Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-07 / 210. szám
1994. szeptember 7., szerda Diákpanoráma 7. oldal Az oldal mondata „Az iskolában hatvanan vagyunk Szilaj legénykék Picik és nagyok s e hatvan ember furcsa zavarában a sok között most én is egy vagyok.” Kosztolányi Dezső Árvízi árvák A nyári zivatarnak az a jellemzője, hogy hirtelen jön. Váratlanul ért bennünket is a felhőszakadás, mely augusztus 23-án zúdult Salgótarjánra. A Móricz Zsigmond úti 2. számú házat, melyben mi, állami gondozott gyerekek lakunk, elöntötte a víz. A ház egyik része, a műhely teljesen elázott. Szerencsére a kis kölyökkutyákat idejében sikerült kimentenem. A neheze azonban még ezután következett. A víz birtokába vette az éléskamrát, a konyhát, a folyosót és az ebédlőt is. Bokáig ellepte az alsó szintet. Mentettük, ami menthető volt. Vödör, lapát, söprű, lavór - ki ezzel, ki azzal szorgoskodott, egyre ijedtebben. A kicsik is kivették részüket a munkából, de a víz egyre csak emelkedett. A kisebbeket már a sírás kerülgette, miközben azt hajtogatták: - Miért ezzel az adománnyal áldott meg minket az Isten? Inkább cukrot adhatott volna helyette. A víz csak tovább emelkedett. A csatorna eldugult. Minden elkezdett visszafelé folyni. És ez még nem volt elég. Az emeleten a szőnyegek is átnedvesedtek. Elkezdtünk csatornát ásni, hogy ne a házba folyjon a víz, hanem a kert végébe. És lassacskán az eső elcsendesedett ... Közeledik az ősz. Néha sóhajtozunk: - De jó lenne, ha a nagy viharok elkerülnék a mi házunkat is! Radies Éva írtunk, alakultunk, nyertünk! Igen, aki még nem tudná, annak elmondom, hogy lassan egyéves lesz a balassagyarmati Madách Kollégium Konnektor című lapja, mely 1993. október 22-én látott napvilágot. Akkor élte első igazi sikereit a még csecsemőnek mondható újság, mikor az országos diákújságíró pályázaton számos lap közül nemcsak kiemelték, de pénzjutalomban is részesítették. Nekem, az idén végzős diáknak sajnos, meg kellett válnom a Konnektortól. Új tanévet kezdek, de máshol. Búcsút intek a szerkesztőségi megbeszéléseknek, a derűs hangulatú riportkészítéseknek. A Konnektor eddigi, rövid története három szóban összefoglalható: írtunk, alakultunk, nyertünk. A jövője, remélem, még sikeresebb lesz, hiszen sokan szívügyüknek tartják. Segítségükért szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik segítették a munkánkat, tanárainknak, Madarász László igazgató úrnak. A távkapcsolónknak, Csábiné P. Erikának, aki nem is oly távolból „kapcsolgatott”, s dolgozott velünk. Tóth Gabriella ÚJRA LEHET ÚSZNI A FEDETTBEN. Salgótarján ban ismét látogatható a Pécskő úti tanuszoda. Gedó'czi Zoltán lebegését testnevelő édesapja vigyázza. A SZÜNET AZ SZÜNET mind az állami, mind az egyházi, mind a magániskolákban, így van ez az érsekvadkerti Szent Erzsébet Általános Iskolában is. Fotó: Rigó Tibor Kisgólyák vidám szárnycsapkodásai Augusztus 29-e, 8 óra 45 perc. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium lépcsőin félénk, de jókedvű elsősök lépdelnek fölfelé. Én is köztük vagyok. A gólyanapra megyünk. Eleinte még bátran kapkodjuk lábunkat, de a bejárat előtt már lassabban haladunk. Bizonytalanul lépünk be az ajtón, melyet ezentúl négy éven keresztül fogunk nyitni és zárni. A nap első programjaként az igazgatónő köszöntött bennünket, majd néhány másodikos kíséretében körbementünk a sulin, mint a fészket kereső gólyák. Utána az első osztályfőnöki óra következett, majd a „legek” versenyére került sor. A legmagasabb, a legalacsonyabb termetű, a legnagyobb lábú tanulók, a leghosszabb hajú fiúk és a legrövidebb hajú lányok szereztek pontot. Később egy rövid szellemi torna, a Madách-totó kitöltése üdített fel bennünket, majd fény derült a gólyák étvágyára kefir- evő-, vízivó- és csokievőverseny keretében. Ezt követően M inden pénteken este 7 órától rockzenétől hangos Salgótarján egyetlen olyan szórakozóhelye a Dolinkában, amelyet a rockkedvelő fiataloknak hoztak létre. Kiss Tibor, Szőke György és Sturmann Attila George Blond Rock Band nevű együttesével egész este szórakoztatja a klub rendszeres, száz-százhúsz főnyi közönségét. A zenekar a pásztói Kavalkád '94-en a újabb mókás feladatot kaptunk: minden osztály egy diákja any- nyi ruhadarabot húzhatott magára, amennyit csak tudott. a hangulat a tetőfokára hágott, amikor egy-egy vállalkozó szellemű „gólyalánynak” szerelmet kellett vallania a szervező fiúk egyikének. Csábosabbnál csábosabb tekintetekkel próbálták megigézni a fiatalembereket, egyikük-mási- kuk szerelemtől dadogva térdelt le lovagja elé, s dicsérte küllemét, tekintetét, szavai csengését, s többszörösen ismételgette: szeretlek! Néhány mondattal a fiúk is válaszoltak: - Én is érzek valamit itt, a bal rockegyüttesek között az első helyet érte el. A műsor alatt lehetőség nyílik arra is, hogy aki énekelni szeretne, az kézhez kaphatja a mikrofont, s előadhatja saját produkcióját. A rockzene mellett felcsendülnek örökzöld dallamok, s gyakran helyet kap lagzis zene is. Barátságos, összetartó társaság „jön itt össze”. A jegyszedő, Stark Zsolt oldalamon, de lehet, hogy a tegnapi bokszmeccs miatt van. Nyoma sem volt már a bátortalanságnak, izgalomnak, szorongásnak, mellyel reggel benyitottunk új iskolánkba. Ilyen derűs hangulatban került sor az eredményhirdetésre, mely szerint a '94-es pálmát az I. A osztály vitte el, és ezzel egyben elnyerte a '95-ös gólyanap rendezésének jogát. Ezután következett a nap fényponjta: a gólyaeskü. Egy lábon állva, verdesve, mint első számycsapásaikat megtévő kö- lyökgólyák fogadtuk meg, hogy felsőbb osztályos iskolatársainknak adjuk tízórainkat, esernyőnket, ha esik az eső, s hogy meghajlással, valamint „kezét csókolommal” üdvözöljük őket. Varga Zsuzsanna Madách Imre Gimnázium Salgótarján rendfenntartóként is jelen van, s az ő „munkájának” köszönhetően verekedés még egyetlen esetben sem fordult elő. M. Móni: - Most először jöttem ide, nagyon tetszik a hely, máskor is eljövök. T. Erzsi: - Járok ide, mióta klub a klub, mert minden tetszik. A felszolgálók udvariasak, ez egy olyan hely, ahol bárki kulturáltan szórakozhat. Csuberda Judit Edök-tábor Tatán A z Edök (Egyesület a Diákönkormányzatokért) szervezete idén rendezte meg III. nyári szabadegyetemét Tatán. Iskolánkból, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolából az iskolai diákönkormányzat vezető tanára és négy diák - köztük én is - részt vettünk az egyhetes táborozáson. Az ország minden pontjáról érkeztek lelkes csoportok, sőt külföldről is. Talán valameny- nyiünk közül az erdélyiek dicsekedhettek legjobban a működésük eredményességével. A diákönkormányzatuk mindennapi munkája sokban eltér a miénktől. Például nekik elsősorban a diákok érdekképviselete a fő céljuk, nem pedig a rendezvények megszervezése. Rendszeresen megszervezik az iskolai igazlátónapot, ahol a diákok elmondják véleményüket az iskoláról, tanárokról és arról, hogy ők miben változtatnának az iskola működtetésében. Jó hangulat alakult ki rögtön az első napon, és ez így is maradt egész héten. A szórakoztató éjjeli kiránduláson és a várfalon való közös éneklésen kívül komoly feladatok is vártak ránk. A délelőttöket előadásokon töltöttük, már aki, ugyanis, páran az ágyat nyomták, mert az ő gyomrukat a tábori koszt nyomta. Rengeteget tanultunk mind az előadóktól, a csoportvezetőktől és főleg egymástól. Szó esett a tagok összetoborzásáról, arról, hogyan lehet minél több embert beszervezni és népszerűsíteni a diákönkormányzatot, hogyan lehet színessé és igazán tartalmassá tenni munkánkat. A legfontosabb téma mindenki számára viszont a problémamegoldás volt. Egy jó diákönkormányzat működtetése során ugyanis, sok konfliktus és megoldásra váró dolog merül fel, akár érdekképviseletről, akár az iskolai rendezvényekről legyen szó. Azt hiszem, sokat vesztettek azok az iskolák, akik nem éltek ezzel. Elszalasztottak egy jó alkalmat arra, hogy érdekes embereket ismerjenek meg, és szélesítsék látókörüket. Talán jövőre sikerül még több diákot megnyernünk a diákönkormányzatok ügyének. Számítunk az új elsősökre is. S ok ötletünk van, remélem lesz erőnk is valamennyit megvalósítani. A tervek közt szerepel nem egy buli is, de a többi egyelőre maradjon titok. Takács Bernadette Az oldalt szerkesztette: Sándor Mária Áttáncolt péntek esték a tarjáni Dolinkában ) M TANÉV ELEJI ÜZENETEK tanártól diáknak diáktól tanárnak Szeptember. Iskola. Izgalmak, remények. Tanárok és diákok újra együtt. Ki, mit vár a másik féltől? Kérdeztünk tanárokat és diákokat, s közreadjuk az üzeneteket. Vágvölgyi Péter (Madách Imre Gimnázium, földrajz-biológia): - Én azt üzenem, hogy dolgozzatok, tanuljatok teljes erőbedobással. Szeressétek és védjétek a természetet, ne csak a videót nézzétek naphosszat! Látva járjatok az utcákon, és tegyetek meg minél többet környezetünk tisztaságáért! Karácsony Mária (Táncsics Mihály K. és K. Szakközépiskola, matematika):- Nagy-nagy kitartással, türelemmel, szorgalommal tanuljatok. Ez az év sok új élményt hozhat számotokra, új tudásra tehettek szert, új ismeretekkel gyarapodhattak. Kívánom, hogy jó diákközösségeket alakítsatok ki. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép és szakmunkásképző tantestülete üzeni: „Legyetek jók, ha tudtok; a többi nem számít.” És utálunk pótvizsgáztatni... Keicsi Gábor (Kós Károly Építőipari és Műszaki Szakközépiskola, anyagtan, statika és szervezés): - Vegyétek komolyan a dolgokat, az iskolát ne melegedő helynek tekintsétek, ahová a jó társaság kedvéért jártok. Sepsi Isván (Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola, magyar nyelv): - Próbáljátok jól érezni magatokat, próbáljatok örömöt találni abban, amit csináltok, annak ellenére, hogy néha kényszernek érzitek az iskolát, hisz’ ez életetek legboldogabb szakasza. * A diákok nagy része nem szeretné, ha neve is odakerülne kérése mellé. Talán nem ok nélkül. íme, üzeneteik, kéréseik: Lehessen rágózni az órán! Ne vegyék a tanárok nagyon szigorúan a késéseket! Legyenek elnézőbbek, türelmesebbek a tanárok a 0, vagy a 7., 8., esetleg 9. órákban! Jobb és több kaját a menzára! Jobban felszerelt tornatermet és vécéket! Ne legyenek be nem jelentett röpdolgozatok! Gyakrabban legyen szünet! Vezessék be az őszi szünetet! Ne lehessen felelni az óra utolsó 10 percében, az utolsó órákon, és pénteken sem! Lehessen 5 cm-nél nagyobb átmérőjű fülbevalót hordani. El lehessen napolni a nagydolgozatokat! Legyen szabad a tanároknak is több szabadságot kivenniük (lehetőleg tanév alatt)! Kevesebb lelki fröccsöt az osztályfőnöki órákra! Vezessék be a felelésmentes órákat minden tantárgyból! Építsenek ki iskolarádiót! Jobb fűtést az iskolába! Több iskolamozit! Rövidebb ünnepélyeket! Hosszabb tízórais szünetet! Hatékonyabb fellépés kellene a vécékben dohányzók ellen vagy jobb szellőzőrendszer kiépítése. Egy napra maximum 1 nagy dolgozatot! Ne kelljen a hosszabb iskolai szünetek alatt is bármi feladatot csinálni! Szanyi N. TŰNŐDÉS. Még kell egy pillanatnyi csend és magány. Tanévnyitón a salgótarjáni Borbély Lajos Műszaki Középiskolában (a volt 211 ,Sz. ISZI-ben). Fotó: Rigó Tibor
