Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 18., kedd Félgőzzel dolgoznak a vágóhidak Az előzetes KSH-adatok is­meretében idén 5,6 millió ser­tés levágásával számolnak hazánkban. Belföldi fogyasz­tásra mintegy 4,5 millió darab szükséges - ez 253 ezer tonna csontoshúsnak felel meg. Ex­portra 1,1 millió darab levá­gott sertés jutna. Az átlagos belföldi fogyasztás várhatóan 25,2 kilogrammra csökken a tavalyi 27 kilogrammal szemben. Az 1,1 millió ex­portsertésből mintegy 700 ezerre van reális fizetőképes kereslet az Európai Unió or­szágaiban, valamint az USA piacán. A sertéságazat tavalyi árbevétele 16 milliárd forint, azaz 192 millió USA-dollár volt. A rendelkezésre álló árualap értékesítéséhez több­letexport-támogatást tartanak szükségesnek a mezőgazda- sági és külkereskedő szakem­berek. Az idei 5,6 millió da­rabos vágási lehetőséggel számolva, 45 százalékos a vágóhídi kapacitások kihasz­náltsága. Farmgazdaságok a vadkeleten A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége még 1993-ban kérte az amerikai Na­tional Farmers Union segítségét a hazai gazdakörök munka- módszereinek fejlesztéséhez, a családi alapon működő magán- gazdálkodás elindításához. A farmerszövetség szakértői a közelmúltban hazánkban jár­tak. Szerintük a családi gazda­ságok eredményesen csak ak­kor tudnak gazdálkodni, ha űj- típusú szövetkezeteket, a ma­gánbirtokosok szövetségén ala­puló önkéntes társulásokat hoznak létre. Fontos, hogy kia­lakítsák pénzügyi támogatási rendszerüket, gondot fordítsa­nak a szakképzésre, a minő­ségre, a marketingtevékeny­ségre. A farmergazdálkodás fel­tételeit illetően lényegi különb­ség van az USA és Magyaror­szág között, hiszen itthon ki­sebbek a a földterületek. Az amerikaiak által felvetett újtí- pusú szövetkezés sem új a szá­munkra, hiszen a magángazdák a második világháborút meg­előzően már szerveztek gazda­köröket, hitel- és értékesítő (hangya) szövetkezeteket. A negyvenes évek végén ez az egyébként nagyon jól működő hármas egység felbomlott: a hangyaszövetkezetekből áfé- szek lettek, a hitelszövetkeze­tekből takarékszövetkezetek, a gazdakörökből kolhozok. Meg­alázóan nehéz helyzetben van­nak a gazdák: hiába van föl­djük, ha arra nem kapnak hitelt, hiányzik a jelzálogtörvény. A másik nyomasztó gond a piaci értékesítés bizonytalansága. Hullámhegyek és -völgyek váltják egymást: nem várha­tunk arra, hogy a kormány majd piacot szerez ... A felvételünkön látható karalábé átmérője 20 cen­timéter, súlya pedig hét kilogramm - az óriások kategóri­ájában bizonyára megyénk egyik rekordere. Für. Kúti István A tej árának robbanására számíthatunk? A tej 1995. évi FM által javasolt garantált árának kiszivárogta­tása megyénkben is felbolygatta a szarvasmarha- és tehéntar­tók kedélyeit. A 23, illetve a 25 forintos felvásárlási ár ugyanis még a tejtermelés önköltségét sem fedezi! Amennyiben az FM által képviselt állapot megmarad, a MOSZ főtanácsosának, Tóth Istvánnak a véleménye szerint egy-két éven belül olyan fo­gyasztói áremelkedésekre kerülhet sor, mint a sertéshúsnál. A jelentősebb szarvasmarha, illetve tehéntartó, tejtermelő ál­lománnyal rendelkező mező- gazdasági szövetkezetek véle­ményét adjuk most közre. Alacsonyak az átvételi árak- Az érdekképviselet által javasolt 26, illetve 28 forintos literenkénti extra, illetve első osztályú minősítési tejért fize­tendő felvásárlási ár, plusz az állami támogatás, csupán a tej előállítási költségét fedezi. Ha az FM ragaszkodik az általa ga­rantált árhoz, akkor a tejtermelő magángazdaságok kivonulnak az ellátásból - vélekedik Csató Sándor, a palotási mezőgazda- sági szövetkezet igazgatóságá­nak elnöke, majd hozzáfűzi: - A felvásárlók fizethetnének többet is, de ragaszkodnak az állam által garantált árhoz. — A jövőre javasolt államilag garantált tejfelvásárlási ár arra sem elegendő, hogy valami­képp ellensúlyozza a forintleér­tékelést, a beígért energiaár emelést. Ezenkívül számolni kell várható és nem várható ár­emelésekkel is. Mindezt figye­lembe véve a jelen számítások szerint a 32 forint felvásárlási ár tekinthető reálisnak. Fejlesztésre sem jut pénz Ez az összeg sem biztosít egy fillér olyan jövedelmet sem, amelyet fel tudnánk hasz­nálni tehenészeti telepünk épü­letfelújításához, a vízvezeték­hálózat kicseréléséhez, a fejő­gép-állomány korszerűsítésé­hez - mondja André László, a mátramindszenti szövetkezet intézőbizottságának elnöke. . - A szarvasmarha- állomány csökkenése várható lesz ai él­Szemüveggel sem láthatjuk a tej fo gyásztól árának csúcsát... következő években - kezdte vá­laszát Holmann József, az ér­sekvadkerti mezőgazdasági szövetkezet igazgatósági el­nöke. A tőkeszegény mezőgaz­daság hiányának pótlására a leggyorsabban értékesíthető vagyont, az állatállományt adja el. Olyan kiváló genetikai tu­lajdonságokkal rendelkező Holstein-friz szarvasmarhákról van szó, amelyek iránt külföl­dön is nagy a kereslet. A várha­tóan megcsappanó állatállo­mány nem tudja majd biztosí­tani a természetes utánpótlást. A szarvasmarha ágazat, a me­zőgazdaság nehézipara, nagyon beruházás- és tőkeigényes. Hitel nélkül nincs újrakezdés Aki egyszer abbahagyja, az a saját erejéből még egyszer nem kezdi újra. Ráadásul nagy a földterület igénye is. Jelenleg egy vemhes üsző - ha egyálta­lán lehet kapni - 150 ezer fo­rint. Ezt az összeget a külföldi vásárló könnyen kifizeti, a ha­zai gazdálkodó viszont nem tudja saját erejéből előterem­teni. Az előbbiek miatt fennáll az egyébként igen alacsony szintre csökkent szarvasmarha­állomány további zsugorodása, amely aztán elve­zethet egy tejár­robbanáshoz, il­letve tejhiányhoz. Az extra minő­ségű tejért leg­alább 32 forintot kellene fizetni! A pásztói Avonmore Tej- feldolgozó és Ke­reskedelmi Szol­gáltató Kft-től a témával kapcso­latban a követ­kező tájékoztatást kaptuk. - A cég éves árbevétele 2 százalékos nyere- Fotó: archív séget tartalmaz. Erre a kereskede­lem ráteszi a maga 15-20 száza­lékos árrését. Ilyen körülmé­nyek között a tej felvásárlási árának növelése, a termelők kí­vánságának megfelelően, lehe­tetlen. Azt is el kellene dönteni, mi a minőségi tej ára! Áthárítják a fogyasztóra? Ezenkívül, ha a beígért 30 százalékos energiaár-emelést, és az újabb forintleértékelést is figyelembe vesszük, és áthárít­juk a fogyasztóra, vajon ki tudja-e fizetni a megdrágult te­járat? A 2 százalékos nyereség­ből viszont képtelenség a tej felvásárlási árát növelni. Ha vi­szont a cég a tőle független ár­emeléseket nem tudja áthárí­tani, akkor ellehetetlenül. Ed­dig is figyelembe kellett ven­nünk a tej felvásárlási árának alakulását, különben nem lenne mit feldolgoznunk! Venesz Károly Gyümölcsfaorvoslás a téli hónapokban A tapasztalt gazdák tudják, hogy a vegyszeres növényvé­delem fegyverei pihennek a té­len, de vannak olyan kárte­vők, amelyek ellen ilyenkor is indokolt a védekezés. Nem mellőzhetők tehát a vé­dekezésnek sem a kémiai, sem pedig a mechanikus módszerei. Az őszi lemosó permetezés éppúgy fontos eleme a fák ke­zelésének, mint a varas vesszők levágása, a fertőzött gyümöl­csök összeszedése és a lehullott levelek elégetése. A birsnél a lombfertőtlení­téssel és a levélégetéssel a le­vélfoltosság áttelelő kórokozóit semmisíthetjük meg, az össze- aszalódott gyümölcsmúmiák el­távolításával pedig a gyümölcs­rothadás terjedő, fertőző gócait. Az őszibarackosok veszélyes betegsége az ágelhalás, ami előbb-utóbb a fa pusztulásához vezet. Az ártalmat gomba és baktérium együttes fellépése okozza: a fertőzés a lehullott levelek után maradt levélripa- csokon és a metszési sérülése­ken át terjed. Ezért fontos a se­bek azonnali lezárása (Vulne- ronnal, Fagéllel, stb.) és a le­mosó permetezés. A kajsziba­rackfák egyik leggyakoribb be­tegsége a kajszi-gutaütés, az apoplexia. Tünete, hogy a fa egy vezérága, esetleg az egész fa száradni kezd és elhal. Ez az összetett betegség - gombák, vírusok, mikroplazmák, bakté­riumok együtt támadják meg a fát - nemigen gyógyítható, ezért a megelőzésre: a metszési sebek, a mézgafolyások begyó- gyítására és a lemosó permete­zésre kell gondot fordítani. Szinte minden diófa egészsé­gét kikezdi a levelek bamafol- tossága. A megtámadott levele­ken kezdetben barna, majd fe­kete foltok képződnek, amelyek átterjednek a zölddió héjára is. A gombák a földre hulló leve­leken tovább fejlődnek, de az avar elégetésével csökkenthető a fertőzés veszélye. A gyümöl­csösökben a téli egészségme­gőrzés feltétele a kéregrepedé­sek megtisztítása, az ágak szak­szerű visszavágása, az azonnali sebkezelés és a hemyófogó övék felhelyezése a törzsekre. INNEN-ONNAN Fémzárolt és saját mag Mátramindszent. A falu szövetkezete 440 hektár földterületének felén vető­szántást végez, a másik felén pedig energiatakaré­kos megoldással készíti elő a talajt. A 400 hektár őszi búzához és a 40 hektár rozshoz szükséges vetőmag 20 százaléka fémzárolt, a többi pedig saját termelésű és másodfokú lesz. A tava­sziak alá majd 30-40 hektá­ron szórnak ki műtrágyát. A munkálatokat október 21-e és 25-e között fejezik be. Egyszerűbb hitelfelvétel A Kereskedők és Vendéglá­tók Országos Érdekképvise­leti Szövetsége (K1SOSZ) és a Hitelgarancia Rt. veze­tői megállapodást írtak alá. Ennek értelmében javulnak a kereskedelmi, vendéglátó­ipari és idegenforgalmi kis­vállalkozások hitelfelvéte­lének lehetőségei. Energia Oroszországból Hazánk évente egymilliárd dollár értékű árut exportál Oroszországba, míg az on­nan származó import két­milliárd dollár. Az egymilli­árd dolláros passzívum je­lentősen rontja külkereske­delmi mérlegünket. Ugyan­akkor fontos importtermé­kekről van szó: jelenleg Oroszországból származik például hazánk teljes nyers­olaj és földgáz behozatala. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 170,64 173,64 Ausztrál dollár 78,00 79,34 Dán korona 18,03 18,33 Finn márka 22,96 23,30 Francia frank 20,63 20,97 Görög drachma (100) 46,03 46,83 Holland forint 63,08 64,12 ír font 168,61 171,41 Japán yen (100) 108,45 110,31 Kanadai dollár 78,33 79,85 Kuvaiti dinár 357,00 363,66 Német márka 70,58 71,78 Norvég korona 16,19 16,47 Olasz líra (1000) 69,08 70,30 Oszt. schilling (100) 1003,03 1019,73 Spanyol peseta (100) 85,04 86,50 Svájci frank 84,81 86,13 Svéd korona 14,68 14,92 USA-dollár 106,09 108,09 ECU (Közös Piac) 134,64 136,88 Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Nógrád megye lehetetlen helyzetben - „allambacsi” nélkül vegünk? A 80-as éveket követően gazdasági és társadalmi rendszerünk­ben alapvető változások következtek be, és tapasztalhattuk, hogy a demokráciában is alapvető mozgatórugó a gazdaság. A kormányváltások egyik alapvető szempontja éppen az, hogy biztosítsa a gazdasági élet működésének feltételeit. A közeljövőben megalakukó gazdasági kamarák valószínű­leg ellenőrizhetik a gazdaság- politikát is. Nagy jelentősége van ennek most, amikor Nóg­rád megye gazdasága válságot él át, ami olyan mély, hogy számos területén már vissza­fordíthatatlan folyamatok kö­vetkeztek be. Nógrád megye a mélyponton Ez a válság oda vezetett, hogy a megye társadalmi, szo­ciológiai értelemben vett erózi­ója is elindult. íme néhány példa: a lakosság egészségügyi állapota, az alkoholizmus nö­vekedése, a közbiztonság kér­dése, a megyéből való elván­dorlás ténye. Ezek a folyama­tok csak a gazdaság fejlődésé­vel állíthatók meg, illetve for­díthatók vissza. Vizsgáljuk meg alaposan a megye gazdaságá­ban az elmúlt négy évben be­következett változásokat! Ha elemezzük az adatokat, figyelembe vesszük azt, hogy ez a megye elsősorban a nagy ipari üzemekre építette gazda­ságát, és összehasonlítjuk a gazdasági mutatókat az orszá­gos vagy más megyék átlagá­val, egyértelművé válik, hogy gazdaságunk az állami beavat­kozás nélkül menthetetlenül szakadékbak zuhan. Az új ka­maráknak keményen ki kell állniuk a privatizáció meggyor­sítása mellett is. A megyébe ke­rülő beruházások és a tőkebe­vonás gyorsítása is fontos. A csődtörvény változtatására is szükség lenne. Az adóterhek módosításával is vonzóbbá tehető a megye a befektetők számára. Fontosnak tartjuk, hogy kihasználjuk azo­kat a lehetőségeket, amelyek Szlovákiában kínálkoznak - függetlenül attól, hogy a megye és a dél-szlovákiai régió is ha­sonló problémákkal küzd. Túlzott az állami elvonás Úgy gondolom, hogy az új kamara helyteleníteni fogja a túlzott állami elvonást, a vállal­kozók bevételeinek mostani mértékű megcsapolását. Segít­hetnek az új kamarák abban is, hogy a törvény adta lehetőség alapján átvesznek az államtól több alacsony hatásfokkal mű­ködő állami feladatot. Érdekel­tek vagyunk az áruexportban és a tőkebehozatalban is, és ennek elősegítésére rövid időn belül európai szintű céginformációs rendszert kell létrehoznunk. Vállalkozásbarát bank kell! Szerepet kívánunk vállalni abban is, hogy a bankok való­ban vállalkozásbarátok legye­nek, jobb hitelezési gyakorlatot folytassanak. A hatóságokkal szemben is fel kell lépni a vál­lalkozásokat sújtó arrogancia megszüntetése miatt. Az új kamara csak olyan le­het, melynek tevékenysége kö­zéppontjában az alkotó vállal­kozó, mérnök, közgazdász, menedzser stb. áll majd. Az utóbbi években az országos gazdasági és pénzügyi helyzet­ből adódóan az innovációra, a műszaki fejlesztésre sajnos, ke­vesebb figyelem fordult. Ké­szek vagyunk más közgazda- sági, műszaki szervezetekkel, egyesületekkel is együttmű­ködni. Véleményem szerint szintén szerepet kell vállalnunk a nagyon komoly szakértői bá­zis kiépítésében, amelyben számítanunk kell a műszaki, természettudományos szerveze­tekre is. Még egy igen fontos és keze­lést igénylő probléma van, amelyben részt kell vállalnunk, ez pedig a munkanélküliség. (Jelenleg 18 000 fő.) Halvány remények Ezen gondnak a kezelése természetesen szoros összefüg­gésben van a megyében szük­ségesnek tartott beruházások, befektetések, tőkeemelések kérdéskörével, hiszen megíté­lésünk szerint jelenleg a mun­kanélküliek átképzése nem a megfelelő módon történik, sok­szor az állami támogatásból fi­nanszírozott oktatás nem arra irányul, amire a legnagyobb szükség van. Meg kell tehát szervezni azt, hogy biztosan lássuk, milyen szakmára, szakmákra van szükség, ame­lyeket természetesen az előbb említett tényezők (befekteté­sek, beruházások) alapvetően fognak meghatározni. Célunk nem lehet más, mint a gazdaság működésének felté­teleit létrehozni, megvédeni és a folyamatokat biztosítani. Ez lehet a zálog a megye gazda­sági életének stabilizációjához és helyzetünk javulásához. Tóth Sándor A Nógrád Megyei Ipari és Ke­reskedelmi Kamara elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom