Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-27 / 253. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 27., csütörtök INNEN-ONNAN A kárpótoltak részvénye A Citadella Kárpótlási Jegy Hasznosító (CKJH) Rt. részvényeit igénylők kárpót­lási jegyeit a címletérték 165 százalékán veszik át készpénzért a jegyzési he­lyeken, ha a pénzen a befek­tető a CKJH részvényeiből jegyez. így a részvényjegy­zésre fordított összeg - a kárpótlási jegy címletérté­kével 165 százalékra - leír­ható az adóalapból - annak 30 százalékáig. Tárgyalások az IMF-fel Befejeződtek a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel folytatott budapesti tárgya­lások. A jövő évi gazdaság- politikát és a költségvetést érintő kérdésekről vitát foly­tattak, és egyetértésre jutot­tak abban is, hogy a kor­mány hároméves gazdasági programjáról is konzultál­nak. A jelentések eredmény­ről nem számolnak be. Kiszolgáltatott a vevő A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség 460 autóke­reskedőnél végzett vizsgála­tokat a közelmúltban. Mind nagyobb teret kapnak az au­tóforgalmazásban a használt járművek, de a használt személyautók forgalmazá­sánál a rendeletben megha­tározott előírásokat nem tartják be, a szerződésköté­sek során a vevők kiszolgál­tatottá válnak. Szavatossági igényük érvényesíthetetlen, a kocsik valódi műszaki ál­lapota ismeretlen. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Kevés a munka, de a betonkeverő nem áll meg A 95,8 százalékban ÁVÜ, 4,2 százalékban pedig önkormányzati tulajdonban lévő Nógrád Megyei Általános Építőipari Vállal­kozási Kft. privatizáció előtt áll. (Az ország 18 hasonló építői­pari cége közül eddig hármat privatizáltak.) A következő a ter­vek szerint a NÁÉV Kft. lesz, és nagyvállalatként szándékoznak magánkézbe adni. Mészáros György, a kft. ügyvezető igazga­tója adott tájékoztatást a cég helyzetéről. Végső visszaszámlálás: határidők a gazdaságban Mészáros György ügyvezető igazgató- Köztes állapot a miénk. Nem maradtunk meg nagyvál­lalatnak, de nem is csuklottunk össze - mondta Mészáros György. - 1975-ig növeked­tünk: a vállalat fénykorában 2000 fővel dolgozott, elég nagy piaci vonzáskörzettel. Akkori­ban főleg lakásokat és közin­tézményeket építettünk. 1975-ben kezdődtek a gondok, amelyek 1982-ben elvezettek a szanáláshoz. 1982-től 1989-ig a korábban jól gépesített vállalat létszáma 1300 főre apadt, és újra jelentkeztek a gazdálko­dási problémák. Ezek az 1992-es csődeljárásban csúcso­sodtak ki. A tárgyalások sikere­sek voltak: az állami vállalat átalakult, 1986 óta vállalati ta­nács irányítja, 1992-től pedig Kft.-ként tevékenykedik.-A korábbinál jóval kisebb piaci pozícióval...-Ha nem is főszereplőként, de újra a piacon vagyunk, adott esetben meghatározóak lehe­tünk. A cég nincs olyan álla­potban, hogy minél előbb ad­junk túl rajta, de azért hasznos lenne, ha jó gazda kezébe ke­rülne. Az elmúlt évek recesszi­ója miatt viszont középvállalati szintre esett vissza, és pénz­ügyi, strukturális gondok nehe­zítik a társaság gazdálkodását. Adottságai azonban olyanok, hogy működését kedvezőbbé lehet tenni! Eszközállománya még mindig komoly értéket képvisel, ütőképes szakmai gárdával rendelkezik. Adósságösszetétele is sajátos: nem terheli bankhitellel járó magas kamatfizetési kötelezett­ség. Az elvállalt munkáit határ­időre átadja. Az idén a 177 főre csökkent létszámmal a tavalyi termelési szint elérését céloztuk meg. Az első fél évben, ha a magas befejezetlen állományt is beleszámítom, akkor tervünk időarányos részét közel teljesí­tettük.-Mi kellene a piacon való térnyeréshez?-Tőke, amely biztos hátteret adna a hatékonyabb építőipari tevékenységhez! Olyan tőke­erőre, amely nem visszafejleszt, hanem a dolgozókkal együtt­működve stabil munkahelyet biztosít, illetve újakat létesít.- A kft. vezetését foglalkoz­tatja a tulajdonszerzés?- Kicsit az események elején vagyunk. Nem ismerjük a pá­lyázati feltételeket. A privatizá­ciós csomagot sem vettük meg. A dokumentumok elkészíté­séig, beadásáig hosszú idő van még hátra. Azt viszont tudjuk, hogy cégünk nem a vigye már valaki ál­lapotában van - válaszolja az ügyvezető igazgató. Nem sokkal később az üzemi tanács elnökével, az MRP (munka- vállalói rész­vényprogram) szervező bi­zottság egyik tagjával, Bozó Pállal váltot­tunk szót a dolgozók esé­lyeiről.- Első lé­pésként fel­mértük az ér­deklődés nagyságát - mondta. - Ed­dig a dolgozók több mint 90 százaléka je­lezte részvételi szándékát, de a feltételeket még nem ismerjük. Az ÁVÜ adja meg a részvételi lehetőség arányát is.- Készpénzben, értékpapír­ban, vagy netán kárpótlási jegyben gondolkodnak a jövő­beni részvényvásárlók?- Az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ki­dolgozta, milyen összeggel le­het munkavállalói részvényessé válni. A privatizácóban részt­vevők egyébként készpénzben gondolkodnak. V. K. November 1-e: vágósertés állami felvásárlása; vágómarha állami felvásárlása; November 5-e: tehéntej-fel­vásárlási és -feldolgozási tá­mogatás; November 6-a: statisztika a szálláshelyekről; November 8-a: áruforgalmi statisztika; November 9-e: kereskedelmi statisztika; November 10-e: információ az MNB-nek a jegyzett fizető- eszközökről; információ az MNB-nek a konvertibilis valu­tákról; információ az MNB-nek a valutákról; társadalombiztosí­tási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése egyéni vállalkozóknak; tag után fize­tendő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíj­járulék jogi személyiségű válla­lakozásoknak; társadalombiz­tosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék; biztosítottak bejelentése; összesítő elszámo­lás a járulékról; összesítő el­számolás a járulékokról; Védővámok óvják a magyar árut, de mérsékelt áremelkedés várható A kormány döntése alapján november 1-jétől mintegy 280 mezőgazdasági és élel­miszeripari termék import­vámja emelkedik, ami ter­mékenként eltérő mértékű, átlagosan a jelenlegi szint kétszeresét meghaladó be­hozatali terhet jelentenek. Az intézkedés célja a hazai termelők piaci helyzetének javítása. A magyar agrárága­zatnak az elmúlt időszakban nemcsak egyes hagyományos exportpiacok elvesztésével, illetve beszűkülésével, hanem a jelentősen visszaeső belső fogyasztás mellett a dinami­kusan növekvő import kiszo­rító hatásával is szembe kel­lett néznie. Az utóbbi néhány évben 60-80 millió dollárral növekedett a közvetlen fo­gyasztást szolgáló élelmiszer- ipari termékek behozatala. A külföldi áruk nem kis része a magyar támogatás többszörö­sét kitevő exportszubvenció­ban részesült. A november 1 -jétől életbe lépő döntés összhangban van azzal a nemzetközi törekvéssel, ame­lyik az agrárimporttal szem­beni védelem központi ele­meként a vámokat jelöli meg. Ezt a megközelítést a GATT keretében kialakított nemzet­közi mezőgazdasági megálla­podás rögzíti. Hatályba lépése időpontjának bizonytalan­sága, valamint a hazai agrár­piacon kialakult feszült hely­zet indokolja, hogy már most bevezetésre kerüljenek a ter­melők által szorgalmazott és az ágazat védelmét szolgáló intézkedések. A vámemelés a tavalyi agrárimport 16 száza­lékát érinti, így nem várható a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek árának jelentős emelkedése. Ugyanakkor ja­vulhatnak a hazai áruk értéke­sítésének lehetőségei, hiszen kiegyenlítettebbé válnak a pi­aci versenyfeltételek. Az ipari és pénzügyi tárca rendelete a változásokról a Magyar Közlöny október 26-i számában jelent meg. Száz nap, amely egyáltalán nem rengette meg az országot (Folytatás az 1. oldalról) A magyar gazdaság szerke­zeti problémáit jelzi például a fogyasztás és felhalmozás ked­vezőtlen aránya, illetve a bank­konszolidáció ellenére is to­vábbi tőkeinjekcióra szoruló, magas költséggel dolgozó pénzintézeti szféra. A mai gaz­daság egyensúlyzavarainak folytatódása a legfőbb veszély. A következő évi stabilizációs és szerkezetváltoztatási politika megköveteli egyebek között az erőteljes antiinflációs erőfeszí­téseket, a jövedelemosztozko­dási arányok átrendezését. A kormányprogram elsőbb­séget kíván adni a vállalkozá­soknak: a tervezet megvalósítá­sára eddig több, mint négy hó­nap állt a kormány rendelkezé­sére. Mennyit is valósított meg belőle, mire is számíthatunk? „Akárki mit ábrándoz, csak a vagyonos nemzet szabad." Szé­chenyi szavai ma is megállják a helyüket, de napjaink gazdasá­gát az veszélyezteti, hogy a gazdaság egyensúlyzavarai ál­landóvá váltak. Csalódás hátán csalódás Csalódtak a vállalatokat, vál­lalkozásokat tömörítő kamarák is a kormány most meghirdetett gazdaságpolitikájában. Azt vár­ták, hogy az új kabinet feloldja, •és megoldja a magyar gazdaság súlyos, belső ellentmondásait. Szerintük ez nem történt meg, sőt a legújabb intézkedésekkel még tovább sújtották a tőke és pénzszegény vállalkozásokat, elsősorban a kisvállalkozókat. A Békési program a kilába­lási lehetőség reményét villan­totta fel a vállalkozások előtt. (Igaz a megvalósítása együtt jár a szociális ígéretek megszegé­sével.) A kompromisszumok elvennék a válságkezelő prog­ram hatékonyságát, hiszen a megállapodások csak addig hajthatók végre, amíg finanszí­rozhatók. Az elméleti közgaz­daságtan szakemberei képesek a legpontosabban megérteni az eltelt közel 140 nap esemé­nyeit. Néhány általános dologra azonban bárki felfigyelhetett: ez az idő kevés a véleményal­kotásra, a gazdasági program értékelésére. Lényeges változás eddig nem volt (várhatóan no­vember elseje után lesz), az új gazdasági irányítás ha­tásáról érdem­legesen kö­rülbelül egy év elteltével beszélhetünk. Hogyan foly­tatódik a banki adós­konszolidá­ció, eltörlik-e a minimála- dót, beveze­tik-e az átalá­nyadózást, megtörtén­nek-e az egyre többet hangoztatott privatizációs felülvizsgála­tok? A kérdé­sek megvála­szolása még várat magára, csak találgatni lehet, és az érin­tettek meg is teszik ezt. „Engem az APEH tesz tönkre” Másképp ítélik meg a helyze­tet a kisvállalkozások, az egyéni vállalkozók, a bankok. Hölgy ismerősünk büfét vezet a belvárosban. Törzsközönsége elsősorban az ifjúság, akik meg vannak vele elégedve. A gazda­sági események kapcsán el­mondta:- Nagyon fel vagyok hábo­rodva, eddig is rossz volt vál­lalkozónak lenni, most, ebben az évben meg még rosszabb! Az állandó áremelkedés engem is emelésre kényszerít: ezzel csökken a forgalmam, az ala­csony szinten lévő ivási kultúra meg egyre lejjebb süllyed. Hi­ába teremtettem barátságos környezetet, a vendégeimnek nincs pénze, elpártolnak tőlem — talán egy kocsmába. Sok a szóbeszéd a vállalkozók között, nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy mi lesz, mire szá­míthatunk a jövőben . . . Elégedetlenségemet a kor­mány tevékenységéről csak egy elégtelen fejezi ki... Egy salgótarjáni egyéni vál­lalkozó is csalódott a meghirde­tett gazdaságpolitikában. Sze­rinte mást ígért a kormány, mint amit csinál. A vállalkozási feltételek javítása helyett egy­mást követték és követik az ár­emelkedések és az adóterhek. Ezek összességében erősen csökkentik a vállalkozó amúgy is szűkös pénzeszközeit. Fizessek, vagy jöjjön a csőd? A családi kisvállalkozás ve­zetője még nem érezte meg az új gazdaságpolitika hatását. Ügy gondolja, az talán majd november 1-je után lesz érzé­kelhető. A vendéglátóipari vál­lalkozás a pénztelenséget, a forgalom visszaesését nehezen vészeli át, de ez inkább az előző kormány „eredménye”. A leg­nagyobb problémának a pro­tekcionizmust érzi, mely első­sorban az adóhatóságon keresz­tül érintette őt. Véleménye sze­rint a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatti vétséget túlságosan keményen szankci­onálták, így az országban a legmagasabb (be nem fizetett) bírsággal sújtották vállalkozá­sát. Amennyiben kifizetné a büntetést, az a csődöt jelentené, mivel a család egyetlen jövede­lemforrása szűnne meg. A kabinet eddigi tevékeny­ségét erős közepesre, az adó­hatóságét elégtelenre minősí­tette. Hogyan ítéli meg a kormány első száz napját és gazdasági intézkedéseit a Balassagyar­mati Finomkötött Rt. ügyvezető igazgatója. Béres József?- Véleményem szerint a je­lenlegi kormány folytatja elődje rossz gaz­daságpolitikáját. Intézkedései az elvonásokra, a terhek további növelésére irá­nyulnak. Nagy csalódás szá­momra, hogy le­gálisan működő, a terheket becsü­lettel fizető egyének, vállal­kozások ellen irányulnak az új rendeletek. A fe­kete gazdaság a tisztességtelen jövedelmek megadóztatása továbbra is elma­rad. A tervezett adó- és áremelé­sek jelentős inf­lációt indítanak el. A munkahe­lyemen is, amely versenyszfé­rában termel, a munkatársak morálja napról napra csökken, jövőjüket kilátástalannak tart­ják. Ha osztályozni kellene a kormány eddigi tevékenysé­gét, azt elégségesnek ítélném! Hogyan vélekedik Rács Géza, a salgótarjáni Color Mo­zaik Kft. ügyvezető igazgatója?- Első és legfontosabb, meg kell szoknunk azt a tényt, hogy a választási szólamoknak és ígéreteknek csak a töredéke va­lósítható meg a gyakorlatban. Ez minden kormányra többé-kevésbé, de áll. A jelen­legi kormány eddig semmiféle, a gazdaság élénkítését elősegítő intézkedést nem tett, kivéve ta­lán az utóbbi napokban bejelen­tett élelmiszervámtarifa-növe- lést. Ahhoz, hogy a gazdaság a jelenlegi bénultságából kimoz­duljon, meg kell szabadítani a vállalatokat a bankok, az APEH, valamint a TB részéről rájuk nehezedő erkölcstelen és indokolatlan kamatterhek tö­megétől! Akkor is, ha ezeket a kamatterheket hatályos törvé­nyek segítségével átminősítik járuléktartozássá. Ebben az irányban is látszik valami pozi­tív, de bátortalan kísérlet az el­mozdulásra. Végül pedig, ami szintén ígéret volt, és még ma­rad is, hogy a bankrendszert gyökeresen átalakítják és mű­ködőképessé teszik. Ehhez sür­gősen törvény kell, de olyan, amelyik lehetővé teszi a ma­gánbankok létrehozását is. Jót jósolni? Nincs miért... A magyar gazdaság egészé­ben a kialakult feszültségek miatt az üzleti élet mozgástere is leszűkült, a kitörési esélyek csökkennek. Az idei évre ösz- szességében stagnáló, vagy leg­feljebb enyhén emelkedő gaz­dasági összteljesítményt jósol­nak a szakemberek. (Á kisvál­lalkozók véleménye nem lát­szik megerősíteni ezt a várako­zást.) A bizonytalanság vissza­fogja a vállalkozói kedvet is. Jó lenne, ha a lehetőségek a jövő­ben inkább bővülnének, de ehhez a megfelelő jogi keretet is biztosítani kellene, ami pilla­natnyilag rengeteg sok ellent­mondást, kétértelműséget tar­talmaz. Márton I. - Venesz K. Bűvészmutatvány a számlával: a vállalkozók legfőbb ellensége a nyugtaadás? Gy.T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom