Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-14 / 242. szám

1994. október 14., péntek Bűnügy 7. oldal MEGTÖRTÉNT BŰNÜGYEK - NÉGYÉVES GYERMEKE BUKTATTA LE Negyvenhatos cipőben járt a falusi halálosztó Jégpáncél bontotta az utat. Az őrnagy óvatosan vezetett, a gépkocsi ablakán alig lehetett kilátni, a pára folyton ráfagyott. Kollégájához fordult.- Na, ez az év is jól kezdő­dik. Még ki sem pihentük a szilveszteri éjszakát, máris itt az első gyilkosság. Mit fog szólni ehhez a doki? A rendőr­orvosra közel félórát kellett vá­rakozni. A százados szokásos módján nem tudta megállni.- Mi van, doki, visszahúz az ágy?- Könnyű nektek. Két órája jöttem haza, mert helyszínel­tünk egy halálos balesetet. A csevegésnek a rádió hangja vetett véget.- Mikor jön már a forró­nyom, itt fagyunk meg a hely­színen! Az őrnagy a rádió után nyúlt.-Útban vagyunk, 20 perc múlva odaérünk. A kocsma udvarán sokan to­longtak. A körzetmegbízott ek­kor lépett ki a kocsma ajtaján.- Jó reggelt, zászlóskám! Nem kellene rendbe tenni az udvart? A zászlós intézkedett, gyor­san kiürült a tér. A helyszínt biztosító jelentette a történte­ket. Reggel 6 órakor fedezték fel a holttestet. Józsi bácsi, aki minden nap első vendége az italboltnak, ezen a napon is pontos időben érkezett. A bejá­rati ajtó azonban gyanúsan zárva volt, holott a helyiségben égett a villany. Az udvarba ment a hátsó bejárathoz, mely­nek ajtaja résnyire nyitva volt. Lábával beljebb lökte, és belé­pett a raktárba. Tovább ment a söntésrészbe, ahol szörnyű lát­vány várta. A kocsmáros a fű­részporos kályha mellett a kö­vezeten hason fekvő helyzet­ben. Mellette és a falon tömér­dek vér.- Segítség! Meghalt a kocs­máros! - rohant az utcára. Az érkező újabb törzsvendég futólépésre váltott.- Mi van, Józsi, meghibbant az agyad?- Az öreganyádé! Meghalt a Laci! Szaladj az orvosért! A körzeti orvos hamar meg­érkezett. Értesítették a rendőr­séget. A rendőrorvos és a körzeti orvos beszélgetésének az őr­nagy hangja vetett véget.- Dokikám, szétválnak útja­ink. Ti a századossal hozzáfog­tok a szemléhez, én a nyomo­zócsoportot irányítom. A százados átvette a hely­színi munka irányítását. Az őr­nagy a nyomozócsoporttal a közeli irodaház egyik szobáját „bérelte” ki. Párhuzamosan folyt a halottszemle és a tanú­kutatás. Az őrnagy fejében több kér­dés kavargott. Ki lehet a tettes? Egy vagy több személy? Megszólalt a rádió. A száza­dos jelentkezett.-A szemle adatai nem tipi­kus rablógyilkosságra utalnak. Az elkövető ismerős lehetett az italboltban, mert nem forgatott össze mindent. Valamelyest szűkült a kör. Az őrnagy hirtelen a rádióhoz lépett.- Megtaláltátok az adósok nyilvántartását?- Nem, bár a jelenlévő tanúk szerint a pénzes kazettában kel­lett volna lennie. Az őrnagy azonnal utasítást adott. Terjesszék ki az adat­gyűjtést, biztosra vette, hogy a nyilvántartófüzet eltűnésének köze van a gyilkossághoz. A rádip ismét megszólalt.- Egy tettest kell keresnetek, mégpedig olyat, aki igen nagy lábon él! Az elkövetőnek a helyszínen rögzített véres láb­nyom tanúsága szerint legalább 46-os a lába. A körzetmegbízott felugrott székéről.- Csak egy ember van a falu­ban, akinek ekkora a lába! A kertes családi ház kapuja zárva volt. A körzetmegbízott i hangosan bekiabálva néven szólította a háziakat. Fiatalasz- szony nyitott ajtót.-Éppen mosok, miben se­gíthetek?- Az uram Pestre ment a ko­rai busszal. Betegállományban van, de sürgős dolga akadt.- Asszonyom, hol volt a férje tegnap este? - hangzott az őrnagy kérdése.- Itthon volt az egész család a gyerekekkel, tévét néztünk.-Apu nem is volt itthon - hangzott az éppen belépő négy év körüli gyermek hangja. Az asszony arca halottsá- padtra változott.-Tudtam, hogy baj lesz. Megmondtam neki előre, de ő csak azt hajtogatta, hogy most sikerülni fog. Az őrnagy rádión értesítette a nyomozócsoport tagjait. Megkezdődött a házkutatás. A szennyesládából előkerültek a még ki nem mosott véres ruha­darabok. Az előszobaszekrény fiókjából két véres 50 forintos, és az adósok füzete. A gyer­mekszobából pár darab mogyo­rós csokoládé, a fészerből 1 pár véres gumicsizma.- Országos körözését rende­lem el... - hallatszott az éterben az őrnagy hangja.- Mi az, fiúk, meg sem várjá­tok a szemle végét? - kérdezte a százados a körözés elhang­zása után - még csak most vi­szik el a holttestet, és ti már el­követőt emlegettek? Az elkövetőt a budapesti rendőrök a Gomba presszóban fogták el, ahol munkatársaival italozott... A rabszállító kocsi este 7 körül gördült be a főkapi­tányság udvarára. A bíróság az elkövetőt nyereségvágyból, kü­lönös kegyetlenséggel elköve­tett emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. R.J. Az adósok füzetéért szenvedett halált a kocsmáros Kell-e nekünk az enyhébb kábítószer? A közelmúltban a televízióból értesülhettünk arról, hogy egyes szervezetek az enyhébb hatású kábítószerek magyar- országi forgalmazásának en­gedélyezését szorgalmazzák. A bejelentés igen sok ember­ből váltott ki különféle indula­tokat. Úgy gondoljuk, érde­mes megszólaltatni olyan személyeket, akiket a dolog közelebbről érint. PJ. budapesti lakos, 26 éves. Régebben alakalomszerűen fo­gyasztott kábítószert! A nevét és a címét saját kérésére nem közöljük. Marihuánát legálisan- Mi a véleményed arról, hogy egyes szervezetek kezde­ményezni fogják az enyhébb ha­tású drogok legális forgalma­zásának engedélyeztetését?- Egyetértek vele. Azért gondolom így, mert én és a ba­rátaim is fogyasztottunk alka­lomszerűen marihuánát, de soha nem éreztünk kényszert arra, hogy agresszívek legyünk. A „szűk” társaságban jól érez­tük magunkat. Megbeszéltük az aktuális problémákat, úgy gon­doltuk, hogy ilyen állapotban sokkal többet tudunk nyújtani egymásnak, mintha alkoholt fogyasztottunk volna. Szerintem jobb az, ha a fiata­lok az enyhébb drogokat legáli­san szerzik meg, mintha a tör­vényt megkerülve, bűncselek­mény útján jutnak hozzá. In­kább szívjon el a fiatal egy ma­rihuánás cigarettát, mint hogy lerészegedjen és erőszakosan lépjen fel. De mint minden „kémiai terméknek”, ennek is megvannak a mellékhatásai. A marihuána rombolja a verbális kifejezőkészséget. Egy-két hó­nap után a rendszeres fogyasztó észreveszi, hogy leépül. Alap­vető szavak nem jutnak az eszébe. Például a szódavíz he­lyett csak a C02 és a víz fo­galma ötlik fel. Ha választani kell az alkohol és a kábítószer között, az enyhébb drogok mel­lett döntenék. A kábítószer az alkohollal szemben nem agresszivitást, hanem kellemes közérzetet biz­tosít. Persze, ezt sem lehet túl­zásba vinni, mert veszélyessé válhat. A bűnüldöző ellenzi Juhász István őrnagy, a Sal­gótarjáni Városi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetője.- Őrnagy úr! Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy Ma­gyarországon tegyék lehetővé az enyhébb hatású kábítószerek árusítását?- Rendőrként és apaként is az a véleményem, hogy ne le­gyen lehetőség hazánkban a kábítószerek legális forgalma­zására! Köztudott, hogy a kábí­tószerfogyasztásra a fokozódó szenvedély a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a kábítószerfo­gyasztó fokozatosan és kény­szerűen jut el az enyhébb dro­goktól a legkeményebbekig. A közelmúltban Hollandiá­ban jártam egy szakmai tanul­mányúton, ahol egy úgyneve­zett „KOFI-SHOP”-ot, azaz kábítószerüzletet is megmutattak. Ennek az üzletnek a megtekintése sem változtatta meg véleménye­met a kábítószer­fogyasztásról. Hollandiában egyébként kis mennyiségben, melyet államilag határoznak meg, hozzá lehet jutni LSD-hez, vagy marihuánához. Az említett „kofi- sok”, - drogáru­sok - is igen szo­ros ellenőrzés alatt állnak.- Rendőri szempontból miért jelent veszélyt a kábítószer esetle­ges megjelenése?- Mint köztudott, a kábító­szerélvezők személyiségjegyei jelentősen torzulnak. Ha kiala­kul a kábítószerrel kapcsolatos függőség, a fogyasztónak, mint említettem, egyre több és egyre keményebb drogra van szük­sége. Ennek megvásárlásához azonban pénz kell. Amennyi­ben a szükséges pénzösszeg nem áll rendelkezésre, nagy va­lószínűséggel bűncselekmény elkövetésére kényszerül. Elő­fordulhat az is, hogy kábítószer hatása alatt mások követtetik el a fogyasztóval a bűncselek­ményt.- A büntető törvénykönyv foglalkozik-e részletesen a ká­bítószerrel?-A BTK. 282. paragrafusa foglalkozik a kábítószerrel való visszaéléssel, mint közösség el­leni bűncselekménnyel. Ez a paragrafus egyértelműen bünte­tendőnek minősíti a kábítószer termesztését, előállítását, meg­szerzését, tartását, átadását, forgalomba hozatalát, behoza­talát, kivitelét, az azzal folyta­tott kereskedést. Az ilyen jel­legű tevékenység 5 évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Súlyosbító körülménynek számít, ha mindezt üzletsze­rűen, fegyveresen követik el, il­letve fiatalkorút használnak fel a bűncselekmény elkövetésé­hez, vagy gyermekkorúhoz jut­tatnak kábítószert. Amennyi­ben jelentős mennyiségű kábí­tószerrel és szervezett keretek között követik el a visszaélést, a BTK. 15 évig terjedő szabad­ságvesztést állapít meg. Felderítő munkát végeznek Érdemes tudni, hogy már az előkészület, illetve a nagy nyil­vánosság előtti kábítószerfo­gyasztásra történő felszólítás is büntetendő. A BTK. 283. pa­ragrafusa foglalkozik külön a „kóros szenvedélykeltéssel”, ide tartoznak azok a visszaélé­sek, amelyeket nem kábítószer­rel, hanem kábító hatású anyaggal vagy szerrel követnek el.- Folyik-e Salgótarjánban jelenleg bűnügyi felderítő munka kábítószerrel kapcsola­tosan?- Konkrét kábítószerrel kap­csolatos feldolgozó munkát nem végzünk. Azonban a kábí­tószerkereskedelem megakadá­lyozása érdekében folyamatos, preventív célú felderítő munkát folytatunk. Mátrai István Siker volt a drogellenes nagylemez A büntetőeljárás nem hajtóvadászat A sértettnek legalább két, de inkább ennél több alkalommal találkoznia kell az őt bántalmazó tettessel. Először a rendőr­ségi szembesítésen, aztán a bíróságon, legalább egy, de rend­szerint ennél több alkalommal. Előfordult már, hogy a tár­gyalást vezető bírónak kellett figyelmeztetnie a vádlott védő­jét: éppenséggel a sértettel beszél, nem pedig egy bűnözővel. A vádlottal rendszerint mindenki udvarias. Hiszen a bűnöző, sőt még a gyilkos is ember. A tudósító nézőpont­jából is arról van szó, hogy nem éppen a bilincsben, rab­szíjon vezetett embertársával akar fölényeskedni.- És ki törődik a sértettel, a károsulttal, az áldozat emlé­kével? Kiszolgáltatott hely­zetben van-e a sértett a bünte­tőeljárás során? - kérdeztük dr. Erdei Árpádot, az ELTE Büntetőeljárás-Jogi Tanszé­kének vezetőjét, a Magyar Jogász Egylet elnökét, egy nagy érdeklődéssel kísért szakmai előadás után. — A sértettek büntetőeljá­rásjogi védelmére valóban kellene valamit tenni, mert a magyar jog e tekintetben va­lóban terheltcentrikus. Vele foglalkozunk, őt akarjuk nya- koncsípni, és az ő jogait akar­juk biztosítani az eljárásban. Jogait védeni is kell, mert el­lene az állam a saját apparátu­sával megindult, ő a nyúl és mi vagyunk a vadászok a haj- tókkal. Tehát biztosítani kell, hogy az eljárás ne váljon haj­tóvadászattá. A baj ott van, hogy az eljárás viszonylag kevés figyelmet fordít a sér­tettre. A büntetőeljárás persze nem azért van, hogy a sértett kielégítse bosszúvágyát, de neki is vannak jogai. Vannak persze kézenfekvő megoldások, amelyekkel már húsz-harminc éve foglalko­zunk. Egyszerű megoldás le­hetne, hogy például az állam vállalja át a kártalanítást. Az a baj, hogy nincsen olyan állam a világon, amely erre teljes körűen képes lenne. A magam részéről nem szeretném, Íja az ügyész mellé oda ülne a sér­tett, és indítványokat tenne. Az azonban nem lenne rossz, ha a sértettnek bizonyos jo­gokat biztosítanának, illetve az eljárás fokozottabb védel­met jelenthetne a számára. A sajtótörvényben például biztosítani kellene, hogy ne kerülhessen ki a sértett, illetve az áldozat életének olyan eleme, ami nem tartozik az ügyhöz. Ma az újságokból bi­zony sok olyasmi is kiderül, ami nem tartozik a büntető­ügyhöz. Továbbá az sem lenne rossz megoldás, ha a hivatalból történő bűnüldözés a sértett hozzájárulásán is múlna. A tanúvédelem téma­körében is szóba jön a sértett védelme. Tudjuk, hogy a sér­tett, ha túlélte, vagy csak a vagyoni jogait sértették, gyakran kap figyelmeztetést, fenyegetést. Szervezett bűnö­zés esetén ezek a fenyegeté­sek nehézzé teszik nemcsak a bűnözők, de a sértettek dolgát is. A tanúvédelmi intézkedé­sek sértettvédelmi intézkedé­sek is. Történtek már lépések, de még messze vagyunk az ideális állapottól. Ihárosi Kíváncsi rá, hogyan zajlik a tanúkihallgatás? A tanúkihallgatás fontos nyo­mozati cselekmény. Nem nélkü­lözheti az alapos felkészülést, a nyugodt, minden részletre kiter­jedő végrehajtást, de nem ma­radhat el a vallomás ellenőrzése sem. A jogi szabályozás nem írja elő a tanú kihallgatásának helyét és idejét, viszonylag nagyfokú szabadságot biztosít e körben a nyomozást végzőnek. E lehetőségek is feltételezik azonban a kihallgatás előtti fel­készülést, adott esetben írásbeli terv készítését. Hasonló fontossággal bír, hogy biztosítottak legyenek a nyugodt körülmények. A kihallgatás a tanúk személyazonosságának megál­lapításával kezdődik, majd a gyanúsítotthoz, illetve más ta­núhoz való viszonyának tisztá­zásával folytatódik. A nyomozó az eredményes kihallgatást célzóan törekszik a tanú egyéniségének megisme­résére, a folyamatos, igaz val­lomástétel elősegítésére. Célszerű a kihallgatás máso­dik fő szakaszának a tanú egy­befüggő elbeszélésének meg­hallgatását tekinteni. Ennek megkezdése előtt nem árt a fi­gyelmét felhívni olyan általá­nos, segítő fogásokra - például az események észlelési sor­rendben való közlése -, ame­lyek segíthetik a vallomás „eredményes” megtételét. A kötetlen elbeszélés során a tanú elmondja az általa észlel­teket, az információk tudomá­sára jutásának a módját, -szük­ség esetén felidézi azokat. Fel­tevésekről szólhat, következte­téseit is előadhatja, amik a nyomozás során - kellő körül­tekintéssel - figyelembe vehe­tőkké válhatnak. A kötetlen, egybefüggő elbe­szélést követik a tanúhoz inté­zett kérdések. Ezek feladata tisztázni az észlelés körülmé­nyeit, feltárni a befolyásoló je­le nségket, rögzíteni a releváns tényeket. Például a tanú vallomásában több esetben is utalt arra, hogy a helyszínről futva távozó el­követőt a mozgásáról felis­merte. Határozottságának alap­ját az adta, hogy másodállásban labdarúgó játékvezető és az évek során kialakult az a képes­sége, mely szerint a futó embe­reket akár mozgásuk — futásuk - alapján is azonosítani tudja. Gyakran szükséges a tanú emlékezetének serkentése. Ez többféleképpen is elérhető. Jól hasznosítható az asszociációs kapcsolatokat aktivizáló kérdé­sek feltétele, vagy tárgyak be­mutatása. Szükség esetén segít­séget nyújthat a helyszínen megtartott kihallgatás. A befejező, illetőleg a ki­hallgatást követő tennivalók egyike a vallomás ellenőrzése. A korábbi ismereteinkből már tudjuk, hogy egy-egy vallomás­tételnél vannak hibalehetősé­gek is. Meg kell vizsgálni, hogy az elmondottak önmagukban tartalmaznak-e ellentmondáso­kat, a tanú állításai egyeznek-e a már megállapított tényekkel, nincsenek-e benne lehetetlen­ségek. Ezek fellelése esetén meg kell kísérelni a tisztázást, fel kell tárni az okokat. A kihallgatást végző felké­szültsége, a tanú igazmondásra törekvése, objektív felhasznál­ható vallomást azaz bizonyíté­kot eredményez. (A Pandúr bűnügyi maga­zinból.) - ermi -

Next

/
Oldalképek
Tartalom