Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-06-07 / 184. szám

1994. augusztus 6-7., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Hobbi 11. oldal Születésnapját ünnepelte a turistaház Agasvár a Nyugat-Mátra hegyvonulatának része. Csonka kúpja messziről hívo­gatja a kirándulók és termé- szetkedvelők népes táborát. Tövében turistaház fogadja a megpihenni vágyókat, teljes ellátással, kiszolgálással. A napokban ünnepelte fennállá­sának 65. születésnapját rö­vid, meghitt ünnepség kereté­ben. A múltat méltatta a ház jelenlegi gondnoka, a buda­pesti származású, 28 éves JUHÁSZ JÁNOS vállalkozó. Kevesen tudják, hogy 1929-ben, Péter és Pál aposto­lok napján avatta fel ünnepé­lyesen báró Hatvány Endre ágásvári menedékházzá. Akkor is a tiszta kék égről ragyogtak alá a nap arany sugarai. Illat szállt a kaszálatlan erdei tisztá­sokból, rigófüttytől és kakukk­hívástól volt hangos a lombos erdő. Az ágasvári nyeregben, a feldíszített turistaház előtt Láng János nagybátonyi lelkész ce­lebrálta a misét, s tömjén illat keveredett a vadvirágokéval. Szentbeszédének lényege a természetszeretet és turizmus, emberszeretet és megbecsülés kapcsolata volt. Majd méltatá­sában rátért a menedékházat felépítő Pannónia Turista Egy­let Társulatára, hogy építménye a haza legmagasabb hegységé­nek, a Mátrának egyik gyöngy­szeme, ékessége lett. Ágasvár várja a vendégeket A 65 évvel ezelőtti ünnepség a magyar Himnusz akkordjai­val ért véget. Az évforduló alkalmával a tu­ristaház jelenlegi bérlőjét kér­deztem az üzemeltetés további terveiről.-Németh Zoltánnal, a tár­sammal ez év március 15-től béreljük a turistaházat - mondja Juhász János. - Már ré­Juhász János a háromhónapos alaszkai malamuttal itt kialakítani. Olyan centrumra gondol, ahol bérelni lehet a he­gyi kerékpárokat, sportfelszere­léseket. Túrákat szeretnének szervezni a környéken, igény szerint még a barlangba is. Kezdők részére sziklamászó is­kolát indítanának, utazási iro­dák ajánlásait is szívesen fo­gadják. Ä Fiatal Vállalkozók Pályá­zatán - tíz pályázó közül - az első díjat nyerte el a leendő ágasvári sportcentrum tervei­vel. Okos és hasznos elképzelé­seivel élvezi az angol királyi herceg védnökségi támogatá­sát. Ez azt jelenti, hogy anyagi­lag is segítheti üzleti vállalko­zását. A pályázattal járó nem kis összeget a turistaház állapotá­nak a rendbehozatalára kívánja fordítani. A fiatal vállalkozók tervei, ha csak félig is eredményre jut­nak, már akkor is többet jelen­tenek, mint az eddigi bérlők együttesen. Persze nyugtával dicsérjük a napot még Ágasvá- rott is, ahol a jó levegő, a kör­nyezet nem mindenért kárpótol. Kép és szöveg: Kun Király J. gebben szerettünk volna ide­jönni, de a licitálást valahogy mindig lekéstük. Meg aztán nagy esélyünk sem volt. A ház és környékének jelenlegi tulaj­donosa a Magyar Természetba­rát Szövetség. Tőle béreljük 5+15 évre. A Gödöllő melletti Valkóról idekerült fiatalember jól mű­ködő sportcentrumot szeretne A sörözők „leg”-je A kánikulai melegben bizo­nyára elcsordul a sörisszák nyála, ha megtudják, hogy a Washington központjában lévő Brickskeller sörözőben 550-féle sör kapható. A sö­rözőt főleg fér­fiak látogatják, méghozzá a hivatalnoki középréteg. Aki­nek nem ízlenek a világmár­kák, kipróbálhatja az indiai, jamaikai, japán, amerikai és afrikai söröket is. A több mint félezer fajta ital közül nem könnyű választani. A legtöb­ben a megszokott sörüket isz- szák, de sok vendég kipróbálja az egzotikusakat, különben mi értelme lenne ennek a hihetet­len választéknak. MILYEN ESZKÖZÖKKEL ZSÁKMÁNYOLHATUNK A NAGY HALAKBÓL? Az amurok és a busák megkedvelték vizeinket Ha kapitális halak fogásáról esik szó, leggyakrabban a harcsák, csukák és a pontyok neve hangzik el. Mióta vizeinkbe betelepí­tették a növényevő halakat - az amurt, a pettyes és fehér busát - az idők múltával egyre gyakrabban olvashattunk a lapokban arról, milyen óriásokat akasztottak e halak közül a horgászok. Nem ritkák a 20-30 kg-os „torpedók”, melyek partra terelése nem kis erőpróba. Nógrád megye horgász-vize­iben is szép számmal fordulnak elő e növényevő halak, és az utóbbi időben nem is egy 10 ki­lón felüli példány került a sze­rencsés horgászok haltartójába. Ismerkedjünk meg hát köze­lebbről e halak életével, horgá­szatával és nem utolsósorban konyhai elkészítésükkel. Mindhárom halfaj „Kelet” vizeiből jutott el hazánkba. Az ott őshonos halak jó életteret ta­láltak a mi vizeinkben is, amire gyors súlygyarapodásuk a leg­jobb bizonyíték. Nevük is jelzi, hogy fő táplálékuk a vízi növé­nyek. Amíg az amurok a maga­sabb fejlettségi fokon álló vízi­növények (hínárfélék, gyékény, sás, stb.) friss hajtásait csipege­tik, addig a busák a vízben le­begő algákat szűrik ki. Ez egy­ben magyarázat arra, hogy a busa miért nem kap a horgon lévő csalira (legtöbbször az uszonyába akadt horog a veszte). Ezért a csapatokban úszkáló halakat jó néhányan szabálytalan módon, bere­béyézve is zsákmányul ejtik. Nemrégiben a ceredi 4-es tó­nál volt szerencsém végig szur­kolni egy körülbelül 1 m-es busa félórás fárasztását, amely­ből a hal került ki győztesen. A horog a farok alatti úszóba akadt, mely addig tartotta, amíg a horgász felé nem kezdett úszni a hal. Az amur horgászata alapve­tően nem különbözik a ponty horgászatától. Fenéken, de gyakrabban víz közt kapja be a növényi eredetű csalit, de pufi­val is fogtak már amurt. Egye­sek esküsznek a lebegtetett nád, vagy gyékény torzsára. Mások lucerna és fonalalga csokorral értek el szép eredményeket. A busák - mint már jeleztem - legtöbbször véletlenül akadnak horogra, bár Hegedűs Jánosnak erről más a véleménye.-'így van - veszi át a szót a Salgótarjánban élő, ország­szerte ismert horgász. - Hosszú idő alatt kikísérleteztem a busa etetőanyagát és csaliját, amivel - bizonyítottan - számtalan bu­sát fogtam és valamennyinek a szájába akadt a horog. Erről részletes tudósítás a Magyar Horgászban is megje­lent. De a csali összetétele az­óta is titok! Most sem hajlandó elárulni nekünk a receptet.- Mégis mit célszerű java­solni azoknak, akik e halakra kívánnak horgászni?-Nos, vegyük sorra! Szere­lés: rugalmas, de kemény bot, 25-30-as jó minőségű zsinór, jó fékkel ellátott orsó és 1-2-es számú tűhegyes horog. Etető­anyag, csali: ködösítést ered­ményező vizek. E helyeken szívesen sütkéreznek, de ilyen­kor alig van kapás. Elsősorban a vízi növények közelében a víz felső harmadában tartózkod­nak. Időpont, éjszaka és a reg­geli órákban. Fárasztási laza fék (fontos), a fárasztás a mély­ben történjen, ne emeljük fel a halat. Ha már a hátán, a víz szí­nén fekszik, akkor kell óvato­san szákolni. (Többnyire ilyen­kor szakít a fáradtnak tűnő hal.)- Végezetül egy utolsó kér­dés: hogyan készíted el e halé­teleket?- Én?! Sehogy! A feleségem, de nagyon finoman. Sütve. Ezt senki ne felejtse el: a növé­nyevő halak csak sütve ízlete­sek, és egy kis fokhagyma sem árt! Ivitz Zoltán Az ismeretlen virágmag átszelte az óceánt A virágról számtalan rege, monda szól. Van, aki így becézi kedvesét. Leggyakoribb szó­lás-mondás: „Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet”. Tudjuk azt is, hogy virágot nem bűn szerezni. Persze a legjobb az, ha úgy kapja az ember. Ám, mit tehetünk akkor, ha csak magot kapunk ajándékba, és nem ismer­jük föl, mivel még nem láttuk? Mást nem tehe­tünk, elültetjük, és majd meglátjuk, mivé fog fejlődni. így van ezzel a Vizsláson élő Kakuk József is. Kanadából öt évvel ezelőtt gyönyörű magokat kapott ajándékba. A kísérő szöveg útközben va­lahol elkallódott. Azóta a fás szárú, évelő növé­nye két méteres magasságig fejlődött. Közben a nyugdíjas gazda azt is tapasztalta - mivel ősszel elfelejtette kiásni a földből -, hogy ismeretlen növénye a hazai éghajlati viszonyokat is jól bírja, mert nem fagyott ki. A gyönyörű szép, sárga töl- cséres, kehely alakú virágnak különösebb illatát nem lehet érezni. A méhek mégis szorgalmasan látogatják. Virágja - természeténél fogva - érdekes mó­don csak éjszaka pompázik. Nappal, a reggeli órák után, egészen estig összehúzódva vegetál. Ezzel is csökkentve a felszívott tápanyag páro­logtatását. Kéthetes virágzás után az elhullajtott virágból mag képződik, majd a 10 centiméteres szárból újra virág képződik. Egy ilyen fás száron több száz virág is kifejlődhet. így tavasztól őszig mindig friss virágban tündöklik. A meleg napsü­tést nem igazán kedveli. Különösebb kezelést nem igényel. Ahogyan elnézem a gazdát, nemcsak növé­nyeit, hanem a portáját is gondozottan tartja. Olyan ember, aki gondot fordít környezetére, a rend, a szép között érzi jól magát. Nem hiába, merthogy - amint az elején említettük a közmon­dást - aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet. Kép és szöveg: K. K. J. A vizslási Kakuk József kertjében a kanadai virággal, amely természeténél fogva érdekes módon éjszaka pompázik Csodájára járnak a világörökség részéhez tartozó nagy Európában a legrégibb furcsaságok közé tartoznak a francia és dél-angol vidékek megalit építményei, mint például a Salis- bury-síkságon látható Stonehenge világhírű maradványai. Mi­vel csak 1918 óta műemlék, az előző korok pusztításai miatt ez is csak rom, de még így is óriási hatású monumentum. Stonehenge az angol Salisbury-sikságon Kutatók százainak fantáziá­ját csigázta fel, s az elmúlt két-három száz és különösen századunk ötvenes hatvanas évei hoztak eredményt Gerald Hawkins és Fred Hoyle csilla­gászprofesszorok kutatásai és összegzései nyomán. Az 1984. óta világörökségként is számon tartott látványosság alapján, koncentrikus körökbe állított, nagyméretű kőoszlopok és kő­gerendák alkotják. Legősibb része egy szabá­lyos, mintegy 90 méter átmé­rőjű dombgyűrű. Belső részét 56 darab méternyi mély gödrök köre követi. Ezeket a tizenhete­dik században fedezte fel John Aubrey, s róla nevezték el Aub­rey-gödröknek. Különlegessé­güket az adja, hogy kiásásukat követően be is temették haszná­lói. Tűz és néhány bennük vég­zett hamvasztás nyoma árulko­dik szertartásos jelentőségükről is. Az Aubrey-gödrök áthalad­nak egy északi irányban és egy déli irányban elhelyezett dom­bocskán is, melyeken jelzőkö­vek vannak. Ugyanehhez az együtteshez tartozik a Heels- tone (Sarokkő) is, ami kívül esik az említett körön, pontosan a nyári napforduló napkeltének irányában, a kör átlójának foly­tatását képező „úton”. Ezt az egységet nevezte F. Hoyle Sto­nehenge I-nek. Arra a követ­keztetésre jutott, hogy az i.e. 3100-2600-ig használt egység megfelelő időközönként vándo- rolgatott a jelzőkövek segítsé­gével, legalább száz évig töké­letesen működő nap- és holdfo­gyatkozás előrejelző lehetett. Megfelelő évenkénti korrekci­óval még most is munkába ál­lítható ez a funkciója. Hasonló mélyedéseket talált C.A. Newham a kör belseje felé haladva, két koncentrikus kört alkotva az első kőkört övezően. Ezek, véleménye szerint, a téli napfordulók idejére eső hold­tölték kiszámítására voltak használatosak. Ez és az első (külső) kőgyűrű maradvány al­kotja Stonehenge II-t. M.W. Post ins 30 darab 25 tonnás kőoszlop és rajtuk nyugvó héttonnás keresztge­rendák eredeti formátumát re­konstruálta. A harmincadik kő­oszlop csak fele olyan méretű­nek számítódott. Ebből követ­keztetett a kör és a teljes hold­tölték 29,53 napos ciklusának öszefüggésére. Beljebb haladva egy alacso­nyabb, 59 kőből álló, ún. „kékkő”-ből rakott kör követ­kezik, melynek anyaga, vagy száz kilométer távolságból, Wales területéről származik. Hiányossága ellenére is az egymást követő két holdtölte köveknek periódusára utalhat. Stone­henge II. körülbelül i.e. 2100-ban készült. Bizonyos, hogy ekkor már inkább szakrá­lis, mint csillagászati fontos­sága volt jelentős. I.e. 1500 körül emelték a leg­látványosabb, belső öt szabad­szemmel is látható különleges égitest: a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz isteni szimbólumaként azono­sítják őket. Méretük: 20-24 láb (6-7 m), s a feltételezések sze­rint a bolygómozgásoknak megfelelően át is rendezték őket. Ezek ölelik körbe a 19 legbelső kékkövet. A rendszer fókuszában az Oltárkő áll, mely a szenthelynek használt rituális középpontja is volt. A fent em­lítettek alapján a kutatók joggal fogadják el Stonehenge-t, ko­moly csillagászati ismeretekkel rendelkező, a kőkorban élő em­berek obszervatóriumaként, ogi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom