Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

1994. szeptember 15., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke MALAC FARKA AJÁNDÉKBA ha mulatós a nép GONDOLATÉBRESZTŐ SÉTA A BÁNYAVÁROSBAN Rendezettebb környezetben jobb lenne élni Madarat tolláról, embert barátjáról... - tartja a közmon­dás. Azt hiszem senkinek nem jelent gondot e népi bölcsesség értelmezése. Az egyik értelmezés szerint a környezet olyan mint maga az ott élő ember. Milyen a mi környezetünk? Olyan-e amilyenek mi vagyunk? És most nem a legszűkebben vett környezetre, tehát a lakásra gondolok, hanem a város köztereire, utcáira, játszótereire. házak közötti zöldterületeken itt-ott derékig ér a gaz, látszik, hogy hosszabb idő óta nem gondozzák. Folytatva utunkat a Liget úton szemünkbe tűnik a sok gépkocsi. A keskeny, valami­A látszat csal: távolról nem derülnek ki a város szépséghibái Nemrég szégyenkeznem kellett ez utóbbiak miatt. Egy rokonom jött hozzánk, aki már nagyon régen nem járt Bá- tonyterenyén. - Nagyon le­romlott ez a Bányaváros, mi­óta utoljára láttam - mondta és be kellett látnom, hogy igaza van. Üres az emlékmű talapzata A rokonom egy alföldi kis­városban él, ahol az emberek nem lakótelepen, hanem csa­ládi házakban laknak. Ott ma még mindig az a szokás, hogy ki-ki a saját portája előtt ren­det tesz. Meg is szólnák a szomszédok, ha nem tenné ezt. Szinte minden ház előtt virágoskert van, a járda tiszta. Ilyen környezetben biztosan jól is érzik magukat az embe­red És Bátonyterenyén? Indul­junk el egy tűnődő sétára a Bányavárosban! Kezdjük ezt a posta elől. Talán ez a legszebb része a vá­rosnak, nem hiába ez a fő utca. A parkok itt még rendben vannak tartva. Bár a kukák között itt is sok a szemét, nem beszélve arról, hogy már messziről bűzlenek. A volt emlékmű talapzata üres. Környékén meglátszik, hogy a városi ünnepségek már nem itt zajlanak. Jó lenne itt újból felállítani egy köztéri szobrot, és ezzel talán a tér ismét egy színfoltja lenne a városnak. A Kossuth útra letérve már messziről halljuk a zenét. Pén­tek lévén az étteremben diszkó van. A zene nagyon hangos. Kíváncsi vagyok, hogy a szemben lévő ház lakói is úgy élvezik-e ezt mint a szórakozó fiatalok!? Lehullott vakolat, fáradt olaj A régi Mező Imre út balol­dalán a garázssor bizony nem dísze a városképnek. Ki tartja ma már be azt a korábbi sza­bályt, hogy a garázsok fala és ajtaja azonos színű legyen és ne tarkabarka? Sok a lehullott vakolat és a házi műhelyek mellékterméke az építmények mögé kiöntött fáradt olaj. Ugyanezen utca jobb olda­lán a járda mellett fű növi be a korábbi szorgos kezek jelét, a virágágyásokat. A hajdan ülte­tett rózsák még most is ott vannak, de környékük nincs megkapálva, rendbe téve. A kor egyirányú úttest jobb olda­lát végig legfoglalják a gépko­csik, mert a környéken kevés a parkolóhely. így egymással szemben két gépkocsi már nem is fér el. Talán hiba volt kétirányúvá tenni ezt a szűk kis utcát. Sivár Gesztenye út Az utca végén lévő játszótér állapota is siralmas. Térdig ér a fű, a hinta leszakadva, a csú­szóka veszélyes. Pedig tavasz- szal a játszóeszközöket felújí­tották, de ez mára már nem látszik. Talán a Gesztenye úton a legszomorúbb az elénk táruló kép. Valamikor ez a környék a szép parkjaival üde színfoltja volt a városnak. Itt mindenki szívesen lakott, és sokan sze­rettek volna ide költözni. Ma viszont a virágoskertek elha­nyagoltak, a játszóterek telje­sen kopárak. Az egyik parkban egy sze­mélygépkocsi parkírozik. Lát­szik, hogy nem ez az első alka­lom, hiszen már kijárt kerék­nyomok látszanak. Arról nem is beszélve, hogy nagy termetű kutyák szaladgálnak szaba­don, gazdátlanul. K. L. Az idegenforgalomnak még nincs nagy szerepe Akkor jó a lagzi, Hosszú-hosszú évekig dolgo­zott a mátranováki üzemi konyhán Berze Andrásné, aki családjával Homokterenyén él.- Először konyhalányként kezdtem, majd sokáig szakács­nőként tevékenykedtem - em­lékezik derűs mosollyal.- Több száz ganzosnak és nyugdíjasnak főztem mindig finom ebédet. Ennek követ­kezményeként hívtak még a la­kodalmakba is finomságokat készíteni.- Én eredetileg, már háziasz- szonyként is tudtam főzni, de a gyakorlat teszi a mestert, és így egyre jobban ment. A legtöbb­nek, 250 személynek főztem, de bizony előfordult olyan is, hogy vendégek érkeztek a GANZ-ba és azoknak külön kellett főzni, mert nem lett volna ildomos csak az üzemi ebédet adni.- Sokkal nagyobb strapának bizonyult az, amikor lakodal­makba hívtak. Már megkezdtük szerdán a káposzta savanyítás­sal. Pénteken volt a disznóvá­gás, és akkor készült el a hurka és más egyéb finomság. Ilyen­kor kiválogattam a hentes keze alól, ami nekem kellett szom­batra a töltött káposztához és a rántott húshoz. Három szeletet számolva egy személyre, hogy másnapra is maradjon.- A tyúkokat is pénteken pu­coltuk és rögtön föl is fűzettem őket vastag cérnára, így akasz- gattuk a fakanálra. Szombaton, Bátonyterenyén az aktív kereső népesség ötven százaléka a bá­nyászat felszámolása után még napjainkban is az iparban talál munkalehetőséget. A város gyárai túlnyomó részt a Hatvan-Salgótarján vas­útvonal és a 21-es sz. főút men­tén helyezkednek el. A volt bá­nyák külszíni épületeinek és üzemi területeinek hasznosítása folyamatban van. amikor megfőtt a tyúk, egy tálra került. Négy személyre számítottam egy szárnyast. Nylon anyagból varrtam zsákot és az abárlében főztem ki a ká­sát. Pillanatok alatt megfőtt és nem égett le. Mondta is az egyik ember: -Ilyet még nem láttam! Juci néni, maga egy bo­szorkány! A gazdasszony szerint ott van jó hangulat, ott zenélnek a zenészek is szívesen, ahol mu­latós nép van. Ha csak ülnek a vendégek, akkor unalmas a la­kodalom. Berze Andrásné el­mondása szerint ha már készen volt a rábízott ételek elkészíté­sével, akkor szívesen bement a lagzisok közé mulatni. Vitte magával a fakanalát és úgy kérte föl a vőlegényt egy táncra.- Menyasszonytánc előtt már előre elkészítettem a disz­nónak a farkát és két főtt tojást. Ezt szépen színes szalagokkal földíszítettük és ezzel aztán megviccelték a menyasszonyt, mondván, hogy ha kicsi a vőle­gényé, akkor itt a malac farka ajándékba. Mindenki értette a tréfát, jókat nevettünk. Hajnal 2-3 óra felé a székely káposzta felszolgálása után már én is jobban ráértem, szívesen táncoltam, még maskarába is beöltöztem a többiekkel. Jól­esett, amikor már vége volt a lakodalomnak, és minden rend­ben ment, a háziak megpuszil- gattak, megköszönték a mun­kámat. - adél ­Jellemző a nehézgépipar és a fémmegmunkálás túlsúlya. Évtizedekkel ezelőtt megjelent a könnyűipar is, a ruhagyár a privatizáció során német tulaj­donba került. Az egyéni vállal­kozások száma a dinamikus fej­lődést követően 600-650 kö­zött ingadozik. A mezőgazdaság a terület adottságainál fogva nem tudja eltartani az itt élő lakosságot. Bátonyterenyének az ország üdülési és idegenforgalmi vérkeringésében - adottságai ellenére-még nincs kiemelt szerepe. A bányavidék sohasem volt igazán turisztikai centrum. A szénbányászat megszűnésével ebben jelentős előrelépés vár­ható. Jelenleg tartós üdülésre alkalmas terület a térségben Szorospatak, ahol a bányamű­velés felhagyásával a meglévő épületek egy részét átalakítot­ták és üdülési létesítményekké szervezték. Szorospatakot asz­faltozott erdei út köti össze Mátraalmással, Galyatetővel, melynek szélesítése a jövőben megoldható. Bátonyterenye Szúpatak te­lepülésrészén a lakóépületek közül néhány a palóc paraszt­ház jellegzetes példánya. Szúpatak további sorsa való­színűleg az „üdülőfalu” minősí­tés lesz. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN MÁTRAMINDSZENT. Az iskola napközi konyhá­járól biztosítanak ebédet az időseknek. Az ellátást átla­gosan huszonötén veszik igénybe. Ebből 10-12 fő ré­szére házi gondozók szállít­ják ki otthonukba az ebédet. Az önkormányzat az ebéd­költséget harminc százalé­kos arányban támogatja. BÁTONYTERENYE. Amit a vállalkozásról tudni kell! - Ez lehetne a jelmon­data annak a felkészítő tan­folyamnak, melyet a bátony- terenyei vállalkozásfejlesz­tési iroda szervezésében in­dítanak szeptember 20-án kezdő vállalkozók részére. Az alapfelkészítéssel fog­lalkozó oktatás az egzisz­tenciateremtés esélyére nyújt lehetőséget. A képzé­sen közel harminc személy fő vesz részt díjmentesen, il­letve az iroda finanszírozá­sában. MÁTRAVEREBÉLY. A település általános iskolá­jába csaknem százötven gyermek jár. Az óvodában átlagosan hetvenöt kis­gyermeket tartanak számon. SZU HA. Az iskola Kétszáz adagos konyhája biztosítja a tanulók és az óvodába járó gyermekek étkeztetése mel­lett negyvenhat nyugdíjas kedvezményes ellátását is. BÁTONYTERENYE. Az Ady Endre Művelődési Központ a neves énekes, Agasvári Sándorné emlé­kére népdalverseny meg­rendezését tervezi. A szer­vezés folyamatban van, a je­lentkezéseket október 30-áig várják. Az érdeklő­dők az intézményben Nagy­bakos Istvánnét kereshetik fel. (Telefon: 353-491). Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke MUZEÁLIS MOZDONY. Az egykoron bizony szebb napokat látott gó'zó's felett alaposan elszállt az idő. Kiste- renyén vár a sorsára . . . Fotó: Gyurián Tibor Bátonyterenyén továbbra is az iparban dolgoznak legtöbben rr __ r A BANYAI VILLANYSZERELŐ TANCZENESZKENT IS MŰKÖDÖTT Sajátos hobbi: építkezés félmillió gyufaszálból Hamarosan húsz esztendeje, hogy a kisterenyei Kiss Bar­nabás elkezdett „építkezni” - de nem téglából, hanem gyu­faszálból. 1975-ben készült el az első alkotás, a kisterenyei kastély modellje, azután a szülőházát formázta meg. Egyébként 1980-ig a bányánál volt villanyszerelő. Kitörési esélyek Huszonkilenc komolyabb darabból áll a „gyufabiroda­lom”, emellett szép faragások is vannak a polcokon, az afrikai és dél-amerikai stílusra emlé- keztetőek.- Gyermekkoromban is mindig faragtam ha volt egy kis szabad időm, mindig variáltam valamit. Nem volt könnyű - apám meghalt, hat testvérem volt.Kitörési lehetőségeim na­gyon korlátozottak voltak. Haj­nalban a péktől kihordtam a kenyeret, nyolc órától pedig kezdődött az iskola. Azért adó­dott egy esély, a másik hobbim, a zene területén is: felvettek Budapestre trombita szakra, de a beiskolázás anyagi körülmé­nyeit nem tudtuk vállalni. De azért megtanultam zenélni - jazzorgonán, pisztonon játszot­tam. Mint tánczenész Kistere- nyén, Pásztón, Parádfürdőn, Mátraverebélyben is működ­tem. Templomok, várkastélyok-Térjünk vissza az „épít­kezéshez” - mi szerepel még a házi kiállításban?-A kisterenyei iskola, amit azóta lebontottak, a tanácsháza, a nagycenki Széchenyi-kastély, a terenyei evangélikus temp­lom, a karancssági katolikus templom, a dorozsmai szélma­lom, (ezt egy színes fotó alap­ján csináltam), a Faulux-vár- kastély (ennek a Képes Újság címfotója volt az alapja). Van­nak palóc házaim - féltomácos, körültomácos, gangos egy­aránt. Megépítettem a szénosz­tályozó modelljét. Petőfi Sándor szülőháza A sor még folytatható: a hallban a Szegedi Dóm, a Ha­lászbástya részlete, törökor­szági minaretek, a németor­szági békekapu, a hollókői templom láthatók, a másik szo­bában a pétervásári templom, egy németországi bencés temp­lom, egy kolozsvári református templom, Petőfi Sándor szülő­házának kicsinyített mása van.- Mennyi gyufaszál kell egy-egy „épülethez?”- Attól függ melyikhez, de átlagosan öt-nyolc-tíz ezer. Ahogy saccolom, félmillió szál gyufát már elhasználtam. Segítenek a hobbik- És a zsindelyt hogyan ké­szíti?- Funérdeszkát veszek, szi­kekéssel kifaragom. A tartósság érdekében lakkozni is kell az elkészült alkotásokat.- A gyufából való építkezés, mint hobbi és a zenélés mindig sokat jelentett az életemben, a nehezebb időszakokon is átse­gített. - gkm ­DÉLI ITATÁS. A bátonyterenyei Mátra Kisszövetkezet Rákóczitelepi tehenészetében ötven, részben saját te­nyésztésű kisborjút nevelnek. Felvételünkön György Lászlóné gondozónő az állatok között. Fotó: Kun Király József

Next

/
Oldalképek
Tartalom