Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
6. oldal Életmód - Egészség 1994. október 27., csütörtök ASSZONYOK A FŐNÖKI SZÉKBEN Sajnos, sokszor időzavarba kerülök Seprényiné Kürti Ilona nyolc éve igazgatója a salgótarjáni Centrum Áruháznak. Vezetői beosztásába először jóval harmincéves kora előtt került. Ezt napjainkban is felelőséggel gyakorolja. Igazi hivatást azonban a mai munkaköre jelenti számára.- Mi vonzotta Ont ide?- Amikor a Centrum-családhoz hívtak, az itteni kollégák jelentős részét ismertem. A gyors beilleszkedésemet is annak köszönhetem, hogy jól felkészült és segítőkész emberek vesznek körül.-Jól hallottam, Centrum-családot mondott?- Igen, mi az áruházban otthon érezzük magunkat. Most pedig már különösen egymásra vagyunk utalva, hiszen - az MRP-n belül - rész- tulajdonosok lettünk. Egy közös célunk van, a nyereség.-Marad-e ideje a családjára?- Nem könnyű mindennek eleget tenni. Sajnos, sokszor időzavarba kerülök. Szerencsére igen jó a családi hátterem, a férjem sok mindenben segít. Otthon igyekszünk miSeprényiné Kürti Ilona: Szerencsére igen jó a családi hátterem nél kevesebbet foglalkozni a munkahelyi dolgokkal. Két felnőtt fiam van, a kisebb még egyetemre jár, a nagyobbnak két kiskorú gyermeke van. — Szabad idejében mivel foglalkozik szívesen?-Igazi női házimunkákkal. Főzök, vasalok, kézimunkázom - főleg az unokáim számára. Sokát vagyok kinn a Somoskőújfalui telkünkön is, ahol a szép környezet, a jó levegő kárpótol mindenért.- Térjünk vissza a munkájára. Mennyire szigorú a beosztottaival szemben?-Kényes kérdés ez. A női vezetőre könnyen kijelentik, hogy megjátssza magát. Úgy gondolom, szigorú vagyok, és remélem többségében következetes is. Ez ugyanis a saját boldogulásunkat szolgálja. Közel nyolcvan beosztottam van, akiknek negyede férfi, s mondhatom, hogy velük is jó kapcsolatban, megértésben dolgozom együtt.- Munkájának eredménye?- Ezt egyértelműen a forgalom és a nyereség bizonyítja. Tevékenységünk - a nyolc év eredményei alapján - jól beilleszkedett a Centrum Rt. elképzeléseibe.-Mit szeretne még elmondani?-Talán az egyik legfontosabbról még nem volt szó, a tisztelt VEVŐ-ről - így, csupa nagybetűvel. Örömmel mondhatom, hogy nőtt a törzsvásárlóink száma. Egyre több elismerést kapunk, aminek nagyon örülök. K. K. J. Házilag olcsóbb: összecsukható járóka Méretei tetszés szerint választhatók meg, elkészítése nem nehéz Rendeltetése csak néhány hónapra szól, de ahol kisgyerek van, mégis nélkülözhetetlen bútordarab a járóka. Beszerzése nem túl nagy költség, ám jóval olcsóbb, ha az ezermesterkedő szülő házilag csinálja meg, lehetőleg összecsukható, köny- nyen szállítható változatban. Elkészítése nem nehéz. Illusztrációnkon a járóka másfél méter hosszú, 70 cm széles, saroktartó oszlopainak magassága pedig 52,5 cm. A rács alsó és felső tartóinak anyaga 25x50 mm-es, a sarkokon levő tartóoszlopoké pedig 50x50 mm-es keményfa. A rács 12 mm átmérőjű ke- ményfacsapokból készülhet, ezeket a tartók vakfurataiba kell enyvezni. A rácscsapok helyét - egymástól 10 cm távolságban - úgy kell kijelölni, hogy ne kerüljenek a tartók oldalára csavarozott 150 mm-es csuklópántok közvetlen közelébe, s ne akadályozzák az oldallapok összehajtását. A kijelölésénél arra is ügyeljünk, hogy az alsó és felső tartóléceken egymástól pontosan azonos távolságra kerüljenek a furatok. Az összeállított alkatrészeket a tartóoszlopokra csavarozott, laposvasból készített zárólapok rögzítik. Minden alkatrészt gömbölyítsünk le és csiszoljunk simára. A járóka jobb- ról-balról 2-2 csatos textilhevederrel fekvőhelyre erősítve kiságyként is használható. GULAG-DIVAT. Az őszi divatbemutatók moszkvai érdekessége az úgynevezett Gu- lag-divat. A katonai egyenruhákból és a száműzetésben viselt holmikból kialakított fantáziaruhákban vonultak fel az orosz modellek. Moszkvában a közönség nem fogadta tetszéssel az új divatot, míg a franciák nagy lelkesedéssel üdvözölték az ötleteket. VÉDEKEZNI KELL A KISZÁRADÁS ELLEN Ne csak akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk! Testünk 60-70 százaléka víz, és elengedhetetlen, hogy ez az arány - lehetőleg - állandó legyen. Sokan csak akkor isznak, ha szomjasak, és csak annyit, hogy ne érezzenek szomjúságot. Ez pedig többnyire - főként idősebb korban - kevés. A szomjúság ugyanis a test utolsó jelzése, mely a kiszáradás veszélyére hívja fel a figyelmet. Aki csak akkor iszik, amikor szomjas, állandó vízhiányban szenved. A test ugyanis akár két liter folyadékot is elveszíthet, mielőtt torkunk jelezni kezdene! Egy felnőtt ember folyadék- szükséglete 20 C-fokos hőmérséklet és nem megerőltető fizikai tevékenység mellett napi 2,5 liter, a gyerkeké valamivel kevesebb: 1,4—2,1 liter. Ugyanez a mennyiség el is távozik a szervezetünkből. A táplálék is tartalmaz persze nedvességet, így amit igazán leguntunk a torkunkon, az általában napi 1,5-2 liter. Nem nindegy persze az sem, hogy mit. A szénsavas üdítők és a sör literje 450 kilokalóriát tartalmaz, a rostos üdítőké még többet. Ha tehát valaki a napi két liter folyadékot pl. sárgabaracklé formájában veszi magához, le kell mondania a vacsoráról. Legjobb tehát, ha csapvizet, szódát vagy ásványvizet iszunk, amely utóbbi fontos ásványi anyagokkal is ellátja a szervezetet. Ajánlhatók a gyümölcs- és gyógyteák is, cukor nélkül. Levesek különleges ízzel Molnár Béláné (Bátonyterenye) receptajánlata Az ebéd általában levessel kezdődik, ami helyes is, mert nem jó a gyomrot mindjárt szilárd ételekkel megtámadni. A leves az ebéd fő kelléke, nagy figyelmet érdemel. Kérem, próbálják ki az alábbi recepteket, amelyek kissé eltérnek a megszokott ízektől: Céklaleves Egy közepes nagyságú céklát megmosunk, héjában megfőzünk, majd lehámozzuk és ká- posztareszelőn lereszeljük. 10 deka szalonnát kockára vágva kiolvasztunk és egy fej apróra vágott vöröshagymát üvegesre párolunk benne. Hozzáadunk 10 deka csíkokra vágott nyers, füstölt tarját, 5 szem szegfűborsot, 1 babérlevelet, 2 deci vízzel felengedjük és fedő alatt, lassan puhára pároljuk. Ezután a reszelt céklával ösz- szekeverjük, kb. másfél liter vízzel feleresztjük, összeforraljuk és ha kell, megsózzuk. Tálaláskor tejfölt adhatunk hozzá. (Bacsó Gézáné, Szlovákia) Oisznófejleves 2 liter vízbe teszünk egy darabka disznófejet, 1 deci ecetet, 3—4 szem fekete borsot és szegfűborsot, összevagdalva zellert, petrezselymet, sárgarépát, adunk hozzá sót és addig főzzük, míg minden megpuhul. Ekkor a húst leszedjük a csontról, vékony hosszúkásra metéljük, egy kis forró zsírban vagy vajban kissé megpirítjuk. A levest rászűrjük és pirított zsemle- vagy kenyérkockákkal tálaljuk. (100 éves recept, a nagymama füzetéből) Őszi káposztaleves 30 dkg marhafelsált apró kockára vágunk és 3 evőkanál olajon fehéredésig sütjük. Adunk hozzá 1 szál karikára vágott póréhagymát, 20 dkg finom csíkokra vágott káposztát. Két liter vízzel felöntjük, sóval, őrölt fehérborssal, babérlevéllel ízesítjük. Lassú tűzön egészen addig főzzük, amíg a hús teljesen puha nem lesz. Végül belekeverünk 2 evőkanál mustárt és tálalás előtt finomra vágott petrezselyemmel meghintjük. (a nagymama receptje) SZÁNTÓ PÉTER SOROZATA: HASUNK TÖRTÉNETE (3.) Kutyaeleség - agyagtáblán A/finthogy IVla sumé- rok, akká- dok, babiloniak idejéből sok régészeti emlék és jelentős menynyi ségű írott agyagtábla is maradt, körülbelül tudjuk, mit ettek. A sumér étkezés alapja az árpa, a búza és a köles. Egyéb nyersanyagok a sárgaborsó, lencse, bab, hagyma, fokhagyma, póréhagyma. Babilon ehhez még hozzáadott egy ritka ínyencséget: a szarvasgombát. Egy átlagos sumér napi menüje ilyesmi lehetett: árpakása vagy árpakenyér, főtt bab, uborka, csokor zöldhagyma, korsó sör. Ez, persze, reg- gel-délben-este, időnként dúsítva halfélével, meg némi hús: kecske, juh vagy sertés. A főként igavonásra használt szarvasmarhát egészen öreg korig nem vágták le, akkor viszont, mint ezt egy időszámításunk előtt 2400-ból való, agyagtáblára írt leltári jegyzék tanúsítja, az „öreg bivaly” már csak ku- tyaeleségnek volt jó. A diétához tartozott a füge és a datolya is, amely ezen a vidéken azóta is a legfontosabb gyümölcsféle. Nemcsak édességet, hanem cukrot, sőt olajat is készítenek belőle. A mezopotámiai nagy sörivó volt. Az agyagtáblák szerint az egyszerű munkás napi járandóságához tartozott egy, a palota tisztviselőiéhez pedig napi nyolc liter sör. Az ókori sör receptje: végy félkilónyi búzaszemet, nedves vattán csíráztasd ki. Papírra rakva napon szárítsd. Daráld le, vízzel keverve csinálj belőle kenyértésztát. Félig süsd meg. Ha kész, tördeld apró darabokra, tedd liter vízbe. Meleg helyen tartva két-három nap alatt megerjed. Ekkor leszűröd, a zavaros folyadékot ülepíted. Ami marad, az lesz a jóféle sörital. Természetesen ez inkább az angol világos és gyenge sörféleségnek, az „ale”-nek felel meg, hiszen a ma ismeretes sörökben nem kenyér, hanem komló van. A kelt tésztát szintén véletlenül fedezték fel Egyiptomban. Egy olyan pékségben, amely serfőzde is volt, s így a levegő tele van élesztőgombákkal. Ehhez azonban az kellett, hogy kitermesszék azt a búzát, melyet már pörkölés nélkül is lehetett őrölni. No, persze, ez sem volt valami egyszerű dolog: az egyiptomi fáraómúmiák elképesztő állapotú fogsora mutatja, mennyire nem. A búzát a malomkövek csak akkor őrölték meg, ha téglaport elegyítettek a szemek közé, így azután a végső eredményként megszülető kenyér teli volt téglaporral, homokkal, ami tönkretette a fogzománcot. Az egyiptomi menü (urak számára) már gazdagabb volt, mint a sumér. Számtalan fajta kenyérből válogathattak: kelt, keletien, kerek, szögletes, mézzel, tejjel, tojással sütött. Ezenkívül volt árpakása, fürj, galambleves, számtalan féle hal, beefsteak, rengeteg féle sütemény, friss gyümölcs, sajt. Nem véletlen, hogy ők fedezték föl az ételek sóval való tartósítását is, hiszen ez az eljárás csaknem teljesen megegyezik a mumifikálással. H érodotosz szerint fénykorában Egyiptom látta el a Földközi-tenger egész vidékét sózott hallal, szárított hússal. És egyfajta „konzervvel”: kis énekes madarakat ecetbe „dunsztoltak”, s ezek, további elkészítés nélkül, fogyaszthatok voltak, mint különleges, távol-keleti csemegék. (Csütörtökön folytatjuk) Hogyan ismerjük fel a friss zöldséget? A friss élelmiszer nemcsak ízletesebb, mint a hosszabb ideje tárolt, hanem több is benne a tápanyag, szebb és könyebb feldolgozni. Világos színéről, szilárdságáról és egészséges külsejéről, valamint friss ízéről ismerhetjük fel. Saláták és egyéb zöld színű zöldség. Legyenek világoszöldek, barna szél és barna foltok nélkül, és ne legyen rothadt vagy száraz levelük sem. A friss karfiol, kelbimbó és brokkoli zárt és szilárd. A póréhagyma szára legyen hosszú és fehér. Nem jó, ha az uborka puha vagy sárga. Gyökérzöldségek. Minden gyökérzöldségnek (répa, zeller, feketegyökér stb.) keménynek kell lennie. Paradicsom és retek. Legyenek pirosak és kemények, mindemellett ráncok vagy foltok ne legyenek rajtuk. Gomba. A friss gomba kemény, száraz és nem síkos. Ne vegyünk műanyag zacskóba vagy fóliába csomagolt gombát. Padlizsán. Az érett padlizsán fényes, mélylila és kemény. Articsóka. Legyen szép, nagy virága. Hamar használjuk fel, mielőtt még magokat hozna. Avokádó. Legyen kemény, de puhán engedjen a finom nyomásnak. A feketébe hajló színelváltozás nem számít, ha hamar felhasználjuk.
