Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-01-02 / 231. szám
6. oldal Női dolgok 7. oldal Srácok-Lányok 8. oldal Arcok-Harcok ^ , f I I p/ r 1994. október 1-2., szombat - vasárnap J J </ P 19 J J r r-?) £9 S r i Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Zene 11. oldal KULTÚRA - MŰVÉSZET 5. oldal DR. ALBERT ÉDESAPJA SZÜLŐVÁROSÁBAN Világbemutató Tarjánban A zenei világnap alkalmából ünnepi hangversenyek várják a közönséget Szécsényben, Bátonyterenyén, Pásztón, Balassagyarmaton, Salgótarjánban és másutt. A nógrádi megyeszékhely ma este fél hatkor kezdődő koncertjének egyik közreműködője, egyúttal díszvendége dr. Albert Ferenc hegedűművész, zeneszerző. Sikerekben gazdag pályája az Amerikai Egyesült Államokban teljesedett ki, s most újra Magyarországon él. Dreaming című műve igazi ze nei csemegének ígérkezik Édesapja, Albert Gyula 102 évvel ezelőtt Salgótarjánban született, a korabeli zenei élet jeles személyisége volt. Az ünnepi hangverseny első részében a salgótarjáni Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola kórusai lépnek közönség elé Karácsonyáé Kaposi Ida és Valecsikné Tamás Zsuzsa vezényletével. Ezt követi dr. Albert Ferenc műsora, Gábor József zongoraművész, a győri Zeneművészeti Főiskola igazgatója kíséretével. Elhangzik - a többi között - dr. Albert Ferenc saját szerzeménye és édesapjának egy műve is. A szünet után dr. Albert Ferenc a Salgótarjáni Szimfonikusok kíséretével Beethoven F-dúr románc című művét adja elő. Ezt követi Győri emlék című szerzeményének ősbemutatója. A hangversenyt Mozart Varázsfuvola-nyitánya zárja a Salgótarjáni Szimfonikusok előadásában, Torják Vilmos vezényletével. Külön említendő, hogy a műsor első részében sor kerül egy világbemutatóra is. Dr. Al- Ferenc Dreaming című műve itt hanzik el először. Ennek egyik érdekessége az ajánlás. Ugyanis, a szerző művét Bili Clintonnak, az Egyesült Államok elnökének, és feleségének, Mrs. Hillary Clintonnak, a First Lady-nek ajánlotta, amerikai tartózkodása emlékére. A mű hegedűn, zongorán és klarinéton szólal meg a hangversenyen. (bte) bért THE WHITE HOUSE WASHINGTON April 21, 1993 Dr. Francois D'Albert 4340 West Arlington Drive Richton Park, Illinois 60471 Dear Francois: I know you sent a gift to the Governor's Mansion during the Christinas season, and I am sorry you were never thanked. Hillary and I are grateful for your thoughtfulness and your friendship. We appreciate the gift. Sincerely, Bill Clinton amerikai elnök köszönő levele Madách irodalmi nap Csesztvén Az emlékezés újabb hét végéje kulturális eseményeinek részesei lehetnek ma az érdeklődők Nógrádban. Andor Csaba szervezésében szeptember 30-án rendezték meg Szügyben a második Madách-szimpoziont. A hagyományos Madách irodalmi nap pedig most zajlik Csesztvén, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum rendezésében, a Nógrádi Mecénás Alapítvány és a Múzeum Baráti Körének támogatásával. A nap eseményei délelőtt tíz órakor tudományos előadásokkal kezdődnek a helyi Ma- dách-emlékmúzeumban. Fenyő István irodalomtörténész Madách és a centralisták címmel tart előadást, a centralistákról írt könyve alapján. Krizsán László irodalomtörténész előadásának címe: Allegória és aktualitás a Ma- dách-kutatásokban 1956 után. Ezt könyvbemutató követi. Praznovszky Mihály történész, muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója „Az éjféli Madách’’ címmel megjelent, általa szerkesztett kötetet mutatja be az érdeklődőknek. A könyv magyar írók műveiből összeállított válogatást tartalmaz. Kerényi Ferenc irodalomtörténész a Tragédia szövegkritikai kiadásáról szól. Vendég lesz Láng József, az Argumentum Könyvkiadó igazgatója. „Jelenti magát Jézus” Az ember tragédiájának költője 1862-ben - ismeretlen festő műve címmel kezdődik délután fél háromkor az ünnepi műsor, Tóth Zsóka előadóművész és Szvorák Katalin énekes összeállítása a csesztvei műemléktemplomban. Orgonán kísér Tóth Csaba. Madách Imre szobrának megkoszorúzásával ér véget az ünnepség. Közreműködnek a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulói. A Mikszáth Kiadó, a Palócföld szerkesztősége és a Nógrádi Történeti Múzeum kiadványai egész napon át megvásárolhatók Csesztvén. -t „A JÓISTEN (DEVLA) ÁLDJA MEG MINDEN BARÁTUNKAT!” Cigányok élete-étele - híres nógrádiakkal Sokan és sokat írtak - írnak - a cigányokról. Létezik egyfajta romantikus kép is róluk, ami például Balassagyarmat világhírű szülötte, Kondor Ernő (1881-1951) Vén cigány című dalának világsikerében él tovább mindenütt a század elejétől napjainkig. Aztán itt van maga a cigányzene, amiről Bartók Béla azt írta: „... kijelentem, hogy amit önök cigányzenének neveznek, az nem cigányzene. Nem cigányzene, hanem magyar zene: újabb magyar népies müzene...”. ez, lexikon, album és szakács- könyv egyszerre. S főleg kitűnő olvasmány. A cikkek, leírások között böngészve, az ételeket, menüket tanulmányozva (ezeket gasztronómiailag Mógor Viktor ellenőrizte) sokkal többet megtudnak önmagukról a Oláh Jolán A búcsú című képének reprodukciója A magyar irodalomban inkább csak a preromantika és a romantika korától tűnnek föl jellegzetes cigány figurák, többek között Eötvös József, Gárdonyi Géza. Arany János, Jókai Mór és mások műveiben. Vagyis egészen az 1960-as évekig inkább csak nem cigányok szóltak a cigányokról. Századokkal ezelőtt Indiából érkeztek ide. Rejtélyesek voltak, ezért előitéleteldcel sújtották őket. Szolgálataikat, szolgáltatásaikat igénybe vették, lányaik szépségét csodálták, de mindvégig kirekesztették, gyakran üldözték őket. Nyomorúságuk napjainkig ér. Egyetlen rétegük emelkedett világhírre, a cigányzenészek csoportja. A magyar cigányzene a századfordulón és a két világháború között élte fénykorát. Főleg róluk, de még sok másról is szól az a könyv, amely - az ajánlás szerint - „egyszerre tartalmaz írásokat, lexikális adatokat és ételrecepteket - azaz történelmet, szokást, életstílust, s mindezt a cigányokról - egykori és mai cigányemberekről”. Csemer Géza: HABISZTI - cigányok élete - étele című almanachja a szerző kiadásában látott napvilágot, a Magyar Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztály, a Magyar Népművelési Intézet, az Erasmus, a Lakitelek és a Soros Alapítvány támogatásával. A maga nemében első ilyen, vegyes műfajú, színes és érdekes könyv több mint 400 receptet és csaknem 700 képet tartalmaz. Szeretettel összeállított és megírt könyv cigányok, a nem cigányok pedig róluk, mintha vaskos tanulmányokon rágnák át magukat. Az almanach-műfaj szerencsésen szolgálja a célt, menteni, ami menthető, őrizni, fejleszteni, ami megőrzendő és fejlesztendő, vagyis remény a jövőnek. Természetesen, miként azt maga Csemer Géza is fölsorolja, volt miből merítenie, korábbi művekből, lexikonokból, s voltak, akik önzetlenül segítették vállalkozásában. „Az ördög (Benga) vigye el minden rosszakarónkat! - A Jóisten (Devla) áldja meg minden barátunkat!” - sóhajt föl könyve végén a szerző, aki Szeged városának és mindenkori cigányainak ajánlja művét. Nógrád híres cigányairól is szó esik. Például a híres cigány zenészek közül Sárközi Ferencről (1820-1890), aki a szabadságharc bukása után Losoncra vonult vissza vendég Jós fiához. A losonci prímással, Rácz Rudival sokszor húzták a „Lehullott a rezgő nyárfát”, vagy „Losonc romlását”. Nagy hímévre tett szert a Szécsényben született Berki Flóris (1855-1893), a losonci ifjabb Rácz Rudi is. Berkes Lajos (1837-1885) ugyancsak híres prímás volt, aki felnőtt korában először Szécsényben játszott. Korunk neves muzsikusai között esik szó többek között a Salgótarjánban 1945-ben született nagy gordonkásról, Oláh Ernőről, az írók, költők között a salgótarjáni Szepesi Józsefről, a képzőművészek közül a szintén salgótarjáni, világhíres Balázs Jánosról, illetve Oláh Jolánról, Balogh Balázs Andrásról, Szomora Kálmánról... A szegedi, 1944-ben született szerző szerint „a cigányok élete mindig is egy nagy ha- biszti volt. A cigányok étele is az.” Hogy mi is az a habiszti? Aki kiváncsi e szó összetett tartalmára, olvassa el ezt a könyvet. -mér Körkérdésünk: mivel tölti a hét végét? S okan mondjuk hét közben, ha lesz kis időnk, hét végén föltétlenül pótoljuk, amit öt napon át elmulasztottunk. Például beiktatjuk programunkba a régen tervezett színházi előadást, megnézzük a filmet, amiről sokat hallottunk, elővesszük a megvásárolt vagy a könyvtárból kölcsönzött könyvet, ami régóta izgat bennünket és így tovább. Ez aztán vagy sikerül vagy nem. Ha nem, akkor újra azt mondjuk, majd legközelebb. Tényleg, Ön mivel tölti a hét végét? íme néhány válasz: Peák Ildikó művészettörténész (Salgótarján):-Moziba megyek. Megnézem Woody Allen Rejtélyes manhattani haláleset című bűnügyi vígjátékát. Szeretem Woody Allen filmjeit, „örök newyorkiságának” sajátos iróniáját, ami persze lényegében nagyon is általános érvényű, túlnő az amerikai metropolis határain. Színészként is igen sokra tartom. Sándor Zoltán előadóműPeák Ildikó: Szeretem Woody Allen filmjeit, színészként is sokra tartom vész, köztisztviselő (Kazár): - Biztos, hogy verset olvasok, e nélkül nem múlik el egyetlen napom se. Ezen kívül meghallgatom Gidon Kremer Bach-szólószonátáit. Amikor ezeket hallgatom, úgy érzem, Sándor Zoltán: Versolvasás nélkül nem múlik el egyetlen napom sem mintha Istennel beszélgetnék. Ha már nem tudok jelen lenni a zenei világnap salgótarjáni hangversenyén, ez lesz a kárpótlás. Magam is zenét tanultam a salgótarjáni zeneiskolában, ahol hegedű és kürt szakon végeztem a drága emlékű Füzes Zsiga bácsinál. Dr. Horváth István történész, Dr. Horváth István: Mumford könyve a város mint településtípusról szól múzeumigazgató (Salgótarján): - Lewis Mumford A város a történelemben (Gondolat, 1985) című összefoglaló monográfiáját olvasom, nemcsak a szellemi öröm kedvéért, hanem kutatói céllal is. Vonzás és taszítás a történelemben címmel egy tanulmány megírásán dolgozom, amely azt célozza meg, Brunda Gusztáv: Videón újra megnézem a BARAKA című amerikai filmet hogy a nógrádi városok, nagyobb települések vonzási és taszítási mechanizmusát jellemezze a 19. század második felében kibontakozó modernizáció tükrében. Mumford könyve a város mint településtípus kialakulásáról és fejlődéséről szól az ókori keleti és görög városokon keresztül a modem metropolisokig. Igen szellemes és gondolatgazdag mű. Brunda Gusztáv népművelő (Salgótarján):- Újra megnézem videón a BARAKA című amerikai filmet. Kifogyhatatlan élményt nyújt a számomra. Egyetlen szó el nem hangzik benne, miközben fölvonultatja a föld nagy kultúráit, civilizációit képben és zenében. Ilyet filmen még soha nem láttam. A produkciót tavaly mutatták be Amerikában, most inkább filmklubokban és kamaratermekben vetítik. Zenéje külön kazettán, vagy CD-n is megvásárolható. (te)
