Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10-11 / 213. szám
6. oldal Női dolgok 7. oldal Nyílt tér 8. oldal Élet-képek- p & 3 rv j 1994, szeptember JO—1 iszombat - vasárnap ^ D] M J r_M íl~J Arcok-harcok 9. oldal Mozaik 10. oldal Hobbi 11. oldal KULTÚRA - MŰVÉSZET I 5. oldal A Balassi Bálint Asztaltársaság tárlata A salgótarjáni Balassi Bálint Asztaltársaság képzőművész tagjainak ez évi csoportos kiállítását tekinthetik meg az érdeklődök a Balassi Bálint Könyvtárban szeptember 28-áig. A tárlat jellegzetesen „egyenetlen”, a stílusok sokszínűsége jellemzi, ami természetes is a hasonló jellegű bemutatkozásokon. Régóta összekeveredtek a stílusok, a mai tárlatok döntő többsége az 1960-as évek közepe táján jelentkező nemzedékek akkoriban új, mára megszokott, sőt gyakran közhelyes törekvéseinek nyomait viselik, illetve ezekből indul ki. Jelen esetben tovább színesíti a tárlatot az is, hogy - egyébként helyesen, hiszen döntően nem hivatásos művészekről van szó - a rendezők igyekeznek mindent bemutatni, ami egy esztendő alatt az asztaltársaságban létrejött, a hagyományosan természetelvű, esetenként naturalisztikus ihletésű művektől kezdve a naiv művészet, illetve a népi fafaragás jegyében született alkotásokig. A szürrealisztikus, illetve a „mágikus” absztrakció jegyében fogant művek közé tartozik a tárlaton Czene Gál István Alom, Holt táj, Az utolsó pillangó, Kitekintve című festménye. A valóságon túli, s az álom törvényszerűségeinek megfelelő hatást a színvilág és a képszerkesztés konstruktivi- tása fokozza. Karácsony Attila inkább a lírai absztrakciót részesíti előnyben festményein. A Péntek esti csillaghullás, de a Miért múlik el minden és az Idegen egy idegen földön című képén is a néhány bevált eszközét alkalmazza nyugtalanító, ugyanakkor az elvágyódás fantasztikumba hajló érzéseit is kifejezve. Orbán György színpompás, „frissen festett” figuratív csoportjai, a Testvérek és A segítők a látvány dekoratív átírására helyezik a hangsúlyt. Karácsony Attila: Péntek esti csillaghullás Oláh Jolán újabb képei, A győzelem, a Csodaparipa a cigány naiv művészet mesevilágának nógrádi jelenlétét jelzik a tárlaton. Fan- csikné Csaba Mária érzékeny pasztell- jei, Deák László Tamás, Pécsi Agnes grafikai lapjai, Balogh Erzsébet, Rot- tenhoffer Atti- láné, Bohács Mária, Földi József, Palko- vics Viktória, művei tovább gazdagítják az asztaltársasági tárlat művészi felfogásbeli sokszínűségét. V. Kővári Krisztina népi ihletésű kerámiái, Romasz István faszobrai és Erdei tisztás című domborműve csupán utalást jelent a tárlaton e képzőművészeti műfajok jelenlétére is. A kiállításon szinte önálló részként jelenik meg a tűzzománc. Úgy tetszik, a salgótarjáni zománcművészeti tábor nyaranként megrendezése az SVT-Wamsler Rt. jóvoltából megnövelte e műfaj súlyát a társaságon belül is. Losonczy Ildikó, Gedeon Hajnalka tűzzománcképei és -sorozatai bizonyítják e megállapítás igazságát. Az asztaltársaság pártoló tagjaként Pre- sits Lujza és P erényi Anna jelentkezik a mostani tárlaton egy-egy szép grafikai lappal. - th Romasz István faalkotásai A magyar kultúra követei Berlinben Nemhogy szünetet tartottak volna nyáron a balassagyarmati Rózsvölgyi Márk Zeneiskola tanárai, alkalmazottai, hanem, ha lehet, rátettek még egy lapáttal a munkára. Júliusban rendezték meg a nemzetközi muzsikustábort. Ember Csaba igazgató Németországban koncertezik a városi vegyeskarral, és már megkezdődött az új tanév is az iskolában. Elutazás előtt beszélgettünk Ember Csabával.- A nyolcadik alkalommal megrendezett muzsikustábor mennyiben volt más, mint a korábbiak? Nyugodtan nevezhetjük az idei tábort a legek táborának. Mert most jöttek a legtöbben, s a legtöbb országból. Most fogadtuk a legtöbb határon túli magyart. A legtöbb különböző versenyen eredményt elért ifjú muzsikussal találkozhattunk. Negatív csúcs is született: az idén volt a legdrágább a részvételi díj. Nekünk is lépést kell tartanunk az inflációval.- Próbálkoztak-e új hangszerek oktatásával?- Az idén bevezettük a : cimbalom kurzust is, melyet Herencsár Viktória cimba- * lomművész irányított. Talán i némiképp meglepő, de Európán kívül is tudják, mi az a cimbalom - még Japánból is jött hallgató erre a szákra.- Rendkívül sokat koncerteztek a tábor résztvevői.- A tábor mukájának sikerét jelzi, hogy Budapesten első alkalommal megrendezett nemzetközi ifjúsági zenei - és nyelvi fesztivál díjnyeretesei voltunk. Versenyek is folytak e redezvényen, ahol a Salgótarjáni Ifjúsági Zenekar is díjat nyert. Egyébként a tíz nap alatt tizenkilenc koncertre került sor. Azt hiszem, ezt már nem lehet fokozni. Hagyományosan koncertezünk a Palóc ligetben, s bemutatót tartottunk a Palóc Múzeumban is. Bár, ha jövőre fizetni kell a teremért, nem tudom, honnan szerzünk rá pénzt.- Miért kell fizetni bérleti díjat a múzeumnak? Hiszen reklám ez a javából!-Talán azért, mert nem gyarmati intézmény a múzeum.- Milyen benyomást szereztek erről a vidékről a vendégek?- Túl azon, hogy a strandolási lehetőséget hiányolták, alapvetően elégedettek voltak. Tetszett a város, a környék. Szerencsére az alapvető szolgáltatásokban sokat javultak a feltételek. Kirándulást szerveztünk Hollókőre, és voltunk a Dunakanyarban is.-A sajtó többször foglalkozott a tábor munkájával.-így van, köszönet ezért valamennyi újságnak és rádiónak. Szeptember hatodikán a rádió Bartók adóján félórás műsor volt a táborról.- Hogyan jött létre az énekkar német útja?- Tavaly ünnepelte a városi vegyeskar 130 éves fennállását. A német Lichterfelder kórus pedig éppen most 110 éves. Hétéves kapcsolat köti össze a két énekkart. Ok kétszer voltak nálunk, mi pedig most megyünk harmadszor hozzájuk. Hozzáteszem, Krol Borsuk, a kórus karmestere évek óta részt vesz a muzsikustáborunk munkájában is.- Gondolom, fel is lépnek Németországban!- Európa egyik legrangosabb hangversenytermében, a berlini Schauspielhausban lépünk fel, ahol elővételben minden jegy elkelt.- Gyönyörű, német nyelvű programfüzetet is megjelentettek ebből az alkalomból!- Pénzes Géza művésztanár csodálatos alkotásai díszítik a kiadványt. Az ének mellett bemutatkozhat a képzőművészet is, így egy kicsit a magyar kultúra követei leszünk Berlinben. (ádám) Ember Csaba igazgató szerint a nyolcadik nemzetközi muzsikustábor a legek tábora volt Fotó: R. Tóth Sándor Nagy Iván-emlékek a Palóc Múzeum kiállításán Nagy Iván-emlékkiállítás látható a balassagyarmati Palóc Múzeumban november 30-áig az intézmény, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum, a Nagy Iván Történeti Kör és Balassagyarmat Város Ön- kormányzatának rendezésében. A kiállítás megrendezéséhez szakmailag hozzájárult az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár. Az időszaki történeti emlékkiállítás célja Nagy Iván történész életútjának, életművének és munkásságának bemutatása, fényképek, dokumentumok, eredeti kéziratok, Nagy Iván- hangulatot felidéző tárgyak, tárgyegyüttesek segítségével. Dr. Kovács Anna, a tárlat rendezője írja Nagy Iván (1823-1898) című tanulmányának bevezetőjében: „Nagy Iván akadémikus történész neve, személye szélesebb körben csaknem kizárólagosan egy nagyszabású vállalkozás, a XIII kötetes Magyarország Családjai alkotójaként ismeretes. Balassagyarmaton született, s élete utolsó évtizedeiben itt fáradozott a Nógrádvárme- gyei Múzeum-Társulat megalapításán és fenntartásán. De a helyi, megyei vonatkozásokon túl figyelemre méltó az alakja annak a realista szemléletű történész generációnak, értelmiségi csoportnak a szempontjából is, amelybe történetírói tevékenysége, munkássága alapján elhelyezhető. S főként figyelemre méltó személy a kor szempontjából, hiszen Nagy Iván életútja átfogja csaknem az egész 19. századot. A reformkor szülötte, 1848-49-ben lett felnőtté, az 50-es 60-as évek tudományos mozgalmai sodrásában érett történésszé, s élete utolsó évtizedében - a századvég számára egyre idegenebb világában - még utolsó próbaként múzeumalapításba fogott.” A kiállítás tablóin végig követheti a látogató Nagy Iván életének legfontosabb állomásait, saját írásai, visszaemlékezései (naplója) alapján. A tárlókban egy-egy életszakasz reprezentáló munkásságát ösz- szegezik, eredeti kéziratok, művek bemutatásával. A látványos enteriőr-részlettel Nagy Iván dolgozószobájának hangulatát idézik fel a rendezők, az elhelyezett könyvanyaggal magánkönyvtárának gazdagságára utalva. -1 A levéltárak megtűrt iratőrzőkből ismét hiteles helyekké válnak A levéltárak a rendszerváltást követően visszanyerték több évszázados rangjukat, amelyet az ötvenes években kényszerűen elveszítettek. Hosszú évtizedeken keresztül szükséges, megtűrt iratőrző helyeknek tekintették őket, s évszázados hiteles hely szerepük feledésre ítéltetett. Velük szemben azon intézménytípusok kerültek előtérbe, amelyek a mindenkori hatalmat napra készen és látványosan ki tudták szolgálni. A rendszerváltás után, a kárpótlás kapcsán derült ki, hogy a levéltárakban őrzött irathalmaz nemcsak a múlt dokumentációja, hanem olyan információk tárháza is, amely az állampolgárok tulajdonára szintén évtizedekre visszamenően tud hiteles és nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatni. Ez érvényes a Nógrád Megyei Levéltárra is, amelynek igazgatójával, dr. A. Varga Lászlóval beszélgettünk Salgótarjánban, a balassagyarmati levéltári részleg felújítása és az új raktár elkészülte alkalmából.- Mi tette szükségessé a balassagyarmati felújítást és a bővítést?-Nem volt hova begyűjteni Nyugat-Nógrád történeti értékű iratanyagait, s javítani kellett a levéltár munkakörülményeit is. Az elkészült raktár lehetővé teszi, hogy a volt balassagyarmati és rétsági járás intézményeiből begyűjtsük a rendszerváltásig terjedő idő közigazgatási, oktatási és gazdálkodási szerveinek iratait.- Az új levéltári törvény megalkotása 1988-tól napirenden van. Mi a lényege? Dr. Á. Varga László Igazgató- Mindenekelőtt az, hogy a rendszerváltással a kutatási feltételek és igények megváltoztak. Lehetővé és szükségessé is vált az elmúlt negyven év történetének objektív feltárása. S ehhez elengedhetetlen, hogy az eddig zárolt iratok a kutatók számára hozzáférhetőek legyenek. Ezen kívül új helyzet jött létre az által is, hogy a magyar gazdaságot privatizálták. Ez után ugyanis a magánszférába került vállalkozások iratanyagait saját maguk őrzik. Az állami vállalatok elmúlt 40 évi iratanyaga viszont továbbra is az állami és önkormányzati levéltárakba kerül.- A funkciók megnövekedése és a fejlesztések ellenére a levéltár még mindig nincs könnyű helyzetben. Miért?- A megélhetési és fenntartási gondok miatt. Egyelőre változatlanul abból tudunk megélni, hogy a csődbe ment és felszámolt vállalatok iratanyagainak őrzéséért pénzbeli kompenzációt kapunk. Szükség lenne arra, hogy a fenntartó ön- kormányzatok törvényben megfogalmazott kötelezettségeiket teljesíteni tudják. - mér Felújítás után avató Gyarmaton A Nógrád Megyei Levéltár felújított balassagyarmati részlegének és új raktárának avatására szeptember 14-én délután négy órakor kerül sor. Avatóbeszédet mond Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Korill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke. A felújítás, az új raktár felépítése, dexionállványokkal való berendezése összesen mintegy 7,5 millió forintba került. Ezzel a balassagyarmati levéltár körülbelül másfél kilométernyi iratanyag befoga- | dására vált alkalmassá.
