Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-05 / 208. szám
1994. szeptember 5., hétfő Riportunk 7. oldal Lovashintón, falunézó'ben - a pincesorig Gyermekkori ismeró'sök, ha találkoznak, beszélgetve Amikor ünnepi, augusztus 20-ai lapunkban beszámoltunk arról, hogy emlékkiállítás nyílt Tolnay Klárinak, legnagyobb élő színésznőnknek, már érezni lehetett, hogy lesz folytatás. Hiszen a balatonkenesei tárlatnyitóra elzarándokolt köszöntőműsorával a mohorai asszonykórus. S valóban, a hét végén már Mo- horán fogadhatták őt a földiéi (jobb oldali fotó). Itt várta a művésznőt lapunk képviseletében Adám Tamás költő, közíró, munkatársunk is (bal oldali kép). Rigó Tibor felvételei Mohorán járt Tolnay Klári, a színészkirálynő Igazi népünnepély volt szombaton Mohorán: Tolnay Klári ér- keztét várta a falu apraja, nagyja. A művésznő júliusban töltötte be nyolcvanadik születésnapját, és gyermekként tizenkét éves koráig élt a községben. Mostani látogatását a nagy színésznő rangjához méltóan ünnepelték meg a mohoraiak. Délután fél három tájban érkezett a polgármesteri hivatal elé a kék sport Honda - a sofőr mellett Tolnay Klári ült. Népviseletbe öltözött asszonyok énekétől zengett a főutca. Sok házra ráismert Régi ismerősök ölelték át a színésznőt. Szerkesztőségünk és olvasóink nevében mi is virágcsokorral kedveskedtünk Tolnay Klárinak. Hlacsok János patvarci gazda előállt a hintójával, és a művésznő Fajcsik József polgármester társaságában kiko- csikázott a temetőbe. Itt nyugszanak az ősök: Tolnay Gedeonná és Tolnay Gedeon - ők voltak a nagyszülők. Ugyancsak ebben a sírban pihen két nagynéni is. Tolnay Klári virágcsokrot helyezett el a hanton, majd néhány másodperces csönd után megjegyezte:- Lehet, én is ide kerülök. A szomszédos sírra tekintve elmerengett a művésznő: hát itt pihen Okolicsányi Manó - emlékszem, hatalmas cipőben járt. A temetői látogatás után a hintó meg sem állt a falu túlfe- lén lévő pincesorig. Csak az evangélikus templom előtt húzta be a féket a gazda. A falunéző körút során Tolnay Klári felidézte a régi emlékeket - sok házra ráismert a múltból. Hatalmas tömeg gyűlt egybe a művelődési ház előtt. Lakodalom volt a faluban, sokan onnan is átruccantak. Tolnay Klári ér- keztekor zúgott a vastaps. Az ünnepi eseményen, a kiállítás megnyitása előtt elsőként a mohorai asszonykórus énekelt, majd Fajcsik József méltatta a művésznő életútját. A polgármester azzal kezdte beszédét, hogy az a mondás járja, ha a magyarok ketten vannak, akkor legalább három felé húznak. Ez a kiállítás a szabályt erősítő kivétel. Tolnay művésznő nevének hallatára szinte egy emberként mozdult mindenki - még a szervezésben csak közvetve érintettek is. A kiállítás bemutatásának a művésznő idén betöltött nyolcvanadik életévén túl külön jelentőséget ad, hogy Mohorán nevelkedett. O mindig szeretettel beszélt a kis nógrádi faluról, Mohora pedig büszke művészeti teljesítményeire. Pályája bővelkedik sikerekben. Az első vígszínházi bemutatkozása után töretlenül ívelt pályája. Szeretettel üzeni Széleskörű pályájának minden állomását felsorolni is alig lehet. El kell mondani, hogy Tolnay Klári művészete szerves folytatása a Déryné, Jászai Mari, Bajor Gizi nevével jelzett magyar színházművészetnek. Híven tükrözik a gazdag életutat a kiállítás emléktárgyai. Személyes dokumentumok, megsárgult képek személyes kötődése esetén jelentenek érzelmi tartalmat. Ez a művésznő nekünk szóló személyes üzenete. Fogadjuk olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel ő üzeni ezt nékünk. A polgármester szavai után Nagy Zoltán, a Koncert Média Art Stúdió munkatársa lépett a mikrofonhoz. A fiatalember a hatvanas évek színházai közül a Madách-ot emelte ki, amely segített abban, hogy ne veszítsük el identitásunkat. A reformkor hősiességéhez lehet csak hasonlítani azt a küldetéstudatot, amellyel estéről estére bizonyították nekünk: a polgári értékek nem vesztek el, nem avultak el. Ennek a missziónak kiemelkedő képviselője szeretett művésznőnk, Tolnay Klári. Titkos vágy vezet haza A küldetés folyamatossága a videokorszakkal igazolódott be - az elveszettnek hitt fdmek a két háború közötti évekből sok videotékában megtalálhatók. Ezek a filmek tudatosították bennünk, hogy nem csak Tolnay Klári ugyanaz, hanem a kultúra is. Politikai rendszerek változnak ugyan, de a mi sajátosan magyar, európai kulturális értékeink változatlanok. Köszönjük a művésznőnek, hogy segített megőrizni hitünket. Mindannyiunkban él egy titkos vágy, hogy szülőföldünkön, ahonnan elindultunk, bizonyítsunk. Gyermeki vágyaink igazolását, sikerét a szülőföld elismerése segítheti. Megható Mohora ragaszkodása a művésznőhöz, büszkesége a művésznő sikereire. A sikerekből mindig jut a szülőföldnek is, hiszen felnőtt magatartásunkban benne vannak gyermekkori élményeink. Ez a csodálatos táj, a nyílt szívű emberek hozzájárultak ahhoz a felismeréshez, mások iránti szeretethez, ami Tolnay művésznő életét végigkíséri. A legnagyobbak közül is kiemelkedő az a szeretet és jó szándék, amit a művésznő egész életében képviselt, és képvisel ma is. Az, hogy nem csak mi szerethetjük Tolnay Klárit, de ő is szeret bennünket. Értünk, nekünk, miattunk dolgozik. Köszönjük. Meggyőződésünk, hogy ez a kiállítás több nosztalgiánál, következményei a jövőbe mutatnak. A mi szeretetünkben benne van a nagyszüleink színházi élménye, benne van szüléink Madách Színházból merített hite egy jobb életben, benne van a mi utazásunk is. Ezt a szeretetet viszik tovább az utánunk következők, amíg csak létezik magyar színjátszás. - hangzott el az életmű-kiállítás mohorai megnyitóján. Ezeken a lépcsőkön tipegett... Az ünnepi szónoklatok után kedves ajándékokkal lepték meg Tolnay Klárit. A művésznő meghatottan köszönte meg a meleg szavakat. Mint mondta, nem szól hosz- szan, mert még elsírja magát. Annyit mondott csupán, itt ezeken a lépcsőkön tipegett csöpp gyerekként, s lám megint itt van. És remélhetőleg nem utoljára - tette hozzá. Tolnay Klári egykori házában, a mai művelődési házban megnyílt a Bálozni jöttem... - színésznő lettem című életműkiállítás, melyet Bállá István iparművész rendezett. A hivatalos ceremónia befejeztével kötetlen beszélgetés zajlott a jelenlévők és Tolnay Klári között. Régi ismerősök bomltak egymás nyakába. A művésznőt átölelte Bállá Jánosné született Kiss Ilona is, akinek az édesanyja Tolnayék- nál cselédeskedett. Ádám Tamás Mohorán az életmű-kiállítás a főszereplővel: Bálozni jöttem ... - színésznő lettem Hozzátartozói sírjánál, a mohorai temetőben: - Lehet, én is ide kerülök
