Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-28 / 228. szám
2. oldal Külpolitika 1994. szeptember 28., szerda Komoly pestisjárvány pusztít Indiában Támadás Iránban magyar diplomata házaspár ellen Keddre virradóra ismeretlen tettes vagy tettesek betörtek Nagy József magyar kereskedelmi főtanácsos teheráni lakásába. Megtámadták és súlyosan bántalmazták a feltehetően alvó Nagy Józsefet és feleségét. A támadás következtében Nagy Józsefné a helyszínen meghalt, a férjet életveszélyes állapotban kórházba szállították. A betörés indítékai egyelőre ismeretlenek, a rendőrség megkezdte a nyomozást - vált ismeretessé illetékes magyar forrásokból. Az esetről hírt adott az ÍRNA iráni hírügynökség is, és jelentése szerint a gyilkos(ok) elmenekült(ek) az előkelő Mahmudije negyedben lévő lakásból. Az ÍRNA jelentését idéző francia hír- ügynökség, az AFP szerint az iráni hatóságok különbizottságot hoztak létre a bűnügy kivizsgálására. A hírszolgálati iroda mindehhez azt is hozzátette, hogy Teheránban rendkívül ritkák a külföldiek ellen elkövetett támadások, az iráni metropolis a világ egyik legbiztonságosabb nagyvárosának számít. Mindazonáltal a bűnügyi ráta az elmúlt 2-3 évben megemelkedett, a külföldieket sújtó betörések száma megsokszorozódott. Túszul ejtették az egész salvadori parlamentet RÖVIDEN Várat magára az egészségreform Soha rosszabbkor nem jöhetett volna az amerikai elnök számára a szenátus többségi, demokrata párti csoportjának bejelentése, hogy az idén lekerült a kongresz- szus napirendjéről az elnök által annak idején hatalmas hírveréssel beharangozott egészségügyi reformprogram. Clinton ezt két éve terjesztette elő. A prefektus úr nyilatkozata A Rompres hírügynökség ismertette Vlad Casunean, Kovászna megyei prefektus nyilatkozatát a szárazajtai tizenhárom meggyilkolt székely emlékművének vasárnapi leleplezéséről, illetve a Háromszék című kovásznál magyar napilapnak a történelmi eseményt illető kommentárjáról. A prefektus szerint 50 évvel ezelőtt a faluban olyan dráma zajlott le, amely mindkét nemzetet érintette, ugyanis mielőtt a Maniu-gárdisták „sajnálatos önbíráskodással” kivégeztek 13 szárazajtai székelyt, azelőtt azok „több mint száz, többségében sebesült román tisztet és katonát mészároltak le”. Folyik Iránban az atomgyártás Hírszerzők jelentéseinek kielemzéséből arra lehet következtetni, hogy Iránban gőzerővel folyik az atomfegyver előállításának a kísérlete, és a közép-ázsiai ország nyolc-tíz éven belül saját gyártású nukleáris eszközökre is szert tehet - jelentette ki James Woolsey, a CIA igazgatója egy washingtoni beszédében. A CIA-igazgató megkongatta a vészharangot Irakkal kapcsolatban is. Felmentették Fudzsinami Takaót Felmentő ítéletet hozott kedden a tokiói kerületi bíróság Fudzsinami Takao, a kabinet egykori főtitkára ügyében, aki több más vezető japán politikussal együtt keveredett bele a ’80-as évek végén Recruit-ügy néven ismertté vált nagyszabású megvesztegetési botrányba. Fudzsinami ellen az volt a vád, hogy 1984-ben és 1985-ben húszmillió yent kapott a Recruit Co.-től, egy tokiói állásközvetítő cégtől, valamint 10 ezer be nem jegyzett részvényt vett át a Recruit-cso- porthoz tartozó egyik ingatlanforgalmazási vállalattól. Egy héttel a tüdőpestis kitörése után Újdelhiben is felütötte a fejét a járvány: az egészség- ügyi hatóságok keddi bejelentése szerint két pestises megbetegedés történt eddig az indiai szövetségi fővárosban. Újdelhiben kedden négy másik olyan személyt is karanténba helyeztek, aki a betegség tüneteit mutatta. A fertőző betegségek intézetének közlése szerint a két beteg szombaton érkezett a fővárosba az 1850 kilométerre délkeletre levő, Gu- dzsarat szövetségi állambeli Szúratból. A járvány gócában, Szúrat- ban hivatalos közlés szerint 44 halálos áldozata van a pestis/ Az Egyesült Államok egy olyan kompromisszumos megoldást fontolgat, amelynek értelmében elhalasztanák a Bosznia elleni fegyverszállítási tilalom feloldásának gyakorlati végrehajtását, még ha a Biztonsági Tanács jóvá is hagyja a kezdeményezést. Amerikai forrásokból jelezték, hogy elképzelhető: az öt hatalmat tömörítő közvetítő csoport külügyminiszterei a héten megvitatják a felvetést. A terv szóba került Bili Clinton amerikai és Alija Izetbegovic bosnyák elnök vasárnapi találkozóján is. Úgy tudni, hogy a kompromisszumos megoldást maguk a muzulmánok kérték, és a bosnyák államfő az ENSZ Közgyűlés ülésszakán kedden elhangzó beszédében részletesen ki fogja fejteni az elgondolást. Állítólag azt kívánja javanek, a betegek száma a városban 450, Gudzsarat állam más részein pedig 200. A kétmilliós iparvárosból már mintegy félmillióan menekültek el a járvány elől. A szomszédos Mahá- rástra államban eközben a tüdőpestisnél kevésbé veszélyes bubópestis-járvány, amely egy hónapja néhány faluban kezdődött, már elérte Beed városát, ahol eddig 31 betegről tudnak. A pestises megbetegedésekkel foglalkozó orvosok Rómában folyó nemzetközi tanácskozásukon igyekeztek megnyugtatni az Indiában kitört pestisjárvány miatt aggódó nyugati közvéleményt: a nyugati államokban a fejlett közsolni, hogy a Biztonsági Tanács egy olyan határozatot hozzon, amely konkrétan rögzített, de jövőbeli időponthoz kötné a tilalom megszüntetését. Amerikai forrásokból hat hónapos átmeneti időszakot említettek. A megoldás mögött az a számítás húzódik meg, hogy a feloldás tényleges megvalósításának elhalasztása talán köny- nyebben elfogadható lesz az Egyesült Államok partnerei, nevezetesen Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország számára. Most valamennyien ellenzik a fegyverembargó beszüntetését. London és Párizs azt is egyértelművé tette, hogy a feloldás esetén kivonná csapatait az UNPROFOR-kötelékből. A helyszínen bekövetkező hirtelen változásoknak a boszniaiak sem örülnének, mert katonai egészségügyi hálózatnak és a megfelelő higiéniának köszönhetően nem fenyeget ez a betegség. A pestist terjesztő baci- lussal foglalkozó IV. nemzetközi szimpózium hétfőn kezdődött az olasz fővárosban. Az újságírók kérdéseinek kereszttüzébe vett szakemberek egyelőre nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy milyen változások miatt ütötte fel a fejét harminc év elteltével ismét a pestis Indiában. Bár véleményük szerint Európa fejlett részét nem fenyegeti veszély, elővigyázatosságot javasolnak. Azt ajánlják, hogy most lehetőleg senki ne utazzon Indiába. (MTI) szempontból még nem élveznék a tilalom megszűntének az előnyeit, ellenkezőleg, tartaniuk kellene a szerbek felerősödő műveleteitől. Egyelőre azonban az is kétséges, hogy a Biztonsági Tanács megszavazza az embargó feloldását. Bili Clinton elnököt a kongresszusnak adott szava kötelezi, hogy október 15-e után kezdeményezze a lépést az ENSZ döntéshozó testületében. Az amerikai törvényhozás hétfőn egyébként a jövő évi katonai költségvetéshez csatolt törvénykiegészítésben nem kötelezte az elnököt a tilalom egyoldalú felrúgására, csupán azt mondta ki, ha a boszniai szerbek nem fogadják el a közvetítőcsoport béketervét, és a BT sem lép, akkor az USA „beszüntetné a tilalom betartatásához nyújtott hozzájárulását”. A salvadori hadsereg obsitosai elfoglalták a parlament épületét, miközben egy másik közép-amerikai országban, Nicaraguában a sandinista hadseregtől leszerelt katonák szállták meg Venezuela managuai nagykövetségét. Az akciók oka mindkét esetben hasonló: pénzt, illetve megélhetési lehetőséget követelnek a munka nélkül maradt harcosok. A salvadori kormány és a gerillaszervezet 1992-ben kötött békeszerződését követően a hadsereg létszámát a felére csökkentették, és a megállapodásban előirányozták az elbocsátott katonák végkielégítését, illetve megművelhető földek kiosztását a volt harcosok között, függetlenül attól, hogy Az Északi Ligának tett engedményekkel elhárul az olasz kormánykoalíción belüli szakadás veszélye, amelyet az állami televízió és a rádió, a RAI új szakmai vezetőinek kinevezése okozott. Az olasz kormánypártok első számú vezetőinek hétfői maratoni egyeztetésén a koalíció egységének megőrzése és megerősítése mellett voksoltak. Az egység bizonyításaként egyhangúlag elfogadták azt a költségvetési megszigorító programot, melynek révén a kormány a költségvetési hiány és a csillagászati összegre rúgó belső eladósodás további növekedését próbálja megállítani. A terv a hónap végén kerül a törvényhozás elé. Ä koalíciós pártok egységes kiállása azért is rendkívül fontos, mert a nagy szakszervezeti szövetségek a szociális kiadások lefaragása és különösképpen a nyugdíjrendmelyik oldalon álltak. A parlamentbe behatolt mintegy száz fegyveres ennek a személyenként mintegy 1500 dollárnyi juttatásnak az azonnali kifizetését és a földosztás meggyorsítását követeli. Ugyancsak pénzsegélyt kémek a polgárháború lezárultát követően feloszlatott félkatonai osztagok egykori tagjainak is, noha a véres megtorló akciókban részt vett brigádok számára szerződés ilyet nem írt elő. A 230 képviselő, illetve parlamenti alkalmazott csak az éjszakai órákban távozhatott az épületből, miután a túszejtők ígéretet kaptak arra, hogy a kormány illetékes tagjai közvetlenül tárgyalnak velük követeléseikről. szer tervezett reformja miatt a lassan három éve életben lévő szociális megegyezés felrúgásával, általános sztrájkkal fenyegetőznek. A koalíció sorainak összezá- rásához azonban feltétlenül szükség volt arra, hogy megbékítsék az Északi Ligát, mely a RAI új szakmai vezetésének kinevezése miatti felháborodásában késznek mutatkozott alkalmi szövetségre lépni a legnagyobb ellenzéki erővel, a Baloldal Demokratikus Pártjával. A párt irányítója, Umberto Bossi a kinevezések megsemmisítését és a RAI igazgatói tanácsának távozását követelte. A Ligának tett első ajánlatban a RAI milánó központjának „átadása", egy rádiós híradó program és az egyetlen állami tulajdonban lévő országos napilap, az II Giorno irányítása szerepel. mm \ _____ P aradicsomháború. Spanyolországban minden évben egy napon „feldolgozzák” a megmaradt paradicsomot. Ez a nap a vörös nap, a paradicsomháború napja. A kisváros, Bunol négy teherautót fogadott 125 tonna zöldségfélével, estére egy ép darabot sem lehetett találni. Mindenütt folyt a paradicsom leve. (FEB-fotó) Újabb vita a boszniai fegyverembargóról Engedmény az Északi Ligának Ukrajna Európában: támpillér vagy válsággóc? Az ukrán függetlenség 1991-ben történt deklarálása óta folyamatosan foglalkoztatja a nemzetközi politika elméleti és gyakorlati művelőit egyaránt az, hogy vajon életképesnek bi- zonyul-e az új állam Éurópa keleti felén. Az ország politikai jövőjének jelentősége - méreteinek és stratégiai pozíciójának köszönhetően - jócskán túlmutat a regionális kereteken, és komoly figyelmet kap Nyu- gat-Európában, csakúgy, mint az Egyesült Államokban. Sokan vélték az európai biztonság egyik alappillérét látni a függetlenné vált Ukrajnában, amely mintegy ütköző államként ellensúlyozza és elválasztja Európától Oroszországot. Ez év augusztusában egy tanulmány jelent meg az Arms Control Today nevű tekintélyes biztonságpolitikai szaklapban, ami viszont Ukrajnával, mint Európa következő lehetséges krízisével foglalkozott. Keleti szomszédunk a volt szocialista országok jellegzetes „posztkommunista” problémáinak összes lehetséges változatával néz farkasszemet. A politikai élet ziláltsága az egyik különösképpen szembetűnő válságjelenség az ukrán parlamentben (rada). A demokratikus intézmények gyengék, a politikai pártok között mély szakadék tátong olyan alapvető kérdésekben, mint a gazdasági átalakulás, illetve a nacionalizmus. Ennél sokkal súlyosabb következményekkel jár viszont az a gazdasági válság, amely 1991 óta sújtja Ukrajnát. A Szovjetunió felbomlását követően a nemzeti jövedelem 11-15 százalékkal csökkent minden évben, és az infláció mértéke 1993 végén elérte a havi 100 százalékot. Ráadásul mindez jelenleg a gyors és érezhető pozitív változás legcsekélyebb ese- lye nélkül megy végbe, mivel az eddigi kormányok elmulasztották a gazdasági reformok következetes végigvitelét, s az utóbbi időkben még a tervgazdálkodáshoz való visszatérés jelei is mutatkoztak. Az akut energiahiány még tovább nehezíti a helyzetet. Az ukrán gázimport 90 százaléka és az olajimport mintegy 50 százaléka Oroszországból származik, ami Kijevet rendkívül kiszolgáltatottá teszi Moszkva politikai és gazdasági hullámverésének. Az igazság azonban az, hogy ami miatt az elmúlt években a keletről jövő csatornák elzárultak néha, az nem holmi politikai szeszély vagy megszorultság volt Oroszország részéről, hanem a teljes ukrán fizetésképtelenség. A politikai és gazdasági krízis, az életszínvonal szabadesése egy pont után újabb válságokat gerjesztett. Ukrajna több pontján feléledt a szeparatizmus, ami tovább növelte az ország túlélését veszélyeztető tényezőket. Az egyik törésvonal Kelet- és Nyugat-Ukrajna között húzódik. Az ukránlakta keleti résszel, amely a fő bázisa volt az ukrán függetlenségi mozgalomnak, élesen szemben áll az ország túlnyomóan orosz ajkúak által lakott nyugati fele. Ez utóbbi a nehéz- és hadiipar központja is, tehát gazdaságilag is erős szálakkal szövődik Oroszországhoz. Az ország egységének másik gyenge pontja a jól ismert Krím, amely 70 százalékban oroszok által van benépesítve, minthogy a terület csak 40 évvel ezelőtt, 1954-ben került Ukrajnához, „bőkezű” hruscsovi döntés eredményeképpen. A krími parlament 1992 májusában megszavazta függetlenségét, és azóta elkeseredett háború folyik a kijevi és szimferopoli képviselők között - szerencsére egyelőre csak az alkotmányosság frontján. A vitába azonban orosz részről is beleszóltak, ami csak tovább növelte az ukránok egyébként is túlburjánzó ruszo- fóbiáját. Az ukrán-orosz kapcsolatok súlyosan meg vannak terhelve egyik oldalról az orosz értetlenségek az ukrán függetlenségi mozgalom és a jelenlegi szituáció irányában, a másik oldalról pedig az orosz biro- dalmiság és expanzionizmus feléledése miatti félelemmel. Emiatt Ukrajna megpróbálta elkerülni a FÁK-ban való részvétel minden formáját, viszont gazdasági létérdekei (orosz nyersanyagokra való rászorultság) éppen az ellenkező irányba dolgoztak. Ukrajna csapdája éppen abban rejlik ekképpen, hogy onnan kíván szabadulni, ahova a leg erősebb szálakkal van kötve. Bár mind az Európai Unióval, mint a szomszédos közép-európai országokkal (így Magyarországgal is) szépen fejlődnek kétoldalú kapcsolatai, az orosz medve szorításából való kiszabadulást célzó kísérlet még nem ért el átütő sikert. Ennek fő oka, hogy a partnerek egyike sem rendelkezik elegendő tőkével az ukrán gazdasági szekérnek a jelenlegi kátyúból való kimozdításához. A szomszédos közép-európai kisállamok esetében az egy pluszfintora az életnek, hogy éppen azokban van a legkisebb esélye kapacitás hiányában segíteni, akiknek leginkább érdeke a független ukrán állam továbbélése. Márkusz László
