Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 6., csütörtök INNEN-ONNAN Áruházat építenek Fűtés- és tüzeléstechnikai áruházat épít a Ratherm Kft. Győrött. Az áruház alapkö­vét múlthét csütörtökön tet­ték le. A beruházást 24 mil­lió forintos japán hitelből valósítják meg. A hitel 2002-ben jár le, két év tü­relmi idő után kezdik a tör­lesztést, s a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékát plusz 2 százalé­kos kamatot kell fizetniük a hitel után. Százéves az Ikarus Az év végéig várhatóan 2000 autóbuszt értékesít az idén százéves Ikarus. Január elsejétől Szlovákiában is in­dul az összeszerelés, és to­vábbi 30 projektet készíte­nek elő hasonló üzemek lé­tesítésre. Különösen a Tá­vol-Keleten nagy az érdek­lődés az ilyenfajta kooperá­ció iránt. Drágább lesz a margarin A Gazdasági Versenyhiva­tal Versenytanácsa nem emelt kifogást az ellen, hogy az Unilever Kft. az előzetes bejelentés szerint átlag 4,7 százalékkal emelje margarintermékei termelői árát. A kft. döntése alapján átlag 2-3 forinttal emelke­dik a cég margarinjainak ára. Ezt azzal indokolták, hogy az augusztusi forintle­értékelés következtében nőt­tek költségeik. A Verseny- hivatal nem kifogásolta, hogy a nagyobb költségeket áthárítsák a vásárlókra. Cívis Mobil autókiállítás Kelet-Magyarország legna­gyobb autó- és járműipari kiállítása, illetve vásárát rendezték meg a hét végén Debrecenben. 20 autómárka csaknem 100 típusát mutatta be 25 hazai cég. A hagyo­mányos őszi bemutatót ezút­tal a környezetvédelem je­gyében rendezték. Most első ízben légi járművet is bemu­tattak a Cívis Mobilon: két­személyes kis helikoptert tekinthettek meg a kiállítás látogatói. A tőzsde hírei A tőzsdetanács október 3-i ülésén bevezette a Pillér Második Ingatlanbefektetési Alap kétmilliárd forint ér­tékű befektetési jegyeit a Budapesti Értéktőzsdére. A tanács következő ülését ok­tóber 11-én tartja. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán MEGYÉNK VÁLTOZATLANUL DOBOGÓS A MUNKANÉLKÜLISÉGBEN A pályakezdő mehet az utcára? Csökkenő mértékben ugyan, de mindmáig súlyos gond hazánk­ban a munkanélküliség. Az Országos Munkaügyi Központnál augusztus végén csaknem 551 ezer állástalant tartottak nyilván, tehát a munkaképes korúak 11 százalékának nem volt hivatalos kenyérkereseti lehetősége. A Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­pontban ugyanekkor 18 ezer 513 munkanélkülit regisztráltak, s ez az itteni aktív dolgozók 16,7 százalékát tette ki. Nógrád tehát változatlanul tartja dobogós helyezését e nem kívánatos folya­matban, s Borsod-Abaúj-Zemplén megyével holtversenyben második a büszkélkedésre cseppet sem okot adó listán. A pályakezdő munkanélküliek számának (fő) alakulása 2400 Az átlagos­nál is maga­sabb a munka- nélküli mutató Bátonyterenye (19,3 száza­lék), Szécsény (18,3 száza­lék) és Salgó­tarján (17,4 százalék) tér­ségében. Utóbbi terüle­ten augusztus zárónapján még mindig 6132-en éltek kegyelemke­nyéren. Mi­után kedve­zőbb a foglal­koztatási hely­zet a balassagyarmati, a pásztói és a rétsági régióban, így száz emberből „csak” tizennégy-ti- zenötnek nincs munkahelye. Az értelmiségi álláskeresők száma kissé növekedett, míg a fizikaiaké csökkent az előző hónaphoz képest. Szembeötlő, hogy a korábbinál több szak­munkás került az utcára; ők te­szik ki a munkanélküliek 36,6 százalékát. A sanyarú sorsra jutottak nem egészen háromötöde az erősebb, több mint kétötöde a gyengébb nemhez tartozik. Az átlagosnál több férfi nem talál számára megfelelő állást Szé­csényben, Salgótarjánban és Szécsény környékén, míg Pásztó és Rétság vidékén na­gyobb az esélyük az elhelyez­kedésre. Az állástalanok több mint 55 százaléka tartozik a munkavég­zés szempontjából legaktívabb (26-35, illetve 36-45 év közötti) korosztályokba. Ismét gyara­podott a 20 év alatti munkanél­küliek száma, s már elérte a 2400-at. Ennek is betudható, hogy 34,6 évre mérséklődött a tengésre-lengésre ítéltetettek át­lagéletkora. Említésre méltó, hogy a munkanélküli pályakezdők aránya a júliusi 43,7 százalékos bővüléshez viszonyítva is to­vább emelkedett 6,2 százalék­kal, s számuk augusztus végén 1945 volt. Vagyis, az állásnél­küliek 10,5 százalékát tették ki. A munkát nem találó ifjak 47,6 százaléka szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezik, 50,1 százalékuk középfokú oktatási intézményben fejezte be a ta­nulmányait, 2,3 százalékuk főis­kolán vagy egyetemen vég­zett. A fizikai ál­lománycso­portba sorolt munkanélküli pályakezdők aránya némi­képpen csök­kent: felmérés szerint kilencti- zedük a saját szakmájában szeretne elhe­lyezkedni, s csak elenyésző hányaduk haj­landó a segéd­munkára. A ko­rábbinál nagyobb részt képvi­selnek a nem fizikai állomá­nyúak: a megkérdezettek egy­ötöde vezetői-irányítói beosz­tásra vágyik, míg a többiek ügyintézőként, illetve ügyviteli alkalmazottként szeretnének boldogulni. A még elhelyezkedni nem tudó pályakezdőknek azonban kevés a reményük, hogy elkép­zelésük szerinti beosztást talál­janak. Tudniillik augusztus 31-én megyénkben mindössze­sen 1078 álláshely volt. Egy ajánlatra tehát nem kevesebb, mint tizenhét munkát kereső ju­tott! (kolaj) Tanácsot kaphatunk - ,ha mást nem is Az elmúlt öt évben Németor­szág 80 millió márka értékű tanácsadási segélyprogram­mal támogatta a magyaror­szági gazdasági átmenetet. Az idén a reformországok­nak nyújtott ilyen jellegű segít­ség megközelíti a 300 millió márkát, s várhatóan jövőre sem lesz kevesebb. Németország öt éve finaszírozza a Magyaror­szágon tevékenykedő szaktaná­csadók munkáját, és magyar részről az együttműködés foly­tatását kérték. A tapasztalatokra a kis- és középvállalkozások kialakításában, az állami válla­latok privatizációjának ellenőr­zésében van szükség. A mező- gazdaság átalakítása során a földnyilvántartási rendszer kia­lakításához kaphatunk hasznos tanácsokat. Jövőre az Európai Unióhoz való csatlakozásról, a szociális paktumról, és a gazda­ság növekedését segítő dönté­sekről is kérhető tanács. A ma­gyar privatizációban az acél- és a vegyipar igényelné speciális képzettségű szakértők tudását. A szomszéd rétje semmivel sem zöldebb Igen szerény mértékben csor­dogál a külföldi töke Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságába, amely nem is olyan régen még az ország ipari termelésének több mint 10 százalékát adta. Az elmúlt két esztendőben jelentősen csökkent az ipari termelés, a mezőgazdaság pe­dig tavaly minden eddiginél rosszab évet zárt. Az idei év első felében 3742 jogi szemé­lyiségű és 5339 jogi személyi­ség nélküli gazdálkodó szerve­zetet, valamint 34 056 egyéni vállalkozást tartottak nyilván. A külföldi tőke 1992-ben 295 vállalkozásnál jelent meg, az elmúlt évben 76-nál, az idei év első felében pedig csak 39 új társaság alakult. A külföldi be­fektetők elsősorban a feldol­gozó iparban, a bányászatban és az építőiparban szereztek tu­lajdonosi hányadot. A korábban meghatározó jelentőségű kohá­szat, bányászat, gépipar szerepe és az állami cégek súlya is csökkent. Mit ér nekünk a dollár? Az Idén ötven esztendeje, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyek létrejöttével az amerikai dollár hivatalosan is a tőkés vi­lág vezető pénzneme lett, és máig is az. Miért van az, hogy árfolyama egyre csökken? A dollár 1945 óta nem tapasztalt mélyponton van, főleg a japán jennel és a német márkával szemben. A dollárárfolyam zuhanása miatt a közelmúltban sajátos játszmát játszottak Washing­tonban. Kinek higgyünk? A pénzügyminiszternek és a jegy­bank elnökének, akik figyelmez­tettek, hogy a dollár gyengülése Amerikát az infláció felpörgé­sével, a világgazdaságot újabb gondokkal fenyegeti? Vagy Bili Clinton elnöknek, aki kijelen­tette: nincs ok különösebb fi­gyelmet fordítani az árfolya­mok napi alakulására. Vagy azoknak, akik szerint a legvaló­színűbb, hogy elsősorban a Washington és Japán közötti gazdasági harc újabb fejezeté­ről van szó? Az USA és Japán kereske­delmében ugyanis óriási a ja­pán többlet. Amerika szerint ennek fő oka, hogy Japán el­zárja piacait sok amerikai áru elől. Ezért az egyensúly megte­remtésének egyik eszköze lehet, hogy a dollár leértékelődésével olcsóbbak, azaz exportképe­sebbek az amerikai áruk - egyúttal pedig lecsökken az egyre drágább külföldi termé­kek - s nem csak a japán import - amerikai behozatala. Ez már világgazdaság, amely érint bennünket is, de nem feltétlenül csak hátrányosan! Kérdés, hogy ez a pénzügyi trükk meddig játszható, hiszen az árfolyamcsökkenés nem csak előnyöket, hanem veszteségeket is jelent az amerikai gazdaság­nak: az alacsony kamatok miatt például külföldre áramlik a töke - s jó lenne hinni, hogy Magyarországra is... Szá­munkra, ugyanis a lényeg nem lehet kérdéses: az USA válto­zatlanul a világ legerősebb gazdasága, amely idén is nö­vekszik. S nem csak a fizetőesz­köze marad szilárd hosszú tá­von is. Heltai András TŰZŐGÉPEK SALGÓTARJÁNBÓL. Az író és iro­daszereket, elektrotechnikai termékeket gyártó és for­galmazó írószer Rt. német exportra készíti termékeit. Fel­vételünkön Ló'rincz Sándorné munka közben. Kép: v. a. Tanácskozás a fűtésről Gyulán „Köröstherm ’94” elne­vezéssel országos fűtéstechni­kai tanácskozást tartottak, ame­lyen hetven cégtől mintegy két­száz szakember vesz részt. A fűtőberendezések tervezői, gyártói, forgalmazói, üzemelte­tői és javítói számára rendezett kétnapos konferencián előadá­sok hangzottak el a gazdasági, környezetvédelmi, valamint közvetlen szakmai kérdésekről. Képviselői felelősség, avagy a pásztói mechanikások mecénásai? (Folytatás az 1. oldalról) A város megtette azt, amit sem akkor, sem azt követően az or­szágban nem követtek. A gyár mellé állt olyan áldozatválla­lással, amelynek a - felvett hi­tel miatt - a város infrastruktú­rája szenvedte késedelmét. S mi volt az eredendő cél? Kettős! A munkahelymentési akció után a gyár privatizáci­ója! Első lépésben az államta- lanítás már az adásvétellel meg­történt, hiszen a gyár kizáróla­gos tulajdonosa maga a város, vagyis az önkormányzat lett. Majd egy, áz önkormányzat vagyonát működtető (2 millió 960 ezer forintos kft. alakult 75 %-os önkormányzati, ill. 25 %-os dolgozói érdekeltséggel úgy, hogy a kft.-be be nem vitt városi vagyon, majd újra priva­tizálásra kerülhessen egy, a vagyont és a kft.-t össze­kötő lízingszerződéssel. A lízingszerződés politikai okokból - tudniillik, hogy 1994-ben új választások kiírá­sára kerül sor - 2 évre köttetett. Már 1993 nyarán kiderült, hogy a 86 millió Ft+ áfa és a kamatok visszafizetésére a kft. 2 éven belül objektíve nem képes. Az alapszerződés módosítá­sára már 1993. augusztus 17-én indítványt tettem. A gyár az év végére kimutatta, hogy egy 6, esetleg 8 év alatti lízingeléssel a város visszakaphatja a ráfor­dítását, miközben a dolgozók a megfizetett lízingdíjjal arányos tulajdonjogot szerezhetnek. Sajnos, a képviselő-testület 1994. januári és februári rend­kívüli ülésein úgy döntött, hogy a kft. taggyűlésébe azt a három képviselőt (MSZP, Fidesz, SZDSZ) delegálta, akik már eleve tagadták az ún. vállalkozói önkormányzatot. így történt, hogy a gyár to­vábbi megítélése és sorsa „át­ment” a politikába, s nem egy­szer elvtelen, személyes indíté­kok alanyává vált. Az említett három képviselő első „látvá­nyos” döntése az volt (mint­hogy a 75 százalékos döntéssel rendelkeztek!), hogy felmentet­ték Gyuricza József első ügy­vezetőt, kohómémököt. Innentől azután „zuhanóre­püléssel” mindent tagadott az önkormányzati „hármas”. Má­sodik, ugyancsak „látványos” aktusként asztal alá söpörték a kft. akkori törvényes ügyveze­tője és a polgármester által pa­rafáit, a nem optimális 2 éves lízingszerződés 6 évre történt módosítását. A Mechanika Kft. kimutatása szerint ugyanis a gyár vállalta volna az évi 13 millió forint lízingdíj fizetését. Tény, hogy a gyár kétéves önkormányzati tulajdonlása alatt csak töredékét tudta visz- szafizetni. Innen eredt a kft.-nek a tulajdonossal fenn­álló, a lízingdíjat nem fizető adóssága, mely 1993 végén már meghaladta az 50 millió forin­tot. A kényszermegoldás egyik eredőjévé vált a gyár (kft.) el­adásában való gondolkodás, hi­szen a város által felvett jelen­tős hitelt záros határidőben és kamattal kell visszafizetni. A város képviselő-testülete ezért úgy döntött, hogy azon ajánlattevő pályázatát fogadja el, aki a foglalkoztatás jogfoly­tonosságán túl a vételárra is el­fogadható ajánlatot tesz. Mi­után a többi ajánlat emígyen „mérettetett” meg, és talált az . önkormányzat képviselő-testü­lete alkalmas vevőt, jött a sztrájkkal és >' demonstrá­cióval való fenyegetés. Az említett három képviselő úr és kisebbségi támogatói kü­lönös felelőssége, hogy nem a képviselő-testület többségi dön­tésének végrehajtása, hanem személyes, s talán inkább poli­tikai (uram bocsá’: választási) attitűd lett a meghatározó. Igaz, ez a kis, 16 főre zsugo­rodott képviselő-testület szakí­tását, megosztását is jelenti. A petíció nyomasztó, ám a törvényes rend elleni felforgató hangvétele sem feledtetheti: „akkor, amikor Dobrovoczky úr és Gyuricza úr vezette a kft.-t és 51 milliós veszteség keletkezett”, az éppen az a hi­ány, amelyet a kft. mint a lí­zingszerződés egyik alanya nem fizetett a tulajdonos város­nak (de objektive: nem is fizet­hetett jelentős nagyságrendje miatt!), de az a legalább erköl­csi kár, amelyet a kft.-nek és a városnak éppen az MSZP-SZDSZ-Fidesz képvise­lői hármasa okozott, már eddig is jelentős. Ha ugyanis nem söprik az „asztal alá” e szerző­dés 2-ről 6 évre szóló kiterjesz­tését, nincs petíció, nincs sztrájkkal való fenyegetés, nincs demonstráció, hiszen ha hosszabb távon is, visszacso­rogna a pénz a város kasszá­jába. Ám békesség lenne, amely az alkotó munka alapja, s nem felforgatás, amely annak aláásása. Jó lenne már, ha végre min­denki azzal foglalkozna, amivel kell: az ügyvezetés, az ügyve­zetéssel, az érdekképviselet az érdekképviselettel, a képviselő a képviselettel. Ez lenne a fel­elős képviselet? Dr. Dobrovoczky István Pásztó polgármestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom