Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. augusztus 1., hétfő Házunk Tája 7. oldal IDŐSZERŰ NÖVÉNYVÉDELMI TUDNIVALÓK „Csípjük el” a szőlőlevélatkát Zöldségfélék A számos kórokozó és kártevő közül pillanatnyilag a levelek fonákán szívogató takácsatkák tűnnek a legveszélyesebbnek, mivel a száraz, meleg idő ezek­nek kedvez leginkább. Különö­sen a paprikát, az uborkát, a dinnyét, a babot és a szóját vizsgáljuk meg alaposan, és ha a levelek bronzosodását, a piszkosfehér atkaszövedéket, vagy magát a kártevőt észleljük (kézi nagyítóval a mozgó egye- dek már jól láthatók), valame­lyik speciális atkaölő szert (Sanmite, Neoron, Omite, Mi- tac, Danitól*, Torque**, Fen- tonan*, Talstar, Nissorun) per­metezzük ki ellenük. Csak olyan készítményt használjunk, ami az adott kultúrában engedé­lyezett, és a termény betakarítá­sát nem akadályozza. Gyümölcsfák Szórványosan ugyan, de még mindig kelnek a gyümölcsmo­lyok (almamoly, barackmoly, szilvamoly, keleti gyümölcs­moly) hernyói, és befurakodnak a zsendülő termésekbe. A záró­permetezésre olyan foszforsav- észtert (Zolone, Bi 58*, Dana- dim*, Rogor*, Sinoratox*, Ult- racid*, Phosdrin**, Dimec- ron**, Unifosz*) válasszunk, amelyik egyben a kaliforniai pajzstetű most kelő lárvái ellen is hatásos. A pajzstetűirtást a már leszü­retelt fákon (kajszi, meggy, cseresznye, korai őszibarack és alma) is ajánlatos elvégezni. Ahol a takácsatkák nagyon felszaporodtak, valamelyik speciális atkaölő szerre (lásd zöldségfélék) is szükség lehet. Bogyósok A málna letermett, valamint beteg vesszőit szedjük ki, éges­sük el, majd valamelyik réztar­talmú szer (Cuprosan, Miltox, Perotox, Champion, Rézoxiklo- rid, Cuproxat, Rokkol) és egy foszforsavészter (lásd gyü­mölcsfák) kombinációjával permetezzük meg az ültetvényt, így jövőre a vesszőbetegségek­kel, gubacsszúnyogokkal keve­sebb gondunk lesz. Szamócában a levelek nyár végi lekaszálása és elégetése hatékony módja a levélfoltos­ságokat okozó gombák és a szamócaatka elleni védekezés­nek. A ribiszkét is megtisztíthat­juk a satnya, felkopaszodott vesszőktől, melyben többnyire az üvegszámyű ribiszkelepke hernyói rágnak. Szőlő A peronoszpóra-veszély gyakorlatilag elmúlt, a rezes (Champion, Cuproxat, Bordódé FW, Rézoxiklorid, Rokkol, Bordói por) zárópermetezésnek legfeljebb élettani szempontból van jelentősége, hiszen a réz erősíti a növény bőrszövetét (növeli az egyéb kórokozókkal szembeni ellenállását), segíti a rügyek, vesszők beérését. A lisztharmatjárvány viszont még mindig terjed, igaz azon­ban, hogy ezek a késői fertőzé­sek súlyos problémát (a bogyók „sérvesedése”, elszáradása) ál­talában már nem okoznak. Egészséges vagy enyhén fertő­zött ültetvényekben elemi kén­nel (Microthiol, Kumulus, Thi- ovit, Kénkol, Nikékén, Szera, Szulfur) zárjuk az éves védeke­zési programot. Lisztharmatos szőlőkben maradjunk a Kara- thane+kén kombinációnál. A felszívódó szerek ilyen előreha­ladott növény fejlettségnél már élettanilag károsak, a fürtliszt- harmat gyógyítására egyébként is alkalmatlanok, és évente leg­feljebb négyszer ajánlatos őket használni, ezért mindenképpen kerülendők. Tömött fürtű fajtákban sok helyen megjelentek már a rot­hadó, botritiszes gócok. Itt a zsendüléskori védekezést feltét­lenül javasoljuk elvégezni va­lamelyik mélyhatású készít­ménnyel (Sumilex, Ronilan, Rovral). A kontakt folpet ható­anyagú szerek (Ortho-Phaltan*, Buvicid F*, Folpan*, Folnit*, Trimifol*) hatékonysága gyen­gébb az előbbieknél, és a korai borszőlőkben már vigyázni kell velük (élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 30 nap), mert maradványaik a must erjedését gátolhatják. A kifejlett szőlőlevélatkák és gubacsatkák lassan telelőre vo­nulnak a rügypikkelyek alá és a tőke repedéseibe, elérkezett te­hát a nyári atkaölő permetezés ideje. Feltétlenül speciális ké­szítményt (Sanmite, Neoron, Omite, Mitac, Torque**, eset­leg Danitól*) alkalmazzunk, mert - amellett, hogy kömye- zetkímélőek - igazán jó ered­mény csak ezektől várható. Si­keres nyári kezelés esetén a kora tavaszi atkairtás elhagy­ható. Minden növény Hamarosan kelnek az ameri­kai fehér szövőlepke hernyói. Mivel helyenként már az első nemzedék is népes volt, a má­sodik nemzedékkel bizonyára sokunknak meggyűlik a baja. A fiatal hemyófészkeket azonnal számoljuk fel (szedjük le és égessük el), így a kémiai anya­gok kipermetezését elkerülhet­jük. *-gal a II., **-gal pedig az I. kategóriájú szereket jelöltük. DRÁGA A TÁP, ALACSONYAK A FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK Erőteljesen visszaesett a nyúltenyésztöi kedv Nehézségek vannak a nyúlértékesftési piacon Az utolsó időben egyre több jelzés ér­kezik a megye különböző ré­szeiből, amelyből kide­rül, hogy a kis­termelői kisál­lattenyésztési kedv erősen megcsappant. Emiatt több megyén belüli áfész abba­hagyta az ez­zel kapcsola­tos felvásárlási tevékenységét. A jelenlegi helyzetet rész­ben és egybehangzóan az ala­csony és változó felvásárlási árakkal, valamint az ugrássze­rűen emelkedő tápárakkal in­dokolják. Salgótarjáni ÁFÉSZ felvá­sárlási programjában az idén is szerepel a kistermelői nyúl- átvétel. Az első osztályúnak minősített tapsifülesekért, ki­lónként 120 forintot adnak, a másodosztályú csupán 50 fo­rintot ér. Működési területükön - Ce­re den, Vizsláson, Kishartyán- ban, Sóshartyánban, Zagyva­rónán, Pintér-telepen - a nyúl- tenyésztéssel foglalkozó kis­termelőket kéthetenként egy-egy alkalommal keresik fel. A „zsákmány” nem nagy: hetenként 400 darab. A sze­rény eredményt a termelői kedv jelentős visszaesésével és az alacsony felvásárlási árakkal indokolják, majd hoz­záfűzik: megbízójuk a FOTK jászberényi nyúlvágóhídjának vezetői külföldi partnereik visszafogott igényeire panasz­kodnak. Ez egyúttal az inga­dozó keresletet is jellemzi. Szécsényi ÁFÉSZ a nyúlpi- acon jelenlévő sok versenytárs miatt változó mennyiségben „szabadítja meg” a nyúlte- nyésztéssel foglalkozó kister­melőket a feldolgozásra, érté­kesítésre alkalmas kisállataik­tól. A város vonzáskörzetéhez tartozó településekben minde­nütt van felvásárlójuk, akik kéthetenként veszik át az el­adásra kínált nyulakat. Az eddigi adatok szerint heten­ként 900-1000 kerül az üresen ásítozó ketre­cekbe. A Bátonyte- renye és von­záskörzetéhez tartozó közsé­gekben, sőt megyén kívül a heves megyei Bodonyig, a bátonyterenyei Szabó és Tár­sai Felvásár­lási Kft., az előzőleg meghir­detett áron, kéthetenként - csütörtökön és vasárnap - ve­szi át a vágásra érett nyulakat a kistermelőktől, a FOTK megbízásából. Az első osztá­lyúakért - amelyek súlya 240-350 dekáig terjed - 120 forintot fizettek. Újabban a megrendelő, a felvásárlási árat mérsékelte. A havonta felvásárolt 4 ezer darab kisállat bizonyítja, az előbb közöltek igazságát: erő­teljesen visszaesett a termelési kedv. Ugyanis, akik egyszer elvesztették tenyésztői kedvü­ket, leadták anyaállományu­kat, azokat nehezen lehet rá­beszélni az újbóli vállalko­zásra. V. K. Öntözni is, nem is Egyik olvasónk paprikaültetvé­nye elszáradt annak ellenére, hogy a kánikula miatt naponta, alaposan, mint mondta: „tocso- gósra” locsolta. Szemrevétele­zés után kiderült: a növényál­lomány tönkremenésének egyértelmű oka az öntözés. Ol­vasónk hitte is, nem is, és gyermekkora bolgár kertészére hivatkozott. Csakhogy a bősé­ges vízforrások melletti bolgár kertészetekben a haszonnö­vényzet mindig a bakhát, a töl­tés tetejére került és az öntöző­víz a bakhátak völgyecskéiben csordogált, így kizárva a gyö­kérzóna befulladását. Tanulság? Úgy öntözzünk, hogy a növények között mindig ugyanazon a helyen hegyes ka­pával gödröcskét vágunk és oda öntjük az öntözővizet. így csak a gyökérzóna kis részén áll fenn a mikronagyságú agyagré­szecskék lemosódása, a talaj- tömörödés veszélye, s a lassan szétszivárgó nedvesség épen hagyja a talaj levegős, morzsa- lékos szerkezetét. BEÉRETT A MÁK. Az ültetvényeken, kiskertekben beérett mákgubókat idejében le kell törni, mieló'tt a ma­darak megdézsmálnák a gubókban rejlő' finom máksze­meket. A törés után ki kell fejteni, és napos helyen meg­szárítani, hogy be ne penészedjen. Fotó: Ho-Fe Másodvetés most A lekerülő zöldborsó- és bab területeken célszerű a kisker­tekben másodvetésként ubor­kát, céklarépát termelni és itt az ideje az őszi és téli retek el­vetésének is. Különösen elő­nyös elővetemények az emlí­tett pillangósok, mert a levegő nitrogénjét hasznosítandó, bi­zonyos nitrogénmennyiséget, s talaj lazító gyökérzetet hagynak vissza gyökérgu- mócskáik és bojtos gyökérze­tük révén a talajban. Igenám, de az immár négy éve tartó nyári aszály és rend­kívül hosszan tartó hőség, ami­kor a talajfelszín hőmérséklete délidőben az 50 Celsius fokot is közelíti, kétessé teszi e másod­vetések sikerét, mert ha nem öntözünk, az a baj, ha öntö­zünk, újra csak baj, mert bei- szapolódottá, agyontömődötté, levegőtlenné tesszük a talajt, tehát „megöljük” az új kis nö­vénykék életterét. En hogyan segítek ezen a gondon e rendkívüli időjárási körülmények között? A zöld­borsó- és babszár lesarlózása után (a gyökérzet marad!) jó mélyen átkapálom a talajt, majd a másodvetésre szánt magvakat előre beöntözött kis barázdába szórom, vetési mélységigényük szerint. Morzsalékos földdel takarom, utána az elvetett sorra lazán ráterítem a borsó- vagy babszárat és kelésig maximum egy alkalommal ezen a „papla­non” keresztül finomporlasz- tású kanna vagy öntözőcsőró­zsával megöntözöm. A'magvak pár napon belül csíráznak és kikelnek. Gondo­san ügyelni kell arra, hogy amikor kikeltek, a takarót azonnal levegyük róla. Ellen­kező esetben a növénykék fel­nyurgulnak a laza takaró alatt és között a fény felé törve. A következő lépés, hogy a kikelt új növénysor mellé húsz-harminc centimétemyire hegyes kapával egy keskeny, de mély árkocskát húzok (csak az egyik oldalra!), abba beletö­möm az eddig paplanként szol­gáló szárrészmaradványokat és a rásegítő öntözővizet a követ­kezőkben, vékony sugárban ki­zárólag ide és ezen keresztül adagolom. A talaj totális eliszapolása, a növényzet befulladása e mód­szerrel kizárt, mert a gyökér­zóna a vizet csak lokálisan kapja és a talajfelszín káros cserepesedése sem következik be. Ezt a módszert kényszer- helyzetben paradicsomnál is alkalmazom. Ott két tő közé keskeny, de mély lyukat vágok, azt teletömöm kaszálókkal és a rásegítő öntözővizet kizárólag ezen keresztül adom a növé­nyeknek. Nekem immár három éven át bevált! Tessék kipróbálni! Szakái László HA BŐSÉGES TERMÉST AKARUNK, MINDENKÉPPEN AJÁNLATOS AZ ÖNTÖZÉS A tizenöt centiméter körüli cukkini a legízletesebb A háziasszonyoknak az utóbbi években egyre nagyobb a vá­laszték a tökfélék családjához tartozó újfajta zöldségnövé­nyekből. A cukkini szereti a jó szerke­zetű, frissen trágyázott talajo­kat. Csapadékosabb esztendők­ben öntözés nélkül is terem, de ha bőséges termést akarunk, akkor mindenképpen ajánlatos öntözni. Helybenvetéssel és pa­lántázással szaporíthatjuk. A helybenvetés legkésőbbi idő­pontja május vége, ha addig nem kerül a mag a talajba, a növény már nem képes számot­tevő termést fejleszteni. Taná­csos fészekbe vetni, egy négy­zetméterenként kialakított fé­szekbe 4-5 magot tegyünk. A palántákat a fagyosszentek után, május közepétől ültessük ki. Levele, termése leginkább a spárgatökéhez hasonló, kör­nyezeti igénye is lényegében vele azonos. Termése szabályos henger alakú, talán lédúsabb, mint a főzőtöké. íze valamivel édesebb. A nálunk kapható faj: tának a külső színe sötét- zöld-élénkzöld árnyalatú. Húsa fehér, alakja szabályos henger. Legkellemesebb, legfinomabb ízűek a 10-15 centiméter hosz­szúságot elérő cukkinik. Ha az apróbbakat nem szed­jük le időben, akkor elérhetik a 30-40 centiméter hosszúságot és az 1-2 kilós súlyt is. Ilyenkor már sokat veszítenek az íz- és zamatanyagokból. Folyamatos öntözés és fejtrágyázás esetén állandóan terem. Silány talajon és fénymentes helyen csak sínylődik és még termésre se igen számíthatunk. Rántva, olajban sütve, salátának elké­szítve vagy savanyítva egyaránt kellemes ízű. Az ínyencek részére leírok egy ízletes, könnyen elkészít­hető cukkinisaláta receptet. Hozzávalók: körülbelül 60 dkg cukkini, egy adag majonéz, két evőkanál citromlé, két kis- kanál cukor, 1-1 csokor petre­zselyem, kapor meg snidling (hagyma), két deciliter kefir, vagy tejföl, kevés gyömbérpor. Meghámozzuk a cukkinit, durvára reszeljük, és belefor­gatjuk a tejföllel vagy kefirrel hígított majonézbe, amelyet még cukorral, citromlével meg összevagdalt zöldfűszerekkel is ízesítettünk. Zöldfűszerek he­lyett ízesíthetjük gyömbérpor­ral is a mártást. Holecz Ferenc A tökformájú levelek között a kiskertekben egyre in­kább elterjedő' cukkini a szerző feiv. A gabonaszövetség jóslata: négymillió tonnás búzatermés Szakmai körökben nem szá­mítottak rekord termésre még megfelelő időjárási körülmé­nyek esetén sem. A szakértők számára ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a kívánatosnál ala­csonyabb műtrágya és nö­vényvédő szer felhasználás, a nem megfelelő vetőmag al­kalmazása a búzatermés mennyiségét és minőségét je­lentősen lerontja. Ezt Makay György, a Ma­gyar Gabonafeldolgozók, Ta­karmánygyártók és Kereske­dők Szövetségének főtitkára mondta el a héten. A szakember közölte: a szövetség - a tények ismere­tében - eredetileg is mintegy 4 millió tonnás búzaterméssel számolt. A jelenlegi ismere­tek szerint a mennyiséget az 1994-es búzatermés alig ha­ladja majd meg. A minőséget illetően azon­ban a szakértő nem vállalko­zott általános érvényű véle­mény alkotására, mivel a mi­nőség nemcsak gazdaságon­ként, hanem esetenként táblá­kon belül is eltérő. Ily módon álláspontja érthető. A jó minőségű búza ára az utóbbi napokban nemcsak azért emelkedett a piacon, mert valóban kevesebb ter­mett az átlagosnál, hanem azért is, mivel az éles ver­senyben álló malmok igye­keznek olyan búzát vásárolni, amelyből a szokásosnál is jobb liszt őrölhető. A jó mi­nőségű áruval rendelkező termelők egy része pedig, jól felfogott érdekének engedel­meskedve, a még kedvezőbb ár reményében vár az értéke­sítéssel. Az árak emelkedéséhez ve­zettek azok a nyugati export­hoz fűzött remények is, ame­lyek azonban a szállítási kvóta brüsszeli elosztását kö­vetően visszaestek a realitás szintjére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom