Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-20 / 221. szám
4. oldal Gazdaság - Regény 1994. szeptember 20., kedd Utolsó nap - gazdasági határidők Alábbi információinkkal vállalkozó vagy vállalkozni szándékozó olvasóinknak szeretnénk segíteni. A jövőben lapunk gazdasági rovatában közöljük a különféle járulékok, adók, hozzájárulások befizetésének, pályázatok benyújtásának határidejét. Készpénz helyett inkább kártyázzunk? Az amerikai és a nyugat-európai filmekben gyakran láthatjuk, amint a szereplők bankkártyával fizetnek. A fejlettebb országokban, a nemzetközi pénzpiacokon mindenfelé érvényesek a kis mágneslemezek, és a pénz- felvételre alkalmas automaták is lépten-nyomon fellelhetők. A Kelet- és Kö- zép-Európa országaiba látogató turisták azonban nem sokra mennek a kártyáikkal. Az USA-ban százezer lakosra harmincnégy pénzkiadó automata jut, ezzel szemben Magyarországon mindössze négy! Az amerikai bankkártya-automaták egyébként alkalmasak - a készpénz felvételén túl - betétek elhelyezésére, számlaegyenleg-kimutatások készítésére, pénz átutalására, csekk alapján történő készpénzfizetésre is. Az Egyesül Államok állampolgárai kártyájukkal üzemanyagtól a repülőjegyig mindent megvásárolhatnak az lampolgár számára egyelőre mindez csak álom. Néhány hónapja azonban SalgótarjánSalgótarjánban is vannak már bankkártya-automaták automatán keresztül. A bankokban hosszas várakozáshoz szokott magyar álban is elhelyeztek néhány bankkártya-automatát. Talán megkezdődik az áttörés? Gazdasági kamarák Nógrád megyében A társadalmi és gazdasági életben történt változások, átrendeződések ellentmondásos eredményeként nehezen átláthatóvá és nehezen kezelhetővé váltak egyes folyamatok. A gazdasági élet szereplőiben felerősödött az igény mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal érdekképviseleti szervezeteinek törvényekkel szabályozott működtetése iránt. Szeptember 20-án, a mai napon lejár ugyan a határidő, de akik elfeledkeztek kötelezettségükről, talán még tehetnek valamit vállalkozásuk érdekében - mondjuk kísérletezhetnek a határidő módosításával. A következő kötelezettségeket kell tehát szeptember 20-áig rendezniük az érintetteknek: tenyésztési hozzájárulás magánszemélyek jövedelemadója Hároméves futamidejű érték- papíralapot indít a Budapest Alapkezelő Rt. A Cívis Befektetési Alap befektetési jegyeit október 31. és december 2. között lehet jegyezni a Polgári Bank fiókjaiban. A befektetési jegyek vásárlására fordított összeg levonható az adóalapból, legfeljebb annak 30 százalékáig. A feltétel, hogy a befektető három évig ne adja el az értékpapírt. Három év leteltéig a befekteáltalános forgalmi adó munkaadói járulék munkavállalói járulék társasági adó adók és támogatások gazdaságszervezeti statisztika játékadó Szeptember 28-a a következő határidős nap: fogyasztási adó előlege társasági adó előlege útalap-hozzájárulás tési jegy a vásárlására fordított hitel fedezeteként letétben marad a banknál. Ezután a futamidő végén kifizetendő hozammal együtt a bank tulajdonába kerül, s a befektető gyakorlatilag így visszafizette a jegyzési hitelt és kamatait. Egy tízezer forintos befektetési jegy megvásárlásához a bank 8875 forint hitelt ad, öt százalékos folyósítási jutalékot felszámítva. A gazdasági kamarákról alkotott 1994. XVI. törvény megteremtette a lehetőségét annak, hogy a vállalkozók és a gazdasági társaságok önszerveződései, munkaadói érdekvédelmi csatornái szabályozott módon kerüljenek kialakításra. A kamarai törvény végrehajtásával törvényes garanciák épülnek ki arra vonatkozóan, hogy az érdekvédelmi szervezethez csatlakozott gazdálkodó szerv, társaság, természetes vagy jogi személy, pártszektor-semlege- sen, tevékenységorientált, integrált formában fogalmazhassa meg gazdasági érdekeit a kormányzatnak. Ideiglenes bizottságok Az előkészítő szervező munka Nógrád megyében is megindult. A Nógrád Megyei Agrárkamara, a Nógrád Megyei Kézműves Kamara, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ideiglenes szervező bizottságai kapcsolatot kívánnak teremteni az érintettekkel. Szeretnék megismerni véleményüket, elősegíteni érdekintegrációs lépéseiket és kellő nyitottsággal várják a javaslatokat. A Nógrád megyei gazdasági kamarák megalakítását, kamaránként egy-egy tizenegy főből összeállt ideiglenes szervező- bizottság készíti elő. E bizottság tagjainak megválasztására a kamarai törvényben foglaltak szerint a megyei főjegyző szervezésében összehívott alakuló ülésen került sor 1994. május 19-én. A törvény szerint azon érdekvédelmi szervezet képviselői vehetnek részt szavazati joggal az alakuló ülésen, amely szervezet hitelesen igazolni tudta, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény vonatkozó paragrafusa alapján a megyei nyilvántartásba bejegyezték, és a létrehozásról szóló okiratot a kamarai törvény hatályba lépéséig benyújtotta. Az országos gazdasági érdekképviseleteknek csatolni kellett még az alapszabályt és egy olyan tagnévsort, amely legalább tíz, a megyében székhellyel rendelkező tagot nevez meg. Határidő: október 31-e A megyei főjegyző elnöklése mellett, a kamarai törvényben foglalt választási szabályok alapján mind a három ideiglenes szervezőbizottság megalakult. A bizottságok elnökei: agrárkamara (Mezőgazd.Terme- lők Nm-i Szöv. titkára) Deák Pál, kézműveskamara (B.-gyarmat és Vidéke Ip. Test. elnök) Jagyutt Péter, kereskedelmi és iparkamara (Nm-i Kér. és Ip. Kamara elnök) Berenténé dr. Kurucz Erzsébet. A bizottságok megbízatása a kamarák megalakulásáig szól. A kamarai törvény szerinti határidő: 1994. október 31. A bizottságok saját döntéseiket a kamarai törvény előírásai szerint hozzák meg. A munka irányultságát és szellemiségét, valamint a módszereket megválasztandó kellő támogatottságot élveznek a bizottságok. A törvény előírásainak értelmezésével, módszertani előírásokkal, ajánlásokkal ad hátteret az előkészítő munkának az országos tanácsadó testület. Biztosított az anyagi háttér Rendszeresen tanácskozik a megyei ideiglenes szervezőbizottsági elnökök kollégiumának országos értekezlete. Ezeken a fómmokon, a kormány illetékesei (miniszterek, államtitkárok) adnak tájékoztatást a soros feladatokról, és folytatnak konzultációt a megyei elnökökkel. Az országos érdekvédelmi szervezetek rendszeres háttérinformációkkal, ajánlásokkal segítik képviselőjüket a bizottsági munkában. Elő a kapcsolat és folyamatos az egyeztetés a három megyei gazdasági kamara előkészítő bizottságai között, valamint más megyék ideiglenes szervezőbizottságaival is. A feladatok ellátásához a kormány költségvetésből biztosítja az anyagi hátteret. Az ideiglenes szervezőbizottságok legfontosabb feladata megteremteni az anyagi, technikai és személyi feltételeit, megszervezni és lebonyolítani a fórumait azoknak az alulról építkező folyamatoknak, melyek eredményeként kiépülnek az önkormányzati elvek alapján működő munkaadói érdekképviseleti rendszerek. Mibe menekítsünk: forintba, devizába? Sokan felteszik a kérdést, hogy indokolja-e a forint árfolyamának várható további romlása, hogy megtakarításainkat devizába menekítsük? Egyáltalán nem! Ha hideg fejjel kalkulálunk, akkor szembeállítjuk egymással a leértékelési veszteséget és a kamathozamokat. Akinek például a lekötött betéte a határidő bevárásával lényegesen többet hozna, mint az év végéig még várható néhány százalékos leértékelés, ne adja el kamatnyereségét egy tál lencséért. Ronthatja a befektetés hozamát, ha a külföldi fizetőeszközöket nem legálisan vásároljuk, mert ilyenkor a hazai banki árfolyamnál drágábban jutunk hozzá. Érthető ez az állapot, hiszen az eladó is várja a leértékelést, ehhez méri az általa eladásra kínált valuta árfolyamát. Arról se feledkezzünk el, hogy minden átváltás költséges művelet: ezért mindennapi háztartási és üzleti kiadásaink fedezetét hazai pénzben érdemes tartani. Forintban vagy devizában takarékoskodjunk tehát? Nem vagy-vagy, hanem is-is a válasz. Az úgynevezett „tárcaszemlélet” az egészséges magatartás: a pénztartást is portfolióként kell kezelni. Arról nem is beszélve, hogy a leértékelés és az azt követő áremelkedések ellen sokféle védekezés van: előrehozott beszerzés ott, ahol a tárolás nem probléma: ingatlan, arany, ezüst vásárlása, ha megvan hozzá a pénz, és így tovább. Ne engedjünk a hirtelen jött benyomásoknak, ne kövessük a tömeget! Gondolkodjunk több változatban. Mindig minden döntésünk előtt, s nemcsak akkor, ha a megtakarításainkról van szó. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 168,86 171,86 Ausztrál dollár 79,52 80,86 Dán korona 17,57 17,87 Finn márka 21,67 22,01 Francia frank 20,29 20,63 Görög drachma (100) 45,53 46,33 Holland forint 61,87 62,91 ír font 166,23 169,03 Japán yen (100) 108,36 110,22 Kanadai dollár 79,04 80,56 Kuvaiti dinár 359,14 365,80 Német márka 69,37 70,57 Norvég korona 15,81 16,09 Olasz líra (1000) 68,59 69,81 Oszt. schilling (100) 985,891002,59 Spanyol peseta (100) 83,57 85,03 Svájci frank 83,57 85,03 Svéd korona 14,29 14,53 USA-dollár 106,87 108,87 ECU (Közös Piac) 132,14 134,38 A GAZDASÁG HÍREI Magyarország a harminckilencedik Ismét az amerikai gazdaság vezeti a versenyképességi világranglistát, míg Japán a harmadik helyre esett vissza - derül ki a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum - 41 országot vizsgáló - most kiadott éves felméréséből. Magyar- ország versenyképessége a 39. helyre soroltatott, Görögország és Brazília után, Venezuela és a sereghajtó Lengyelország előtt. (Világgazdaság) / Uj valutatörvény Lengyelországban A lengyel kormány új valutatörvény kidolgozásán munkálkodik. Ez teljesen új elemeket hordoz magában. A mostaninál sokkal liberálisabb törvény megkönnyíti a külföldi valutaátutalásokat, áruhitelek felvételét, s a bankok is nagyobb szabadságot kapnának valutaügyleteikhez. (Világgazdaság) Gyorsul a növekedés Franciaországban Az év második felében felgyorsult a gazdasági növekedés üteme Franciaországban. A beruházások és a fogyasz----i______________________ t ói kereslet élénkülésének köszönhetően egy százalékkal gyarapodott a hazai össztermék. Tavaly egy százalékkal csökkent a GDP, jelezvén, hogy Franciaország a második világháború utáni időszak legsúlyosabb válságát éli át. (Világgazdaság) Javuló helyzet az EU országaiban Az Európai Unió országaiban az idén két százalék körüli gazdasági növekedés várható, a munkanélküliség pedig 11 százalék alatt marad. A korábbi előrejelzésben még 1,6 százalékos növekedést prognosztizáltak, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátával. (Világgazdaság) Mennyi a bolgár valutatartalék...? Csökkent a bolgár valutatartalék, miután a kormány augusztusban 62 millió dollárt költött a leva árfolyamesésének mérséklésére. A valuta- tartalék 567 millió dollárra esett vissza, az aranytartalék értéke 450 millió dollár. A leva tavasz óta mintegy 100 százalékkal értékelődött le a nyugati valutákhoz képest. (Világgazdaság) Október végén jön a Cívis Befektetési Alap SZARVASOK Végtelen őszi vágyakozás III. A bika erejét mutatva, az eléje kerülő növendékfának ugrott, törte, szaggatta agancsával, amíg le nem kopasztotta, aztán indult a tehén felé. Kitágultak orrlikai, feszültek izmai, amikor a tehénre ugrott. Egyetlen hosszabb mozdulat, amitől megremegett egész teste, és nyöszörgött a gyönyörtől. Bordái tágultak, amint megállt lélegzete után teleszívta magát újra levegővel, behúzta oldalát, majd felengedte, ahogyan mozgott. Egy pillanatnyi mozdulatlanság, s a tehén teste megremegett, felemelte a fejét. Ügy tűnt, menten lerogyik. De mégsem, már a szemei is tágra nyíltak, és kiugrott a bika alól. Lüktettek a bordái egy darabig, aztán ha- rapnivalót keresett. A bika hasán még nedv csörgött, a gyönyör fogva tartotta, nem mozdult. Lassan feleszmélt. Megrázta magát, és a torka felharsogott. Aztán csend lett. Ott, a Kőasztalokon akkor, az alkonyaiban, útra kelt egy új élet. Aztán az alkonyati csendben, a szemközti Zara-hegy tetejéről beleharsogott egy másik bika szenvedélyes, féltékenységtől tüzelő hangja. A levegő is megrázkódott, olyan erősen bömbölt. Erőteljes hímnek van csak ilyen hangja. A tisztáson nem mozdultak a szarvasok, tették amit eddig, csipegették a zöldet. A koronás sem mozdult. A hegyről meglódult a másik, midőn a szél felsodorta a lentiek szagát. Tört-zúzott, hogy mielőbb leérjen. A szarvasok most valamennyien odafigyeltek, de nem mozdultak. Az egyik tehén türelmét vesztve tett az erdő felé néhány lépést. A koronás már teljesen magához tért, és felbőgött megállítani tehenét. Erre kiperdült az ismeretlen is az erdő rejtekéből. Megállt, fejét a magasba emelve fújtatott, agancsával veszedelmesen hadonászott. Törte az eléje került fák ágait, dobálta a magasba, kapart, gyepestől repült körülötte a föld. Néhány lépést tett a rudli felé. Szent ég, hiszen ez .. . A távcső lencséje bizonyosságot mutatott. Ez a bika dárdás hím. Agancsa egyenes szárú, akár a dárdáé, hegyes a vége, gyilkolásra alkalmas: erős testtel, vastag nyakkal, széles szüggyel, izmoktól duzzadó háttal. Testét sötétszürke szőr fedte, nyaka feketéllett, hátát mint valami terítő, piszkos színű fedte. Nem erről a vidékről való bika volt ez. Első két lábára nehezedve mozgatta felső testét, fejét jobbra-balra ingatta. Leszögezte agancsát a földre, kapart, fújtatott, támadásra készülve a tehénért. A koronás erejét mutatva magasra emelt fejjel állt, akár a szobor. Vajon tudta-e, hogy veszély fenyegeti? Ki tudná ezt. Nem mozdult. Akkor bőgött fel haragosan, amikor az egyik tehén néhány lépést tett a dárdás felé. Végeszakadt a békés őszi szarvasnásznak. A koronás és a dárdás- hangjukkal tüzelve a másikat- egyre közeledtek. Kerülgették, méregették egymást. A Nap alábukott, az alkony leheletnyit sűrűsödni kezdett. Hirtelen haragos forgószél kerekedett. A két bika ott, ahol megálltak, kapami, tömi kezdte az avart. Harcra készültek. Mindketten megállás nélkül bőgtek. Hangjuktól visszhangzott az erdő, hegyre föl, völgybe le. A koronás vetett véget a mé- regetésnek. Ereje tudatában szembefordult a dárdással. Leszegte a fejét, agancsa a földet túrta. Az első lépések után megfeszült izmokkal, teljes lendületével támadt a leszegett fejjel váró dárdásra. Csörögtek az agancsok, amikor összecsaptak, dübörgőit a föld a lábuk alatt. Tolták, feszítették testüket minden erejükkel. A tehenek távolból nézték a küzdelmet. A koronás kibillentette állásából a dárdást, az meghátrált. Dárdája a koronás sűrű agancsa között kicsúszva a levegőbe fúródott. A koronás nem engedte, hogy kiszabadítsa, leszorította a küzdőtársa fejét. A dárdás engedett, menekült. De csak néhány lépést tett, s újra a koronásnak fordult, ő támadott. A dárda most átcsúszott az agancsok között, és az egyik szára beleakadt a koronás füle tövébe. Annak kibuggyant a vére, és fejét visszafordítva szemlélte ellenfelének szokatlan agancsát. (Folytatjuk)
