Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-14 / 242. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 14., péntek PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótarján tojás 11-12 Ft/db 10-11 Ft/db 12 Ft/db 13 Ft/db burgonya 30 Ft/kg 25-30 Ft/kg 30-40 Ft/kg 32 Ft/kg sárgarépa 30 Ft/kg 50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 50 Ft/kg petr. gyökér 40-50 Ft/kg 60 Ft/kg 50-60 Ft/kg 70 Ft/kg vöröshagyma 26-30 Ft/kg 26-36 Ft/kg 30-40 Ft/kg 30 Ft/kg fokhagyma 120-140 Ft/kg 110-140 Ft/kg 160-180Ft/kg­fejes káposzta 20 Ft/kg 22-25 Ft/kg 18-30 Ft/kg 20-25 Ft/kg kelkáposzta 40-50 Ft/kg 60 Ft/kg 40 Ft/kg 60 Ft/kg karfiol 50-56 Ft/kg 80-120 Ft/kg 50-80 Ft/kg 60-70 Ft/kg karalábé 30-50 Ft/kg 40 Ft/kg 40 Ft/kg 10 Ft/db szóló 80-100 Ft/kg 30-60 Ft/kg 50 Ft/kg 50-60 Ft/kg szárazbab­­250 Ft/kg­paradicsom 60-130 Ft/kg 40-70 Ft/kg 50-60 Ft/kg 50-100 Ft/kg paprika 30-120 Ft/kg 30-60 Ft/kg 30-80 Ft/kg 50 Ft/kg mák­­400 Ft/kg­alma 28-40 Ft/kg 25-38 Ft/kg 25-30 Ft/kg 30-60 Ft/kg • MSZP: szürkülés vagy vörösödés? • Ibusz kontra Ibusz? • Járványok: neokolera után neopestis? • NSZK: Kohl marad a jövő? tm ...egyszerűen minden ______________________________________________________ Á GYNEMŰ KÉSZÜL A KESZTYŰÜZEMBEN. A bátonyterenyei Zagyvavölgye Kesztyú'készítő kft. üzemében belföldi piacra ágyneműgarnitúrák összeállítását végzik. Felvételünkön Babosán Józsefné, Janusek Károlyné, Bibók Károlyné és Fekécsné Vas Laura a termék méretre való szabásán tevékenykedik. Fotó: Verebéiyi Anita Hogyan éljünk gazdaságosabban? Ismét meredeken emelkedett a kávé ára, az új esztendő pedig jelentős energiaár­emelkedéssel köszönt be, s ezzel még korántsem merült ki a kúszó infláció „árjegy­zéke”. Vajon a fogyasztó mi­ként válaszolhat erre a kihí­vásra? Csökkentse a fogyasz­tását a megdrágult árucik­kekből, szolgáltatásokból? Élje fel - ha még van - a megtakarításait? Esetleg fo­kozza teljesítményét, növelje a munkával eltöltött időt, hogy nagyobb jövedelmet szerez­zen? Álljon elő az áremelke­dést kiegyenlíteni hivatott bérkövetelésekkel, vagy ha maga is termelő, netán keres­kedő, hárítsa-e az őt sújtó ár­emelkedést a vevőire? Nagyon nehéz a válasz. Kétségtelenül vannak pedig a fogyasztónak is eszközei arra, hogy az „ár ellen űsz- szon”, s mérsékelje az áremel­kedések hatását. Az energiaá­rak emelkedésére például nem csak úgy lehet válaszolni, hogy fázunk és vakoskodunk, illetve kevesebbet eszünk és iszunk, vagy a megtakarítás­ból álljuk a nagyobb gáz- és villanyszámlát. Fokozatosan kicserélhetjük égőinket, be­rendezéseinket alacsonyabb fogyasztásúakra. Igaz, ez be­ruházással jár, de amikor új holmit vásárolunk, a küllem és a teljesítmény mellett gondol­junk a fenntartás folyó költsé­geire is. Érdemes annak is utána­nézni, vajon kis költséggel nem lehet-e a meglevő gépek fogyasztását mérsékelni? Ma még alig van olyan család, amely eléggé odafigyelne arra, hogy fölöslegesen ne égjen a villany, ne működjön a tűz­hely, ne szóljon a televízió. Pedig ez a leghatásosabb módszer. Drágul a hús, a cukor, az olaj? Egészséges étrendet le­het úgy is összeállítani, hogy az étkezési költségeket mérsé­keljük: fogyasszunk hús he­lyett olcsóbb és egészségesebb szóját, a cukor helyett kalóriamentes ételízesítőt, süssünk-főzzünk olaj nélkül. Vannak drága élvezeti cik­kek, a dohány, az alkohol, a kávé, amelyek nem feltétlenül nélkülözhetetlenek a háztar­tásban. Sokáig e cikkek drágu­lása nem. vagy alig mérsékelte az irántuk jelentkező keresle­tet, bár az utóbbi időben e té­ren is sok minden változott. Tessék elhinni: az egészsé­ges élet sokszor gazdaságo­sabb is! Piac lett a falu, kérdés, hogy kiknek... Kru-u-u-umplit! Szo-lo-o-ot! Hagymá-á-á-át! - harsogják az árusok, mialatt megrakott Zsi­gulikkal, kiszuperált Wartbur­gokkal járják a falvakat. Ma­napság a munkanélküliség kínja, a többlábon állás kény­szere egyre több embert csal lépre, divatos szóval vállalko­zásra. Leggyakoribb vállfája ennek a mezőgazdasági, mert él még az hit, miszerint ehhez nem kell túl sok pénz és tudás. És a legtöbben ezért buknak meg. Mert való igaz, hogy az élelmet nem lehet nélkülözni, viszont ahhoz, hogy ne legyen burgonya, málna vagy almatúl- tengés igazodni kellene az igé­nyekhez. Csakhogy a kert vé­géből nem lehet messzire látni, márpedig a vérmes gazdának ismernie szükséges a szomszéd tehetségét, de még inkább a te­hetetlenségét ... S ha ezzel megvan, kezdhet rakosgatni a terveit, no meg a forintjait. Piac lett a falu a kft-k dzsun­geléból fel-felbukkanó alig is­mert cégeknek is. Ezek egyné- melyike például arra tette a voksát és a pénzét, hogy ráéb­ressze az asszonyokat: a pe- helydunnáknak, tollvánkosok- nak bizony már befellegzett. Hogy ezt elhitessék, szebb- nél-szebb gyapjúból készült, ágyneműszettjeikkel kivonul­nak a faluba, melyet először megszórnak a tetszetős-trükkös meghívókkal. Aztán egy hangu­latos presszóban a szépen egy­begyűlt idősebbeknek, fiata­loknak kiselőadást tartanak. a cihák, tollpámák egészségtelen mivoltáról. Természetesen fel­vértezik ám magukat orvosi ki­fejezésekkel nyomatékosított hangzatos érvekkel és ... a ha­tás nem marad el. Azért sem, mert ezek a mo­dem házalók nem feledkeznek meg a kis ajándékról, ami min­den hallgatónak ölébe hull. Ügyesen alkalmazzák az ön- menedzselés apró trükkjeit: pergő beszédjükkel időt nem hagynak arra, hogy bárki köz­beszóljon, feltegyen egy kínos kérdést. Méregdrága portékáik így olykor még vevőkre is találnak. S ki tudja? Amilyen botor néha a falvak népe, egyik asszony megy a másik után, mert de­hogy is akar alábbvaló lenni a másiknál. S így hajtja a vizet a „gyógyító gyapjúra” specializá­lódott mai házalók gyarapodó malmára. (mj.) INNEN-ONNAN Hármas üzleti találkozó November 3-án és 4-én né- met-magyar-szlovák gaz­dasági találkozót rendeznek a gömöri megyeszékhelyen, Rimaszombaton, amelyen részt vesznek Nógrád me­gye vállalkozói is. A talál­kozón a háromoldalú egy­üttműködés lehetőségeiről lesz szó. Hozamfizetés: 17-étől Október 17-től 12,5 száza­lék hozamot fizetnek a Hunnia II. befektetési je­gyekre. Az elmúlt 9 hónap­ban éves szinten számolva 24-25 százalékos hozamot értek el, de az alapítási költ­ségek miatt most csak 12,5 százalékos hozamot fizet­nek. A Hunnia II. Alapban lévő mintegy 800 millió fo­rint nagy részét rövid futam­idejű diszkont kincstárje­gyekbe fektették. A nyugat köldökzsinórján? Magyarország átsorolási ké­relmét - mely a Kelet-euró­pai blokkból a Nyugat-eu­rópai régióhoz történő csat­lakozást jelenti - október­ben tárgyalja a Nemzetközi Távközlési Egyesület Kor­mánymeghatalmazotti Érte­kezlete. Hazánk átsorolása fontos lépés lenne az Euró­pai Unióval létrejövő in­tézményes kapcsolatunk erősítésében, hiszen lehe­tővé teszi a nyugat-európai társszervezetek munkájába való bekapcsolódást. Külkereskedelmi iránytű Az év első nyolc hónapjá­ban a nettó export 11,5 szá­zalékkal, a nettó import pe­dig 13,2 százalékkal nőtt a megelőző év azonos idősza­kához képest. A külkeres­kedelmi mérleghiány meg­haladja 2 milliárd dollárt, a passzívum növekedési üteme azonban hónapról hónapra csökkent. Fogyasztóvédelmi füzetek A fogyasztók jogait, pana­szaik orvoslásának lehető­ségeit ismertető tájékoztató füzeteket jelentetett meg az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. A jövőben évente négy tájékoztató ki­adványuk lát napvilágot. Már elkészült a termékek garanciájával és a jótállás kérdéseivel, valamint a csomagküldő szolgálatok tevékenységével foglalkozó brosúra. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán / Átlátszó az üveg(ipar) Nemzetközi Üvegipari Szakki­állítás nyílt szerdán és tart nyitva a héten a budapesti Olimpiai Csarnokban. Az In- terglass elnevezésű kiállítást el­sősorban a szakma — az építési vállalkozók, kozmetikai és gyógyszer-, valamint az élelmi­szer-gyártók és az optikusok számára rendezik. A kiállítás szervezését végző Indusorg Bt. tájékoztatása szerint az iparágat az idén 50 hazai és 24 külföldi kiállító képviseli. Bemutatják üvegtermékeiket, ezen belül az ipari felhasználású üvegeket, építő- és járműiparban haszná­latos üvegeket, csomagolóesz­közöket, gyógyszer-, vegyé­szeti- és kozmetikai üvegeket, háztartási, optikai termékeket. Ezen kívül kiállítanak az üveg­felhasználásban * alkalmazott gépeket, berendezéseket is. Ha­zánkban az üvegtermelés az utóbbi években visszesett az üveggyárak piacvesztése, a be­ruházások csökkenése miatt. Mire futja a családi pénztárcából? - Teljesüljenek az álmok! A hölgy a pénztáros otthon, de amikor arról kérdezem, ho­gyan gazdálkodik a család jövedelmével, látszik, nem nagyon van ínyére a saját háztartásában való sáfárkodás __ Su sán Kálmánná kilenc éve vezeti Salgótarjánban a főtéri Áfész-üzletet. Mondani sem kell. munkahelyén milliókért felel.- Havi átlagban kilencmil- liós készlettel várjuk vevőin­ket, 12 milliós a forgalmunk.- Árurendelés, számlázás, készletnyilvántartás és még so­rolhatnám az odafigyelést, precíz munkát kívánó tevé­kenységi kört, amivel naponta szembenéz. Otthon hogyan csinálja?- Nem vezetek háztartási könyvet, ha arra gondol. Ko­rántsem végzem olyan precí­zen otthon a könyvelést, mint az üzletben. A havonta esedé­kes kiadásokat - rádió- és tele­víziódíj, újságelőfizetés, áramdíj - átutalási betétszám­lával oldom meg. Nagyjából tudom mire kell rendszeresen kiadnunk a pénzt, és azt is, mi­lyen nagyobb kiadás elé né­zünk, amire tartalékolni kell. — Mik a vásárlási szokásai?-Azt veszem meg, amire szükségünk van, és természe­tesen azt, amire telik ... Nem kell szűkölködnünk, de azért meggondolom, hogy mit vásá­roljak. Egyébként az üzleti rendeléseket is megfontolom. Bár sokféle kínálat adódik az utóbbi időben, nekem a vevő­kör szokásait kell szem előtt tartanom.-Hol szo­kott vásá­rolni?- Naponta vásárolok friss élelmi­szert, - az csak termé­szetes, hogy munkahe­lyemen.-Azt mondja, meg­fontolja mire ad ki pénzt. Biztosan gyűjti is ak­kor.- Bár úgy lenne!- Beszél­getésünk Susán Kálmánná: Nem vezetek háztartási kezdetén ki- könyvet Fotó: Rigó Tibor derült, nem nagy lelkesedéssel kezeli ott­hon a kasszát. Nagyobb össze­gekhez, több munkához van szokva?- Nem egészen, bár be kell vallanom, otthon sajnos, elég kevés pénzből kell gazdálko­dom ...-Akkor?- Azt hiszem azért, mert a munkahelyi gazdálkodásra túl­ságosan sok energiát kell fordí­tanom .. .-Az álmok, a vágyak azért csak teljesülnek?- Nincsenek nagy igénye­ink. Utazgatni szeretünk, arra ki is szorítjuk a pénzt. Álmok? Az önálló életkezdés előtt álló fiamnak szeretnék biztonságo­sabb jövőt. Munkahelyet, elfo­gadható fizetést, lakást, azaz megélhetést. Talán nem re­ménytelen ... Tuza Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom