Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-07 / 210. szám
4. oldal Látóhatár 1994. szeptember 7., szerda Változó tulajdon - változó pártszerkezet A vagyonadó gondolatának megpendítésére érvek nélküli indulatos vita kezdődött. Bevezetését a politikai e- litek elutasították, a társadalom többsége támogatja. Valószínű tehát, hogy a politikai pártok érdeke a tulajdon kérdésében a nagy társadalmi csoportok véleményével szembesült. A tulajdon átalakulása pedig a rendszerváltozási folyamat lényege. Ezért a közakarat megkerülése a privatizáció folytatása közben akár politikai válsággá fajulhat. „Kapitalizmus-szemléletek” Közvéleményünk évtizedek alatt belátta a létező szocializmus élet- és versenyképtelenségét. Elég volt Budapestet Béccsel összehasonlítva megállapítani lemaradásunk tényeit és okait. A kilencvenes változásoktól végeredményben mindenki valamilyen polgári rendszert és piaci versenygazdaságot várt. Akkor most miért ilyen nagy a társadalom csalódottsága? Elsősorban, a tömeges lesüllyedés, a munkanélküliség, a megélhetési bizonytalanság fenyegetése hat kiábrándítóan. Másodsorban, a vagyoni különbségek gyors megjelenését nem tudják elfogadni a magukat vesztesnek érző tömegek. Ilyenkor mindenki arra a kapitalizmus-képre gondol vissza, amiről az iskolában tanult vagy hallott, olvasott. Felnőtt állampolgáraink mindegyike megismerte a szocialista rendszer antikapitalista érvelését. Egymillió ember valamilyen egyetemi szinten vizsgázott Marx tudományos igényű kapitalizmus-kritikájából. Akkor többé-kevésbé nem fogadtuk el ezt a világnézetet, vagy szembekerültünk vele. Most azzal kell szembenéznie az egész társadalomnak: ki- nek-kinek mit jelent a magyar „létező kapitalizmus”. A többségnek a bérmunkás élet folytatását jelenti. Amit a rendszerváltozás előtt is végzett: havi fizetésért dolgozott. Most azonban csökkenő jövedelmét infláció terheli, ráadásul munkahelye és fizetése sem biztos. Ugyanakkor, a legtöbb munkavállaló megélhetést adó tulajdont sem tud szerezni. Viszonylag széles rétegeknek a polgári átalakulás tulajdonosi gyarapodást, egyben kíméletlen piaci versenyt hoz. Megszerzett vagyonát gyorsan elveszítheti, és jövedelmét az állam nagyarányú adókkal terheli. Vállalkozását csak adó- csökkentéssel, exporttámogatással tudná biztossá és tartóssá tenni. Erre többnyire nincs módja, tehát új politikai megoldásokat keres. Összességében erősödik a gazdagok és a szegények szembenállása. Sikertelen tulajdonprogram Négy-öt éve az MDF és az SZDSZ egyaránt polgári néppártként indult. Gyakorlatilag a közös célt, a polgári rendszert akarták más-más módon megvalósítani. Az MDF (és a másik két koalíciós párt) a nemzeti polgárság tulajdon- szerzésére és a tömeges kárpótlásra helyezett nagyobb súlyt. Az SZDSZ jobban elismerte a hazai nagyvállalkozások szükségességét, a külföldi nagytőkés csoportok magyar- országi tulajdonszerzésének fontosságát. 1990-94 között a koalíciós pártok a privatizációt a kormány ellenőrzése alá helyezték. Vagyis, a társadalom a magántulajdon kialakulását nem ellenőrizhette. Kisember vagyont nagyobbrészt kárpótlási jeggyel, ritka esetben szabad licitálással szerezhetett. Az állami vagyon magánkézbe juttatásáról az Állami Vagyonügynökség döntött. Azóta a magántulajdon legnagyobb részének sorsa követhetetlen, mert nincs vagyonbe- vallás. A kárpótlási jegyre Viszont a szocialisták oldalvizein lavírozva megőrizhetik a magyar társadalom gazdagodó kisebbségének tartós jóindulatát és a nemzetközi pénzügyi körök bizalmát. A Fidesz épp ellenkezőleg, kissé konzervatív irányba tolódhat. Ez értelemszerűen más társadalmi bázist, más tulajdonfelfogást igényel. A Fidesz lehetséges jövőbeli ereje elsősorban a konzervatív pártok mostani korszerűtlen, követhetetlen programjának gyengeségében gyökerezik. Világtörténelmileg egyedülálló kísérlet tanúi a magyarok és a lengyelek. A két országban a szocialista pártok fejezik be a kapitalista (át)építést. Mindezt úgy kel(lene) végrehajtaniuk, hogy közben ne veszítsék el hagyományos baloldali, munkavállalói támogatóik bizalmát. Szociális piacgazdaság? Mostani liberális alapú gazdaságpolitikájuk lényege a privatizáció gyors folytatása és lezárása. Vita lesz a párton belül, hogy a nagytőkés tulajdon erősítése mellett teret nyer- het-e a munkavállalói tulajdonforma. Másik gondjuk a vagyonadó bevezetésének módja. Ha megteszik, néhány polgári réteg eltávolodhat a párttól. Ha nem vállalják, egészen biztosan nőni fog a szociális gondolkodású kisemberek kiábrándultsága. Még nem dőlt el, milyen kapitalizmus születik a szocialisták bábáskodásával. A párt további sorsa, támogatottsága ennek a nehéz szülésnek a sikerén múlik. Abban a rémmesében nem hiszünk, hogy a szocialista párt évtizedekig uralkodó állampárttá vedlik vissza, polgári köntösben. M agyarország még nem banánköztársaság: polgári társadalma tagolt, így a politikai váltógazdaság esélyei sem csökkentek. Bilecz Endre adott kistulajdon alig működik, mert nem tud tőkét és bankhitelt szerezni. A munkás résztulajdon programja nem valósult meg, súlya elhanyagolhatóan csekély. Összességében nem vált be a konzervatív pártok tulajdonprogramja! Ez a fő oka idei választási vereségüknek és mostani teljes politikai bizonytalanságuknak. Bizonytalan háttér Mindhárom konzervatív párt társadalmi támogatottsága csökken: a tulajdonosok és a munkavállalók sem érzik magukénak a programjukat. A társadalmi elégedetlenség hatására szakadt ketté az MDF. A radikális MIÉP alternatíva elbukott: a konzervatív szavazók sem támogatják a „kommunista” tulajdonosok erőszakos kiseprűzésének egyoldalú ajánlatát. A megmaradt MDF ezután a kárpótolt tulajdonosokra építi valószínűleg politikai bázisát. Ez olyan bizonytalan társadalmi hátteret jelent, hogy az MDF további társadalmi-politikai elszigetelődése várható. A KDNP szemmel láthatóan képtelen eldönteni tulajdonosi programját. Ennek megfelelően bázisa nem is társadalmi, hanem világnézeti. Ha a KDNP nem változtat eddigi programján, osztozni fog az MDF sorsában. Amennyiben felvállalja a keresztényszociális tulajdonszemléletet, teljesen megújulhat. Ehhez azonban a pápai enciklikák tőkekritikájának elfogadása, a mostani privatizáció átfogó bírálata lenne szükséges. A liberális polgári alternatíva fő letéteményese ma az SZDSZ. Tavasszal megszervezték a felemelkedő, vagyonosodó polgári rétegek komoly támogatását. Programjukkal többségi kormánypárttá aligha válhatnak ... (A Fidesz ennek a délibáb kergetésébe bukott bele a választásokon.) Lobby-lista a parlamentben Bihari Mihály politológus (FEB) A napokban a parlamentben új fogalommal találkoztunk: lobby-lista. Mit jelent ez a fogalom? - kérdeztük Bihari Mihálytól, a parlament alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottságának alelnökétöl.- A civil szervezetekkel is kapcsolatot szeretne teremteni a parlament. Úgy gondoljuk, jó, ha a parlamenti bizottságok már az előkészítő munkálatok során megismerik az adott kérdéskörrel kapcsolatos "civil" véleményeket, amelyek adott esetekben be is épülhetnek az állásfoglalásokba.-Milyen formában kívánják megvalósítani ezt az együttműködést?- A házszabály tervezetének 140. paragrafusa lehetővé teszi, hogy a bejegyzett, országos érdekképviseleti szervek - ha kérik - felkerülhessenek egy jegyzékre, az úgynevezett lobby-listákra.- Hol lehet ezt kérni?- A kérelmeket az ország- gyűlés főtitkárához kell benyújtani. A listát évente megújítva és természetesen, ha szükséges újabb szervezetekkel kiegészítve a Magyar Közlönyben közzé teszik.- Hogyan működik majd a lobby-lista?- A parlamenti bizottságok, amikor egy-egy kérdés megtárgyalásakor meg kívánják hallgatni a különféle érdekképviseletek álláspontját, elő fogják venni ezt a listát. Meg fogják nézni, melyek azok a szervezetek, amelyek igényt tartanak arra, hogy kikérjék a véleményüket.- Ezek a szervezetek netán a bizottságoknak állandó meghívottjai lesznek?-A házszabály nem rendelkezik arról, hogy a parlamenti állandó bizottságok üléseire kiket kell kötelezően, állandó jelleggel meghívni. Én azt gondolom, hogy ebből a jegyzékből minden bizottság külön-külön kiválasztja majd azokat az érdekképviseleti szervezeteket, amelyeket minden ülésére meghív.- A meghívottaknak milyen jogot biztosít a törvénytervezet?- Ha az országgyűlés a házszabály-tervezetnek ezt a részét is elfogadja, akkor az érdek- képviseleti szervezeteknek tanácskozási joguk lesz. Ezzel minden bizonnyal elkerülhetők lesznek az olyan viták, mint amilyenek az országgyűlési képviselőség és a polgármesteri megbízatás összeférhetősége körül kialakultak. (koós) Hívja az anyagcsere rendőreit! A hamarosan bekövetkező hűvösebb, szelesebb időjárással menetrendszerűen megérkeznek az ősz hívatlan vendégei: a náthás, hüléses megbetegedések, a torok- és végtagfájások. Elkerülésükre nincs garancia, de négy jó tanács megszívlelésével számottevően javíthatjuk esélyeinket. Az első: ne engedjük, hogy szervezetünk vitamintartalékai kimerüljenek - étrendünkbe lehetőleg minél több főzeléket, friss gyümölcsöt iktassunk be. Részesítsük előnyben a a kivit, a zöldpaprikát, a káposztát, a burgonyát, a petrezselymet, a homoktövist és a csipkebogyót - átlagon felüli C-vitamintartalmuk miatt. Jó, ha tudjuk, hogy ez a vitamin valóságos rendőre az anyagcserének: védi a többi vitamint és egyben fokozza a szervezet védekezőképességét. A második: ne feledkezzünk el a házi „légoltalomról”: szellőztessünk rendszeresen, mert az oxigénhiány csökkenti az ellenállókészséget, megkönnyíti a baktériumok, fertőző vírusok dolgát. További „légügyi” követelmény, hogy ügyeljünk a pára- tartalomra és arra, hogy huszonkét foknál soha ne legyen melegebb a lakásban. A harmadik: vállaljuk a kezdeti „borzongást”: reggelenként tusoljunk úgy, hogy a melegcsapot lassan, fokozatosan elzárjuk. Bőrünk, szervezetünk hamarosan megszokja a hideg zuhanyt, amely nemcsak frissít, hanem edz is. Fontos, hogy a tusolást alapos törülközés kövesse; frottírral dörzsöljük le testünket, a lábujjaktól fölfelé haladva. Végül, a negyedik tanács: ne teljen el nap legalább tíz-húsz perces testmozgás nélkül. A nyitott ablak előtti torna éppúgy megfelel a célnak, mint egy hosszabb séta, kocogás, esetleg biciklizés vagy természetesen az úszás. Ne sajnáljuk rá az időt, mert ha elspóroljuk, könnyen lehet, hogy „megtakarításért” betegágyban töltött napokkal kell fizetnünk. VEGETÁRIÁNUS TÉVÉSZTÁR. A magyar televízióban nemrégen látott Baywatch egyik sztárja Alexandra Paul. Szülei soha nem adtak húsételt számára. Tizenhat éves korában, mint modell kezdte pályafutását. Aktívan részt vesz minden jótékonysági megmozduláson, az AIDS ellenes kampány egyik vezéregyénisége. FEB-fotó VISZONYLAG MÉRSÉKELT NÖVEKEDÉS SALGÓTARJÁNBAN Mérlegen az élelmiszerárak: 1993-94 Salgótarján nyolc belterületi üzletében megfigyelt termékek közül szép számmal találunk olyanokat, amelyek esetében az árkülönbözet - még teljesen azonos minőségnél is - jelentősebb mértékű. Ezekből már igazán érdemes körültekintően válogatni és választani, lyen termékek például a húsáruk, a felvágottak, a zsír stb. A sertéscomb kilója az egyik boltban „csak” 360, a másikban már 419 forint. (Különösen nagycsaládosoknak érdemes fontolóra venni, melyik üzletben vásároljanak.) A legolcsóbb gépsonka 499 forint/ki- logramm, a legdrágább pedig 660 forint. (Nem csak húsvét- kor éri meg szétnézni, hol is vegyük meg.) Érdemes tájékozódni Téli szalámit 950-1050, nyárit (olasz szalmáit) 238-330 fo- rint/kilogrammos áron vásárolhatunk. Jelentős a parizer árának eltérése is: a legalacsonyabb ár 228, a legmagasabb - lényegében azonos minőségben - 285 forint/kilogramm. (A hús és húskészítmények árai a kézirat leadása óta emelkedtek - A szerk.) A sertés zsír 80-126 forint között kapható kilónként. Az étolaj ára literenként 102 és 126 forint között van. Egy kiló zsírszalonna kapható már 56 forintért is, de adják 100 forintos áron is. Még a konzervek dobo- zonkénti ára között is figyelemre méltó eltérések vannak: a sertés májkonzerv 22-27 forintért, a marhamájkonzerv 23,60-33 forint közötti áron kapható. (Kirándulásra, külföldre készülve hasznos lehet körültekinteni.) Amennyiben nem a termékeket, hanem az áraikat tesszük mérlegre, az egy év alatt bekövetkezett változásokat vizsgálva, az országos adatok szolgálhatnak kiindulási pontként. Ezek szerint a fogyasztói árak 1993 júniusa és 1994 júniusa között 19,2 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek árai - az előző évekhez hasonlóan, a fogyasztói árszínvonalat meghaladóan - 25,6 százalékkal (ez mintegy 2 százalékos átlagos havi növekedést jelent), a szeszes italok és a dohányáruk pedig mintegy 14 százalékkal emelkedtek. Mindennapi kenyerünk... Tíz hónappal ezelőtt a kenyér ára - a nyolc megfigyelt üzletben - átlagosan 53 forint/ kilogramm volt, most 57,70 forint, közel 9 százalékkal magasabb. (Becslés: a kenyér árának várható növekedése egy év alatt 13-14 százalékos lehet). Hasonlóképpen számítva a többi áruféleség árváltozását, az alábbi értékeket kapjuk: A liszt ára nem változott lényegesen, átlagára 40 forint körül mozgott. A kristálycukor ára 78 forintról 84,60 forintra, 8,4 százalékkal emelkedett. A zsír átlagára 114 forint/kilogramm körül alakult, míg a rizs jelenlegi átlagára (65,40) még alacsonyabb is valamivel, mint tavaly októberben volt. Az étolaj ára 90,50 forint/literről 108 forintra, 19,3 százalékkal nőtt. A burgonyát átlag 26,30 forintért vehetjük meg kilónként, 18,6 százalékkal drágábban, mint tavaly ősszel. A sertéscomb átlagára csak 2.9 százalékkal nőtt (384 forint/ kilogrammra). A téli szalámi mostani 993 forintos ára 10,1 százalékkal magasabb, mint tavaly október elején, a csirkecomb kilója 299 forintra, 18,7 százalékkal nőtt, míg a parizert 255 forintért, 13,3 százalékkal drágábban vehetjük meg. Az országos átlag körül Tej és tejtermék átlagárak indexei: Tej 18,4 százalék, Delma margarin 113,9 százalék, kefir 143.9 százalék, trappista sajt 121.9 százalék, Mackó sajt 110,4 százalék. A szeszes italok közül a literes zöldszilváni ára átlagosan 15,6 százalékkal, a sörök ára 12,2 százalékkal, a kommersz konyak ára közel 18 százalékkal emelkedett. Az árváltozás értékei tehát nagyon eltérőek. Ennek ellenére megkockáztatjuk, hogy belterületi boltjaink élelmiszer- ipari árainak tíz hónap alatt bekövetkezett árnövekedése ösz- szességében - egy-két kivételtől eltekintve - mérsékeltnek tekinthető, s remény van arra, hogy - amennyiben a tapasztalt tendenciák tartósnak bizonyulnak - az éves szintű áremelkedés - a szemügyre vett termékek esetében-az országos átlag körül alakul. Dr. Baráthi Ottó
