Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-17-18 / 219. szám
1994. szeptember 17-18., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok - Harcok 9. oldal A pénzügyminiszter szerint az átalakulás kedvezőtlen helyzetbe hozta a sportot Az ugrógálán Salgótarjánban járt Békési László egykori és legújabb pénzügyminiszter, aki az atlétikai szövetség volt elnökeként és sportbarátként megtekintette a versenyt. Két ugrószám között sajtótájékoztatót tartott, amelyen a sportra vonatkozó kérdéseken kívül a gazdaság helyzete is szóba került. Diplomatamosoly utasításra Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete, Boros Jenő éppen egy esztendeje adta át megbízólevelét a szlovák fővárosban, de már hosszú ideje északi szomszédunknál teljesít szolgálatot. A „néhai” Csehszlovákia idejében Prágában tevékenykedett, innen került 1990-ben Pozsonyba. ZÖLDI LÁSZLÓ „macskakörömpörköltje” Új miniszterek mondják Vallomás A miniszter mindig pártalapon kinevezett dilettáns. Katona Béla mérnök-közgazdász, a Kőolajipari Gépgyár volt műszaki igazgatója, szocialista párti országgyűlési képviselő, a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter 168 Óra, július 12. Szakértő Tessék mondani, az jobb lett volna, ha egy tanárember vagy netán egy pék, esetleg optikus lenne a honvédelmi miniszter? Keleti György nyugalmazott ezredes, az Antall-kormány volt honvédelmi szóvivője, szocialista párti országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszter Vas Népe, augusztus 5. Zifferblatt Szeretnék ennek a tárcának arcot adni. Baja Ferenc népművelő, a nyíregyházi képtár volt igazgatója, a Szocialista Párt alel- nöke, környezetvédelmi miniszter Délmagyarország, július 13. Sirám A rengeteg tennivalóm miatt nem érek rá dolgozni. Kósáné Kovács Magda magyar-francia szakos tanár, volt szakszervezeti funkcionárius, szocialista párti képviselő, munkaügyi miniszter Mai Nap, augusztus 25. Háromlaki Változatlanul három helyen: Dunaújvárosban, Pesten meg az autómban fogok lakni. Dr. Kovács Pál dunaújvárosi orvos, szocialista párti országgyűlési képviselő, egészségügyi és népjóléti miniszter A Hírlap, június 27. Kontra Schamschula Kevesebb szalagot akarok átvágni. Lotz Károly közgazdász, volt válogatott kardvívó, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet volt gazdasági igazgatója, SZDSZ-es országgyűlési képviselő, közlekedési és hírközlési miniszter 168 Óra július 26. Távolsági szerelem A feleségemmel lassan már csak telefonon tudok érintkezni. Kuncze Gábor mérnök-közgazdász, volt NB I-es kosárlabdázó, az Épgépterv volt gazdasági igazgatója, az SZDSZ volt parlamenti frakcióvezetője és miniszterelnök-jelöltje, belügyminiszter Pest Megyei Hírek, aug.24.- Több mint tíz évig volt az atlétikai szövetség elnöke. Miért mondott le?- A szövetség vezetésével nem lehetett összeegyeztetni egyéb irányú tevékenységeimet, így nem a sportágtól való elhidegülés miatt váltam meg az elnöki tisztségtől. Tisztességgel nem tudtam volna a két dolgot egyszerre csinálni.. .- Mit tart legjelentősebb eredményének a sportban?- Ami akkori munkánkat illeti, az 1976-os montreáli olimpia utáni visszaesést megpróbáltuk fékezni, a versenysportbázis szélesítésével. Többszöri nekirugaszkodás után kiderült, hogy a ’80-as évtized elejére kialakuló társadalmi viszonyok tartós eredményt nem tesznek lehetővé ... A tehetségnek, az erőforrásnak és a szakembernek a véletlenszerű egymásra találása hozhat kiugró eredményt, más nem. Az atlétika felemelését szolgáló program megvalósítása nem is igazán sikerült. . . Mindezek ellenére szerettük volna bemutatni a magyar közönségnek, az atlétika rajongóinak a világ legjobbjait. A Budapest Sportcsarnok megépítése után több világversenyt is sikerült megrendeznünk. A meghívásos, pénzdíjas versenyek beindulásakor rengeteg téves nézettel is meg kellett küzdenünk, hiszen akkoriban nyugaton gyakran ijesztgették a sportolókat azzal, hogy nem fizetik ki a pénzüket, becsapják, sőt, koncentrációs táborba zárják őket... A csúcs 1984 volt, amikor a „kihagyott” Los Angeles-i olimpia után sikerült elhozni a legnagyobb sztárokat is Budapestre. Ezen kívül a sportdiplomáciában is komoly eredményeket értünk el... Mivel nem vagyok profi szakember, én mindig a munka szervezési és irányítási részében vettem részt. Természetes a vita- A választások után a közvélemény érdeklődéssel fogadta a Békesi-tervet. Mi valósulhat meg ebből?- Két alapelvre épül a terv: tartós növekedést csak egy stabilizált gazdaságban lehet elérni, másrészt pedig a tartós növekedés feltételei közül a legfontosabb a modernizáció. A struktúra átalakítása azonban késik . . . Szerencsére a koalíciós kormány programjába sikerült beépíteni ennek megvalósítását is. Azzal persze mindenki tisztában van, hogy a végrehajtás az igazán nehéz dolog ... A legfontosabb, hogy a belső, végső felhasználás és a GDP közötti különbséget csökkentsük, tehát az évi tízszázalékos túlköltekezést megszüntessük. A másik: e mérséklés mellett olyan arányváltoztatásokat lehessen végrehajtani, amelyek a beruházások és befektetések erőforrásait növelik. A lakossági fogyasztást azonban ez is kordában tartja. Utóbbi egyébként soha nem volt titok, én nem is mondtam mást, bár sokan nem vették ezt tudomásul. .. Ezért aztán most elég nagy a vita körülötte, de ez természetes is. Eddig nem kellett olyan kompromisszumokat kötni, ami alapvetően eltérített voéna az eredeti elképzelésektől. Nagyon fontos, hogy ne kerüljünk olyan nehéz helyzetbe, mint 1993- ban, és ne úgy kelljen indítani a következő évet is, mint 1994- et... A programot azonban kompromisszumok nélkül nem is lehet végrehajtani! A szakszervezetekkel és a munkaadókkal is egyeztetni kell a dolgokat, de eddig ez nem sikerült. Ha azonban az áttörés bekövetkezik, nincsenek kétségeim a program megvalósíthatóságát illetően. Olyan parlamenti többséggel rendelkezünk, amellyel a program végrehajtható.- A gazdaságban jelentkezik-e valahogyan a sport támogatása?- Az átalakulás kedvezőtlen helyzetbe hozta a sportot. Gazdasági fellendülés nincs, tőkeerős cégek nincsenek, az állami támogatások megszűntek. Az üzleti életből származó erőforrások nem pótolják a kiesett állami hozzájárulást, és ezért gondok vannak. Ezen természetesen enyhítenünk is kell. Ezek nem egyszerűen jogalkotási ügyek, mondanék is néhányat a példa kedvéért. Az egyesületek csak a sportlétesítmények kezelői jogával rendelkeznek, a tulajdonjog többnyire másé. A működtetéshez szükséges erőforrások fedezeteként nem vehető igénybe a tulajdon. Ezeket a függő, tisztázatlan tulajdonviszonyokat rendezni kell. Több elképzelés is van . ..- Mondana egy példát?- Szerintem az a legjobb, ami szerint a sportlétesítmények önkormányzati tulajdonba kerülnének. Nekik érdekük lenne a fenntartás színvonalas megoldása, és akkor a sportegyesületeket nem terheli más, mint a szakosztályok működtetésének, anyagi fedezetének előteremtése. Természetesen ez sem csekélység ... Reméljük, hogy ezt még az idén sikerül. Önfenntartó sportegyesületek-A vállalkozók visszakaphatják az állami költségvetésből azt, amit a sport támogatására fordítanak?-Teljesen új, állami vagyonkezeléssel, gazdálkodással, privatizációval kapcsolatos törvényt készítünk elő. Az államháztartás gyökeres átalakítására készülünk - ez elkerülhetetlen. Ennek a reformnak a keretében kialakulnak azok az intézménytípusok, amelyeket eddig az állam kizárólagosan finanszírozott. Nos, ezeket a jövőben nem tudjuk fenntartani, lesznek bruttóelszámolású szervek, nettóelszámolású szervek és nonprofit intézmények. Utóbbiak nem üzleti haszonszerzés céljából dolgoznak, hanem önfenntartók lesznek: ilyenek a sportegyesületek is. A támogatásukra szóba kerülhetnek adókedvezmények, hitelakciók és szponzorkapcsolatok is. Ezek a gazdaság egyéb területein már működnek, de amíg a tiszta viszonyok nem alakulnak ki, a sport is lehet fedőszerve a feketegazdaságnak. Utóbbit pedig nem akarjuk támogatni. Látok lehetőséget arra, hogy a következő negyedévben a parlament elé kerüljenek ezek a törvények. F. Z. Magyarország államhatárának leghosszabb szakasza - Jugoszlávia felbomlása óta - éppen a Szlovákiával közös választóvonal. 1919 után az Ipo- lyon Szob és Drégelypalánk között 11 átkelő volt, ez aztán kettőre apadt. A közelmúltban a letkési megnyitása után háromra emelkedett a számuk, de a határ régi átjárhatóságától ez még mindig elmarad. A bezárt kisebb határátkelők újbóli nyitása rengeteg kerülőt, bosszúságot és útiköltséget takarítana meg, ráadásul érintené Nógrád megyét is. A ceredi és az ipoly- tamóci a nagyobb ünnepeken többnyire most is fogadja az utazókat.- Nagykövet úr! A határátkelők újbóli megnyitásának mi a legfőbb akadálya?- Az utóbbi években felerősödtek a nemkívánatos migrációs mozgások és a harmadik országok nehezen ellenőrizhető állampolgárainak átkelése, ezek okozzák az igazi gondot. A magyarok és a szlovákok jö- hetnének-mehetnének nyugodtan. Sajnos, az eddig megnyitott határátkelők nem igazán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A kezdeményező önkormányzatok általában megelégszenek azzal, hogy csak utasforgalom van az adott helyen, ez pedig kevés a gazdaságos működtetéshez. Ez legfeljebb a „batyuzó” kereskedelem fejlődését jelenti, ugyanakkor az átkelő hivatalos határszerveit fenn is kell tartani, és ez minden vonzatával együtt anyagilag kisebb fajta csapást jelent. Arra szeretnénk ösztönözni az érintett településeket, hogy próbáljanak meg bonyolítani valamilyen teherforgalmat is.- A magyar-szlovák viszony jelenleg nem a legjobb. Mit tehetünk a javításáért?- Ha azt nézzük, hogy kinek a dédapja kit vert fejbe a szőlőkaróval a szüreti mulatságon, nem is javulhat a viszony a két nemzet között. A legjobb, ha ilyen téren nincs múltkutatás. Sajnos, a görcsök, beidegződések, előítéletek néha rányomják bélyegüket a kapcsolatainkra is. Hosszú ideig éltünk közös hazában, és külön is elég hosszú időt töltöttünk már. Tudni kell azonban, hogy a két nép egymásra sosem fogott fegyvert, és a történelem is mindig egy irányba sodort bennünket. A kapcsolatok javításában és az együttműködésben jelentős eredményeket érhetünk el, és ennek három alappillére van: a demokrácia és a vállalkozói piac fejlődése, valamint az európai integrációkhoz történő csatlakozás. Reméljük, hogy szlovák partnereink is megértik, hogy a magyarok célja nem a határok ide-oda tologatása, hanem a légiesítése ... Egyébként a kapcsolatok a történelmi hagyományok miatt is jól alakulhatnak. Ami a kereskedelmet és az egyéb kapcsolatokat illeti, az állami ellenőrzés egyre kisebb, ezt a szerepet a helyileg illetékes önkormányzatok veszik át. Ezzel a szomszédos régiók fejlődése sokkal előnyösebb helyzetbe kerül.- A diplomáciai kapcsolatokban szokás felállítani valamiféle sorrendet az országok között?- A nagyhatalmakon kívül a legfontosabbak a közvetlen szomszédok. Minél távolabb van egy ország, annál kisebb a jelentősége ... Ami a munkánkat illeti, mi csak utasításra mosolygunk, és csak utasításra vagyunk mérgesek. A diplomaták életét és tevékenységét némi titokzatosság lengi körül, de egyáltalán nem fenékig tejfel...- A gazdasági kapcsolatokon kívül rendkívül fontos a kulturális és az oktatási e- gyüttműködés is ...-Az utóbbi időben állami vezetőink közül is mind többen keresik fel Szlovákiát. Szeptember 7-én például Fodor Gábor kultuszminiszter járt Pozsonyban, és tárgyalásokat is folytatott szlovák kollégájával. Szóba került a szlovákiai magyar kisebbség helyzete, hiszen ez a két ország kapcsolataiban meghatározó tényező. Szóba került például a királyhelmeci egyetem diplomájának elismerése is.- Munkájában nem okozott törést a magyarországi választások eredménye?- Bizalmat kaptam az új magyar kormánytól is. Feladatom a kapcsolatok javítása, és ezért el is követek mindent. Nagyon nagyra értékelem például a ma- gyamándori vásárt, hiszen ilyen módon aprópénzre válthatjuk kapcsolatainkat. Faragó Zoltán Békési László: Nincsenek kétségeim a program megvalósíthatóságát illetően Boros Jenó': Magyarnán- dorban aprópénzre válthatjuk szlovák kapcsolatainkat Ha én kormány volnék... T anácsadó testületet szerveznék a kormányfő mellé. Megválogatnám azért a tanácsadókat, nehogy összetévesszék a FOTEX felügyelő-bizottságával a választók. Mert még azt találják ki néhány millióan, hogy négy év múlva a FO- TEX-re kell szavazni, nem a szocialista pártra. A helyükben meghagynám a liberális voksolók dilemmáját. Főjjön a szabadelvű választópolgárok feje: mi a különbség az SZDSZ, a Soros Alapítvány kuratóriuma és az OTP fő részvényesei között? Ha nem találnám meg a lényegi eltérést, még mindig megszervezhetném a FO- TEX-OTP-SOROS koalícióját. A mi lengyelünk Régen minden jobb magyar családnak volt egy menekült lengyele. Most az egész országnak van egy Lengyel Lászlója. Antall is próbálta leszerződtetni, de a tárgyalások több mint eredménytelenül, bírósági pereskedéssel végződtek. A kormány helyében mégsem adnám fel Lengyel tanácsadói alkalmazásának reményét. Sajátos feltételekkel kötnék vele szerződést. Köteles lenne megőrizni MSZMP-n és MDF-en kipróbált ellenzékiségét. Először csak azt mondaná meg a miniszterelnöknek, ki ne legyen a tanácsadói testületé elnöke. Utóbb feltárná a főtanácsadó és a pénzügyminisztere ellentmondásos viszonyát. Végül engem analizálna, nehogy kimaradjak a Kádár - Antall sorból. Eddig még csak rókának minősített a politikai bozótban, viszont rólam még nem közölt nekrológot. Természetesen az egésznek akkor van értelme, ha mindezt nyilvánosan teszi. Mondjuk egy Népszabadság oldalon. Az utókor úgyis meg lesz győződve: Magyarországnak csak azért voltak miniszterelnökei, hogy a jeles publicista eltemesse őket. Pontosabban döngölje bele a sárga földbe vagy a szürke betonba. Jobb a békesség? Szerződésünk másik kikötése lenne: ő írja meg a teljes kormányprogramot, mellé ugyanennek teljes ellenzéki cáfolatát. Utána pedig mindkettő tévességét, ellentmondásosságát leplezze le. így születik meg a következő fordulat és reform. Lehet, hogy mégis jobb lenne a FOTEX összes részvényesének tanácsadói alkalmazása? Ha én kormány volnék, biz’isten találnék egy népszerűtlenségre törekvő pénzügy- minisztert. Népszerű pénzügyminiszterek már úgyis voltak ebben az országban: Kossuth Lajos, Wekerle Sándor, Im- rédy Béla... Aztán mire ment velük a kormány? Mindegyikük a főnöke helyére furako- dott, megfúrta a miniszterelnököt. Jobb egy békességes népszerűtlenségre vágyó pénzügyőr. Időnként elmondja a tévében, hogy addig jó a költségvetésnek meg a pénzügyi egyensúlynak, amíg őt senki sem szereti. Mert ha őt a Nagy Sándor, a Kósáné Kovács Magda, a Szöllősi Istvánná, meg a Fodor Gábor, meg a Kuncze Gábor szeretné... Lenne otthon nemulass! Ezért megelégszik ő azzal is, ha a régi egészségügyi miniszter asszony nem bírálja nyilvánosan a pótköltségvetés szociális tételeit. Ugyebár, itt van ez a 8 százalékos nyugdíjemelés. Addig riogatta a nyugdíjbiztosító vezetőit a pénzügyminiszter: hogy-hogynem, de találtak tíz- milliárdot a ládafiában. Ok fizették meg az emelés felét, nem a kormány. Tízmilliárd nem egy krajcár, nem egy máriás. Máriás huncut, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasok az önkormányzati választáson a szocialista megyei listákra és polgármester-jelöltekre szavaznak a visszamenőleges emelés miatt. Visszatolató megújulás Inkább a Fidesz-t választják, mert tőlük kaptak egy utólagos bocsánatkérést. Vagy itt van ez a FO- TEX-OTP lista. Ez népszerűbb. Talán itt kellene megtenni Békésit listavezetőnek, nehogy jobbról előzzenek. Míg Békésit, a liberális gazdaságpolitikát, meg a kitalálóját (a szövetséges liberális pártot) átkozzák a népek, addig a parlament elfogadja a kormány jövő évi költségvetését. Jut idő és energia más dolgok elintézésére. Úgysem kell nagyon félni az ellenzéktől: nekik is van egy volt pénzügyminiszterük. Szegény Szabó Ivánt annyira utálja az MDF többsége, hogy még a külső eladósodást is a nyakába varrja. Szabó Iván bírálata közben úgy megújul az MDF, talán meg sem áll Lakitelekig. Hogy ez a megújulás tulajdonképpen visszatolatás? Hogy ez az akció voltaképp reakció? Mit törődjön ezzel a kormány, ha az említett urakat sem érdekli a dolog? H a én kormány volnék, ilyen konzervatív ellenzéket kívánnék magamnak. Mert ilyen ellenzék mellett legkorábban 2020-ban múlnék ki - végelgyengülésben. Bilecz Endre
