Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-19 / 220. szám

4. oldal Ovásóktól - Olvasóknak 1994. szeptember 19., hétfő Pf. 96 A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. - 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. BARÁTSÁG KLUBUNK AJÁNLATA Borkóstoló a tokaji szüreten Milyen volt az idei termés? Megtudhatják barátaink, ha ve­lünk jönnek október 15-én To­kajba borkóstolóra. Természe­tesen harapnivaló is lesz a jó borok mellé. A részvételi díj 1500 forint. A régi várak kedvelőit Sü­megre és Nagyvázsonyba hív­Akik egy vidám szüreti napra vágynak, azokat a bada­csonyi hegyvidékre hívjuk ok­tóber 8-án. A mulatság egész napos: szüret, préselés, műsor, tánc, háromszori étkezés a hoz­závaló borral, és az utazás au­tóbusszal 2300 forint. Vacsorát rendezünk október Velence, a lagúnák városa ősszel is szép juk október 15-én. Október 22-én pedig Gyulára, vagy Egerbe utazhatnak velünk a várlátogatók. A vártúrák bár­melyikét választják (egy jó ebéddel együtt) 1200 forintba kerül. Olaszországba, Velencébe utazunk szeptember 30-án. Az útiköltség és a 2 éjszakai szál­lás Jesoloban 8900 forint. Október 5-én Grazba, 14-én Bécsbe indítunk bevásárló tu­ristacsoportot. Az út 1300 fo­rintba kerül. Szeptember végére és októ­ber elejére tudunk még néhány helyet biztosítani a görög ten­gerparti üdülőnkbe azoknak az olvasóknak, akik a kellemes őszi pihenést kedvelik. A rész­vételi díj 9-10 000 forint uta­zással együtt. Városlátogatást ajánlunk ol­vasóinknak Londonban no­vember 4-7-ig. Az utazás repü­lővel és a 3 éjszakai szállás fél­panzióval 39 500 forint. Szeptemberi klubnapunkat 24-én rendezzük az Ajtósi Dü­rer sor 19-21. sz. alatti étterem­ben. A belépő és a vacsora 600 forint. 23-án Budán, a Pusztaszeri út 43. szám alatti Király vendég­lőben, ahol a klubtagjaink az igazolványukra mindenkor 10 százalék kedvezményt kapnak. Egy menü 200 forint, a pacal­vacsora 350 forint. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy már most lehet je­lentkezni a hagyományos kará­csonyi találkozónkra, amit Haj­dúszoboszlón rendezünk de­cember 24-25-26-án a Délibáb szállóban. A részvételi díj teljes ellátással, fürdőkádas, televí­ziós szobákban 4000 forint, te­levízió nélküli zuhanyzós szo­bákban 3800 forint. A nyugdí­jasok felhasználhatják utazási kedvezményüket. A vonatok reggel 7 óra után indulnak Bu­dapestről a Nyugati pályaud­varról. Akik különjáratú autó­busszal kívánnak utazni, azok­nak 700 forinttal kell többet fi­zetniük. A Barátság Klub minden rendezvényére jelentkezni lehet szervezőirodánkban: Buda­pest, 1055. Fáik Miksa u. 7. Telefon: 13-27332. Vidéki ol­vasóink levélben is elküldhetik jelentkezésüket. Maholnap Batu kán is hős lesz Én már semmin nem lepődök meg, hisz' az elmúlt négy év­ben úgy vélem, mi voltunk ta­lán egész Európa legnagyobb újratemető és szobordöntö­gető nemzete. De élen jártunk Jányi Gusztáv, vagy Szom­bathelyi Ferenc rehabilitáció­jában is. így aztán az sem lepett meg, amikor a sajtóból arról értesül­tem, hogy Szigetvár mellett fel­állították a török „Nagy Szu- lejmán” emlékművét is. De azt már Zrínyi Miklós és a sziget­vári hősök megcsúfolásának tartom, hogy azt az emlékmű­vet éppen Szigetvár mellett állí­tották fel. Nagy Szulejmán volt annak az eseménysorozatnak az elindítója, mely következtében hazánk 150 évig török rabság­ban élt. E másfél évszázad alatt a magyar fiatalok ezreit hurcol­ták el Törökországba, hogy ja­nicsároknak neveljék őket. Én már azon sem lepődnék meg, ha a sajtó arról adna hírt, hogy Muhi község közelében - az emlékezetes csata színhe­lyén felépítenék Batu kán, vagy éppen Dzsingisz kán tatár feje­delmek emlékművét. Igaz, hogy e tatárok csak pár évig voltak hazánkban, de az ő ne­vükhöz is sok magyar falu né­pességének kiirtása fűződik. Gondolkodtam még, a több évszázados osztrák elnyomás hasonló megörökítéséről is, de végül is ez politikailag nem volna helyes, hisz' a „sógorok” a jövőt illetően megígérték, hogy egyengetik utunkat az Eu­rópai Közösségbe. De mégis kikívánkozik belőlem az 1848/49-es szabadságharc vé­res kezű hiénájának, Haynau- nak a neve, akinek leszárma­zottjait viszont anyagilag ná­lunk kárpótlásban részesítette a hálás utókor. Mit mondjak ezek után? Semmit! Mucsi Lajos Salgótarján A volt karagandai bányászok joggal varnak elégtételt A doni második magyar hadse­reg tragédiája 1944 nyarán lát­szott kiteljesedni. A szinte minden súlyos be­tegségen átesett maradék hadi­fogoly és munkaszolgálatos szénbányába indult, a karagan­dai tröszt 26-os aknájába. A bányában már vártak ránk az orosz és ukrán „főnökök”, mert hiába volt Karaganda Ka­zahsztán második legnagyobb városa, bányaművelésben a ka­zalt atyafiak nem jeleskedtek. Inkább a rövid lábú asztalok mellett töltötték idejüket színes szőnyegeken, vagy nagy számú állataikat- lovakat, teheneket, kecskéket - vitték a legelőre. A bányában első időkben fél­tünk - közülünk senki nem volt azelőtt bányász - majd a biza­lom váltotta fel félelmünket. Az én életemet egy ukrán mentette meg, mert elrántott onnan, ahol a következő másodpercekben vagonnyi szén omlott alá! Hi­ába, a bánya nem életbiztosítás! Ha figyelembe vesszük, hogy Karaganda lepra, malária- és trahomafertőzött hely volt, akkor nem csoda, hogy az egy­kori karagandai bányászok kö­zül már csak egy-két fő él. Pedig az adottságokhoz ké­pest az ellátás jónak volt mondható. A kazah őrnagy - a táborparancsnok - fegyelmet és rendet tartott, ez elsősorban azt jelentette, hogy „körmére” né­zett az orosz személyzetnek is, amit lehetett, ő biztosította. Például napi egy kilogramm kenyeret, 4,5 kg/hó húst és a bányászpótlékot, ha a teljesítés meghaladta a száz százalékot. Néha -ha a termelés jól ment- még vodkát is adtak, amit összekötöttek az „öreg grúziai (Sztálin) születés- vagy névnapjával. Az nem számított, hogy ácsolat nélkül termeltünk és a következő napokban még annyit sem - mert a bánya biz­tonságát vissza kellett állítani - ami a barakunkat átmelegítette volna! Később a Kirov-bányába ke­rültünk, ez már egy modernebb bánya volt, de a hangulat itt sem volt lényegében jobb. Az időjárás, a klíma külön szám volt, bizony a hatalmas széltől kezdve a negyven-ötven fokos hidegig minden előfor­dult. A karagandai bányászok, de a doniak általában is várnák, hogy a két év és hét hónapjukat „elszámolják” és megkapják végre az erkölcsi elégtételt is! Kérjük az új adminisztrációt, hogy - az ország nehéz helyze­tét is figyelembe véve - korri­gálja az 1992. évi XXXII. tv. visszásságait, amelyek a volt hadifoglyokat, elsősorban a do­niakat sújtják. Dr. Kecskés Géza volt karagandai bányász Ennél már nincs frissebb újság! Korán kelő nyugdíjasként szeretem, ha a lehető leg­gyorsabban hozzájutok az aznapi újsághoz. Mióta a Nógrád Megyei Hírlapnak - melynek több évtizede va­gyok hűséges olvasója és elő­fizetője -, illetve kiadójá­nak, az Axel Springer-Ma- gyarország Kft.-nek saját terjesztői hálózata van, semmi akadálya nincs, hogy valóban frissen vegyem kézbe az újságot. Hajnali fél hat körül ugyanis már be­dobja hozzánk a kézbesítő. Ezúton is szeretném meg­köszönni ezt a gyors munkát a kiadónak és mindenekelőtt személy szerint a kézbesítő­nek. Kérem, hogy a jövőben sem változtassanak ezen a bevált, jó gyakorlaton. íly módon tényleg szinte „melegében”, minden más újságot megelőzve lehet hoz­zájutni a megyéről, a város­ról, közvetlen környeze­tünkről szóló legfontosabb információkhoz, hírekhez. Ozsvár István Salgótarján Forgách u. Azonos mércével kell mérni! Tévedés ne essék, nem vagyok sem a bankok, sem a takarék- pénztárak ellensége, hiszen ne­kem is lakossági folyószámlám van az OTP-nél, s igen elége­dett vagyok az ügyintézésük­kel! Az viszont már kissé bor­zolta az idegeimet, mikor meg­tudtam, hogy pénzintézeti szféra az, ahol a legmagasabb az átlagbér. No, de hát spon­gy át rá - gondoltam! Megértettem azt is, hogy a pénzintézetek úgynevezett lik­viditási gondokkal küzdenek és így az állam szükségesnek látta e pénzintézetek feltőkésítését. De azt már elfogadhatatlan­nak tartom, hogy a feltőkésített pénzintézetek ezután legfonto­sabb feladatuknak tartották, hogy a már így is magas átlag­béreiket tovább növeljék, s a megkapott pénzből huszonöt százalékos bérfejlesztést hajt­sanak végre. A kormány viszont azt várja el, hogy a munkaadók önkorlá­tozást tanúsítsanak a kiáramló béreknél. Magyarul, bérbefa­gyasztást szorgalmaz. De vajon miért nem arra ösztönzte a ban­kokat, a takarékpénztárakat is? M. L. Salgótarján Újabban már az égő cigarettát is eldobálják Azt is nehéz volt megszokni, hogy tele van a város cigaretta- csikkekkel, mostanában azon­ban újabb rossz gyakorlat van elterjedőben Salgótarjánban. Én magam is tapasztalom, hogy elegánsan öltözött, arannyal „dekorált”, magukat úgymond úri embereknek tartó férfiak és nők égő cigarettát szórnak szanaszét az utcákon, tereken, közterületeken. Arra nem gondolnak, hogy ezzel komoly bajt, tűzesetet is okozhatnak? Ha felemelnék a cigaretta árát, talán a felelőtlen szemete- lők is jobban meggondolnák magukat. Takács Lajosné Salgótarján OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL A bírósági végrehajtásról Egyre többen vannak, akik megítélt jogos követeléseikhez ne­hezen, vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. Olvasóink közül is többen érdeklődtek az utóbbi időben e témakört érintően, mert hallották, hogy megjelent a bírósági végrehajtásról szóló törvény és tudni vélik, hogy szervezeti változás is lesz a végre­hajtóknál. Kérdéseik lényege, hogy várható-e kedvező válto­zás követeléseik végrehajtása terén? Belátható időn belül hoz­zájuthatnak-e megítélt jogos követeléseikhez? Az országgyűlés 1994. ápri­lis 6-ai ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 1944. május 11 -ei, 51. számában jelent meg az 1994. évi Lili. törvény a bí­rósági végrehajtásról és - mert e témához szorosan kapcsoló­dik, kiemelem azt is, hogy - ezzel a törvénnyel együtt fo­gadták el és hirdették ki a pol­gári perrendtartás (Pp.) kiegé­szítéséről szóló 1994. évi LII. törvényt is. Mindkét törvény 1994. szeptember első napján lépett hatályba. Olvasóink te­hát megfelelően tájékozottak. Bírósági végrehajtás útján A bíróságok és a jogvitát el­döntő más szervek határoza­tait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján e törvény szerint kell végrehajtani. A munkabérre és egyéb já­randóságra, valamint a pénzin­tézetnél kezelt összegre veze­tett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadóak akkor is, ha a pénzkövetelést közigazga­tási végrehajtás vagy közvet­len végrehajtás útján hajtják be. Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell to­vább folytatni. Állami kényszerrel A bírósági végrehajtás fő funkciója önkéntes teljesítés hiányában állami kényszerrel is elérni, hogy a pénzfizetésre és egyéb magatartásra kötele­zett (adós) teljesítse a kötele­zettségét. Az állami kényszer elsősor­ban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen azonban személyi jogait is érintheti. Az adóssal szembeni kény­szercselekményt a bíróság, il­letőleg a bírósági végrehajtó intézkedése alapján a rendőr­ség végzi el. A rendőrség jogosult és kö­teles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkal­mazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkal­mazhatók és az adott esetben a végrehajtás eredményes befe­jezéséhez szükségesek. A költséget az adós viseli E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezé­sétől függ, hogy az adós mi­lyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végre­hajtását. A bíróság a végre­hajtó okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény más­ként nem rendelkezik - a vég­rehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtás egyéb szabályaira majd konk­rét kérdés alapján fogok ki­térni. Nem véletlen, hogy a pol­gári perrendtartásról szóló, sokszor módosított 1952. évi III. törvényt (Pp.-t) az 1994. évi LII. tv. új fejezettel egészí­tette ki. Az új fejezet a végre­hajtásra, a végrehajtás-meg­szüntetési és korlátozási perre, a foglalás tűrése iránti perre és a követelés behajtása iránti perre tartalmaz rendelkezése­ket. Szervezeti változás Példaként említem, hogy a foglalás tűrése iránti pert a végrehajtást kérő indíthatja az adós tulajdonában álló ingósá­gok lefoglalásának tűrése iránt az érintett harmadik személy ellen. Jó tudni, hogy a végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlá­tozási perre kizárólag az a bí­róság illetékes, amely a végre­hajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a mun­kaügyi bíróság rendelte el, ki­zárólag az adós lakóhelye sze­rinti helyi bíróság illetékes. Végül kitérek arra is, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény ötödik része több feje­zetben rendelkezik a végrehaj­tás szervezetéről. Remélhető­leg a jelentős szervezeti válto­zás a végrehajtás eredményes­ségét fogja szolgálni, s keve­sebb lesz a végrehajtást kérők panasza is. Dr. Verebélyi Gyula MINDENT BELE! Csoda, hogy nem haladnak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom