Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-24-25 / 225. szám

Hirdetés - Mozaik 1994. szeptember 24-25., szombat - vasárnap 2. " \Sí Ä6 Hirdessen a megye vlegolvasottabb lapjában! ^ A megye lapja a NÓGRÁDáHÍRLAP Tisztelt Olvasó! 4 ' v/(/ °«sa 0,2 #o % %/ Lapunkkal, annak minden rovatával az Önök szolgálatában szeretnénk állni. Ezt célozzák az APRÓHIRDETÉSEK - nél bevezetett új szolgáltatásaink is!! Telefonon is megrendelhetik apróhirdetéseiket. Bevezettük a Szuperexpressz hirdetési rovatot. *- ÚJABB szolgáltatásként a mai naptól egyhónapos időtartamra elindítjuk az egyet fizet - kettőt kap akciót, napi egyszeri megjelenést fizet a tisztelt megrendelő apróhirdetésért és közleménye kétszer jelenik meg. A Nógrád Megyei Hírlap hirddSfesfelvételi irodái, ahol elő is fizethet lapunkra: ii Salgótarján, Erzsébet tér 6. Telefoni 32/ 311-504,316-455 /215-ös mellék, Kölyök - bizi, Salgótarján, Beszterce tér 100., Fitt diáksportbolt, Salgótarján, Arany János út 2. Apróhirdetését feladhatja a takarékszövetkezetek kirendeltségein is! Szécsény és környéke: Szécsény, Rákóczi út 71. Endrefalva, Május 1. u 1. Nagylóc, Rákóczi út 87. Nógrádmegyer, Petőfi út 70. Ludányhalászi, Rákóczi út 188. Varsány, Rákóczi út 1. I Rimóc, Lenin út 9. Salgótarján, Gorkij krt. 52. Érsekvadkert és Vidéke: Érsekvadkert, Hustyava László Patak, Filip Jánosné Dejtár, Gál Gábomé Romhány, Sára Lászlóné Bállá Gézáné Oraveczné Kajári Andrea Túrái Bamabásné Krizsanyik Tibomé Kalos Istvánné Fiikor Józsefné Horváth Jánosné Huszár Mihályné Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet 3035 Ecseg, Hősök tere 1. 3065 Hasznos, Alkotmány út 183. 3063 Jobbágyi, Hunyadi út 1. 3068 Mátraszőlős, Tanács út 3077 Mátraverebély, Vasút út 88. 3075 Nagybárkány, Rákóczi út 98. 3060 Pásztó, Fő út 64. 3064 Szurdokpüspöki, Szabadság tér 1. 3073 Tar, Szondi út 82. Kurcsik Tibomé Sulyok Béla Jakus Árpádné Sőregi Lajosné Tóth Gábomé Dancsák Attiláné Szabó Lászlóné Fábián Csabáné Tuzáné Bózsár Zsuzsanna Cserhátvidéke Takarékszövetkezet: Magyamándor, Nézsa, Bércéi, Cserhátsurány, Szügy, Balassagyarmat, Orhalom, Koczka Istvánné Zachar Gábomé Eszényi Lászlóné Szalai Istvánné Csabákné Paskó Klára Róka Józsefné Csernyik Istvánné Tereske, Vincze Károlyné Rétság, Hajdúk Jánosné T akarékszövetkezet Nyomtatványbolt, Piactér Pásztó: Colonia Biztosító Rt. Körzeti Igazgatósága Deák F. u. 10. Diósjenő és Vidéke: Diósjenő, Szabadság út 43. Nőtincs, Béke út 2. Nógrád, Szondi út 28. Művelődési Központ Balassagyarmat, Rákóczi út 50. Erdélyi Miklósné tataimas országban Felakasztották a hollandot Szingapúrban Jimmy Carter közvetítene lotolmoc orvQonvQl ° 1 / \) Észak- és Dél-Korea között A világ legnagyobb népességé­vel egyáltalán nem csodálni való az a hatalmas „étvágy” amellyel a kínaiak a világ dol­gaira „vetik” magukat. Az adatok azonban ennek el­lenére is igencsak meghökken- tőek: Kínában naponta mintegy 60 ezer tonna disznóhús, 10 ezer tonna olaj, 750 ezer tonna gabona fogy el. A tartós fogyasztási cikkek közül a kínaiak naponta 60 ezer televíziót, valamint 120 ezer karórát vásárolnak. (MTI) Sziklásak, futó kőzúzalékosak itt a hegyoldalak, erdőben gaz­dagok, megragadóan szépek. Szeretem a Cserhát szelíd dombos vidékét is hajlataival, igénytelen bozótosoktól járha­tatlan akácosaival. Persze, hogy szeretem úgy, ahogyan van, az Ipolytól félkaréjba fonva, mert beleszülettem. Aki nem ismeri igazán, annak nagy élmény ugyan a Mátrát a magas kilátó­ról végigpásztázni, de onnan hogyan ismerheti meg az eléje Tegnap hajnalban első ízben hajtottak végre halálos ítéletet a szingapúri hatóságok egy nyu­gati állampolgáron. Kábító­szer-csempészésért felakasztot­ták Johannes Van Damme, Ni­gériában élő holland állampol­gárt. Mint a holland és belga sajtó részletesen beszámolt róla, sikertelenül jártak az utolsó közbenjárások is. Szingapúrban a kábító­szer-kereskedelem ellen 1975-ben életbe léptetett szi­gorú törvények értelmében mindenkire halálbüntetés vár, akinél 15 grammnál több hero­táruló rengeteg belső titkát? Kevés távolról csak sejteni a Börzsöny vadonát. Vagy mesz- sziről csodálni a Karancs felhőt simogató csúcsát. Csak távolról ismerve, távol­ról csodálva „radványi” sötét­séget idézhet az emberben az erdőrengeteg: és akkor szület­nek a sötét erdőről szóló mesék. A vésztjelző bagolyhuhogás, a rémséges éjszakák. Csoda-e, ha az ilyen rémségekkel feltöltő­dött ember az erdőbe tévedve int, vagy 500 grammnál több vadkendert találnak. Eddig het­vennyolc személyt végeztek ki ilyen címen, de nyugati állam­polgárt először sújtottak a leg­súlyosabb büntetéssel. Van Damme-t 1991-ben tar­tóztatták le a szingapúri repülő­téren, miután 4,3 kiló heroint találtak duplafenekű bőrönd­jébe rejtve. A Thaiföldre igyekvő holland azt állította, tudta nélkül „preparálták” úti­táskáját, de a városállam ható­ságai nem adtak hitelt kijelen­tésének, és tavaly novemberben kötél általi halálra ítélték. üti-vágja a lombot, tépi a nyí­lásra forduló virágot, a szeder­indát, mert netán félnivalót lát benne. Megszerethető a természet, mert tele van csodákkal, ámu­latba ejtő változatossággal. Csak meg kell ismemi! Erről a megismerésről örömet kiváltó élményt szereztem egykoron. Egy alkalommal lelkes főis­kolai csapatot vezettem a Ka- rancsra. Úti célunk első állo­mása a Kápolna-hegy lett. ez­után került volna sor a Karancs csúcsára a kilátóhoz, és onnan ereszkedtünk volna a Csáktán át Pálpusztára. Nem mondom, embertpróbáló hegyre fel, hegyről le, nem alvidékieknek tetsző erőpróba. Útitársaim többségében al­földiek voltak. A lelkesedésük­kel induláskor nem is volt baj. Ilyen társakkal szívesen por- tyázik az ember. A Kercseg-la- posról indultunk. A hegyoldal­ban régi kőbánya meredt ránk, tépett sebre emlékeztetőn. Alatta a „nyakba” vezető, alig járt, benőtt út vezet. Inkább csak vadászok settenkednek er­refelé, nem ilyen hangos csa­pat. Szívesen tanyáznak erre szarvasok is. Reméltem, hogy látunk belőlük. A közben eltelt időben jogi és politikai csatornákon igye­keztek kegyelmet kicsikarni Van Damme pártfogói, de hi­ába. Értesülések szerint az ügy­ben csütörtökön a holland kül­ügyminiszter személyesen is megpróbált közbenjárni szin­gapúri kollégájánál, ám a BÊLGA hírügynökség által közzétett, szingapúri keltezésű jelentés már arról számolt be, hogy Van Damme maga kö­zölte egyik látogatójával: a le­gutolsó kegyelmi kérelmet is elutasították. Elértük a fenyvesen át vezető vadász cserkeutat, azon halad­tunk. A csapat fékezhetetlen volt a nagy szabadságban. Minden tiltásom ellenére han­goskodtak, lihegtek, de halad­tunk. Mi mást tehettem, csitítot­tám őket, és lemondtam arról, hogy ekkora zajban még nyo­mát is láthatjuk a vadnak. A hegyoldal felén járhattunk, amikor felugrott egy szarvaste­hén előttünk. A vezér lehetett. A többiek is nagy robajjal utána. Egy pillanat volt az egész, el is tűntek nyomban. A látványtól megdermedt a han­goskodó társaság. Csend lett. Valaki elkitáltotta magát: „Hová lettek?” Ujjamat a számra téve jelez­tem, hogy csend legyen! Igaz, a szarvasok már régen a túlolda­lon vágtáztak. Csalódásukat enyhítette az a néhány, gyö­nyörű sötétlilabársony kökör­csin, amely utunkba került, és óvó szándékkal haraszttal ta­kargattuk, hogy valaki le ne tépje őket. Látszatra egyre kö­zelebb kerültünk a Ká­polna-hegyhez. Szinte ránkhaj- lott már. Csapatom a közeli célhoz érés reményétől hurrá kiáltásra fakadt. Jókedvük azonban gyorsan lelohadt, ami­Jimmy Carter volt amerikai el­nök megerősítette, hogy kész közvetítő szerepet vállalni a két Korea közötti csúcstalálkozó megszervezésében. Carter az atlantai Carter-központban tar­tott rögtönzött sajtóértekezleten nyilatkozott, miután találkozott Kim De Dzsunggal, a dél-ko­reai ellenzék egyik volt vezető­jével. Hangoztatta: csak akkor vállalkozik a közvetítésre, ha mind Szöul, mind Phenjan megbízza ezzel, s döntési jog­nek bizony meggyőző oka volt. A Karancs távolról csodála­tos hegységet alkotónak tűnik. Csak ott benn, a belsejében tárja fel titkait. Ezért kedveli a vad is, hiszen védettséget nyújt a sűrű bozótosokon túl még a szeszélyes völgyeivel is. Oly­kor magasba törő futóköves ol­dalak állják útját a vándornak, hogy aztán hirtelen meredeken süllyedjen vissza a hegy lábáig. Aki a messzi csúcsra törekszik, annak mindent élőiről kell kez­deni. Fel az emelkedőre, onnan le a mélybe, és újra fel a másik kapaszkodón. így jártak a diákjaim is. A menekülő szarvasok is azért tűntek el nyomtalan, mert el­nyelte őket a hirtelen mélységig érő völgy. Előttünk szinte kar­nyújtásnyira volt már a Ká­polna-hegy, amikor utunkat állta a lejtő. Amint meglátták, csend lett. Ki csalódottan, ki a látványtól némán bámulta e „természetes csodát”. Vártam, a világért sem árultam el, hogy szemben, a túlsó oldalon a já­rást megkönnyebbítendő va­dász cserkeút tekergődzik fel a hegy tetejéig. És azt sem, hogy ha megkerüljük a völgyet, gya- logúton feljuthatunk a célhoz. A gyerekek azonban jól körökkel is felruházzák. Meg­erősítette, hogy mindkét Koreá­tól meghívást kapott, de ezek­nek csak akkor tehet eleget, ha először létrejönnek azok a felté­telek, amelyek között „bizo­nyos rugalmassággal” tevé­kenykedhet. Carter a héten At­lantában Észak- és Dél-Korea ENSZ-képviselőjével is talál­kozott, akik átadták neki Kim Dzsong II, Észak-Korea kijelölt vezetője és Kim Jung Szám dél-koreai államfő üzenetét. vizsgáztak. Némi töprengés után nekilódultak a völgynek, aztán onnan - igaz, keserves körülmények között, lépteik alatt mozgó talajon - nekivág­tak a hegynek. Mi tagadás, a te­rep megviselt valamennyiün­ket, a Csáktából már nem is le­hetett semmi, a kápolna csend­jében viszont kiürültek a háti­zsákok. Ott meséltem el a szegediek kalandját. Ők a Kómátort vá­lasztották célul. Ez - szemben a Kápolna-heggyel, a Czebema völgy vízmosta szakadéktól el­választva uralja - a vidéket. Te­tejéről olyan a látvány, akárha a fellegekben járna az ember. Meredek lejtője sűrű bozóttal benőve, járhatatlan. A vaddisz­nók tanyája, mert napsütött, a völgyben patakocska. Szem­közt a Kápolna-hegy félkörben mélyülve színes oltárként tá­rulkozik sűrű lombos erdejével az ember elé. Szép verőfényes ősz volt ez, megejtő látványú, a szegedi­ekre meg különösen így hatott. Igaz, innen lejutni, az már po­kolivá vált. Kifényesedtek a ci­pőtalpak, a jéghez hasonlóan csúsztak. Megállni már nem volt erejük. (Folytatjuk) SZARVASOK Rács nélkül rabságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom