, Ladomerszky Margit, Bulla Elma és Völcsey Rózsi. HATÁR GYŐZŐT KÖSZÖNTI SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL A TELEVÍZIÓ Budapesten és Wimbledonban beszélgettek A most 80 éves Határ Győző Londonban él, s egyike a ma­gyar irodalom legtekintélye­sebb alkotó személyiségeinek. 1938-ban építészmérnöki ok­levelet szerzett. Már egyete­mista korában (filozófiai) írá­sokkal jelentkezett, de nem sok szerencséje volt velük. A hatóságoknak nem tetszett a szellemisége, ezért elkoboz­ták műveit, őt pedig bíróság elé állították. A rombolást a háború tette teljessé: minden addig írott műve odaveszett. A Bűn­ügyi Levéltár romjai között ku­tatva bukkant rá A csodák or­szága egyetlen példányára. Mint szuverén és eredeti te­hetségű alkotónak, nem volt szerencséje a hatalmon lévők­kel 1945 után sem. Regényei, verseskötetei olyan vitákat és ellenérzéseket váltottak ki, hogy 1949-ben kizárták az író- szövetségből, s 1950-52 között börtönbe csukták. 1956 végén távozott Magyarországról. A Televízió november 12-én, szombaton a második csator­nán 22 óra 40 perctől mutatja be azt a beszélgetést, amelyet a kettős kötődésű íróval Buda­pesten és Wimbledonban foly­tattak irodalomról, alkotásról, életről. Az interjú a Hajszálhíd címet viseli, Határ Győző 1970-ben megjelent kötetére utalva. A költő különleges ér­zékenységgel fordul az álom­béli világ felé. Költészetére és egyéb írásaira is a filozófiai ér­deklődés, a folytonos gondol­kodás izgalma a legjellemzőbb. Költő és filozófiai író, 1991 óta Kossuth-díjas SZÜLŐ ÉS GYERMEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE ÉPÜLNEK AZ ÖTLETEK Sok játék hétköznapra és ünnepekre 1001 ötlet szülőknek címmel olyan könyv jelent meg a ma­gyar könyvpiacon, amilyenre bizonyára sok családapa és családanya régóta várt már. Főleg azok, akik időszűkében szenvednek, és némi lelkiis- meret-furdalást éreznek a gyermekeikkel való kapcsola­taik elégtelenség-érzete miatt. A könyv szerzője, Caryl Waller Krueger Amerikában ismert személyiség. Gyermek- lélektannal foglalkozik, s im­már negyven éve jelenteti meg a gyermekneveléssel, a szülő-gyermek kapcsolattal foglalkozó írásait és könyveit. Gyakran szerepelt rádió- és té­véműsorokban. Három gyer­meket nevelt fel. Könyve elő­szavában a többi között ezt írja: „A legfontosabb, hogy egy per­cig se gondolják azt, hogy a Komoly segítséget ad gyerekeiken mind az 1001 "kí­sérletet" el kell végezniük! Ez a könyv nem tesztelni akar, célja az, hogy a szülők számára örömtelivé váljon a gyermek- nevelés.” Az olvasó a könyvben olyan játékok és egyéb tevékenysé­gek leírását találja, amelyeket a hétköznapokban, az ünnepe­ken, otthon és útközben gyere­keivel együtt játszhat és élvez­het. Az ötletek mindegyikének az a lényege, hogy a szülő és a gyermek együttműködésére épül. S aligha meglepő, ha úgy tartjuk, hogy ebben az együtt­működésben rejlik egy-egy csa­lád életének kiegyensúlyozott­sága, boldogsága. A könyv az Amerikai Egye­sült Államokban 1988-ban je­lent meg először, s azóta több­ször kiadták. Hazánkban a LAP-ICS Könyvkiadó jelen­tette meg Váradi Judit fordítá­sában. Mivel tölti a hét végét? Bazsó János: A technikai újdonságok mindig kíván­csivá tesznek Vannak emberek, akik hét­végén sem pihennek - mert nem pihenhetnek. Nem la­zíthatnak. Mert megállna az élet nélkülük, félnénk, ha nem lennének. Bazsó János tűzoltó zászlós hét végéi néha elég kuszák. Most szombaton például a lak­tanyában kezd, és reggel nyolctól másnap reggel nyol­cig szolgálatban lesz ... —És utána?- Hazamegyek Tarra, a reg­geli vonattal. Aztán majd meg­látjuk, hogy alakul... Ha más nem jön közbe, a kerti munká­kat végzem el, úgy mint más­kor. Aztán olvasok. Az az igazság, hogy eléggé elfoglalt ember vagyok, de erre azért még jut idő! —Egy kicsit konkrétabban: mit szokott olvasni?- Leggyakrabban a Nógrád Megyei Hírlapot, esetleg a Kurírt. Aztán a motoros szak­könyvek jönnek, minden mennyiségben. Ugyanígy va­gyok a műszaki folyóiratokkal is, az Autó-Motort például mindig megveszem.-Ugyan miért teszi ? — Mert van két öreg Pannó­nia motorom. Üzemképesek ugyan, de mégis gyakran kell javítani őket. Egyébként is: minden érdekel, ami új. A technikai újdonságok mindig kiváncsivá tesznek.- Térjünk vissza a hét vé­gére. Ez a szombat már fog­lalt. A család mit szól?-Megszokták. Ők is tudják, hogy a tűz nem várhat. Akkor sem, ha hét végén jön. Har­mincöt szabad hét végém van egy évben, a többit itt töltöm a laktanyában. A feleségemet leszázalékolták, az „üres” na­pokon neki segítek. Horgászni nemigen járok. Nyaralni sincs időm. Huszonhárom éve va­gyok házas, de eddig csak két­szer tudtunk utazni nyáron. Akkor is csak a Balatonhoz. s.j.f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom