Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
1994. október 12., szerda SporTTüköR 7. oldal A tegnapi lapunkból kimaradt mérkőzés: Hasznos-Karancsberény 9-0 (5-0) Hasznos, 300 néző, v.: Berecz. Hasznos: Koncsik - Kisbene- dek, Pingiczer, Maksó, Riczán, Fösvény, Jeremiás, Duhonyi (Virányi), Bognár (Kanyó), Balga, Balogh. Edző. Maksó Miklós. Karancsberény: Fodor P.-Tórák, Klement, Tajti, Létrái (Zombori), Simon, Kovács (Vámos), Mánczos, Pál, Fodor Cs., Selmeczi. Edző. Földi Attila. Gl.: Balga (3), Fösvény (3), Jeremiás, Duhonyi, Balogh. Jók: mindenki, ill. senki. Ilyen arányban is megérdemelten nyert a hazai csapat. Tóth Sándor NB ll-ES UTÁNPÓTLÁS-BAJNOKSÁG A serdülőknek nem megy Ifjúsági A-kategória III.KER.TVE-SBTC 1-2 (1-1), Budapest, 30 néző, v.: Selmeczy. SBTC: Csányi-Ke- gye-Andó, Miklós, Répás K. - Marcsok, Palaticzky, Novák K., Kovács T. - Kovács P., Garami. Edző: Patkó József. Csere: Lehoczki. Gl.: Kovács P., Marcsok. Jók: az egész csapat. Az első fordulóban Salgótarjánban elszenvedett vereségéért a minden áron visszavágni akaró hazai csapat az egész mérkőzés alatt mutatott durva, kíméletlen játékával sem tudta megakadályozni a stécés fiatalok újabb győzelmét. Kilenc mérkőzésből nyolc győzelem, önmagáért beszél. A bajnokság állása a 7. forduló után: 1. MTK 7 7 0 0 31- 3 21 2. SBTC 7 6 0 1 18- 8 18 3. III.Ker.TVE 7 3 2 2 11- 5 11 4. Tiszakécske 7 3 13 16-10 10 5. Hatvan 7 2 1 4 13-22 7 6. H.-vásárhelv 7 1 2 4 11-26 5 7. Gödöllő 7 115 15-26 4 8. Szarvas 7 0 3 4 3-18 3 Ifjúsági B-kategória III.KER.TVE-SBTC 5-0 (2-0), Budapest, 50 néző, v.: Dr. lia. SBTC: Sipos-Bodzási, Csatlós T., Kövesdi, Horváth- Mohora, Oravecz, Holló, Bíró G. - Aranyos, Isdinszki. Edző: Kaszás Attila. Csere: Szabó P. Sárga: Holló, Isdinszki. Jók: Csatlós T., Kövesdi, Oravecz, Holló. Kaszás Attila legénysége kénytelen volt fejet hajtani az egy évvel idősebb, fizikailag sokkal erősebb és a nagyon kemény játékot játszó ellenfélnek. Mindezek ellenére az eredmény jobb helyzetkihasználással szorosabb is lehetett volna. A bajnokság állása a 7. forduló után: 1. MTK 7 7 0 0 66- 3 21 2. H.-vásárhelv 7 6 0 1 36- 8 18 3. III.Ker.TVE 7 5 0 2 46-11 15 4. Gödöllő 7 3 0 4 18-31 9 5. SBTC 7 2 2 3 11-17 8 6. Szarvas 7 1 1 5 7-37 4 7. Tiszakécske 7 1 1 5 7-45 4 8. Hatvan 7 1 0 6 5-44 3 gara Kábel-szlogen: „idegenbe’ kéne nyerni!” Egy igazi cunder. Bemutatja Bán Tibor Micsoda csarnokok! Az utóbbi időben volt alkalmam megcsodálni a teremprogram keretében épült nyírbátori és békési sportcsarnokot. Hm! Szegény Nóg- rád megye! A nagy élmény azonban, amely a messzi Viharsarokban megkapott, a hazai fiatalok lelkes szurkolása volt. Transzparensekkel, síppal-dobbal, nádi hegedűvel kivonulva végig sportszerűen biztatták csapatukat. Pedig nem is kézilabdások. Fociznak, de minden kézimecs- csen ott „csápolnak”, mert szeretik a sportot. Ej, ha egyszer Balassagyarmaton is alakulna egy ilyen szurkolótábor! Mert - mint a békési srácok mondják - öt-hat gólt biztosan jelent. De térjünk át a Kábel SE találkozójára. Úgy látszik, ha a gyarmati benzinkutat elhagyják Ocsovaiék, már el is könyvelhetik a vereséget. Ez már szinte tradíció az Ipoly-partiaknái. Pedig, együtt utazva Cseriékkel nem fedeztem fel semmi olyan momentumot, ami a lábuk remegésének előidézője lenne. Sőt! Határozottan vidám hanIdei tizedik válogatott csatáján lép gyepre Magyarország fut- ballegyüttese Németország ellen. A mai, a Népstadionban 18 órakor kezdődő A-válogatott összecsapáson mind Mészöly Kálmán, mind Berti Vogts szövetségi kapitány legénysége fél szemmel már a soros Eu- rópa-bajnoki selejtezőre gondol, igyekszik kedvező eredgulat uralkodott a buszban. Miről van mégis szó? Talán a kishitűségről. A sorozatos idegenbeli kudarcok kiérlelték a gárdában ezt az érzést. S ez régóta nem tágít mellőlük. Pedig többre hivatottak. Ha tényleg azt játszanák - s ezt Lombos edző is beismeri -, amit otthon a városi sportcsarnokban mutatnak, akkor simán ményt elérni. A magyarok november 16-án svéd földön játsszák le második kvalifikációs összecsapásukat, míg a vendég - ugyanazon a napon - Albániában kezdi meg hosszú menetelését az 1996-os angliai 16-os döntőbe jutásért. A barátságos összecsapást (ez lesz a magyarok 684. hivatalos erőpróbája) a svájci Zen-Ruffinen gólokkal nyerhettek volna. Ha a védekezés és az indításgólok idegenben is megismétlődnének! De ott van az a fránya feltételes mód, ami a sportban nem létezik. Fel a fejjel gyarmati kézisek! Egyszer meg kell törnie a jégnek,és a rossz sorozatnak. Talán éppen három hét múlva Tiszavasváriban ... Hehe vezeti. Mészöly az alábbi összeállításban küldi pályára csapatát: Petri - Bánfi - Lipcsei, Lőrincz - Halmai, Kozma, Urbán, Dé- tári, Duró - Kiprich, Klausz. A „nagyok” mérkőzését megelőzően a két nemzet utánpótlás-válogatottjai mérik össze tudásukat a kispesti Bo- zsik-stadionban 15 órától. HÍREK Szurkolói ankét Pásztón Pásztó. A PSE vezetői 14-én, pénteken 18 órától szurkolói ankétot tartanak az egyesület klubházában, ahol a téma a labdarúgócsapat működése lesz. Oláh Béla volt a legjobb Salgótarján. Hétfőn, lapzártánk után megtartották a sorsolást, a Klubház és a Nógrád Megyei Hírlap által indított legjobb teljesítményt nyújtott Stécé-játé- kosra szavazó akción. A Hírlapban megjelent szavazócédulákon 73 szavazat érkezett, melyből Oláh Bélára 63 szurkoló szavazott, így ő lett az SBTC-Kaba mérkőzés legjobb játékosa, : ő kapja a Privát Transz Bfc Suzuki Márkaszerviz 300(1-. Ft-os üzemanyag-vásárlás* utalványát. A szavazók k(P zül a Nógrád Megyei Hírlap ajándékcsomagját nyerte Bemáth Imre, Salgótarján, Erzsébet tér 2, Csonka János, Salgótarján, Kisfaludy út 7 és Koós Pál, Márkháza, Petőfi út 4. A nyertesek nyereménytárgyaikat aJSí SBTC-klubház büféjében, átvehetik. Nyílt túra a Karancsra Salgótarján. A ZUTE szombaton nyílt túrát szervez a Karancs hegyre. Útvonal: Salgótarján, Kemping - Salgópuszta - Karancs- Lakbér. Találkozás Salgótarjánban, az északi forduló 6-os kocsiállásánál 7.40 óráig. Túravezető: Jánosi Mihály. Gyakorlás a svédek elleni selejtezőre B. Kovács Zoltán, a sikerkovács, avagy: egy sikersorozat háttere Régi igazság, hogy a közönséget nem lehet becsapni. Bizony oka van annak, hogy manapság egy-egy NB I-es mérkőzésre esetenként ezren sem kíváncsiak, de annak is van előzménye, ha valahol jelentősen megnövekszik a nézőszám, mint például Salgótarjánban, ahol lassan szűknek bizonyul a tóstrandi stadion. Legutóbb is több mint négyezren köszöntötték vastapssal a győztes hazaiakat. S a nézők között ma már szép számmal akadnak, akik a megye távolabbi vidékeiről utaznak jó focit látni és SBTC-győzelmet ünnepelni a megyeszékhelyre. Lesz még FTC-SBTC bajnoki mérkőzés? Az 1978/79-es bajnokság 1-1 arányú döntetlenre végződött nyitómérkőzésen Mucha és B. Kovács (jobbra) harca a labdáért. Az alábbiakban B. Kovács Zoltánnal, a tarjániak mindig szerény mesterével, a sikerek egyik kovácsolójával beszélgetünk részben saját magáról, részben pedig az eredményes szereplés hátteréről. A bentmaradás a cél- Mostanában a hazai meccseken már lehet hallani olyan szurkolói bekiabálásokat, hogy: „NB //” Mit szól ehhez az edző?- Azt, hogy nem szabad elfelejtenünk: újonc NB Il-es csapat vagyunk és még csak az elején tartunk a bajnokságnak. A jó indulás mindenképpen biztató célkitűzéseink teljesítése szempontjából, s ha jönnek az esetleges vereségek, talán akkor sem kerülhetünk kellemetlen helyzetbe.- A célkitűzések a sikerek hatására sem változtak?- Továbbra is a bentmaradás a fő célkitűzés. Ebbe persze belefér akár egy dobogós helyezés is.- Mielőtt az eredmények hátteréről beszélgetnénk, szóljunk most kicsit bővebben rólad... Eddig mint az SBTC volt játékosa szerepeltél a köztudatban. Lassan-lassan azonban országosan is ismert edző leszel. Milyen előzmények után jutottál idáig?- Tízéves koromban Héviz- györkről a központi sportiskolába kerültem, és 8 évig Bacsó István, a kiváló labdarúgó szakember foglalkozott velem, aki most a Testnevelési Egyetem tanára. Talán neki köszönhetem, hogy már kicsi koromtól tudatosan készültem az edzői hivatásra. Tizennyolc évesen a Vasas igazolt le, ahol Illovszky Rudolf volt a mesterem. Sokat tanultam az ifi, majd a 21 éven aluliak válogatottjában is edzőimtől, Sárosi Lászlótól, Moór Edétől és Keszthelyi Mihály- tól, Salgótarjánban pedig dr. Lakat Károlytól és Dávid Róberttól.-Mint játékosnak, ki volt a példaképed?- Sok jó játékossal találkoztam, de a példaképem mindmáig Balczó András. Mindig csodáltam szívósságát, sportága iránti elhivatottságát, egész emberi tartását, azt, hogy önmagát is le tudta győzni.- Mikor játszottál először NB I-es mérkőzésen?- Pontosan emlékszem: 1975. március 15-én a Vasas - SBTC mérkőzésen a Fáy utcában. Az SBTC nyert 4-2-re. Az volt az első és az utolsó mécsesem a Vasas első csapatában. Még abban az évben Tarjánba kerültem és mintegy 40 NB 1-es összecsapáson szerepeltem fekete-fehér színekben.- A sikeresnek mondható játékos múlt egyedül talán nem elegendő ahhoz, hogy valaki jó edző legyen...-Érettségi után azonnal elkezdtem az edzői tanulmányokat. Segédedzői, majd edzői vizsgát tettem. 1992-ben pedig szakedzői diplomát vehettem át a Testnevelési Egyetemen.- Edzősködtél is?- Igen. Miközben az SBTC utánpótlás szakágvezetőjeként dolgoztam, a serdülő-, majd az ifi Il-es csapatot irányítottam. A Schuchmann, Tresó, Gal- bács féle gárdával sok szép sikert értünk el. NB lll-as sikerek erősítették-Aztán következtek a felnőttek...- Igen, még az NB III-ban... Egyébként amit a csapat tavaly produkált, az nem akármilyen teljesítmény volt. Megítélésem szerint méltatlanul kevés visszhangra talált a különböző körökben. Meggyőződésem, hogy az akkori sikersorozat dobta fel lelkileg olyannyira ezt a becsvágyó csapatot, hogy a lendület, az elszántság ma is tart. A sikert ma is igénylik a fiúk, és ezért hajlandók is mindent megtenni, mind a mérkőzéseken, mind pedig a hétköznapokon, az edzéseken is.- Sokat edzetek?- Bármilyen furcsa, de mi nem edzünk sokat, legalábbis időben nem, hanem másképpen edzünk, mint a legtöbb csapat. Nagyon sok úgynevezett kisjátékot csinálunk, amikor a különböző kombinációkat gyakoroljuk 2-3 fős csoportokban. Ezeket a gyakorlatokat mindegyik játékos szívesen végzi, noha igen kemény, intenzív megterhelést jelent számukra. -Az újonc SBTC rúgta a legtöbb gólt az egész NB Il-es mezőnyben, s az egyedüli csapat, amelyik eddig nem szenvedett vereséget... Mivel magyarázod, hogy a kitűnő védelemmel rendelkező együttesek is tehetetlenek a tarjániakkal szemben?- Szerencsére minden poszton rendelkezünk olyan játékosokkal, akik mernek és tudnak kapura is rúgni, s törekednek is a góllövésre. Például Oláh Béla, aki középpályás létére a Kaba ellen is rúgott gólokat, de a két ék, Baranyi és Novák is gólképes. Nem ijed meg a kapu közelében Stark, Rósa, Lajko- vics és Forgó sem, sőt a védő Gyetvai és Hómann sem. Rajtuk kívül a kapus, Oláh Tibir is rúgott már gólt... Persze a kapuig el is kell jutni és tudni kell helyzeteket is kialakítani. Nem ijedünk meg attól sem, ha hátrányba kerülünk, mint ez itthon szokott történni, mert a fiúk edzettségi állapota olyan, hogy képesek 90 percig magas fordulatszámra felpörgetve játszani. Nyerő típusú társaság- Mi motiválja ezeket a többségében nagyon fiatal fiúkat - immár sorozatban - a nem mindennapi erőfeszítésre?- Szerencsés összetételű a csapat, ugyanis a játékosok többsége nyerő típusú személyiség. Tudják, hogy mit engedhetnek meg maguknak a hétköznapokon, és mit nem. Megbecsülik azt is, hogy van állásuk, noha annak csak mintegy egyharmadát keresik, mint néhány NB Il-es csapatnál. De talán a siker és a közönség szeretete az, amelyik újabb és újabb erőfeszítésre serkent bennünket.-Félsz attól, hogy egyszer csak „ kipukkad” a csapat?- Biztos, hogy lesznek hullámvölgyek és vereségek. A Kaba ellen is úgy éreztem a második félidő elején, hogy nincs benne a gól a srácokban. Aztán - mint jó csapathoz illik- most is tudtunk újítani. Ezúttal Oláh Béla „rázta meg” magát... Ez a csapat szenvedhet ugyan vereséget is, de biztosak lehetnek szurkolóink, hogy mindig, mindent megtesznek a fiúk a jó szereplés érdekében^ mindig mindent megtesznek á győzelemért. A siker sok ember érdeme- Akadnak, akik a szemedre vétik, hogy nem cserélsz időben és bátran...-Én is hallottam már ilyen véleményeket... Úgy látofrí; azonban, hogy ez a csapat mostani összetételében egységes és ütőképes. Nem lenne szerencsés megbolygatni, hiszen nehéz felvenni menet közben a játék lendületét. Tudom persze, hogy bővebb keretünkben legalább 18-19 kitűnő játékos van, aki képes a megfelelő helytállásra, s jó esélyük van a csapatba kerülésre. Idővel rájuk is sor kerül.- Olyan véleményekkel is találkozhatunk, hogy ez a csapat B. Kovácsot felemeli, s innen majd „dobbanthat” egy pénzesebb együtteshez...- Ha emelkedünk, akkor együtt emelkedünk... Engem minden Salgótarjánhoz köt. Itt van a lakásom, itt él a családom, itt szeretnék hosszabb távon dolgozni, vagy az első csapatnál, vagy másutt.- Netán az NB I-ben is?-Bár úgy lenne... De erről korai még beszélni. (Tényleg zárójelben jegyzem meg, hogy az öltözői viccelődések során valaki felvetette, hogy jó lenne legalább 5 percre NB I-esnek lenni.) Egyébként a siker nemcsak a játékosok és az én érdemem, hanem a városé, az egyesület vezetőié, akik igyekeznek megteremteni a munka feltételeit, s nem utolsó sorban a velem azonosan gondolkodó pályaedzőé, Kiss Károly barátomé is. c.gy.