Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-06 / 209. szám
6. oldal Horizont 1994. szeptember 6., kedd Erősebb ember lesz a polgármester, de nem jut több pénz az önkormányzatnak A héten tárgyal az önkormányzatiságot érintő törvényekről az országgyűlés. Rozgonyi József MSZP-s képviselővel, a parlament önkormányzati bizottsága tagjával a várható változásokról beszélgettünk. Úgy tűnik, a jegyzők továbbra is elégedetlenek lesznek, a testületi képviselőket csak lelkiismeretük kényszerítheti, hogy választóikat képviseljék, ugyanakkor megerősödik a polgármesterek pozíciója.- Az önkormányzati választások időpontja miatt tovább maradnak hivatalban a megválasztott testületek, mint amennyi időre megválasztottuk őket.-Ezért kell módosítani az alkotmányt. Minden esély megvan arra, hogy november végén vagy december elején megalakuljanak az űj önkormányzatok. Azt tartom korrektnek, hogy az új költségvetést már az új testület terjessze be, de legalábbis az hagyja jóvá. Működési zavarok nélkül- Milyen alapvető változásokat találunk majd az önkormányzatiságban a törvények meghozatala után?- Nincs kardinális változtatás - ezt az ellenzék erősen kifogásolja is. Ez a csomag a működési zavarokat próbálja kiküszöbölni: az önkormányzatoknál felmerült zavarok, a bíróság, illetve az alkotmány- bíróság által hozott döntések tekintetében. Ez összhangban a koalíciós programmal is, ami szerint alapvetően jó alapokat adott az 1990-es törvény.- Milyen helyzete lenne az új szabályozás szerint a polgármesternek, a jegyzőnek, és milyen lenne kettejük szabályozott viszonya?-Általános törekvés, hogy megszilárdítsa a törvény a polgármester helyzetét. A megyei közgyűlési elnök kivételével minden szinten közvetlen a választás, amely nagyfokú legitimitást ad. Próbálja tisztázni a törvény a vezetési munkamegosztási viszonyokat a polgármester és a jegyző illetve a polgármester és alpolgármesteriek) között.- Nézzük először az utóbbit. A polgármester tesz a javaslatot a testületnek az alpolgármesteriek) személyére. Még ezen túl: ő határozza meg az alpolgármester(ek) feladatait. Dr. Rozgonyi József MSZP-s megyei képviselő Ez kiküszöböli azt a szembeállítást, ami a polgármester és a testület által előretolt alpolgármester között volt.- A jegyzővel való kapcsolatában is érezhető egyfajta tisztázási szándék - vannak viták, hogy a tervezet ezen része mennyire sikerült jól. A hivatal vezetőjévé a jegyzőt teszi, de a hivatal szervezetének ösz- szeállításánál, a személyi javaslatok eldöntésénél a jegyzőnek kérnie kell a polgármester egyetértését. Komoly garanciák- Ezt akarták elkerülni a jegyzők.-Ez ellen a jegyzők tiltakoznak, de ez erősíti a polgár- mester egyszemélyi felelősségét. Szerintem nem kell ebben frontot nyitni, majd a működés során kiderül, hogy ez menynyire jó. Nagyon komoly garanciák épültek be a korábbi helyzethez képest. A testület, ha úgy ítéli meg, hogy nem tud törvényesen működni, vagy nem tud együttműködni a polgármesterrel, nagyon szigorú szabályok között (minősített többséggel, név szerinti szavazással) kimondhatja idő előtti feloszlását, és idő előtti választást kell kiírni. Sorozatos törvénysértés esetén bíróságon lehet megtámadni a polgár- mester működését, illetve kezdeményezni polgármesteri státuszának megszüntetését - szintén erős korlátokkal. A bíróságnak ezt gyorsított eljárással kell tárgyalnia. Lehetséges az önfeloszlatás- Hogyan lehet „kordában tartani” a képviselő-testületet?- Az nehezebb ügy. A szervezeti és működési szabályzatba bekerülhet a tiszteletdíj megvonás intézménye sorozatos távolmaradás esetén. A testület szuverenitása sokkal erősebb. Ha egymás között képtelenek biztosítani a működést, az egyik út az önfeloszlatás, a másik az országgyűlés általi feloszlatás, de az hosszabb eljárás.- Néhány fővel csökken a testületek létszáma. Az egyéni körzetek száma nem változik meg. A tagok 60 százaléka egyéni körzetekből, 40 százaléka listán kerül be.- A hivatali apparátusi létszámot említi-e a törvénytervezet? A községekből évek óta jelzik, hogy kevesen vannak.- A törvény erre nem tér ki. Pénzügyi bizottság felállítására kötelez, és szigorítja a pénzügyi ellenőrzést, különösen az állam által biztosított pénzek felhasználása tekintetében.- Egyfordulós lesz a hely- hatósági választás, és nem lesz részvételi alsó határ. Ezeket az új vonásokat is kifogásolja az ellenzék.- A hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy semmivel sem legitimebb az a testület, amelyet két fordulóban választanak. A több forduló nem befolyásolja a kialakuló erőviszonyokat, és a választás így a felébe kerül. Attól pedig, hogy alsó határ van, nem mennek el többen szavazni.- Hogyan áll fel a megyei közgyűlés?- A tagokat közvetlenül választják, listákon, megszűnik az ajánlószelvény-rendszer. Két listát állítanak a választó szervezetek, a tízezer lakos fölötti illetve alatti településeken. Nógrád megyében tíz fő kerül be a tízezer lakos fölötti városokból (Salgótarján, mint megyei jogú város külön szerepel), és 30 tagot választanak a tízezer lélekszám alatti településekből. A közgyűlés elnökét - maguk közül - a közgyűlés tagjai választják meg. Az elnök valószínűleg a lista élén álló jelöltek közül kerül ki. Listát bármely szervezet állíthat, amelyik a választópolgárok fél százalékának ajánlását megszerzi. Céltámogatások új alapokon- Megváltoztatja-e a törvény a megyei közgyűlés hatás- és feladatköreit?- Némely esetben kiszélesíti területi közszolgáltató feladatait, például foglalkoztatás, területfejlesztés, térségi szociális ellátás, gyermekvédelem terén. Növeli kötelező feladai körét a középfokú szakképzéssel. Érdemi feladatbővülés az, amire a törvény egyelőre csak utal: koordináló szerepet fog betölteni az 1995. közepéig megalakuló területfejlesztési tanácsokban - ezt majd külön törvény szabályozza. El kell mondanom, a megyei közgyűlések tekintetében nincs alapvető változás. Az MSZP részéről kezdeményezett változások minimuma került be a törvénybe, ebben elégedettek vagyunk. 1995-ben az egész csomagot át kell gondolni, pénzügyi oldalról is.-Változik-e a szabályozás után az önkormányzatok Finanszírozása?- Ez az államháztartási törvény témaköre lesz. Ami ismert, a személyi jövedelemadóból helyben maradó hányad megemelése. Úgy látom, hogy az önkormányzatok a jelenlegi állapothoz képest nagyobb forrásokkal nem rendelkeznek majd, legfeljebb a szinten tartásra lesz ez elég. Konkrét utalás van arra, hogy a társulásokat pénzügyi eszközökkel is támogatja a költségvetés. Új alapokra kerülnek majd a cél- támogatások. Dudellai I. A nagyobb települések és pártok esélyeit akarják ellensúlyozni (FEB) A Belügyminisztériumban többfordulós egyeztetés folyt a parlamenti pártok, az önkormányzati szövetségek és az érdekképviseleti szervek, valamint a nemzetiségi kisebbségek képviselőinek részvételével az új ön- kormányzati választási törvényről. Számos fontos kérdésben közeledtek az álláspontok, és több új megoldás is született. Ezek közül az egyik az úgynevezett kompenzációs rendszer. Mi ennek a lényege? - kérdeztük Magyar Bálintot, az SZDSZ választási szakértőjét.- A jelenlegi választási rendszerben az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat a pártokra leadott szavazatok egészítik ki. Ez gyakorlatilag felerősíti a nagyobb pártok esélyeit. Ezt akartuk kikerülni, amikor az úgynevezett kompenzációs listák bevezetésére tettünk javaslatot. Eszerint az egyéni kerületekben leadott, de elveszett szavazatokat összeadva juthatnának szavazataik arányában képviselői helyhez a pártok.-Ez a vesztes pártokat segíti, arányosabbá téve a választás eredményét. A kompenzációs szavazatokkal a képviselői helyek negyven százalékán osztozhatnak a jelöltek.- Az önkormányzatok esetében csak egyfordulós választást rendeznének. Ezzel több párt nem ért egyet, bár az ellenzék ebben a vitában nem egységes.-Tapasztalataink szerint az eddigi választások azt igazolták, hogy a második forduló nem hoz jelentős változást az első fordulóhoz képest. Ugyanakkor a választópolgárokat néhány hét múlva újra választásra kényszentjük, másodszorra pedig már sokkal kevesebben mennek szavazni. Az egyfordulós választás, kombinálva a kompenzációs rendszerrel, lehetővé teszi, hogy a jelentősebb politikai erők ne szoruljanak ki a politikai életből.- A közvetlen polgármester-választás is eltér az eddigiektől, de minden eddiginél is „újabb” javaslat született a megyei önkormányzatok választásának módjára.-Megyei listán indulhatnak azok a pártok, amelyek elegendő ajánlást gyűjtenek össze. A megyén belül két lista lesz: egy a tízezer lakosnál népesebb, egy pedig a tízezernél kisebb települések számára.- Tételezzük fel, hogy egy megyei közgyűlés 50 képviselőből áll. Ez esetben mindkét listáról 25-25 képviselő kerül a megyei közgyűlésbe. így biztosítható, hogy a kis településeket ugyanannyian képviseljék, mint a nagy településeket.- Hány tagja lehet egy-egy megyei önkormányzatnak?- A legnagyobb testületé Pest megyének lenne 80 taggal, Borsod megyében 60, a legkisebb megyében 40 tagú ez a testület. Magyar Bálint, az SZDSZ szakértője KIVÉTELESEN SZÉP SZÍNBEN. A botrányairól és kiváló zenéjéről egyaránt híres Ike Turner jó híreket is hallat magáról. Visszatérve a zene világába, fiatal énekeseket és muzsikusokat pártfogol. Szüksége is volt erre, hiszen volt felesége Tina Turner életéről készült film, nem a legszebb képest festett róla. FEB-fotó Milyen veszélyek leselkednek a bölcsődék, óvodák újoncaira? Az uj tanév kicsiknek is sok újdonságot, sajátos próbatételt jelent. Nemcsak a környezet idegenségével, a beilleszkedés nehézségeivel kell megküzdeniük, hanem azzal is, hogy közösségben könnyebben, gyorsabban terjednek a különféle vírusos, fertőző betegségek. Mit tehetnek a szülők ez ellen? - kérdeztük dr. Czinner Antal főorvostól, a Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászatának vezetőjétől.-Az 1-2 éves kicsik esetében egészségügyi szempontból az az ideális, ha nem kell fölcserélniük az otthont a bölcsődével. Ebben a korban ugyanis többségük nehezen tűri a bölcsődei körülményeket. A közösségi élet főként azokat viseli meg, akik korábban már bajlódtak például hörghuruttal, asztmás légcsőhuruttal és középfülgyulladással.-Teljesen nem lehet kivédeni ezeket a veszélyeket, de a megbetegedések száma, gyakorisága a bölcsőde és a szülők együttműködésével csökkenthető. A gyerekkollektíva szempontjából fontos például, hogy betegen ne adják be a szülők a kicsiket, hiszen ha reggel kúppal lenyomják a lázát, délutánra valószínűleg újra belázasodik, s megfertőzi társait is. A gondozónőknek pedig nagyon kell ügyelniük a szigorú gyermekátvételre és a higiénés előírások betartására.-Tehát a bölcsőde voltaképp szükségmegoldás. Áll ez az óvodára is?- Nem, a 3-6 év közötti gyerekek személyiségfejlődése szempontjából az óvoda kifejezetten kívánatos második otthon. Egymástól persze itt is sokféle betegséget elkapnak, de tulajdonképp nem baj, ha az enyhébb lefolyásúakon, például a bárányhimlőn, mielőbb átesnek. Ugyanakkor a gyermekbetegségek java része, így a szamárköhögés, a kanyaró, a mumsz, a gyermekbénulás oltással kivédhető, s az óvodában, illetve háziorvosi ellátás keretében ez utóbbi ellen az oltást meg is kapják. A hűlések és egyéb kórok pedig ebben a korban már kevésbé viselik meg a gyerekeket.-Ha a kicsi belázasodik, a borogatás, a priznic a legjobb csillapító. A gyógyszerek közül Rubophent, Amidazophent, esetleg Aspirint adhatunk; 1 éves kor alatt 10 kilós testsúlyig 0,1, afölött 0,15 grammos, 3 éves kortól pedig 0,2 grammos kiszerelésben. Ne feledkezzünk meg a bőséges folyadék-bevitelről, a teáztatásról - az evést viszont ne erőltessük.
