Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-14 / 216. szám

4. oldal Látóhatár 1994. szeptember 14., szerda Kegyetlen küzdelem a sikerért A regény a színvonalas bestsellerek valamennyi tulajdonságá­val rendelkezik: érdekes téma, fordulatos meseszövés, könnyed, színes stílus jellemzi, karakterei fölkeltik az olvasó rokonszen- vét, ébren tartják érdeklődését, erősen hatnak az érzelmeire. A főhősök a szeretet és a gyűlölet kettős bilincsében A szeretet és a gyűlölet ket­tős bilincsében vergődő test­vérpár, Eve és Dolly története a könyv. A két lánytestvér közül Eve gyönyörű és sikeres film- színésznő, akinek minden az ölébe hullik, csak a kisujját kell megmozdítania és Dolly, aki­nek mindenért keményen meg kell dolgoznia. Kegyetlen küz­delmet vívnak egymással a si­kerért. Eve még a szerelmét is elcsábítja testvérétől, mire Dolly keserűségében és félté­kenységében feljelenti húgát az 50-es évek hírhedt boszor- ká- nyüldözőjénél, McCarthy sze­nátornál, amiért árulása pillana­tától iszonyatos bűntudat gyötri. Tettével nemcsak húga karrierjét töri derékba, hanem az életét is. Eve alkoholista lesz, és végül öngyilkosságba menekül, ma­gára hagyva két lányát, Annie-t és Laurelt. Annie mostohaapja zaklatásai elől New Yorkba szökik és magával viszi kishú- gát is. Itt iszonyú nélkülözés­ben van részük, míg rájuk nem talál az időközben gazdaggá lett Dolly és szárnyai alá nem veszi őket. És most megismét­lődik a történet. A két lány ugyanabba a férfiba lesz sze­relmes, és Laurel azt hazudja a nővérének, hogy gyermekének az apja Joe. Mire kiderül az igazság, Annie és Joe között minden elromlik, és Joe végül, noha még mindig Annie-ba szerelmes, a gyerek miatt elve­szi Laurelt feleségül. A két testvérpár között ezzel meg­romlik a viszony, de végül An­nie is rátalál az igazi párjára, Emett személyében. Szerelem, bosszú, bűntudat és megbocsátás kavarog ebben a regényben. I Minden kiderül... il I Nyilvános Baumit színvallás! » I I I I I II A legjobb minőségű építőanyagok mellett a Baumit most bemutatja különleges vakolatait! A Baumit nemesvakolatok 14 színben állnak a vásár­lók rendelkezésére. Ki kell emelnünk a Baumit Granolán vakolatait, melyek 232 különböző színnel hozzák a bőség zava­rába a magyar építkezőket. Akinek pedig még ez sem elég, választhat a Baumit Szilikát vakolatai közül 189 színből! Vallja be Ön is: erre nem számított. Keresse a színmintákat a Baumit szakkereskedőknél több mint 200 helyen az országban! I ____ I I B aumit. Építőanyagok profiknak. I I I I Szakorvos az időskori látásromlásról A csodálatos műszerek is öregszenek Sok tudós szerint a természet számtalan re­meke közül talán a legcsodálatosbb alkotás: a szem. Sajnos arra nincs biztosíték, hogy a külvilágot leképező mesteri „szerkezet” hi­bátlanul működjön. Az évek múlásával szemünk is kopik, s az egyéni adottságoktól függően előbb-utóbb fölbukkannak a látó­szerv betegségei. — Az ártalmak jórészt csökkenthetők vagy gyógyíthatók — mondja dr. Simon Benedek szemész szakfőorvos. — Tudni kell, hogy a szemünkbe ezredmásodpercen- ként érkező fénysugarak a fókuszban talál­koznak, s ha a fény-nyalábok akadálytalanul jutnak a szemgolyó hátsó-belső falán levő látóideghártyára, akkor jól, élesen látunk. Ha közel van hozzánk a tárgy, a szemlencse domborúbb vagy vastagabb lesz, átmérője szűkűl. A távolabbról érkező fény-nyalábo­kat kisebb mértékben kell megtörni, ezért a lencse ellaposodik, a szemizmok összehú­zódnak. A látás élessége akkor kezd csök­kenni, amikor a szem belső átmérője hosszabb vagy rövidebb, mint a távolság, amelyet a szemlencse ellensúlyozni tud; a csökkenő rugalmasságot pótolja a szem­üveg. A másik gyakori időskori szempanasz a szürke hályog. Oka az, hogy a szemlencsé­ben levő fehérjék kicsapódnak, s a látás homályos, szürke lesz. Ez szervi megbetege­dések következtében is kialakulhat, de mű­téttel, műanyag-szemlencse beültetésével az elváltozás szinte teljesen gyógyítható. A nyugdíjas kor táján szembe kell nézni a zöldhályog kialakulásának veszélyével is. Ez esetben a látóideget tápláló artériák úgyneve­zett perfúziós nyomásának csökkenése káro­sítja a látóideg rostjait, a látótér beszűkül, majd teljes „elfogy”. Nem titok, hogy az orvosok nem hívei a szemüvegek vény nélküli árusításának, mert használatukat nem előzi meg vizsgálat. Márpedig 50 fölött leg­alább kétévenként ajánlatos fölkeresni a szakorvost, hisz a zöld hályogot kezdeti stádi­umban is föl lehet ismerni. A szakszerű taná­csok betartásával igenis megelőzhető, el­kerülhető a látás időskori elvesztése, sőt a csökkent látás is.-borgó­Hol van az a nyár, kérdi a kedves ismerős, és hozzáteszi, ugye nem is sejti miről akarok be­szélni? Hát a hol volt, hol nem volt negyven forintos könyvekről, amik aztán ötvenesek let­tek, de persze még így is többségében megérték a pénzt. Nem is képzeli mennyit vásároltam és ha hiszi, ha nem legalább fele irodalom volt. Vettem válogatott magyar no­vellákat, Németh Lászlót, Cse- resTibort, s nem győznémfölso- rolni kit még. És a rengeteg krimit és fantaszti­kus regényt. Szóval nagy és állandó vevő vol­tam. Aztán lopakodva megjelentek a drágábbak. Először a százforintosak, aztán a százötvenesek és így tovább, lassan már a hely felét is elfoglal­ták itt a csabai posta előtti angyalos kút háta mögött. Az ötvenforintosok karcsúsodása a fele- felénél sem állt meg, annyira, hogy a napokban már alig lézengett ezekből valami a többi közt. Mondom az árusító kishölgynek, mit gondol, milyen arányban vannak jelen, mert szerintem jó, ha tíz százalék. És tudja mit csinált? Azt, hogy visszakérdezett: van valami probléma? S ez a magatartás úgy meglepett, alig tudtam kinyög­ni, hogy van bizony, mégpedig az előbb mondott: van valami probléma? És otthagytam, végül is ezt nem vele, hanem a gazdájával kéne megbe­szélni. % Mit szólsz hozzá, hogy még ma is divatban van az a régi, szép szokás, hogy a gyermekágyas asszonynak ebédet visznek, állít meg egy rég látott hölgyismerő­söm. Először is, folytatja tovább, mindig azt hittem, hogy ez csak falusi népszokás, mert jól emlék­szem, én is hányszor hallottam: főzök a barátnémnak, a komaasszonynak, az ángyikámnak, stb. S ez a főzés egy nagyon finom, többfogásos ebédet jelentett. S ugyancsak fölkaptam a fejem, amikor meg­tudtam, hogy itt a városban is nemcsak hogy élt, de él ma is ez a nagyon szép hagyomány, hogy amikor már otthon van a kisbabával a fiatal- asszony, a rokonok és jó barátnők viszik neki az ebédet. Hát nem csodálatos? De bizony az, mondtam meghatódva, mert eszembe jutott hányszor hallottam otthon a boltban, amikor egy-egy asszony a nagy szegénységében többet és jobban vásárolt a szokottnál, mintegy indokul megjegyezte: Ebédet főzök. Amire anyám, bár többnyire tudta ki gyerekágyas az öregfaluban, mindig megkérdezte: kinek? S aztán erről elbe­szélgettek kiszolgálás közben. Útközben ŐRZIK AZ ÉRTÉKEKET A meisseni porcelán állami kézben marad A németországi Meissenben ringott az európai porce­lángyártás bölcsője. Itt sikerült Johann Böttgennek, Erős Ágost szász választófejedelem alki­mistájának arany helyett első­ként előállítani a fehér aranyat, a porcelánt. A fejedelem ennek örömére 1710-ben megalapí­totta a meisseni üzemet, amely­nek Böttger lett az első igazga­tója. Azóta világmárka a híres meisseni porcelán, a védjegy­gyei, a keresztbe fektetett kar­dokkal. Németország újraegyesítése után úgy tűnt, hogy a meisseni gyár idegen kézre kerül: a híres japán Mitsubishi konszern je­lentős összeget kínált fel érte. Azonban - a meisseniek nagy örömére - hosszú vita után most más döntés született. A legendás üzem továbbra is ál­lami kézben marad, sőt egyálta­lán nem privatizálják. Az ille­tékesek úgy foglaltak állást, hogy a felügyelőbizottság min­denkori vezetője a jövőben a szász tartományi kormány mi­niszterelnöke lesz... A jövő a meisseni porcelán számára tehát biztosítottnak látszik. A jelen kevésbé, mivel az egykori Német Demokratikus Köztársaság területén tapasz­talható gazdasági visszaesés Meissenben is érezteti a hatá­sát: korábban ezerhétszáz mun­kás dolgozott itt, most viszont már csak alig több, mint ezren vannak. Sőt lábra kaptak olyan híresztelések, hogy a létszám akár nyolcszázra is csökkenhet, bár a gyár vezetői szerint ezer­száz a reális. Főként a porcelán- festők, és szobrászok aggód­nak, akik az alkalmazottak felét képviselik - mert a szász ál­lamnak nincs pénze. Az viszont csak a távlatokra vonatkozik, hogy a gyár veze­tése most végre azt is elhatá­rozta, nem áldozza fel a ha­gyományos meisseni minőséget a vélt pillanatnyi haszon oltá­rán. A porcelánfestők régi drezdai metszetek nyomán to­vábbra is leheletfinom tájképe­ket festenek majd tojáshéj vé­konyságú porcelánra. S to­vábbra is felvesznek tehetséges fiatalokat a 225 éve működő gyári iskolába. Igaz, a korábbi években hat­van fiatal kezdte meg minden év őszén a tanulmányait, míg most csak tizenhat. De abban reménykednek, hogy néhány esztendő múlva ismét a ha­gyományos módon lesz ke­lendő a nagy tradíciókkal ren­delkező meisseni fehér arany s^prte a világon. É ppen az egyik legfőbb ver­senytárs, a herendi porcelán konkurenseként... Makai György Ezüstfuvolát kapott a balassagyarmati ifjú virtuóz Kanyó Dávid nagy tehetség Imponáló eredményeket tud­hat a háta mögött Kanyó Dá­vid. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk: az ifjú balassagyarmati fuvolás szép karrier előtt áll. Szerep­lés szereplést ér, verseny ver­senyt követ. Dávid januárban a Jeunesses Musicales magyarországi szer­vezetének szervezésében a Verseny győztesek muzsikálnak című hangversenysorozatban szerepelt Budapesten és több vidéki helyszínen. A következő hónapban, az országos fuvolás­találkozón Kecskeméten, a hangszerbemutatót tartó J.Tre­vor neves angol fuvolakészítő, hangszergyáros egyik legújabb ezüst mesterhangszerét kapta ajándékba Csider Károlytól, az angol cég magyarországi kép­viselőjétől. Az ifjú virtuóz márciusban az országos ifjúsági fuvolaver­senyen első helyezést ért el, Kaposváron. Április sem múlt el események, sikerek nélkül. Ekkor a Magyar Rádió stúdió­felvételt és interjút készített vele. A nyár derekán a Bartók adón hangzott el a felvétel. Kanyó Dávid az elmúlt évek kiemelkedő eredményei kap­csán lehetőséget kapott a buda­pesti Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola fu­vola tanszakán a tanulmá­nyai folytatására. Ez az „előkészítő év” kiemelt el­ismerés. Tehát Dávid he­tente a fővárosba utazik, de általános iskolai tanulmá­nyait Balassagyarmaton folytatja. És nem lett hűtlen a Rózsavölgyi Márk Zene­iskolához sem.- Dávid! Zenélő, mű­vészcsaládban nőttél fel. Befolyásolta ez a tény, hogy te is erre a pályára léptél?- Persze, mindenkitől a zene szeretetét láttam.- Tanítómesterednek, édesapádnak mennyi sze­repe volt, hogy a fuvolát választottad?- Úgy kezdődött az egész, hogy elkezdtem fu- vogatni a hangszert. Apu azt mondta, olyan fuvolás a szám.- Sokat gyakorolsz?- Nem mondhatnám, elég könnyen tanulok. Persze egy kicsit rá kell majd hajtanom.- Kedvenceid?- Beethoven, Csajkovszkij, Mozart.- Szereted a könnyűzenét?- Néha szoktam hallgatni, főleg akkor, amikor az osztály­társaim bekapcsolják a magnót.- Csodahangszert kaptál Trevor James úrtól?- Igen, ez egy lyukas billen- tyűzetű fuvola, ami elég szokat­lan. Jobban le kell fogni, mint a hagyományos fuvolát.-Az eredmények édesapá­dat és téged igazolnak. Nem tartanak csodabogárnak az iskolában az osztálytársaid?- Egyáltalán nem, pont olyan vagyok, mint a többiek.- Szabad idődben mit sze­retsz csinálni?- Apuval elmegyünk hor­gászni, de pingpongozni is na­gyon szeretek.- Ha befejezed a Bajcsyban a nyolcadikat, irány Buda­pest?- Talán, de még az is megtör­ténhet, hogy Kecskemétre me­gyek zenei szakközépiskolába. Majd meglátjuk. (ádám)

Next

/
Oldalképek
Tartalom