Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10-11 / 213. szám
1994. szeptember 10-11., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Hobbi 11. oldal TOP-KALAPOK. A párizsi divatbemutatók szenzációi a Chanel kalapjai. A legszebb lányokat a divatcég fantasztikus kalapok alá rejtette. Képünkön: ró'tvörös kalapcsoda alatt a világ egyik legszebb manökené, Naomi Campbell. Bélyegeken: Földrészek virágai Ezzel az elnevezéssel 1990-ben jelentette meg az első sort és blokkot (Afrika) a Magyar Posta. A sorozat befejező része augusztus 18-án került a postahivatalokba, amely Európa virágaiból mutat be egy csokorra valót. Ezek a szép virágok az európai tájakon északtól a mediterrán vidékig, síkságon és hegyvidéken, láp- és mocsárréteken, kaszálókon, sziklás gyepekben, erdőkben és azok tisztásain ős- - honosán élnek. Közülük számos faj védett, mivel a gyorsütemű városiasodás és iparosodás erősen veszélyezteti termőhelyeiket. A négy bélyegből álló és 116 forint össz- névértékű sorozat 12 forintos címletén nyári tőzike, a 19 forintos értéken molyhos napvirág, a 35, illetve 50 forintos címleten havasi iringó és kerek levelű tarsóka látható. A 100 forint értékű blokk bélyegképére Európa virágaiból állított össze montázst Zombory Éva grafikusművész, az öt sorozat tervezője. A blokkból 150 ezer készült, míg a sorozatból szokatlanul sokat, egymilliót állított elő az Állami Nyomda Rt. -juhászt»' 11 *. • : MAGYARORSZAC^l • - »V *• Zombory Éva montázsa RAY CHARLES, MINT REKLÁMHORDOZÓ. Az amerikai jazz, blues és rock and roll királya, Ray Charles, aki hatéves kora óta vak, elvállalta, hogy autóba ül, és vezeti is. Utah államban, a Salt Lake-en azt megtette: egy 306-os Peu- geo-t irányított. Kereskedelmi célból filmet forgattak a rendkívüli eseményről. FEB-fotó A JOGÁSZ VÁLASZOL - HÉTKÖZNAPI PERPATVAROK Mikor érvényes egy adásvételi szerződés? (FEB)Egy vidéki tárgyalásra utaztam, amikor a vonaton a mellettem ülő úr - megtudván, hogy ügyvéd vagyok - meglehetősen részletesen és ingerülten elmesélte a következő esetet. „Tavaly nyáron a szomszédommal szóban megegyeztem, és eladtam neki a színes tévémet videóval együtt, hogy a kapott vételárból és az e célra ösz- szegyűjtött pénzemen egy faházas kis telket vegyek. A telek tulajdonosával szintén szóban egyeztem meg, s a vételár felét előlegként át is adtam neki, s erről elismervényt is kértem. Megállapodtunk, hogy szeptember 1-jén beköltözünk a faházba. Augusztus közepén azonban az illető közölte, hogy meggondolta magát. Inkább másnak bérbe adta ki a házat, mert így a tulajdonjoga megmaradt, ráadásul bérleti díjat is kap. Hiába mondtam, hogy az adásvételi szerződést már megkötöttük, szerinte az úgy sem érvényes, mert nincs írásba foglalva. A tévémet is eszerint visszakérhetném?” Úgy érzem, sokan kerülhetnek hasonló helyzetbe pusztán csak azért, mert fogalmuk sincs arról, mikor szabályos az adásvételi szerződés és mikor nem. A jog abból indul ki, hogy a szerződés megkötésénél a feleknek körültekintően kell eljárniuk, teljesítése érdekében együtt kell működniük egymással. Ezeknek a szerződéseknek nincs „típusalakja”, a felek szerződési akaratukat bármilyen formában - szóban, írásban, de ráutaló magatartással is - kifejezhetik. Igaz, vitás esetekben a bizonyítás akkor a legegyszerűbb, ha a megállapodás tartalmát írásban is rögzítették, ezért az óvatosabbak akkor is írásba foglalják a megállapodást, ha jogszabály erre nem kötelezi őket. A Polgári Törvénykönyv azonban bizonyos szerződésfajták érvényességéhez meghatározott alakiságot ír elő. Általában írásba kell foglalni minden olyan jognyilatkozatot, amely az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkeztet jogot. Az alakiság megsértésével kötött szerződés érvénytelen. Tipikusan ilyen alakisághoz kötött szerződés az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződés, amely csak írásban érvényes. Ez azt jelenti, hogy legalább a szerződés lényeges tartalmi elemeit írásba kell foglalni, meg kell jelölni a szerződő feleket, az ingatlan pontos adatait, a vételár összegét, a teljesítés helyét, idejét, és ki kell derülnie a szövegből, hogy a feleknek szándékukban áll a tulajdonjog átruházása. Mindenképpen szükség van a két szerződő fél aláírására is. Utastársam furcsa helyzetbe került: az ingatlanra valóban nem rendelkezik érvényes adásvételi szerződéssel, amelynek jogkövetkezménye, hogy a vételárelőleget visszakövetelheti az eladótól, de mivel jogszabály csak az ingatlanra vonatkozó adásvételnél írja elő kötelezően a szerződés írásba foglalását, az ingó dolgok tulajdonjoga szóbeli szerződéssel, sőt ráutaló magatartással is átruházható. Ezért sem a televízióját, sem a videóját nem kérheti vissza, mert a megállapodás jogszerűen köttetett. dr. Lajer Erika Adalékok a macska természetrajzához Közismert, hogy vannak harapós, rosszindulatú, hamis kutyák. Kevesebben tudják, hogy bizony az általában szelíd, törlesz- kedő macskák is lehetnek agresszívak. A háziállatok, a kutya, a ló, a macska, stb. természetesen rendelkezhetnek olyan génnel, amely hajlamossá teheti őket a rosszindulatú magatartásra. A támadó, sőt olykor veszélyes cicajellem hátterében azonban mindig rossz környezeti, emberi hatások húzódnak meg. Akadnak olyan példányok, amelyek mindenkivel rendkívül barátságosak, de a gyerekeket nem szenvedhetik, s valahányszor mancsuk „hatótávolságába,, kerül egy-egy apróság, rárontanak, karmolnak és harapnak. Az ellenszenvnek rendszerint az a magyarázata, hogy környékbeli kiskamaszok, ha csak tehetik, megkergetik, hergelik vagy bántják, s az állatot ezek az élmények változtatják „gyerekgyűlölővé”. Általában elmondható, hogy a macska félénk jószág, s mindenekelőtt az embertől tart. Ez a félelem váratlan, szokatlan körülmények hatására fölerősödik. Jellemző példa, hogy egy 6 éves házimacska szinte egyik napról a másikra kezelhetetlenné vált. Nem lehetett a közelébe menni, mert ha valaki belépett a szobába, az állat valósággal a levegőben úszva, karmait kiengedve ugrott rá. Utólag kiderült, hogy viselkedése éppen gazdája lakásának kifestése óta változott meg. Egy héten át több festő dolgozott a szobákban, s a háziak távollétében azzal múlatták az időt, hogy ingerelték, bosszantották a szelíd állatot, sőt még taplót is tettek a jószág farka alá. A zoológia egyértelműen azt vallja, hogy rosszindulatú, hamis természetű macska tulajdonképp nem létezik. Ha agresszívvá válik, annak még akkor is megvan az oka, ha nem tudunk róla. Ilyen esetben azonban érdemes utánajárni, esetleg földeríteni a kiváltó körülményeket, hogy az újabb rossz élményeknek elejét ve- hessük. így idő múltával kedvencünk ismét barátságos, kedves jószággá szelídülhet, bár - ha vidáman dorombol is - félénksége megmarad. Jók a magyar-szlovák horgászkapcsolatok A szlovák és a magyar horgászok már régen jó kapcsolatot alakítottak ki közös határfolyónk, az Ipoly két oldalán. Nemzetközi megegyezés szerint halasítanak, de a jó szomszédi viszonyhoz e tevékenység még kevés volna. Tizenkét évvel ezelőtt rendezték meg az első Ipoly kupát. Azóta hol itt, hol ott találkoznak az ipolyi horgászegyesületek versenycsapatai, hogy eldöntsék: ki az ügyesebb, ki tud több halat fogni? A közösen elfogyasztott ebéd és az azt követő beszélgetés mindig újabb kapcsolatokat teremt. A kicserélt tapasztalatokkal pedig tovább gyarapszik a résztvevők horgásztudása. De arra is jók ezek az í együttlétek, hogy az egyesületi vezetők megbeszéljék a haltelepítésre, az -őrzésre, a természetvédelemre vonatkozó teendőket. így volt ez nemrégiben Ipolyvecén is, ahol ismét ösz- szejöttek az Ipoly-parti horgászegyesületek tagjai. A versenyen a szlovákoktól a párkányi, az ipolysági és a zselizi HE csapatai, a magyaroktól a balassagyarmati Mikszáth, az ipolyvecei Szondy, a szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc és Vámosmikola versenycsapa- tai vettek részt. A győzelmet a balassagyarmati Mikszáth Kálmán HE csapata szerezte meg, az ipolyvecei és a zselizi I versenyzők előtt. A jelenlevék így búcsúztak egymástól: találkozunk jövőre, a túlsó parton! Ivitz Zoltán A citromsármány Súlya: 26-32 gramm. Öreg hím: feje élénksárga, őszi friss tollazatában a zöldes szegélyek miatt sötétebb színezetűnek tűnik. A hát sötét vörösesbarna, barna hosszfoltokkal. A farkcsík és a felső farkfedők élénk rozsdavörösek, a nyak és az alsó test sárga, a mellen barnásvörös harántszalag húzódik. Az oldalak vörösbamák, barna szárfoltokkal. A szárny és a farok sötétbarna, szegélyeik világosak, a szélső farktollak fehérek. Óreg tojó: színezete fakóbb, a mell és a torok sűrűbben foltos. A fiatalok fejteteje sötétebb, nyakuk és mellük még a tojóénál is csíkosabb. A csőr szaruszürke, a láb barnás, a szivárványhártya sötétbarna. A törzsalak költőterületének keleti határát hazánk képezi. Északon Norvégiáig, délen Portugáliáig terjed. Tőlünk keletre Szibériáig és Irakig több alfaja él. Télen csapatai a szérűskertekben gyülekeznek, de nagyobb havazások idején a városokba is beszorulnak. A távoli északon fészkelők rendes vonulók. A változatos, bokros terepet kedveli, síkságon és hegyvidéken egyaránt. Évente kétszer költ. Áprilisban kezdi kotlani 4-5 tojásból álló fészekalját. A tojások fehérrel kevert szürkés, rőtes vagy kékes alapszínen palaszürke vagy sötétbarna, finom pontokkal, zegzugos vonalakkal márványozottak. A hím időnként felváltja a tojót a fészken. Tizenkettő-tizennégy Kerüli a zárt erdőket Nógrádban is napig ülik a tojásokat, és 14 nap múlva repülnek ki a fiókák. Gabonafélék lisztes magvait, bogyókat és gyommagvakat, ezen kívül kisebb bogarakat, lárvákat, lepkéket és legyeket fogyaszt. Veteményes- és csemetekertekben magvetés idején nem szívesen látott vendég. Megyénk területén a zárt erdők kivételével mindenhol előfordul fészkelőként. Varga Ferenc ornitológus Virágveszélyek Kínai orvosok a közelmúltban arról számoltak be, hogy Hongkongban három év alatt 17, részben halálos mérgezést észleltek, melyet a kínai népi gyógyászatban már évszázadok óta használt és jól ismert növény, a sisakvirág okozott. A sisakvi- rágfőzet hatóanyaga, az akonitin eszméletlenséget, érzéskieséseket és igen súlyos szívritmuszavarokat idézett elő. Honi gyógynövényeink között is több olyan van, amelyik mérgezést okozhat. A gyűszűvirág vagy a maszlagfélék veszélyeiről tudunk, de nem ennyire ismert, hogy a gyöngyvirág, hunyor, tavaszi hérics, a kecskerágó vagy az olean- derlevél is okozott már halálos mérgezést. Gyógynövényeinket tehát csak az szedje és használja, aki azokat jól ismeri!
