Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-07 / 210. szám

4. oldal Látóhatár 1994. szeptember 7., szerda Változó tulajdon - változó pártszerkezet A vagyonadó gondolatának megpendítésére érvek nélküli indulatos vita kezdő­dött. Bevezetését a politikai e- litek elutasították, a társada­lom többsége támogatja. Való­színű tehát, hogy a politikai pártok érdeke a tulajdon kér­désében a nagy társadalmi csoportok véleményével szembesült. A tulajdon átala­kulása pedig a rendszerválto­zási folyamat lényege. Ezért a közakarat megkerülése a pri­vatizáció folytatása közben akár politikai válsággá fajul­hat. „Kapitalizmus-szemléletek” Közvéleményünk évtizedek alatt belátta a létező szocia­lizmus élet- és versenyképte­lenségét. Elég volt Budapestet Béccsel összehasonlítva meg­állapítani lemaradásunk té­nyeit és okait. A kilencvenes változásoktól végeredmény­ben mindenki valamilyen pol­gári rendszert és piaci ver­senygazdaságot várt. Akkor most miért ilyen nagy a társa­dalom csalódottsága? Elsősorban, a tömeges le­süllyedés, a munkanélküliség, a megélhetési bizonytalanság fenyegetése hat kiábrándítóan. Másodsorban, a vagyoni kü­lönbségek gyors megjelenését nem tudják elfogadni a magu­kat vesztesnek érző tömegek. Ilyenkor mindenki arra a kapi­talizmus-képre gondol vissza, amiről az iskolában tanult vagy hallott, olvasott. Felnőtt állampolgáraink mindegyike megismerte a szocialista rend­szer antikapitalista érvelését. Egymillió ember valamilyen egyetemi szinten vizsgázott Marx tudományos igényű kapi­talizmus-kritikájából. Akkor többé-kevésbé nem fogadtuk el ezt a világnézetet, vagy szembekerültünk vele. Most azzal kell szembenéznie az egész társadalomnak: ki- nek-kinek mit jelent a magyar „létező kapitalizmus”. A többségnek a bérmunkás élet folytatását jelenti. Amit a rendszerváltozás előtt is vég­zett: havi fizetésért dolgozott. Most azonban csökkenő jöve­delmét infláció terheli, ráadá­sul munkahelye és fizetése sem biztos. Ugyanakkor, a leg­több munkavállaló megélhe­tést adó tulajdont sem tud sze­rezni. Viszonylag széles réte­geknek a polgári átalakulás tu­lajdonosi gyarapodást, egyben kíméletlen piaci versenyt hoz. Megszerzett vagyonát gyorsan elveszítheti, és jövedelmét az állam nagyarányú adókkal ter­heli. Vállalkozását csak adó- csökkentéssel, exporttámoga­tással tudná biztossá és tar­tóssá tenni. Erre többnyire nincs módja, tehát új politikai megoldásokat keres. Összes­ségében erősödik a gazdagok és a szegények szembenállása. Sikertelen tulajdonprogram Négy-öt éve az MDF és az SZDSZ egyaránt polgári nép­pártként indult. Gyakorlatilag a közös célt, a polgári rend­szert akarták más-más módon megvalósítani. Az MDF (és a másik két koalíciós párt) a nemzeti polgárság tulajdon- szerzésére és a tömeges kár­pótlásra helyezett nagyobb súlyt. Az SZDSZ jobban elis­merte a hazai nagyvállalkozá­sok szükségességét, a külföldi nagytőkés csoportok magyar- országi tulajdonszerzésének fontosságát. 1990-94 között a koalíciós pártok a privatizációt a kormány ellenőrzése alá he­lyezték. Vagyis, a társadalom a magántulajdon kialakulását nem ellenőrizhette. Kisember vagyont nagyobbrészt kárpót­lási jeggyel, ritka esetben sza­bad licitálással szerezhetett. Az állami vagyon magánkézbe juttatásáról az Állami Vagyonügynökség döntött. Azóta a magántulajdon legna­gyobb részének sorsa követhe­tetlen, mert nincs vagyonbe- vallás. A kárpótlási jegyre Viszont a szocialisták oldalvi­zein lavírozva megőrizhetik a magyar társadalom gazdagodó kisebbségének tartós jóindula­tát és a nemzetközi pénzügyi körök bizalmát. A Fidesz épp ellenkezőleg, kissé konzerva­tív irányba tolódhat. Ez érte­lemszerűen más társadalmi bázist, más tulajdonfelfogást igényel. A Fidesz lehetséges jövőbeli ereje elsősorban a konzervatív pártok mostani korszerűtlen, követhetetlen programjának gyengeségében gyökerezik. Világtörténelmileg egyedül­álló kísérlet tanúi a magyarok és a lengyelek. A két ország­ban a szocialista pártok fejezik be a kapitalista (át)építést. Mindezt úgy kel(lene) végre­hajtaniuk, hogy közben ne ve­szítsék el hagyományos balol­dali, munkavállalói támoga­tóik bizalmát. Szociális piacgazdaság? Mostani liberális alapú gaz­daságpolitikájuk lényege a privatizáció gyors folytatása és lezárása. Vita lesz a párton be­lül, hogy a nagytőkés tulajdon erősítése mellett teret nyer- het-e a munkavállalói tulaj­donforma. Másik gondjuk a vagyonadó bevezetésének módja. Ha megteszik, néhány polgári réteg eltávolodhat a párttól. Ha nem vállalják, egé­szen biztosan nőni fog a szoci­ális gondolkodású kisemberek kiábrándultsága. Még nem dőlt el, milyen kapitalizmus szüle­tik a szocialisták bábáskodá­sával. A párt további sorsa, támogatottsága ennek a nehéz szülésnek a sikerén múlik. Abban a rémmesében nem hi­szünk, hogy a szocialista párt évtizedekig uralkodó állam­párttá vedlik vissza, polgári köntösben. M agyarország még nem banánköztársaság: pol­gári társadalma tagolt, így a politikai váltógazdaság esélyei sem csökkentek. Bilecz Endre adott kistulajdon alig műkö­dik, mert nem tud tőkét és bankhitelt szerezni. A munkás résztulajdon programja nem valósult meg, súlya elhanyagolhatóan cse­kély. Összességében nem vált be a konzervatív pártok tulaj­donprogramja! Ez a fő oka idei választási vereségüknek és mostani teljes politikai bizony­talanságuknak. Bizonytalan háttér Mindhárom konzervatív párt társadalmi támogatottsága csökken: a tulajdonosok és a munkavállalók sem érzik ma­gukénak a programjukat. A társadalmi elégedetlenség ha­tására szakadt ketté az MDF. A radikális MIÉP alternatíva elbukott: a konzervatív szava­zók sem támogatják a „kom­munista” tulajdonosok erősza­kos kiseprűzésének egyoldalú ajánlatát. A megmaradt MDF ezután a kárpótolt tulajdono­sokra építi valószínűleg politi­kai bázisát. Ez olyan bizonyta­lan társadalmi hátteret jelent, hogy az MDF további társa­dalmi-politikai elszigetelődése várható. A KDNP szemmel láthatóan képtelen eldönteni tulajdonosi programját. Ennek megfelelően bázisa nem is tár­sadalmi, hanem világnézeti. Ha a KDNP nem változtat ed­digi programján, osztozni fog az MDF sorsában. Amennyi­ben felvállalja a keresztény­szociális tulajdonszemléletet, teljesen megújulhat. Ehhez azonban a pápai enciklikák tő­kekritikájának elfogadása, a mostani privatizáció átfogó bí­rálata lenne szükséges. A liberális polgári alterna­tíva fő letéteményese ma az SZDSZ. Tavasszal megszer­vezték a felemelkedő, vagyo­nosodó polgári rétegek ko­moly támogatását. Program­jukkal többségi kormánypárttá aligha válhatnak ... (A Fidesz ennek a délibáb kergetésébe bukott bele a választásokon.) Lobby-lista a parlamentben Bihari Mihály politológus (FEB) A napokban a parla­mentben új fogalommal talál­koztunk: lobby-lista. Mit je­lent ez a fogalom? - kérdez­tük Bihari Mihálytól, a par­lament alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazság­ügyi és ügyrendi bizottságá­nak alelnökétöl.- A civil szervezetekkel is kapcsolatot szeretne teremteni a parlament. Úgy gondoljuk, jó, ha a parlamenti bizottságok már az előkészítő munkálatok során megismerik az adott kér­déskörrel kapcsolatos "civil" véleményeket, amelyek adott esetekben be is épülhetnek az állásfoglalásokba.-Milyen formában kíván­ják megvalósítani ezt az együttműködést?- A házszabály tervezetének 140. paragrafusa lehetővé teszi, hogy a bejegyzett, országos ér­dekképviseleti szervek - ha ké­rik - felkerülhessenek egy jegyzékre, az úgynevezett lobby-listákra.- Hol lehet ezt kérni?- A kérelmeket az ország- gyűlés főtitkárához kell benyúj­tani. A listát évente meg­újítva és ter­mészetesen, ha szükséges újabb szerve­zetekkel ki­egészítve a Magyar Köz­lönyben közzé teszik.- Hogyan működik majd a lobby-lista?- A parla­menti bizott­ságok, amikor egy-egy kér­dés megtár­gyalásakor meg kívánják hallgatni a kü­lönféle ér­dekképvisele­tek álláspont­ját, elő fogják venni ezt a listát. Meg fogják nézni, melyek azok a szervezetek, amelyek igényt tartanak arra, hogy kikérjék a véleményüket.- Ezek a szervezetek netán a bizottságoknak állandó meghívottjai lesznek?-A házszabály nem rendel­kezik arról, hogy a parlamenti állandó bizottságok üléseire ki­ket kell kötelezően, állandó jel­leggel meghívni. Én azt gondo­lom, hogy ebből a jegyzékből minden bizottság külön-külön kiválasztja majd azokat az ér­dekképviseleti szervezeteket, amelyeket minden ülésére meghív.- A meghívottaknak milyen jogot biztosít a törvényterve­zet?- Ha az országgyűlés a ház­szabály-tervezetnek ezt a részét is elfogadja, akkor az érdek- képviseleti szervezeteknek ta­nácskozási joguk lesz. Ezzel minden bizonnyal elkerülhetők lesznek az olyan viták, mint amilyenek az országgyűlési képviselőség és a polgármesteri megbízatás összeférhetősége körül kialakultak. (koós) Hívja az anyagcsere rendőreit! A hamarosan bekövetkező hűvösebb, szelesebb időjárás­sal menetrendszerűen megér­keznek az ősz hívatlan vendé­gei: a náthás, hüléses megbe­tegedések, a torok- és végtag­fájások. Elkerülésükre nincs garancia, de négy jó tanács megszívlelésével számotte­vően javíthatjuk esélyeinket. Az első: ne engedjük, hogy szervezetünk vitamintartalékai kimerüljenek - étrendünkbe le­hetőleg minél több főzeléket, friss gyümölcsöt iktassunk be. Részesítsük előnyben a a ki­vit, a zöldpaprikát, a káposztát, a burgonyát, a petrezselymet, a homoktövist és a csipkebogyót - átlagon felüli C-vitamintar­talmuk miatt. Jó, ha tudjuk, hogy ez a vitamin valóságos rendőre az anyagcserének: védi a többi vitamint és egyben fo­kozza a szervezet védekezőké­pességét. A második: ne feledkezzünk el a házi „légoltalomról”: szel­lőztessünk rendszeresen, mert az oxigénhiány csökkenti az el­lenállókészséget, megkönnyíti a baktériumok, fertőző vírusok dolgát. További „légügyi” követel­mény, hogy ügyeljünk a pára- tartalomra és arra, hogy hu­szonkét foknál soha ne legyen melegebb a lakásban. A harmadik: vállaljuk a kez­deti „borzongást”: reggelenként tusoljunk úgy, hogy a meleg­csapot lassan, fokozatosan el­zárjuk. Bőrünk, szervezetünk hamarosan megszokja a hideg zuhanyt, amely nemcsak frissít, hanem edz is. Fontos, hogy a tusolást ala­pos törülközés kövesse; frottír­ral dörzsöljük le testünket, a lábujjaktól fölfelé haladva. Végül, a negyedik tanács: ne teljen el nap legalább tíz-húsz perces testmozgás nélkül. A nyitott ablak előtti torna épp­úgy megfelel a célnak, mint egy hosszabb séta, kocogás, esetleg biciklizés vagy természetesen az úszás. Ne sajnáljuk rá az időt, mert ha elspóroljuk, könnyen lehet, hogy „megtakarításért” beteg­ágyban töltött napokkal kell fi­zetnünk. VEGETÁRIÁNUS TÉVÉSZTÁR. A magyar televízióban nemrégen látott Baywatch egyik sztárja Alexandra Paul. Szülei soha nem adtak húsételt számára. Tizenhat éves ko­rában, mint modell kezdte pályafutását. Aktívan részt vesz minden jótékonysági meg­mozduláson, az AIDS ellenes kampány egyik vezéregyénisége. FEB-fotó VISZONYLAG MÉRSÉKELT NÖVEKEDÉS SALGÓTARJÁNBAN Mérlegen az élelmiszerárak: 1993-94 Salgótarján nyolc belterületi üzletében megfigyelt termékek közül szép számmal találunk olyanokat, amelyek esetében az árkülönbözet - még teljesen azonos minőségnél is - jelentősebb mértékű. Ezekből már igazán érdemes körültekintően válo­gatni és választani, lyen termékek például a húsáruk, a felvá­gottak, a zsír stb. A sertéscomb kilója az egyik boltban „csak” 360, a másikban már 419 forint. (Különösen nagycsaládosoknak érdemes fontolóra venni, melyik üzlet­ben vásároljanak.) A legol­csóbb gépsonka 499 forint/ki- logramm, a legdrágább pedig 660 forint. (Nem csak húsvét- kor éri meg szétnézni, hol is vegyük meg.) Érdemes tájékozódni Téli szalámit 950-1050, nyá­rit (olasz szalmáit) 238-330 fo- rint/kilogrammos áron vásárol­hatunk. Jelentős a parizer árá­nak eltérése is: a legalacso­nyabb ár 228, a legmagasabb - lényegében azonos minőségben - 285 forint/kilogramm. (A hús és húskészítmények árai a kéz­irat leadása óta emelkedtek - A szerk.) A sertés zsír 80-126 forint között kapható kilónként. Az étolaj ára literenként 102 és 126 forint között van. Egy kiló zsír­szalonna kapható már 56 forin­tért is, de adják 100 forintos áron is. Még a konzervek dobo- zonkénti ára között is figye­lemre méltó eltérések vannak: a sertés májkonzerv 22-27 forin­tért, a marhamájkonzerv 23,60-33 forint közötti áron kapható. (Kirándulásra, kül­földre készülve hasznos lehet körültekinteni.) Amennyiben nem a termé­keket, hanem az áraikat tesszük mérlegre, az egy év alatt bekö­vetkezett változásokat vizs­gálva, az országos adatok szol­gálhatnak kiindulási pontként. Ezek szerint a fogyasztói árak 1993 júniusa és 1994 júniusa között 19,2 százalékkal növe­kedtek. Ezen belül az élelmiszerek árai - az előző évekhez hason­lóan, a fogyasztói árszínvonalat meghaladóan - 25,6 százalék­kal (ez mintegy 2 százalékos át­lagos havi növekedést jelent), a szeszes italok és a dohányáruk pedig mintegy 14 százalékkal emelkedtek. Mindennapi kenyerünk... Tíz hónappal ezelőtt a ke­nyér ára - a nyolc megfigyelt üzletben - átlagosan 53 forint/ kilogramm volt, most 57,70 fo­rint, közel 9 százalékkal maga­sabb. (Becslés: a kenyér árának várható növekedése egy év alatt 13-14 százalékos lehet). Hason­lóképpen számítva a többi áru­féleség árváltozását, az alábbi értékeket kapjuk: A liszt ára nem változott lé­nyegesen, átlagára 40 forint kö­rül mozgott. A kristálycukor ára 78 forintról 84,60 forintra, 8,4 százalékkal emelkedett. A zsír átlagára 114 forint/kilo­gramm körül alakult, míg a rizs jelenlegi átlagára (65,40) még alacsonyabb is valamivel, mint tavaly októberben volt. Az ét­olaj ára 90,50 forint/literről 108 forintra, 19,3 százalékkal nőtt. A burgonyát átlag 26,30 forin­tért vehetjük meg kilónként, 18,6 százalékkal drágábban, mint tavaly ősszel. A sertéscomb átlagára csak 2.9 százalékkal nőtt (384 forint/ kilogrammra). A téli szalámi mostani 993 forintos ára 10,1 százalékkal magasabb, mint ta­valy október elején, a csirke­comb kilója 299 forintra, 18,7 százalékkal nőtt, míg a parizert 255 forintért, 13,3 százalékkal drágábban vehetjük meg. Az országos átlag körül Tej és tejtermék átlagárak indexei: Tej 18,4 százalék, Delma margarin 113,9 százalék, kefir 143.9 százalék, trappista sajt 121.9 százalék, Mackó sajt 110,4 százalék. A szeszes ita­lok közül a literes zöldszilváni ára átlagosan 15,6 százalékkal, a sörök ára 12,2 százalékkal, a kommersz konyak ára közel 18 százalékkal emelkedett. Az árváltozás értékei tehát nagyon eltérőek. Ennek elle­nére megkockáztatjuk, hogy belterületi boltjaink élelmiszer- ipari árainak tíz hónap alatt be­következett árnövekedése ösz- szességében - egy-két kivétel­től eltekintve - mérsékeltnek tekinthető, s remény van arra, hogy - amennyiben a tapasztalt tendenciák tartósnak bizonyul­nak - az éves szintű áremelke­dés - a szemügyre vett termé­kek esetében-az országos át­lag körül alakul. Dr. Baráthi Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom