Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

2. oldal Világpolitika 1994. szeptember 15., csütörtök „Magyarországnak emelnie kell az adókat” A magyar államfő Kínában tárgyal Göncz Árpád köztársasági el­nök szerdán négynapos hivata­los látogatásra Kínába érke­zett. Vizitjének hangsúlyozottan kiemelkedő célja mindenek­előtt a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása; erre vall egyebek között az is, hogy népes üzletember-delegáció kí­séri távol-keleti útján hazánk első emberét. Pekingben a magyar elnök ott-tartózkodása során Csiang Cö-min kínai államfővel, Li Peng miniszterelnökkel és Csiao Si parlamenti elnökkel is tárgyal. A hét végén a tervezett program szerint ellátogat Senh- szi tartomány székhelyére, to­vábbá az agyaghadseregéről hí­res Hszianba, majd a legfejlet­tebb kínai tartomány, Kuang- tung székhelyére, Kantonba. A vele érkezett üzletemberek eközben különprogramot bo­nyolítanak le. Előbb Peking­ben, majd Sencsenben vesznek részt üzletember-találkozókon, lehetséges kínai partnerekkel. A magyar vállalkozók, vállalati és pénzintézeti vezetők egy ré­sze még csak most kezd puha­tolózó tárgyalásokat, mások ügye viszont már előrehaladott stádiumban van. Példa az utób­bira a Rába Rt., amely a Hopej tartománybeli Hantan város ve­zetőivel tárgyal teherautók kö­zös összeszereléséről. A hivatalos kíséret néhány tagja - Szent-lványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára, Borsits László, a Honvédelmi Minisz­térium helyettes államtitkára és Hegyháti József, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára - szintén folytat különkonzultációkat az elnöki vizit alatt. (MTI) A fenti címmel közölt interjút Békési László pénzügyminisz­terrel szerdán a Die Presse. Békési László - Fényi Tibor tudósítónak - többek között elmondta: „az ipar, a mezőgaz­daság és az építésügy többéves visszaesése után az idén növe­kedés állt be. Az export, a beru­házások és a fogyasztás is nö­„A britek szeretik a hadseregü­ket” - állítja egy hímeves angol szakértő, és magyarázatként hozzáfűzi, hogy a brit fegyve­res erők sikerekben gazdag tör­ténete jó alapot ad erre. Az 1945-öt követő három év­tizedben Nagy Britannia - el­lentétben a franciákkal - békés úton vált meg gyarmatbirodal­mától. A folyamat békés me­derben tartása érdekében azon­ban egyes országokban gerilla- háborút vagy terroristaellenes akciókat kellett lefolytatni olyan kisebbségi csoportok el­len, amelyek inkább fegyverrel kívánták a hatalmat megsze­rezni - akár a többség rovására is. Malajziában például az ’50-es években az angol kato­naság hosszú és elkeseredett harcot folytatott a kínai kisebb­ség szervezte, s a pekingi kommunista vezetés által tá­mogatott gerillacsoportok el­len. London baráti országok kormányainak is gyakran nyúj­tott katonai segítséget az elmúlt évtizedek során. Angol csapa­tok érkeztek például - a valódi kormány felkérésére! - Omanba 1957-ben, Jordániába 1958-ban, hogy segítséget nyújtsanak a Nasszer egyiptomi elnök által szervezett puccskí­sérletek ellen. Egy alkalommal vekvőben van. A bérek azon­ban valamelyest erőteljesebben növekedtek, mint a teljesít­mény. A költségvetési hiány el­éri a bruttó hazai termék 9 szá­zalékát, csaknem egymilliárd dollárt nemzetközi hitelekből kell fedeznünk. A fizetési mér­leg hiánya egy-másfél milliárd dollárral haladja meg a bevon­brit területet ért külső támadás visszaverésére is mozgósították a haderőket. Argentína 1982-ben lerohanta a partjaihoz közel fekvő Falkland-szigete- ket, és a két ország mintegy másfél hónapos háborút folyta­tott a szigetek birtoklásáért. Kudarcok is érték a briteket katonai akcióik során. Ez tör­tént például a szuezi válság ide­jén 1956-ban, viszont ebben in­kább a politikai vezetés marasz­talható el, semmint a katonák. Szuezből végül nem hadszíntéri kudarcok miatt kellett vissza­vonni az angol-francia csapato­kat, hanem a nemzetközi joggal nyilvánvalóan ellentétes ag­ressziójuk által előidézett poli­tikai nyomás következtében. Az angol haderők jelenleg is rengeteg feladatot látnak el a világ számos pontján. Csapatok állomásoznak Cipruson, a Falk- land-szigeteken, Gibraltárban és Hongkongban, ahol brit fel­ségterületek védelmét látják el. Németországban, a Brunei Szultánságban és Belize la­tin-amerikai törpeállamban vál­lalt kötelezettségeiknek tesznek eleget. Részt vesznek számos béke- fenntartó akcióban az ENSZ égisze alatt. 1992-ben Nagy-Britannia a második he­lyen állt a legtöbb békefenn­ható tőkét. Felgyorsuló eladó­sodási spirál fenyeget. Ezt a fo­lyamatot meg kell állítani.” Bé­kési szerint ezért rövid távon korlátozni kell a fogyasztást a beruházások érdekében. „Emelni fogjuk a fogyasztási adókat és az energiaárakat, to­vábbá csökkenteni fogjuk az ál­lam szerepét” - közölte. tartó katonát küldő országok rangsorában. Jelenleg is kéksi­sakos angol egységek tevé­kenykednek Cipruson, Nyu- gat-Szaharában és az iraki-ku­vaiti határon. További csapatok állomásoznak Törökországban és Szaúd-Arábiában, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 688. számú határozatának sze­reznek érvényt. Ezek a Tornado és Harrier típusú repülőgépek az Észak- és Dél-Irak felett el­rendelt repülési tilalmat elle­nőrzik, amelynek célja, hogy megakadályozza az iraki veze­tés megtorló akcióit a kurd és síita polgári lakosság ellen. Az angolok aktívan bekapcsolód­tak a volt Jugoszlávia területén zajló kéksapkás akciókba is. Horvátországban közel 300 fős egészségügyi alakulat lát el kü­lönböző humanitárius feladato­kat 1992 júniusa óta. Boszniá­ban már egy sokkal komolyabb kontingens, mintegy 2300 gé­pesített lövész és műszaki ka­tona segédkezik a humanitárius szállítmányok célbajuttatásá- ban. A Partnerség a békéért elne­vezésű NATO-program keretén belül ma kezdődik az első brit­magyar közös hadgyakorlat. Jó velük a békesség. (Vége) Márkusz László Nagy-Britannia fegyveres erői (III/3.) A brit hadsereg különféle akciókban Építőipari munkások tüntettek Bukarestben Több ezer építőipari és építőanyag-ipari munkás tüntetett ked­den Bukarestben szakmai követeléseik teljesítéséért. A résztve­vőket 60 autóbusz hozta fel az ország minden megyéjéből a fő­városba. A Família Construct szakszervezet által szervezett fel­vonulás résztvevői a parlamenttől a kormány épületéig keresz­tülvonultak a bukaresti városközponton. Szenátusi jóváhagyás az embargó feloldására Az amerikai szenátus véglegesen jóváhagyta a boszniai fegyverembargóval kapcsolatban követendő washingtoni poli­tikát. A jövő évi védelmi költségvetési törvény részeként elfo­gadott határozat kimondja, hogy ha a boszniai szerbek október 15-ig nem fogadják el a közvetítő csoport béketervét, az Egye­sült Államok kezdeményezni fogja a Bosznia elleni fegyverszál­lítási tilalom feloldását a Biztonsági Tanácsban. Á képviselő­ház már korábban áldását adta a határozatra. Bíróság előtt a kolozsvári ásatás ellenzői Szerdára beidézték a kolozsvári bíróságra Molnos Lajost, a me­gyei RMDSZ-szervezet elnökét és Szász Alpárt, a szervezet egy másik vezetőjét, míg Herédi Gusztáv, a városi tanács tagja szeptember 30-ra kapott hasonló citálást. A felrótt vétség a Gheorghe Funar polgármester által támogatott főtéri ásatások ellen irányuló július 7-i polgári engedetlenségi megmozdulás szervezése. Az ezzel kapcsolatban a rendőrség által kirótt, fe­jenként 50 ezer lej (mintegy 3000 forint) összegű bírság kifize­tését az érintettek megtagadták, mert úgy értékelik, hogy csak állampolgári jogaikkal éltek. Fél lábbal jutott el egy Himalája-csúcsra Világrekordot döntött meg egy 49 éves mozgássérült indiai hegymászó: fél lábbal, mankó segítségével sikerült feljutnia a Himalája egy hóborította csúcsára - jelentette kedden a Press Trust of India (PTI) hírügynökség. Baba Manindra Pál, aki csaknem 30 esztendővel ezelőtt veszítette el vasúti szerencsét­lenség következtében a jobb lábát, augusztus 30-án megmászta a 7360 méter magas Mount Abi-Gamin csúcsot. Elutasították Liz Taylor benyújtott keresetét Diane Wayne, Kalifornia állam legfelsőbb bíróságának bírája elutasította Elizabeth Taylor keresetét, amelyben a színésznő azt kérte, hogy tiltsák meg az NBC televíziós társaságnak egy róla szóló rövid életrajzi film sugárzását. A bíróság szerint a vé­leménynyilvánítás szabadsága okán az NBC-nek jogában áll a filmet sugároznia. Liz Taylor szerint a David Heymann köny­véből készült film pontatlan, és beavatkozás a magánéletébe. A könyv azt állítja, hogy a filmdívát exférjei - Mike Todd, Nicky Hilton és Richard Burton - megverték. Neil Papiano ügyvéd hazugságnak minősítette ezt, hangoztatva, hogy az „nem a vé­leménynyilvánítás szabadsága, hanem visszaélés ügyfele nevé­vel”. Liz szeptember 28-án fellebbezést nyújthat be. Csiang elnök nagy európai körútja Csiang Cö-min kínai elnök kedden visszaérkezett Pekingbe Oroszországot, Ukrajnát és Franciaországot érintő európai körútjáról. Mindhárom ország vezetőit láthatólag ugyanaz fog­lalkoztatta legjobban Csiang látogatása során: mit és hogyan profitálhat hazájuk a kínai gazdaság szédítő iramú növekedé­séből? IPU: nők a törvényhozásban, Norvégiában épp 40 százalék Egyházak a békéért Végéhez közeledik az az év­század, melyben talán az em­beriség történetének legkegyet­lenebb bűneit követték eí, s most minden korábbinál na­gyobb szükség van a békéért való imádkozásra - üzente kedden II. János Pál pápa a nyolcadik vallásközi világtalál­kozó részvevőihez. A keresz­tény, zsidó, muzulmán, budd­hista, hindu és szikh vallások képviselőinek találkozója a pápa írásos üzenetének felolva­sásával és közös békefelhívás­sal fejeződött be az olaszor­szági Assisi városában. Üzenetében a katolikus egy­házfő arra figyelmeztetett, hogy a világban addig nem lehet béke, amíg egyetlen népről is, legyen az akár a legkisebb, megfeledkeznek, vagy kizárják a nemzetek közös otthonából. (MTI) Az orosz-kínai kereskedelem jórészt megrekedt a barter szintjén, ami részben az egy­másnak szánt áruk kölcsönösen gyenge minőségének, részben az orosz fél krónikus devizahi­ányának tudható be. A moszk­vai csúcson megállapodtak a fe­lek, hogy „a nemzetközi gya­korlatnak megfelelő szintre emelik" gazdasági-kereske­delmi együttműködésüket. Míg az orosz-kínai kereske­delmi forgalom visszaesett az idén, Ukrajna esetében felfelé ível ez a mutató, gond csak az arányokkal van, a hatalmas kí­nai többlettel. Kucsma elnök arra próbálta rávenni Csiangot: importáljon Kína több ukrán nehézipari terméket. Ennek ér­dekében az ukrán fél szorgal­mazta: az állam vegye kézbe a kétoldalú kereskedelmet mind­két oldalon. A francia vállalkozók előtt látszólag szabad az út Kína ha­talmas piacára; mintegy 2,5 milliárd dollár értékben írhattak alá kínai üzleti szerződéseket Csiang Cö-min párizsi látoga­tása alatt. Ha azonban azzal a „terméssel” hasonlítjuk össze a franciák hozadékát, amelyet Ron Brown amerikai kereske­delmi miniszter aratott le a mi­nap kínai látogatásán, látjuk, hogy annak (a 6,4 milliárd dol­láros amerikai üzletnek) a felét sem éri el. Jócskán elmarad a tavalyi Kohl-látogatáson aláírt német-kínai üzletek volumené­től is. Politikai probléma látszó­lag nem hátráltatja immár a kí­nai-francia gazdasági együtt­működést: Franciaország az év elején megígérte, hogy nem ad el több harci gépet Tajvannak. Párizs láthatóan azt remélte, hogy Peking a kibékülés után a francia cégek hóna alá nyúl. Hideg zuhany lehetett számára az a hűvösen korrekt kínai ál­láspont, hogy „a francia cégek egyenlő esélyekkel indulhatnak a kínai piacon folytatott ver­senyben. Barta György A világ országainak parlament­jeit vizsgálva, a nők képviseleti aránya még mindig elenyésző - állapította meg az Interparla­mentáris Unió egyik jelentésé­ben. A tanulmány írásos anyaga szerint - amelyet az Unió tagjai többségének kérésére nemrég állítottak össze - az év első fél évének végéig a világ parla­mentjeiben csupán 10,51 száza­lék volt a nők aránya. Ez csak néhány tized száza­lékkal jobb a tavalyi adatnál, akkor a hasonló mutató 10,1 százalék volt. A világ jelenlegi 178 országából 17-ben nő a törvényhozás elnöke. Marok­kóban és Jordániában pedig a történelemben most első alka­lommal kerültek be asszonyok a parlamentbe, a lakosság kép­viselőiként. A legmagasabb a nők aránya a skandináv országokban és Santa Lucia szigetén. Ez utób­bin 36,4 százalékban ülnek a parlamenti padsorokban a szebbik nem képviselői. Az élen Norvégia áll: itt közel 40 százalék (39,4) a női képvise­lők aránya. Á második hely Finnországé, 39 százalékos képviseleti aránnyal. A Föld nyolc országában vi­szont egyáltalán nem engedik a nőket a parlamentbe. Ezek: Bhután, Dzsibuti, Kiribati, Ku- vait, Mauritánia, Mikronézia, Pápua Új-Guinea és az Egye­sült Arab Emírségek. (MTI ) AZ ÁLDOZATOK EZÚTTAL A SZARVASMARHÁK - AZ EMBEREK IS MEGKAPHATJÁK A sertéspestis után újabb kór támad Szlovákiában (Felvidéki tudósítónktól) Amint az lenni szokott, a baj nem jár egyedül. Az amúgy is ezer gonddal küzdő szlovákiai mezőgaz­daságot hónapok óta sújtja a klasszikus sertéspestis. Nem is az egész szlovák mezőgazdaságot, csak annak egy részét: a rima- szombati és a losonci járást. Az említett járások területén tavaly decemberben szigorú megelőző intézkedéseket tet­tek, ezért érthetetlen nemcsak az, hogy még mindig jelen van a kór, hanem, hogy azóta még veszélyesebb betegséget diag­nosztizáltak. Az állategészségügyi szak­emberek egy brucellózissal fer­tőzött tehenet találtak a hanvai szövetkezet szarvasmarha-ál­lományában. Hogy melyik a veszélyesebb kór? Nos, amíg a sertéspestis csak állatokra ter­jed át, a brucellózist emberek is megkaphatják. Kezdeti tünetei: magas láz, fejfájás, később a betegség megtámadja az emésztő, a nemi, s egyéb szerveket. A bru­cellózis 1954 óta nem jelentke­zett (Cseh)Szlovákiában. A betegség terjedhet, ha az ember fertőzött állat tejét fo­gyasztja (vagy tejtermékeket), érintés útján, s egyéb módokon. Emberről emberre a brucellózis egyáltalán nem terjed. Az egyik rutinvizsgálat során állapították meg az állatorvo­sok, hogy a hanvai mezőgazda- sági szövetkezet egyik ellésben lévő tehene brucellózissal fer­tőzött. Azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket, 10 kilométeres körzetben minden félévesnél idősebb szarvasmar­hát megvizsgáltak. Újabb gócot nem találtak.- Mivel emberre is átvihető a betegség - kezdte B. Béres or­vos, a rimaszombati Higiéniai és Járványügyi Intézet igazga­tója -a faluban kivizsgáltuk azokat a személyeket, akik a tehenészetben dolgoztak. To­vábbá minden lakostól vért vet­tünk, aki odahaza a háztájiban tehenet tart. A kimutatásokat Pőthe dok­tornő, a járványügyi intézet ve­zetője válogatás nélkül elém helyezte.- Nekünk nincsenek titkaink - mondta - amint a kimutatá­sokból úgyis kiderülne elmon­dom, csak a tehénpásztor ta­gadta meg a kivizsgálást. Azóta megkaptuk az eredményeket is, a megvizsgált személyek egészségesek.-Mellesleg kétségeink van­nak afelől - folytatta -, hogy az állatorvos-kollégák helyesen diagnosztizálták-e a betegséget, de ezt most nem szeretnék mé­lyebben részletezni. Úgy tűnik, a hirtelen felröp­pent hímek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Tulajdonképpen látogatásom a járványügyi intézetben azzal magyarázható, hogy olyan hí­rek terjedtek el a rimaszombati járásban, miszerint a brucelló­zis immár egymás után szedi áldozatait. Szerencsére ez nem igaz. (farkas) Moravcík a nemzetiségekről Jozef Moravcík szlovák mi­niszterelnök pártja, a Demok­ratikus Unió elnökeként ked­den este nemzetközi sajtótá­jékoztatót tartott Pozsonyban, ahol számos, a nemzetisége­ket érintő, és több, Magyaror­szágra vonatkozó kérdésre is válaszolt. Elmondta, hogy a Magyar- ország és Szlovákia törté­nelmi megbékélését célzó szándéka előtt az új magyar kormány és az általa vezetett szlovák koalíciós kormány fél évvel ezelőtti színrelépését követően kedvezőbb helyzet kezd kialakulni. A magyar­szlovák viszonyt Moravcík szerint jelen pillanatban két jelentős gond, a bősi kérdés és a nemzetiségekkel kapcsola­tos problémakör terheli. Sokra becsüli, hogy rövid idő alatt e szintig sikerült teher­mentesíteni a kapcsolatokat. Fontosnak tartja, hogy a bősi kérdés is mentesült a politikai színezettől. Moravcík hangsúlyosan szólt az ismert szlovák állás­pontról, mely szerint Szlová­kia nem a nemzetiségek kol­lektív jogait támogatja, ha­nem az egyéni jogok eszköz­tárában kínálkozó módon kí­vánja kezelni a kérdést. Hoz­zátette, hogy a szlovákiai ma­gyarok jogainak szintje meg­felel az európai mércének. Ismét szólt a „magyar irreden­tizmus egyes körökben fel­bukkanó jelenségéről, némely magyar pártok autonómia-tö­rekvéséről” és az ennek nyo­mán kialakult szlovák aggo­dalmakról. Moravcík kizárta, hogy Szlovákia támogassa „az etnikai alapon szerveződő autonómia-gondolatokat”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom