Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08-09 / 237. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. október 8-9., szombat - vasárnap Befütenek Somoson? Ti Æi, szülök talán tudnánk ÍVJ. fűtőanyagot vásárolni, mint a tizenkilencedik század végén, de reméljük, nem 100 év és a sétálóutca választja el Somost a belvárostól - fo­galmaztak a Somoskőújfalui iskolásgyerekek szülei abban a levélben, amelyet Gusztos István SZDSZ-es képviselő­nek, az oktatási bizottság el­nökének címeztek. A problémát azóta már a képviselő-testülettel is meg­ismertették, taglalva a nyo­masztó helyzetet, amellyel a somosi iskola fenntartóinak szembe kell nézniük. Azaz a fűtéskorszerűsítést meg kell oldania Salgótarján város önkormányzatának, mire itt a fűtési szezon. Az pedig ugyan­csak itt van, bármennyire is a vénasszonyok nyarát jósolja a meteorológiai előrejelzés. Hogy miért a tanévkezdés után került terítékre a mos­tanra sürgőssé vált ügy? Azt nehéz lenne kibogozni, mint ahogy azt is, miért nem figyelt jobban az intézmény az okta­tás tárgyi feltételeire? Tény, hogy a fűtésre szolgáló kazá­nok kivénhedtek. Újak kelle­nek, azok pedig drágák. Hoz­závetőleg félmillióból jönne ki a Somoskőújfalui intézmény fűtéskorszerűsítése. Honnan, miből gazdálkodja ki a nehéz anyagi helyzetben levő ön- kormányzat ezt a pénzt, az már más kérdés . Minden­esetre Kenyeres István, a mű­szaki osztály vezetője azt mondta érdeklődésünkre, hogy nem kell hidegben ül­niük a somosi iskolásoknak, ha jön a hideg. Végeznek a munkával a fűtési idény hiva­talos kezdetéig. A somosi kazáncsere kap­csán tudni kell azt is, vár­hatóan a jövő év nyarán már ez a településrész is kap veze­tékes gázt. Akkorra pedig a most újonnan telepített kazá­nok nem használódnak még el. Gyanítom, amikor más közintézmények már rég lese­perték vállukról a fűtőanyag­beszerzés és a tűzrakás gond­ját, az iskola továbbra is kénytelen valakik hanyagsá­gának nyűgét cipelni. Mert azért azt botorság lenne hinni, hogy az önkormányzat a kevésből többször ad ki ugyanarra. T. K. Támogatják a gáztársulást Mi (nem) készül a nyugati városrészben? SALGÓTARJÁN. Sokakat foglalkoztat, miért túrják fel a nyu­gati városrész utcáit, milyen munkán serénykednek a mester­emberek. Ugyancsak gyakori beszédtéma az építkezésekhez kö­zeli Karancs utcának és a szemben lévő üres telkeknek a sorsa. Árnyék és fény együtt a város szívében. Salgótarján. A Dobó Katica utca és köz, valamint az Egri József utca 74 családja közül 58 vesz részt a gáztársulásban. Az önkormányzat a közelmúlt­ban úgy döntött, hogy fedezi a házakhoz vezető 300 méteres Állásajánlatok Nógrád Megyei Víz- és Csator­namű V., - 1 fő géplakatos (szi­vattyúszerelő) 18-22000, 1 fő ács-állványozó, 16-19000, So­moskői Zsolt vállalkozó, - 1 fő tehergépkocsi-vezető, autósze­relő, 15-18000, Copy-X Kft., Salgótarján - 1 fő számítógép- műszerész, 18-30000, Linea 96 Kft., - 1 fő élező tmk lakatos (faipari), 18-25000,4 fő szalag­fűrészkezelő, 16-22000, 4 fő ács-asztalos, 18-25000, 2 fő raklapszögelő, 12-16000, Geo- for Kft., 5 fő földmérő, 20-30000, NN Biztosító St., 10 fő üzletkötő, 30-60000, Colo- nia Biztosító St., 4 fő üzletkötő, 30-60000, Szabó Olivér, 1 fő egyéb fizikai foglalkozású, 12-15000, Elektronikai és Me­chanikai T., 59 fő betanított munkás (női), 13-22000, Fémi­pari Szövetkezet, 1 fő marós, 16-20000, TME Autókeresk. és Szóig., 1 fő autószerelő, 10500-25000, Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár, 30 fő mi­nősített hegesztő, 24-35000, Träumtex Gyártó és Keresk., 1 fő ált. műszerész, 13-20000, 6 szakasz megépíttetésének költ­ségeit, és a résztvevőket anya­gilag is támogatja. Ez utóbbi családonként mintegy tízezer forintos támogatást jelent, míg a famíliák kasszáját körülbelül 50-60 ezer forint terheli. fő szabó-varró, 13-20000, 2 fő szabászati terítő, 13-20000, 1 fő vasaló, 13-20000, 3 fő bet. varrónő, 13-2000, Palóctáj Kft., 3 fő sütő- és tésztaipari munkás, 19-33000, 5 fő cuk­rász, 19-33000, Herkules Rt., 2 fő kőműves, 25-32000, Dinasz­tia Építési és Kér., 2 fő kőmű­ves, 20-25000, Balassi Bálint Könyvtár, 1 fő könyvkötő, 12-20000, Salgó Cipőipari Szöv., 39 fő cipőfelsőrész-ké­szítő, 12-17000, Szuper Var­roda és Kereskedés, 9 fő gépi varró, varrónő, 13-15000, Ka- zinczi Sándorné vállalk., 10 fő szabó-varrónő, 10500-15000, Vartex-Plus Bt., 10 fő szabó-varrónő, 14-18000, Ge-Kon-Tex Bt., 5 fő szabó-varrónő, 14-18000, Pet- rucsik Kft., 1 fő tehergépkocsi- vez., 15-15000, 2 fő eladó, 15-15000, 2 fő vendégl. eladó, 15-15000, Kasza László vál­lalk., 1 fő élelmiszer eladó és csapos, 10500-12000, Centrum Áruházak Rt., 3 fő élelmiszer­bolti eladó, pénztáros, 11-15000, Univer ABC, 1 fő élelmiszer eladó, 10500-15000, Hotel Salgó étterem, 1 fő sza­kács, 15000 Ft. Dr. Fancsik János önkor­mányzati képviselőt az árnyék nyugtalanítja, azaz a pusztulás, az ennek gátat szabó intézkedé­sek elmaradása vagy hatásta­lansága. Igazat kell adnunk neki. Valóban siralmas a lát­vány végig­menve a haj­dan híres és pompázó Ka­rancs utcán. Persze nem ré­szesülünk kel­lemesebb él­ményben ak­kor sem, ha a vele nagyjából párhuzamos Kővár utcán baktatunk vé­gig, bár ott lenni azért megnyugta­tóbb. Bal oldalán a tulajdono­sok saját kezükbe vették az ügyek intézését, és tataroznak, bővítenék, szépítkeznek - na­gyon okosan - rendületlenül. Az utca másik oldalán viszont ott éktelenkedik az üresség, a hatalmas giz-gazzal benőtt nagy tarjáni „ugar”. A mai helyzetnek természe­tesen megvan a maga nagyon is érthető előzménye. Több mint negyedszázadig nem lehetett erre a területre építeni. A város- rendezési terv ugyanis azzal számolt, hogy a nyugati város­rész fejlesztése majd felhúzó­dik a völgybe, és ott is ugyan­olyan emeletes bérházak ter­peszkednek, mint a vasút mel­lett. Az ismert társadalmi válto­zások miatt erre azonban már nem került sor. Új helyzet állt elő, ennek megfelelően új ren­dezési koncepció született. Ez az új szelllemnek megfelelően, nagyon is érthetően megszűn­tette a beépítési tilalmat. Elvi­leg tehát szabad a gazda, azaz építhetne kedvére bárki. Csak­hogy a valóság ennél bonyolul­tabb. Dr. Fancsik János is - so­kakkal együtt - arra számított, hogy a tiltás feloldását gyorsa(bba)n követi a rehabili­táció, a városrész romokból való újjáépítése. Ennek érdeké­ben ő megtette a magáét. Ki­használta a lehetséges fórumo­kat, előhozakodott, érvelt, bejá­rásra vitte a városi vezetőket. Egyetértettek a tennivalókban, de azóta sem történt semmi kézzelfogható. Az önkormányzat egyébként nagyon szép beépítési tervet készíttetett - már évekkel ez­előtt - a tervezőkkel. Kétszintes családi házak ma­gasodhatnának itt zárt sorokban, egy-egy famíliá­nak kényelmes életteret nyújtva. Még arra is gon­doltak, hogy aki vállalkozni akar, az lakásában ki tudja alakítani az üzletét vagy iro­dáját. A földszinti részt kifejezetten e meggondolás alapján formálták. Kár, hogy erről nem tudnak széles körben az emberek - fáj­lalja a városrész önkormányzati képviselője. Bizony jó lett volna már régen megszondáz­tatni a piacot: milyen fizetőké­pes kereslet lenne az elképzelé­sekre? Mert való igaz, vétek hagyni, hogy tovább romoljon a megyeszékhely ezen értékes ré­sze. A polgármesteri hivatalban és az ügyintézéssel megbízott Salgó Vagyon Kft.-nél hason­lóképpen gondolkodnak, azt azonban nem akarják magukra vállalni, hogy szándékosan kés­leltetnék a megvalósítást. Dr. Zsély András polgármes­ter rögvest so­rolja is, mi min­den történt a képviselővel való közös bejá­rás óta. Az épít­kezés megkez­dése előtt bizo­nyos rendtevési feladatok adód­tak a területen, s ez több elemből áll. Ide tartozott a felnőtt- és gyermekorvosi rendelők megfe­lelő elhelyezése, a lefedett Tarján patak melletti Kassai sor ren­dezése. A to­vábblépés jelenlegi akadályát a telkek tulajdonviszonyának rendezetlensége jelenti. Á tel­kek jórészt magántulajdonban vannak (csak kettő az önkor­mányzaté). Többön magánhá­zak állnak. Ezeket meg kellene vásárolni ahhoz, hogy újratel- kesíthessenek, és felmérhessék a sorházak iránti igényt, míg végül építhetnének. Pénz vi­szont nem nagyon van - se az önkormányzatnak, se a magá­nosoknak. S bizony az árak itt (ha netán csökkentik is majd) borsosak. Tóth Edit, a kft. veze­tője azonban derűlátó, bízik ab­ban, hogy a problémákra meg­oldást találnak, és jövőre elkez­dődhet az építkezés. Az említett Kassai soron egyébként a NÁEV KFT. mun­kásai dolgoznak: építik a jár­művek által is használható, 280 méteres útszakaszt. A patak fölött parkolóhelyek készülnek, a fákat védőhálóval borítják. A Salgó Vagyon Kft. a sétá­lóutcában az engedély megér­kezése után kezdi építeni a pa­vilonokat, melyeket aztán érté­kesítenek. Ugyancsak a nyugati város­részben a hónap elején a mély­építési munkákkal elkezdődött a Total Hungária Kft. benzin- kútjának építése. (ok) Salgótarján és környéke RÖVIDEN KARANCSKESZI. Hat közmunkás segítségével a közelmúltban kívülről fel­újították a községháza és ál­talános iskolai napközi ott­hon közös épületét. A vál­lalkozók ezt a megbízatást egymillió forintért végezték volna el, a közmunkával vi­szont még ennek egyötö­débe sem került. A polgár- mesteri hivatalnak csak az anyagköltséget, valamint a munkabér és a tb-járulék tíz százalékát kellett állni. SÓSHARTYÁN. Az ön kormányzati képviselő-tes­tület nemrégiben rendeletet alkotott a település zászlajá­ról és címeréről. Kollár Sándor tervei szerint már készülnek a község új jelké­pei, amelyeket október 23-án ünnepség keretében avatnak fel. KARANCSLAPUJTŐ. A művelődési házban októ­ber 15-én este nyolc órától ad zenés műsoros estet a Zá- ray Márta-Vámosi János házaspár. KAZÁR. A jövő héten megkezdik annak a Kossuth utcai öreg háznak a felújítá­sát, amelyben Szabó Gáspár festőművész képei mellett tájjelegű eszközöket he­lyeznek el. Az önkormány­zat mintegy félmillió forin­tot fordít az épületre. A munkával még e hónapban végezni kívánnak. CERED. A községi ön- kormányzat féléves szerző­dést kötött a megyei mun­kaügyi központtal tizenkét közmunkás október elsejé­től való foglalkoztatására. Egyebek között két kilomé­teres szakaszon kitisztítják a Tama patak medrét. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Építik az utat és a parkolóhelyeket Fotó: k. k. j. Tarján legszebb része lehetne a Karancs utca környéke BÁNYÁSZ UTCAI HOMLOKZAT Ilyen házakat terveztek a gaz helyére Turizmus-tanfolyam Salgótarján. Sok idelátogató szerint Nógrád megyét - ter­mészeti szépségei és gazdag népi hagyományai miatt - ér­demes lenne turista paradi­csommá fejleszteni. Persze ehhez tőke kell, meg vendéglá­tói, idegenforgalmi ismeret. Ez utóbbiban nyújt segítsé­get a falusi turizmus tevékeny­sége iránt érdeklődőknek a TIT megyei egyesülete. Szep­tember közepén 15 munkanél­küli fiatal részvételével tanfo­lyamot indítottak a TIT-szék- házban. Költségeiket a megyei munkaügyi központ fedezi. A 360 órából százat az angol nyelv tanulására fordítják. A tananyagot a Közép-magyar­országi Regionális Távoktatási Központ, a TIT Szövetségi Iroda és az MTV Opál Kft. ál­lította össze. Képünkön Mol­nár Katalin szaktitkár megbe­szélést tart. Fotó: Kun Megyénkben is él a mozgalom A népfőiskolái mozgalom idén ünnepli 150-ik évfordulóját. Eletrehívója egy dán polihisz­tor, a papként, költőként, poli­tikusként és filozófusként is­mert Grundtvig volt, aki angliai egyetemi tapasztalatait felhasz­nálva dolgozta ki népoktatási programját. Felismerte, hogy a nagyhatalmi státusát és terüle­tének jelentős részét elvesztő Dánia csak úgy kerülheti el az összeomlást, ha állampolgárai­nak tudását, a nemzet egészé­nek műveltségét állítja szembe a nyers erővel. Az életre való népfőiskolái gondolat Nógrád megyébe a múlt század végén jutott el. Megvalósítása szandai Sréter Ferenc személyéhez fűződik. A második világháború utáni idő­szak művelődéspolitikai kon­cepciójába azonban nem illett bele a népfőiskola, így a moz­galom csak a rendszerváltás előestéjén - 1987-ben - szerve­ződött újjá. A megyei népfőis­kolái egyesület, amely elisme­résül Sréter Ferenc nevét vette fel, 1993. március 5-én alakult. Szoros kapcsolatot tartanak a helyi önkormányzatokkal, va­lamint több magyar és külföldi népfőiskolái egyesülettel, szö­vetséggel. A Sréter-egyesület jelentős szerepet játszik az újjászerve­ződő társadalom igényeinek ki­elégítésében, a felnőttképzés­ben és oktatásban. Csak példa­ként említjük: ebben a hónap­ban folytatják az önkéntes biz­tosító pénztárak szakemberei­nek képzését. Ezt a fajta okta­tást tavaly elsőként valósították meg az országban. Akkor 37 munkanélküli fiatal kapott bi­zonyítványt. A tanfolyam költ­ségeit a Kölcsönös Segélyegy­letet Támogató Alapítvány pá­lyázati pénzből biztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom