Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

6. oldal Mozaik 1994. október 3., hétfő Vidám szüreti vigasság Szécsényben Vígan és jól ropták a táncot a város főutcáján a népviseletbe öltözött fiatalok Bakos László mint kisbíró Kovácsok ütötték a vasat a lovas kocsi tetején S zombaton rendezték meg Szécsényben a már hagyo­mányosnak számító szüreti fel­vonulást. Az aratás és szüret befejezését jelképező vigada­lomra került sor, ahol a város utcáin vonultak fel a résztve­vők, majd a városháza előtt elevenítették fel a hajdani me­zőváros szokásait. Bemutatko­zott a majorettcsoport, ropták a csárdást a táncosok, rímekbe szedve mondta el a város pozi­tív és negatív történéseit a jegyző és a fiskális. Az év történéseiről a jegyző és a fiskális számolt be Tibor képriportja Felvonultak a molnárlegények is A majorettcsoport látványos bemutatója Őze János, a táncmester Zászlóval a lovon BARÁTSÁG KLUBUNK AJÁNLATA Vártúrák a Dunántúlra Októberben érdekes, látniva­lókban gazdag kirándulá­sokra invitáljuk a Népszava Barátság Klub tagjait és min­den kedves olvasónkat. Október 8-án szüretre, bor­kóstolóra, mulatságra hívjuk az érdeklődőket Szigligetre. Az egész napos, változatos prog­ramon való részvétel útikölt­séggel, háromszori étkezéssel meg a hozzávaló borral 2300 forint. Az ott kóstolt borokból vásárolni is lehet. Október 15-én Veszprém megye két híres-nevezetes vá­rát keressük fel a nagyvázso­nyit, melyet Kinizsi Pál neve fémjelez, és a sümegit, Ma­gyarország egyik legnagyobb és legjobb állapotban lévő vár­romját. Részvételi díj utazással, ebéddel 1200 forint. Október 19-20-án a zempléni hegyekbe kirándulunk. Első nap fölkeressük Sárospatakot, Hollóházát (megalszunk Sáto­raljaújhelyen) és másnap a szomszédos Kassát. Az út teljes ellátással 3500 forint. Az ínyenceket október 22-én pacalpörkölt vacsorára várjuk Budára, a Király vendéglőbe 350 forint ellenében. Október 29-én Keszthelyre és Hévízre indítunk autóbuszt. Fölkeressük a Festetics-kas- télyt, és megfürdünk az európai hírű gyógyfürdőben. Részvételi díj 1200 forint. Külföldi útjaink közül aján­lani tudjuk a 6 napos autóbu­szos római programunkat októ­ber 23-28-ig. Az utazás, szállás félpanziós ellátással 22 500 fo­rint. A londoni utunkra novem­ber 4-7-e között kerül sor. A repülővel történő utazás 3 éj­szakai szállással, félpanziós el­látással 39 500 forint. A szokásos havi klubnapun­kat október 29-én tartjuk az Aj- tósi Dürer sor 19-21. sz. alatti ELTE-étteremben. A belépő és a vacsora 600 forint. Az idén is megszervezzük karácsonyi találkozónkat de­cember 24-25-26-án Hajdúszo­boszlón, a Délibáb Szállóban. Elhelyezés kétágyas szobák­ban, teljes ellátással. A fürdő­kádas és televíziós szobák 4000, a zuhanyzós és televízió nélküli szobák ára 3800 forint. Vidéki olvasóink megrende­léseiket postán is elküldhetik címünkre: 1055 Fáik Miksa út 7. Tel.: 13-27-332 Szép látvány a volt püspöki palota Sümegen Nőgyógyász a Sok áldott állapotban levő nőt foglalkoztatnak a terhességgel összefüggő egészségügyi prob­lémák. A témakörbe tartozó kérdésre kértünk választ a nő­gyógyásztól, dr. Garamvölgyi György egyetemi adjunktustól.- Miért beszélnek az orvosok 10 terhességi hónapról?- Az orvos napokban, hetek­ben és 28 napos holdhónapok­ban számolja a terhességi kort. A terhesség első napjának az utolsó menstruáció első napját tekinti, bár valószínű, hogy a megtermékenyülés csak az ezt követő második héttel követke­zett be. A szülés tehát így a 10. holdhónap végén, az utolsó menstmáció első napját követő 280. napon várható. terhességről- Mit jelent, ha a vizsgálat után ilyen bejegyzést tesz az or­vos: „Grav. s. 12+3” ?- A szóban forgó példa sze­rint azt, hogy a terhes nő a 13. hétben van. A „Grav. s. 12+3” tehát úgy értendő, hogy a 12. terhességi hét befejeződött és a kismama már a 13. hét 3. nap­jánál tart. Ilyen pontos terhes­ségi kormeghatározást a szok­ványos számítás mellett csak a magzat tényleges testméreteire utaló ultrahang-lelet adhat.-Mi a méhen kívüli terhes­ség és hogyan ismerhető fel?- Ez akkor fordul elő, ha a megtermékenyített petesejt a méh üregének nyálkahártyájá­ban, beágyazódik és növeke­désnek indul. ft­SZARVASOK Ölni mégsem szabad I. A gyerekkor múlandó, vége- szakad egyszer. Ennek tudatára ébredni viszont rettentő fájda­lommal jár. Otthagyni mindent, amit szeretett a gyerek, különö­sen olyan mélységes ragaszko­dással, mint jómagam szeret­tem elsősorban az öreget, Le- hoczki Laci bátyámat. Magam is tudtam, én sem vagyok kö­zömbös neki. Megszokta, hogy mögötte baktassak, botladoz­zam kezdetben. Később már felnőttként kezelt, és úgy vitt magával az erdőre. Tőle ismer­tem meg a természet örök moz­gását, folytonos alakulását, a vad természetének kiszámítha­tóságát. Mindent, de az élet kö­nyörtelen, és menni kellett a szeretett pusztámról a városba. A tanulás elől kitérni nem lehe­tett. A bajúsz helyén is pihézni kezdett az orrom alja, hangom a gyerekkori vékonyról a vas­tagra fordult. Még nekem is idegenül hatott. Mi más, még azt is észrevétette velem a ter­mészet, ha valamelyik szép le­ány elhaladt mellettem. Laci báyámtól búcsúztam el­sőnek. Nem sokat beszéltünk, kezet fogott velem, és megmar­kolta a fejem búbján még min­dig kimagasló kontyomat, pe­dig titokban ipár az ollóval megnyirbáltam. Hogyne tettem volna, mikor rettentően idegesí­tett. A Tigi is megérezte, hogy elválnak útjaink. A vadmacs- kakalandkor kapott ütéstől a tomporát egy kicsit félrehordta és most olyan humoros volt, amikor búcsúzáskor rángatta a farát. A szeme azt beszélte, hogy sajnálja elmenetelemet. Azt nem sejthette, mennyire megnehezítette ezzel távozá­somat. Heteken keresztül bolyong­tam a városban akár a szarvas- rudliból valamilyen betegség miatt kiközösített borjú. Nem találtam helyemet. Munkahe­lyemen, a nyomda négy fala között, az erdő csendje helyett a gépek állandó zakatolásától zú­gott a fejem. Fél lépés válasz­tott el attól, hogy megszökjek e bezártságból. Az öreg szavai tartottak vissza: „Ember legyél gyerek...” A szorongó érzés elől a kör­nyékbeli erdőkbe menekültem a munkám végeztével. Egyre többet ismertem meg a kör­nyező hegyekből, a rejtett tisz­tásokat, a vadtaposta váltókat. A muflonokra is rábukkantam. Már tudtam azt is, hol gallyaz­nak esténként a fácánok. Megszerettem Inászó kör­nyékét. Eljutottam Kazár fölé és felfedeztem, milyen szép er­dei virágok díszlenek a napsü­tötte nyiladékokban. A gomba- szagú lábas erdő messziről csa­logatott, hiszen jól ismertem ezt az illatot. Itt annyi termett, amennyit nem tapasztaltam máshol. Már ilyen környezeti ismereteim voltak, amikor kap­csolatba kerültem az akkori er­dőfelügyelőséggel, amelyet Selmeczi mérnök úr vezetett. A hivatalnak vonzó erdei szaga volt. A mérnök úr is erdészru­hát viselt, akár Laci bátyám, az erdőkerülő, csak hát finomabb kivitelben. Annyira vonzott, hogy szabad időmben mindig ott kötöttem ki. A mérnök úr pedig megérezhette vonzódá­somat, ünnepeken megbízott bizonyos üzenetek továbbításá­val hol a Mátrába, hol a gyar­mati erdészethez. Ezért némi borravaló mindig leesett, de azon kívül is szívesen mentem. Egy alkalommal akkor állítot­tam be a felügyelőségre, ami­kor a mérnök úr vadászruhába öltözve a fegyverét vizsgálgatta nagy figyelemmel. Rám sem hederített. Még a köszönésemet is csak valamilyen morgás fé­lével fogadta. Ha tudta volna, hogy dobogott a szívem, ami­kor a puskáját megláttam. Jól kezelt sörétes volt. Csak álltam a szoba közepén, szememet le nem véve a fegyverről. Fura látvány lehetett, mert rám szólt a mérnök úr.- Na, mi van veled?- Semmi, mérnök úr. Hová készül? Mondja, de csak úgy félváll­ról: széjjelnéz az erdőn, hátha sikerül lőni néhány fácánt vagy valami mást, mert vendégeket vár. Kicsúszott a számon:- De oda menjen, ahol van! Csodálkozva rám nézett. Ilyen közvetlen beszélgetés még nem igen alakult ki közöt­tünk. Láttam, azon töri a fejét, hogy lerámoljon. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom