Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 13., kedd Részvényeket ajánlanak kárpótlási jegyért A mikrohitel felső határát félmillió forintra emelték... Megjelent a Lízing Évkönyv A jelenlegi hazai beruházások során lízingben beszerzett gé­pek, eszközök aránya eléri a 17-18 százalékot. A lízingpiac az utóbbi években különösen gyorsan fejlődött, és annak el­lenére sem tapasztalható meg­torpanás, hogy a Magyar Nem­zeti Bank a közelmúltban több alkalommal emelte a kamato­kat, a kormány pedig számotte­vően leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz ké­pest. Mindez akkor hangzott el, amikor bemutatták a megjelen­tetett Lízing Évkönyvet. Vámos László, a szervezet elnöke elmondotta, hogy jelen­leg a szövetséghez mintegy 16 vállalat tartozik. A nagyok mel­lett mintegy 30-35 kisebb cég működik még az országban, hamarosan ezeket is megkere­sik, hogy bekapcsolódhassanak a szervezet tevékenységébe. A privatizáció erőteljesen ösztönözte a beruházásokat, s ennek hatására - 1992 óta - je­lentősen megnövekedett a lí­zing iránti igény. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az 1993-ban befejezett beruházások összér­téke 434,5 milliárd forintot tett ki. Ebből a lízingelt eszközök összértéke 19,9 milliárd forint volt. A lízingszövetség vitatja ezeket az adatokat, mivel a hi­vatal adatgyűjtése az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vál­lalkozásokra nem terjedt ki. Vé­leményük szerint pedig éppen ezek a vállalkozások voltak ta­valy a lízingben a legaktívab­bak. Elhangzott, hogy a szövet­ségnek alapvető vitái vannak a Pénzügyminisztériummal a lí­zing számviteli elszámolását il­letően. A Pénzügyminisztérium elsősorban adózási szemponto­kat figyelembe véve kívánja a szabályozást megváltoztatni. Vámos László szerint ez nehéz helyzetbe hozná a lízingpiacot. Ezért több megbeszélést foly­tattak már a minisztérium szak­értőivel a szabályozás átalakí­tását illetően. A Lízing Évkönyv részlete­sen ismerteti a szövetségben résztvevő cégeket, és bemutatja gazdálkodásukat is. Váminformációk egy központban A vámkezelés és vámügyinté­zés során szükséges valameny- nyi nyomtatvány és kiadvány egy helyen vásárolható meg, a nemrég megnyílt Váminformá­ciós Központban. A Budapest, XIII. kerület Huba utca 10. alatt nyílt Váminformációs Központ a vámnyomtatványok szaküz­lete. A bolt vevőinek nem kell több üzletet felkeresniük vala­mennyi szükséges papír be­szerzéséhez, és a választásban vámügyi szakképzettséggel rendelkező eladók segítenek. Százhatvan százalékon számít­ják be a kárpótlási jegyeket a HB Westminster Rt. részvénye­inek jegyzése során, tegnaptól november 18-ig. Az ezeket jegyzők adókedvezményt is igénybe vehetnek. Általában a kárpótlási jegyért vásárolt új kibocsátású részvény után nem jár adókedvezmény. A West­minster Rt. azonban több ko­rábban alakult kárpótlási­jegy-befektető rt.-hez hason­lóan előbb készpénzért megvá­sárolja a részvényjegyzők kár­pótlási jegyét, majd ezt a pénzt számítja fel 1000 forintos név­értékű részvényei vételáraként. A jegyzők így levonhatják adó­alapjukból - annak legfeljebb harminc százalékáig - a rész­vények készpénzes vételárát. Egy 1000 forintos kárpótlási jegyet 1600 forintos áron vesz át a cég, ha a pénzt az eladó részvényvásárlásra fordítja. Ezt az összeget fordíthatja a befek­tető adóalap-csökkentésre. Az rt. a felvásárolt kárpótlási jegyeket a privatizációban kí­vánja felhasználni. A részvényt az Agrobank és a Dunaholding hálózatában, a Cenzor, a City és az Első Magyar-Angol bró­kereknél és a HB Westminster Kft.-né! lehet jegyezni. Az Európai Unió évek óta anyagilag is segíti a magyar vállalkozókat. A Phare-prog- ram keretében idén 23 millió ECU-t különített el erre a célra. A program eredményeként ed­dig országszerte 18 helyi vál­lalkozási központ alakult. Ezekhez -sa hozzájuk kapcso­lódó területi irodákhoz, ame­lyekből ma már 100 működik az országban - tavaly egyetlen év alatt 41 ezer vállalkozó for­dult segítségért, információért. A mikrohitel felső határát 500 ezer forintra emelték, s azok a kisvállalkozók vehetik igénybe, akiknek legfeljebb kétmillió forintnyi saját tőkéjük van az induláshoz. Feltétel az is, hogy a vállalkozás éves ár­bevétele ne haladja meg a hat­millió forintot. A futamidő fél­től három évig terjedhet. A hitel kamata az MNB mindenkor ér­vényes refinanszírozási kama­tával egyenlő. Továbbra is ér­vényben maradt a régi kikötés: maximum két éve alakult és tíz dolgozónál kevesebbet foglal­koztató vállalkozások vehetik csak igénybe a mikrohitelt. A Phare egyébként nem kéri ingyen a bankok közreműködé­sét a hitelek folyósításában. Sőt! A vállalkozásfejlesztési központokkal együttműködő pénzintézetek a jutalékon túl saját maguk is igénybe vehet­nek egyszeri pénzügyi támoga­tást. Eddig 32 millió forintot kaptak, amelyet felszereltségük javítására, illetve munkatársaik továbbképzésére fordítottak. Ráadásul a mikrohitel esetében a bankok semmiféle kockázatot nem viselnek, a hiteleket ugyanis teljes egészében a Phare Iroda bocsátja a vállalko­zók rendelkezésére. A kölcsö­nök fedezete maga a hitelből vásárolt gép, berendezés. Ezért az iroda ki is kötötte, hogy a pénzintézetek 100 százaléknál magasabb fedezetet nem kér­hetnek a vállalkozóktól. A GAZDASÁG HÍREI / Ev végéig helyére emelik 1995 végéig átadják a Lágy­mányosi hidat. A 14 milliár­dos beruházás tervszerűen ha­lad, így a teljes hídszerkezet az év végéig a helyére emelkedik. A hídon átvezető villamospá­lya megépítése még várat ma­gára, 1996 elejére ennek csak előkészítő munkálataival vé­geznek. Új kereskedelmi központ létesült Magyar-latin-amerikai keres­kedelmi központot alapított Budapesten l4, a dél-amerikai kereskedelemben érdekelt magyar cég. Az alapítók sze­rint a kis- és középvállalatok kevés használható informáci­óval rendelkeznek a térség gazdaságát illetően, ezért olyan gazdasági adatbázis ki­építését tervezik, amely révén a magyar és a latin-amerikai vállalkozók egymásra talál­hatnak. Növekvő agrártámogatás Az agrártámogatások összege az idén várhatóan 75 milliárd forint lesz a korábban terve­zett 57 milliárddal szemben. Erről Lakos László földműve­lésügyi miniszter beszélt az Országos Gabonatermesztési Tanácskozáson. Azt is kö­zölte, hogy a kormány szep­tember közepén tárgyalja meg az agrárgazdaság szabályozási rendszerének jövő évi kon­cepcióját. A legnagyobb hazai exportőr Az első féléves külgazdasági eredmények alapján jelenleg a General Electric Tungsram Rt. a legnagyobb hazai expor­tőr - hangzott el a cég sajtótá­jékoztatóján. Tavaly 206 mil­lió dollár vcjlt az exportja, az idén hat hónap alatt pedig 1291,1 millió dollár, ami 47,7 százalékos növekedést jelent. Kistérségi fejlesztés kezdődött Kistérségi fejlesztési program készült el Enying és Sárbo- gárd környéke munkanélküli­ségének csökkentésére. A he­lyi önkormányzat által kidol­gozott elképzelések célja a környék adottságainak eddigi­nél jobb kihasználása s új munkahelyek létesítése. Enyingen korszerű ipari üzem kialakítása kezdődött meg. A Videoton Holding Rt. enyingi gyárának átalakításával, bőví­tésével kábelkonfekcionáló gyárat hoznak létre. Sárbogár- don a mezőgazdasági termé­nyek feldolgozásában és a vaj- tai termálvíz hasznosításában látnak munkahelyteremtési le­hetőségeket a környék önkor­mányzatai. Oldódik-e a jelenlegi ellentmondásos helyzet...? Érdekes képet rajzolnak a különböző szakértői jelentések nem­zetgazdaságunknak az esztendő eddig eltelt részében nyújtott teljesítményéről. Miközben megindult a növekedés, ezzel pár­huzamosan egyensúlyi nehézségek vannak, és nagy az állam- háztartási deficit. Ez a helyzet nem tartható - fogalmazta meg alig néhány napja a Magyar Gazdasági Kamarában mondott beszédében dr. Békési László pénzügyminiszter. - Hamarosan az Ország- gyűlés elé kerül az idei pótköltségvetés, miközben a pénzügyi kormányzat már a jövő évi tervezésen tevékenykedik. A kamarai tanácskozáson a vállalatok, társaságok vezetői megtudhatták a szaktárca vezetőjétől, hogy 1995 a stabilizáció „keseives esz­tendeje” lesz. A gazdaság eredményei - várhatóan - az idei szinten maradnak, és ez azt jelenti, hogy nem szabadul el az inf­láció, nem számolnak a legszegényebb rétegek életszínvonalá­nak súlyos romlásával, illetve nem kívánják riogatni a „nad­rágszíj további kemény szorításával” a munkavállalókat. Az elképzelések szerint jövőre a forintot - kis lépésekben - legfeljebb nyolc-kilenc százalékkal értékelik le. Ahhoz azon­ban, hogy ezek az „optimista” várakozások valóra váljanak, egy sor határozott döntést kell hoznia a kormánynak. A gazda­ság jelenlegi ellentmondásos helyzete ugyanis - a pénzügymi­niszter szerint - megfelelő korrekciók nélkül könnyen finanszí­rozási válságba kerülhet. Éppen ezért elkerülhetetlen az állam- háztartás hiányának radikális csökkentése, a jelenlegi túlkölte­kezés megállítása, valamint a bérkiáramlás határozott vissza­fogása. Az egyre szélesebbre nyíló „külgazdasági olló” komolyan veszélyezteti az ország fizetőképességét. A kamatterhek már most meghaladják a hatszázmilliárd forintot, és a jövő évi tör­lesztések - a csökkenő kamatok mellett is — elérik a költségvetés 35-37 százalékát. A túlköltekezés megállításához - dr. Békési László szerint - mérsékelni kell a jövedelmek és a felhasználá­sok közötti különbséget, miközben növekedne a beruházások aránya. Amennyiben mindez megvalósul - illetve másfél-kétmilliárd dollár működőtökét is sikerül jövőre szerezni -, akkor az előre­jelzések szerint a beruházások hét-nyolc százalékkal növeked­hetnek. A fogyasztás egy-két százalékos csökkenésével számol­nak. A bérnövekedést 15 százalék alatt lehet tartani, miközben a fogyasztói árak tervezett növekedése húsz százalék lesz. Éz tehát az elképzelés, amely - közös erőfeszítésekkel - való­ság lehet... Mentusz Károly A MEGYÉBEN MEGÁLLT A JÖVEDELEMPÓTLÁSBAN RÉSZESÜLÖK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE A segélyek átlagos összege tizenegyezer forint körül van A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ július havi összeállí­tásában az szerepel, hogy gyorsuló ütemben tovább csökken a munkanélküli ellá­tás keretei között támogatot­tak száma, ugyanakkor júni­usban megtört a jövedelem- pótlásban részesülő több mint egy éve tartó növekedés. 1994 júliusában 8823-an jo­gosultak járadékra, illetve a pá­lyakezdők munkanélküli segé­lyére. Ezzel szemben csak 7332 munkanélküli részesült ellá­tásban. Folyósítás 3 hónap múlva A nagyszámú eltérés abból adódik, hogy az új belépő pá­lyakezdők ugyan jogosultak a segélyre, de csak három hónap után kezdik meg annak folyósí­tását. A másik ok, a határozat­hozatal egyik hónapról a má­sikra történő áthúzódása. Ennek következtében az ellá­tás újrakezdése kicsit eltolódik a munkaviszonyt vesztetteknél. A statisztika szerint július­ban 662 fővel kevesebben ré­szesültek rövidebb, hosszabb ideig tartó munkanélküli ellá­tásban. Ez egyúttal arra is utal, hogy tovább nőtt a munkanélküliek és a munkanélküli ellátásban részesülők közötti különbség. Napi 363 forint... Az ellátási rendszerből 1132-en léptek ki, jóval keve­sebben, mint az előző hóna­pokban. Ezzel egyidőben a munkanélküli ellátásban elő­ször részesülő, vagy újból visz- szalépők száma 720 fő volt, ami nagyobb, mint az előző hónapokban. A jövedelempótlásra jogo­sultak tábora viszont 213 fővel csökkent. Ez a közhasznú fog­lalkoztatás kedvezőbb feltétele­inek ösztönző hatásával hoz­ható összefüggésbe. A járadékosoknak és a pá­lyakezdő segélyeknek egy hó­napra számított együttes és át­lagos összege 10 876 forintra emelkedett, ami napi 363 forin­tot jelent. A szellemi foglalko­zásúaknál 735 forinttal magasabb. A férfiak átlag bruttóban és havonta 11 655, a nők csak 9850 forintot kaptak. Segít a központ A megyei munkaügyi köz­pont a rendelkezésre álló pénz­ből a munkanélküliség csök­kentése érdekében többféle módon próbál meg segíteni. Az idén a munkanélküliek csoportos képzésében négy- százkilencvenen, egyénileg pe­dig tizenhármán vettek részt. Öt szakképesítést nyújtó tanfo­lyamokon száznégyen tettek eredményes vizsgát. Kevesebb új vállalkozó A vállalkozóvá válást előse­gítő támogatást igénybevevők­nél a belépő új vállalkozók száma jelentősen - harminchat­ról tizenhétre - csökkent. Mindannyian a munkanélküli járadék összegének megfelelő támogatást igényelték. Tevékenységük 17,65 száza­lékban mezőgazdaságra, 47,06 százalékban kereskedelemre, 36,9 százalékban a szolgáltatá­sokra irányult. A foglalkoztatást bővítő tá­mogatásban lekötött létszám 586 személyre terjed ki. Ez azt is jelzi, hogy tartós munkanél­külieket 212 munkáltató fog­lalkoztatta. A központi fejlesztési alap­ból négy új munkáltató kapott útiköltségtérítést, négynek pe­dig utazási költségeihez járul­tak hozzá. Több közhasznú munkás A közhasznú munkát végzők száma júliusban 126 fővel nö­vekedett, ami összefügg azzal, hogy a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség kilencven százalékát a hivatal átvállalja. A foglalkoztatási alapból támogatott korengedményes nyugdíjazás 149 főt érintett jú­liusban, az előnyugdíjasok száma pedig 1741-re emelkedett. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 165,60 168,60 Ausztrál dollár 79,23 80,57 Dán korona 17,56 17,86 Finn márka 21,43 21,77 Francia frank 20,26 20,60 Görög drachma (100) 45,56 46,36 Holland forint 61,97 63,01 ír font 163,80 166,60 Japán yen (100) 107,83 109,69 Kanadai dollár 77,89 79,41 Kuvaiti dinár 357,85 364,51 Német márka 69,43 70,63 Norvég korona 15,78 16,06 Olasz líra (1000) 68,23 69,45 Oszt. schilling (100) 986,76 1003,46 Spanyol peseta (100) 83,35 84,81 Svájci frank 83,34 84,66 Svéd korona 14,17 14,41 USA-dollár 106,56 108,56 ECU (Közös Piac) 132,30 134,54 BESZÉDRÖGZÍTŐ KÉSZÜLÉK. A BRG Rádiótechnikai Rt. salgótarjáni gyáregysé­génél a napokban kezdik összeszerelni a CUR-d 43 típusú készüléket. Dr. Gastanek Nándor, Kakuk Dusán, Görgy Péter és Súlya Kálmán fejlesztőmérnökök a végmérés ellenőrzésén dolgoznak. Fotó: Kun Király József

Next

/
Oldalképek
Tartalom