Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-19 / 220. szám

6. oldal Rejtélyvilág 1994. szeptember 19., hétfő Rejtélyek és kérdések Mi vár az emberiségre a 90-es években? Egy Nostradamus nevezetű középkori jós mindezt már megjósolta. De ki is volt a látnok? Erről szól rovatunk vezető cikke. Valószínű, hogy meg­találták a Föld első városát a régészek. A településen élők egyik különös szokása az volt, hogy fej nélkül temették el halottaikat. Erről szól másik írásunk. Barta Zsolt 4000 ÉVES RECEPT EGYIPTOMBÓL Tutanhamon söre ma is iható BEVÁLNAK-E AZ ÉVSZÁZADOS JÓSLATOK? Van időnk: világvége 3979-ben • Nostradamus a középkori jövőbelátó a jövő évi vatikáni pá­paválasztás lehetőségét is megjósolta. Kérdés persze, hogy be- teljesedik-e a jó négyszáz évvel ezelőtt papírra vetett jóslata. Szenzációs hírt közöltek a minap brit régészek és sörgyár­tók: hamarosan olyan sört gyár­tanak majd, amilyet a fáraók it­tak hajdanán. Az új sört ..Tu- tanhamon itala” névre keresztel­ték. Az ókori armanai sörfőzde ásatásait szponzoráló „Scottish and Newcastle” cég bejelen­tette, hogy hamarosan piacra dobja a 4000 éves recept alap­ján készülő világos sört. Annak idején Tutanhamon fáraó mos­tohaanyja rendelte el, hogy Több mint kétezer éves, fej nélküli szfinxekre bukkantak a régészek nemrégiben Kairó déli részén. A most kiásott szobrok új magyarázatot adhatnak az ókori Egyiptom világának meg­ismeréséhez. A négy szfinx ugyanúgy néz ki, mint a Kheph- rén fáraó halotti templománál lévő hatalmas, oroszlántestű, emberfejű szobor, de sokkal ki­sebb annál. A mészkőből ké­szült. mindössze hetven centi­méter hosszú szobrok nagy fej­törést okoznak a régészeknek, ugyanis mindegyiknek hiányzik a feje. Senki nem tudja, hogy pontosan mikor és miért törték le őket, de az biztos, hogy szán­dékos cselekedetről van szó, amelyet még elkészítésük idején Ausztrál és egyiptomi régé­szek idén tavasszal bukkantak Nadzset-m-Pet (Tít) pompásan díszített sírjára Szakkarában, az ókori Egyiptom egyik legna­gyobb temetkezési helyén. A több mint 4300 évvel ezelőtt élt Teti fáraó temetkezési helyén végzett ásatások során ez az első eset, hogy nő sírjára bukkantak. Ki volt tehát Nadzset-m-Pet? Az egyiptológusok centiméter­ről centiméterre kutatják át a sír­ját a válasz reményében, de olyan sok minden elporladt már, hogy az igazságot talán soha nem sikerül kideríteni. Egy azonban biztos: Tít, ahogy a ba­rátai nevezték, különleges és ha­talmas volt.- A sírjával kapcsolatban már az is furcsa, hogy nő fekszik benne - mondja a gizai pirami­soktól 27 kilométerre fekvő szakkarai temetőért felelős ha­tóság képviselője. Semmi két­ség afelől, hogy Tít fontos sze­repet töltött be Teti fáraó udva­rában, hiszen a piramis bejára­tának közelében temették el. A régészek egymás után húzták ki az eredetileg katonás rendben egymás mellé és fölé helyezett sírokat, hiszen Tít lezárt sírjára újabb és újabb sírokat emeltek az idők folyamán. A 13 láb hosszú és hat láb széles sír az idők folyamán annyira megko­pott, hogy eltűntek azok a nyo­mok, amelyek megadhatnák a kulcsot a rejtély megfejtéséhez. A fennmaradt díszítések azonban még töredékeiben is el- kápráztatóak. A sírt a hátsó olda­lát fedő hatalmas kőtábla domi­nálja, amely a legdrágább és leg­fehérebb mészkőből készült és finom hieroglif faragások díszí­tik. Az egyiptológusok szerint ez az oldal tulajdonképpen egy álajtó. Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a halott lelke ezen az ajtón keresztül visszatér a földi világba, hogy magához vegye a látogatók ajándékait és fogadja jókívánságaikat, majd építsenek óriási sörfőzdét a Ní­lus partján, Kairótól 320 kilo­méterre délre. A Brit Egyiptomi Ásatási Társaság eredményei szerint a sörfőzés folyamata nem sokat változott az elmúlt néhány ezer év alatt. A mai sö­rivók azonban úgy vélik, hogy az ókori egyiptomi folyékony kenyér teljesen más ízű, hiszen datolyát és olivabogyót is tar­talmaz - mondta Jim Merring- ton, a newcastle-i sörfőzde szó­vivője. követtek el. A kezdeti vizsgála­tok szerint a szobrocskák a pto- lemaioszi kor (i. e. 300) kezde­tén készültek, amikor Egyipto­mot Nagy Sándor leszármazot­tai irányították. Ez óriási felfe­dezésnek számít, mert eszerint Gizát már ebben az időben is lakták. A szfinxeken kívül talál­tak egy szintén fej nélküli orosz­lántestet is. A faragás alapján azonban könnyen megállapít­ható, melyik törzs az oroszláné és melyek a szfinxeké. A szfinx az ókori Egyiptomban a Napis­tent jelképezte, később a ptole- maioszi korban azonban a teme­tőt őrző isten szimbóluma is lett. Elképzelhető tehát, hogy a kö­zelben templomra és temetőre bukkannak a régészek. ismét távozik a túlvilágba. A sír jobb falát színes kép borítja, rajta tizenhét szolga, akik kosa­raikban mindenféle földi jót visznek Títnek a túlvilági élet­hez. De ott láthatjuk Hathor, a zene, a szerelem és a tánc isten­nőjének alakját is, akit gyakran emlegettek a királynőkkel kap­csolatban. Teti fáraónak két ki­Nostradamus néven vált hal­hatatlanná a francia király ud­vari orvosa, akinek rejtélyes jós­latait évszázadok óta elemzi a világ. A XVI. században élt ! Michel de Notredame csaknem ezer négysoros versikébe szedte jövendöléseit: magyarázói sze­rint előre látta Hitlert, az atom­bombát, a Kennnedy elleni me­rényletet és a pusztító AIDS-be- tegséget. Aki tehát kíváncsi rá, mi fog történni a következő években, helyesen cselekszik, ha tanulmányozza V. J. Hewitt írásait. Az ismert brit Nostra- damus-kutató ugyanis — leg­alábbis állítása szerint - megta­lálta Dél-Franciaországban a Századok című versfüzér meg­fejtésének kulcsát. Ebből jutott például arra a következtetésre, hogy jövő márciusban sikerül majd megfigyelni a Himalája lankáin élő óriási majomembert, a jetit; áprilisban Kína bevonul Észak-Koreába, májusban pedig Angliában megkoronázzák Ká­roly herceget és tőle külön élő feleségét, Dianát. Az idén a Nostradamus-divat minden ko­rábbit felülmúl. Zsebkönyvek és díszes kiállítású albumok árasz­tották el a nyugati könyvpiacot a mágus próféciáival, s a napok­ban mutatják be a 15 millió dol­láros költséggel készült Nostra­damus életrajzi filmet (rendező: Roger Christian). A néző meg­tudhatja, hogy az 1503-ban szü­Az indiai Újdelhi peremén, egy mecset udvarán áll a hét méter magas, 30 centiméter át­mérőjű oszlop, amely - annak ellenére, hogy vasból van - egyáltalán nem rozsdásodik. Annyit sikerült kideríteni róla, hogy az i. e. félezer esztendővel azon a helyen állt templom rálynője volt - Khuit és Iput -, mindkettőjüket Szakkarában te­mették el. Elképzelhető, hogy Tít egy alacsonyabb rangú ki­rálynő volt. vagy magas pozíciót töltött be az udvarnál. À sírfel­iratok énekesnőként említik. Ez a cím azoknak a hölgyeknek járt ki, akik a halott királynő sír­jánál táncoltak, énekeltek vagy letett Michelt már gyerekkorá­ban rohamszerű görcsök kínoz­ták. Önkívületében átélt látomá­sait később versbe szedte. Csil­lagászatot, kémiát és orvostu­dományt tanult, de foglalkozott illatszerek és fűszerek előállítá­sával is. Igazi hírnévre már éle­tében szert tett, amikor megjó­solta 11. Henrik balesetét. A ki­rályt 1559-ben „sportolás” köz­ben, lovagi tornán fején találta el egy lándzsa, hegye átfúródott a egyik oszlopa lehetett. Indiában már akkor, 2500 évvel ezelőtt ennyire fejlett lett volna a fém­kohászat? A legkorszerűbb laboratóri­umi vizsgálattal sem sikerült kideríteni: milyen anyagot ada­goltak a vashoz, hogy nem fog rajta az idő vasfoga... mágikus csörgőket csörgettek, ami fontos és kiváltságos fogla­latosságnak számított. A vallási feladatok gyakran teljesen hét­köznapi nők előtt nyitották meg a felemelkedés és a meggazda­godás útját. A gizai piramisok közelében ásatásokat végző ré­gészek eddig ötven, kizárólag női sírra bukkantak. sisakon és halálra sebezte. Nostradamus bírálóiban min­denesetre komoly kételyeket éb­reszt az a körülmény, hogy a versek állítólagos, 1555-ös első kiadásából egyetlen példányt sem sikerült felkutatni. Ezért előszeretettel táplálják a gyanút, hogy talán csak utólag volt „okos” a próféta a baleset ügyé­ben? A jóslatok híveit a csalás gyanúja természetesen nem za­varja, hiszen - mondják - a két­Egy jordániai ősi városban az egykori lakóknak furcsa szoká­saik voltak. Az ősöket annyira tisztelték, hogy a házuk alá te­mették őket. Ráadásul minden valószínűség szerint fej nélkül. A fej elválasztása a testtől ta­lán arra utal, hogy mindenkép­pen világos különbséget akartak tenni élet és halál között. Ugyanakkor néhány eltemetett- nél megőrizték a fejet és a kopo­nyát, de úgy, hogy a koponya­csontra arcot csináltak, vagyis elkészítették az elhunyt ős port­réját. Mégpedig égetett mész- ből, amit egy sárszerű anyagból készült vázra égettek rá. Eddig mindössze 300 négy­zetméter területet tártak fel az amerikai régészek, ami a telepü­lés eddig ismert felszínének mindössze 0,5 százaléka, és er­ről a parányi helyről került elő a közel-keleti kőkorszaki telepü­lések leggazdagabb szobor- és figuraanyaga. Több mint 30 da­rab, kisebb-nagyobb, 35-90 cm-es szobor került elő a jordán főváros, Amman közelében fekvő Ain Ghazalban. Köztük egy szobor, amelyiken az illető­nek az egyik kezén hét ujja van, és egy termékenységi figura, az úgynevezett Ain Ghazal-i Vé­nusz. Vénusznak ugyan Vénusz, de az ábrázolt hölgy szépnek nem igazán mondható. És egyébként sincs feje. Kora vi­szont 9000 év, és ez az igazi szenzáció. Mikor az Amman kö­rüli autópályát építették, és az Francia kutatók a közelmúlt­ban Kanada arktikus vidékén egy csontvázra bukkantak, amelyről kiderülhet, hogy a Franklin-expedíció egyik tagjá­nak földi maradványa. A Sir John Franklin vezette expedíció - összesen 150 em­ber - az északnyugati átjáró felkutatására indult és 1848- ban nyomtalanul eltűnt. A francia kutatók a hét vé­gén Párizsban közölték, hogy a hiányos csontvázat a Vilmos király szigeten találták. Alig két kilométerrel odébb két év­vel ezelőtt már találtak hét csontvázat. A mostani leletről értesítették a kanadai hatóságo­kat. A két hajóval útnak indult értelmű versikék sokkal később bekövetkező eseményeket is beharangoztak. A „csillagok járására és az is­tenségre” hivatkozó Nostrada­mus tévedhetetlennek nevezte önmagát. Megjövendölte a ha­lála utáni visszatérést is — a le­vegőből, hirdetik a hívei, s így is történt. Tény: a provence-i Sa- londe 1986-ban bronzszobrot ál­lított a vidék szülöttének, s az alkotást helikopter emelte a tal­pazatra. S hogy mi várható a követ­kező években.évszázadokban - Hewitt értelmezésében? íme, egy kis ízelítő. 1995: új pápát választanak; 1996: fél Amerikát erdőtüzek pusztítják; 1998: súlyos atombaleset tör­ténik Franciaországban; 1999: a napfogyatkozás nap­ján eljön a „terror királya”, és a világot súlyos háború rázza meg; 2020: Japán lenyeli Kínát és a világ első számú hatalma lesz; 2099: megszületik az első mesterséges Nap: 2100: megszűnik az öregedés, az emberek 300 évig élnek; 2230: létrejönnek az első víz alatti települések; 2273: az emberiség három új faja alakul ki; 3979: vége a világnak. Tehát már csak addig kell va­lahogyan kibírni... első nyomokra bukkantak, ad­digra egyébként már nagyon sok mindent tönkretettek az útépí­tők. De hát akkor még nem is sejtették, hogy olyan városi te­lepülést találnak, amelyben becslések szerint kétezer ember élhetett szoros kapcsolatban egymással. Törvényekkel, sza­bályokkal és infrastruktúrával, olyan kőházakban, amelynek a falai egymásra rakott kövekből álltak, a padlózat égetett mész­kőből, és itt-ott még pirosra is festették. A házak tetejét nádból és növényekből építették, és be­tapasztották agyaggal. Egy-egy lakás pedig 35-50 négyzetméte­res volt, 5-6 ember lakhatta. Mindez 3 évezreddel az első mezopotámiai városok megje­lenése előtt történt. A Bild der Wissenschaft című folyóirat beszámolója szerint mindez teljesen más színben tünteti fel az úgynevezett új kő­korszaki forradalmat. Vagyis azt a hirtelen változást, amely a gyűjtögető, vadászó életmódból a földművelő, állattartó létforma felé mutatott. Az új kőkorszaki kultúra meghatározó jellegze­tessége a kerámia- és az agyag­edények használata. És amikor Krisztus előtt 5500 táján megje­lentek az első agyagedények, az Ain Ghazal-i település már ha­nyatló korszakát élte. Tehát az a bizonyos említett forradalom mégsem volt forradalom, hanem sokkal inkább egy hosszabb fej­lődés. Franklin-expedíció eltűnésének rejtélye több mint egy évszáza­don át foglalkoztatta a kutató­kat. Néhány évvel ezelőtt azonban három jégbe fagyott holttestre bukkantak az expedí­ció feltételezett útja mentén, és megállapították róluk, hogy ha­lálukat ólommérgezés okozta. Az expedíció élelmezését szol­gáló összes konzervet ugyanis ólommal forrasztották le. Egy évvel ezelőtt egy to­vábbi lelet is utalni látszott az expedíció tragikus sorsára. Egy folyómederben ugyanis egy de­reglye roncsaira bukkkantak. A dereglyén - feltételezések sze­rint - az expedíció túlélői pró­bálhattak kijutni a nyílt ten­gerre. Kétezer éves szfinxek a piramisok közelében Az énekesnő, aki a fáraó bizalmasa volt • Sziklatemplom Abu-Szimbelben. Ki tudja, mit rejthet még Egyiptom földje? Egy oszlop évezredes rejtélye AHOL FEJ NÉLKÜL TEMETTEK A legöregebb város AZ ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ ÁLDOZATAI A Franklin-expedíció nyomában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom