Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

1994. augusztus 4., csütörtök Bűnügy 7. oldal Ml VAN A FOLYAMATOS JÓ BŰNÜLDÖZÉSI EREDMÉNYEK MÖGÖTT? A gyilkos rózsája a bűnügyi osztályvezetőnek A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján nemrégiben az utóbbi egy-két évben megszokott kiváló ered­ményekről adtak számot. Az 1993. évi tevékenység értékelése alapján a megyei rendőrség országosan az első legjobb öt főka­pitányság között foglal helyet. A rendőri munka döntő fontos­ságú területe a bűnmegelőzés, a bűnügyek felderítése, az elkö­vetők elfogása. Tavaly Nógrádban is kedvezően alakult a bűnö­zés helyzete. Az ismertté vált bűncselekmények száma 16,5 szá­zalékkal - abszolút számban 1115-tal - csökkent. A negatív magatartást a fé­lelem, az óvatosság motiválja. Számos esetben tapasztaljuk, hogy a bűnözők mellett és vé­delmükben kemény és képzett jogi felkészültségű társaság áll. Ezzel szemben a nyomozónak egy-egy ügyben tíz-húsz-har- minc órát kell dolgoznia egy­folytában. Gépkocsit vezet, Dávid Gyula: Akinek kellemetlen ügye volt, az nem szim­patizál velünk Fotó: Gyurién Tibor Mindezek hátteréről Dávid Gyula rendőr alezredestől, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől ér­deklődtünk. Családtól ellopott hétvégék- Véleménye szerint ho­gyan sikerül a javuló eredmé­nyeket elérni?- Az évről évre javuló ered­ményt a rendőrkapitányságok bűnügyi nyomozó állományá­val értük el. Őket kell elsősor­ban dicsérnünk. Azokat a kol­légáinkat, akik felvállalva a ne­hézségeket, vívták ki a sikert. A munkájukban benne van az emberi energia, a szabadidő, a család kényszerű mellőzése, az ellopott hétvége. Senki se ve­gye panasznak, amit mondok, de mindezt nem lehet elhall­gatni. Különösen Nógrádban nem, ahol megszokottá válik az, hogy most már évente nö­vekvő eredményekről számo­lunk be. Hajlamosak az embe­rek azt hinni, hogy ez természe­tes és könnyű dolog, holott egyáltalán nincs így.- A statisztikai adatok bi­zonyítják az eredeményeket.- Őszintén szólva nem szere­tem a statisztikát, sokkal szíve­sebben beszélek a konkrét té­nyekről, a konkrét munkáról. Egy példával kívánom bizonyí­tani. Évről évre megjelenik az ismeretlen elkövetőkkel kap­csolatosan, hogy a felderítési arány több mint ötven százalé­kos. Ez már unalmassá válik, hiszen arról nem beszélünk, hogy minek az ötvennégy szá­zaléka. Néhány éve még két-háromezer bűncselek­ménynek az ötvennégy száza­lékát derítettük fel. Ez kilenc­vennégyben sokkal nehezebb körülmények között ezres nagyságrenddel emelkedett. -Alezredes úr, hogyan ítéli meg a megye bűnügyi fertő- zöttségét, milyen irányúnak látja a változást?-A statisztika szerint a me­gye kedvező helyen áll e tekin­tetben. Úgy tűnik, hogy ezzel nincs különösebb gondunk. Ahhoz azonban eléggé fertő­zött, hogy nekünk elegendő el­foglaltságot jelentsen. Ezt rész­ben meghatározzák a megye földrajzi körülményei, de társa­dalmi helyzete is. Nálunk meg­határozó, hogy határmegye va­gyunk. A földrajzi elhelyezke­dés következtében a nemzet­közi bűnözés tranzit vonalában foglalunk helyet. A szesztől, a dohánytól a kábítószerig mind több ügylet bonyolódik ezen a határszakaszon, ami minősíti a helyzetünket. A gépjárművek­kel kapcsolatos bűnözés nem­zetközileg és hazánkban is egyre fejlettebb bűnözői iparág. Alig telik el hét vagy hónap, hogy ne találkozzunk nagy ér­tékű gépjárművek csempészé­sével. Az elmúlt hetekben is öt-hat ilyen fogásunk történt. Jelenleg is több gépkocsival kapcsolatban folytatunk ha­sonló vizsgálatot. De nem tar­tozunk a legfertőzöttebb me­gyék közé. A ma mindenese: a nyomozó- A bűnözés tekintetében hogyan ítéli meg a bűnelköve­tők összetételét, szociális kö­rülményeit?- Az utóbbi időben nem nö­vekedett tovább a munkanélkü­liekhez kötődő bűnözés, de nem hagyható figyelmen kívül a megye társadalmi, gazdasági helyzete. A megye szegény, a megélhetés nehéz, ez kétségte­lenül és bizonyíthatóan beleját­szik a bűncselekmények elkö­vetésébe. Ma már olyan a tár­sadalom felfogása, hogy nem igazán ítélik el erkölcsileg azo­kat az embereket, akik a ható­sággal összeütközésbe kerül­nek. A gazdasági jellegű ügye­ket, az ügyeskedéssel, a hará- csolással kapcsolatos bűnözői magatartást inkább megbocsát- hatónak tartják, mint a konkrét köztörvényes ügyeket. Ezeket ugyan elítélik a polgárok, de nem szívesen adnak konkrét támogatást a hatóságnak az ezekkel szembeni fellépésben. nyomoz, gépír, mindenféle fel­adatot ellát, ugyanakkor a nap­jainkban igencsak dinamikusan változó jogszabályokban kel­lene kiismerni magát napraké­szen. De látni kell, hogy nem egyformák a feltételek.-Manapság divat a rend­őröket szidni. Pedig ők is em­berek. Gyakran fenyegeti őket közvetlen életveszély, s nekik is van családjuk...-Köszönöm ezt a felvetést. Valóban, a rendőrök is embe­rek. Van szerelmük, feleségük, családjuk, s ugyanolyan emberi problémákkal küzdenek, akár mások. A fiatalembernek párt kellene választani, ha jutna idő az udvarlásra. Az apa gyakran csak telefonon tud beszélni a családjával, ha netán van tele­fonja, mert a szolgálat száz ki­lométerre szólítja el. Ugyanak­kor senki sem tudja, hogy a nyomozók egy-egy ügy kap­csán milyen tragédiákat élnek át, ami az idegállapotot tekintve nem elhanyagolható. Senki sem látja az arcukon, hogy órákkal előtte csecsemőgyilkosságot fedeztek fel, vagy feldarabolt emberi hullát találtak, öngyil­kos embert vágtak le a kötélről. Részesei vagyunk azonban szélsőséges emberi érzéseknek is, ami fantasztikus erőt köl­csönöz nekünk. Az, amikor a beteg nyugdíjas sírva köszöni meg a tolvaj elfogása után a temetésére összekuporgatott pénzének visszaadását. Amikor viszont közölni kell valakivel, hogy meghalt a hozzátartozója, visszük a rossz hírt, akkor nagy belső tragédiát élünk át mi ma­gunk is.-Mondják, nem kell sze­retni a rendőröket, de tisztelni illik. Mi a tapasztalata?- Az csak természetes, hogy akinek volt valamilyen kelle­metlen ügye a rendőrséggel, nem szimpatizál velünk. Hadd mondjam el, hogy embere vá­logatja a velünk kapcsolatos magatartást. Életem nagy él­ménye egy szál rózsa, amit egy gyilkostól kaptam. Megfogtuk, elvégeztük a munkánkat, befe­jeztük a nyomozást. Az addig végig feszült, zavart ember megnyugodott, és amikor elin­dultunk vele a fogdába, az ud­varon lévő rózsabokorról leté­pett egy szál rózsát és nekem adta. Kérdő tekintetemre csak arcának megnyugvása, lesütött szeme volt a válasz. Van persze olyan ügyfelünk is, aki apró, de elkövetett szabálysértés miatt kiveri a balhét, mondván a rendőrség igazságtalan. Örömmel jelenthetem azonban, hogy mind több az olyan ál­lampolgár, aki segíti a mun­kánkat.- Van-e Önnek magánélete, jut-e ideje szórakozni, netán olyan krimiket megnézni, amelyeken a nyugati szuper­kollégák munkáját mutatják be?- Őszintén szólva nagyon nem szeretem a krimiket, bár megnézem némelyiket. Ugyanis, egészen más a film és másképpen zajlik az élet. irigy­lem a filmbéli kollégákat, akik minden adminisztrációtól men­tesen^ zseniális húzásokkal, mindén csapatmunka nélkül ol­danak meg ügyeket. Ez azért nem így megy. Hogy miért né­zem meg mégis? Mert nemcsak a jó pap, hanem a rendőr is hol­tig tanul. Ki tudja, melyik film adhat valamilyen ötletet a napi munkához is. Már itt a szervezett bűnözés- Azt tapasztaltam, hogy a rendőrök nem szívesen be­szélnek a szervezett bűnözés­ről, a kábítószerekről. Vajon a megyében megjelentek-e már ezek?-Igen, a szervezett bűnözés már itt van. Elsősorban a va­gyon elleni bűncselekmények területén. Egyik megjelenési formája a pénzbehajtásos bűn- cselekmény. De a 21-es főút­vonalon megjelent kedves szín­foltnak tekintett prostitúció mögött is szervezett bűnözői gárda áll. A kábítószer tranzit- útvonala Szlovákiába a me­gyénkén keresztül vezet át, ami előre vetíti a konkrét megjele­nését is. Mind gyakoribb a me­gyében is a pénzhamisítás. Mindezek ellen készülünk és felkészültünk. Munkánkhoz azonban szeretnénk megnyerni az állampolgárok támogatását is, hiszen értük és csak velük együtt érhetünk el még jobb eredményeket. Pádár András Zoli, a lányok futtatója M. Zoli, alig túl huszonnegye­dik életévén, őszül, fekete bá­ránygöndör hajából virítanak az ezüstös hajszálak.- Én már annyit éltem, mint más száz év alatt - büszkélke­dik. - Szeretem az életet, unat­kozom, ha nem csinálhatok semmit - értekezik az emberi lét lényegéről a rácsok mögött, mivelhogy előzetes letartózta­tásban várja legújabb ítéletét. Lopott, kerített, futtatott, s ezért négy évet is el bír képzelni a beszédes kedvű amorozó. Lopott az ismerőstől-Tudja, buktak rám a lá­nyok. Van beszélőkém, tudom lökni nekik a sódert, meg azért nem vagyok kimondottan ronda gyerek sem.-Nem is értem magam. Megvan mindenem, de ha a ha­verok mondják, hogy menjek, megyek. Egy ismerőse „dobta” fel. Zoli az aranyláncától szabadí­totta meg. A rendőrség körözést adott ki ellene. Bújt az üldözött. Míg pénze tartotta, rokonoknál, ismerősöknél húzta meg magát, majd a törvényszerűen beálló „suskaapály” egyenes követ­kezményeként, egyre kevesebb helyen fogadták tárt karokkal. A pénzhiány enyhítése érdeké­ben - tőle szokatlan módon - még munkára is fanyalodott. Örömmel jelentkezett kukorica­törésre, csakhogy néhány száz forint kerüljön zsebébe. Pihe-puha, bodros ágyikó he­lyett is megelégedett a temető harmatos pázsitjával, takarója pedig a csillagos égbolt volt. Mégsem lett barátja a termé­szetnek, visszasettenkedett szü­lei berettyóújfalui házába. Kör­körös védelemre rendezkedett be. Harckocsiakadályokat ugyan nem épített, de kerítés­menti rendőrcsapdagödröket ásott az éjek leple alatt, bátyjá­tól pedig emberhúst felettébb kedvelő vérebeket kölcsönzött. Mégis elfogták. És most jönnek a lányok. Zoli a tőkegyűjtés kényelmes módját választotta: lányokat „dolgoztatott”, ő kasszírozott. Románia legnagyobb száraz­földi kikötőjének tartott borsi határátkelő magyar oldalán, a szomszéd ország vámosainak - gyorsnak és európainak csak jó­indulattal nevezhető - okmány- és rakományellenőrzése miatt, a kamionok húsz-negyven órát A fiú ért a lányok nyelvén is kénytelenek várakozni. Fér­fiemberek ülnek, rostokolnak a volánok mögött. Megéheznek erre-arra, például olcsón kap­ható zsenge pipiliúsra. Zoli ba­rátunk ezen igényt ismerte fel. Lányokat szervezett be. Mind­egyik „minőségellenőrzését” maga végezte el, majd kihaj­totta őket a hosszan kígyózó kamionsorra:- Negyven márkát kértek a lányok. Dollárból öt volt a ta­rifa. Extrát persze felárért csi­náltak... Mondtam a lányoknak, ne húzzák az időt, tíz perc elég, mert különben nem keresnek... Volt egy nőm, félóráig is elvbit egy hapsival. Megkérdeztem tőle: miért? Csak a vállát vono- gatta. Na, adtam neki két átszál­lót, azután betartotta a tíz per­cet... Szerintem ha egy férfi fel van izgulva, öt perc alatt elél­vez, ha a lányok rásegítenek akkor kettő is elég. Zoli humánusnak tartja ma­gát. Minden „fuvar” után 20 százalékot adott a lányoknak. Azzal érvel, így ők is érdekel­tek a munkában. Más stricik minden pénzt elvesznek tőlük, havonta vesznek egy-egy ruhát. Meg is szöknek a lányok. Zoli hölgyeket telepített a karcagi kamionparkolóba, s próbálko­zott egy monori panzióban is, azonban nem sikerült egyez­ségre jutni az üzletvezetővel. Börtönben tervezi a jövőt Pesten a Nyugati pályaudva­ron szakadt nőt szedett fel. Haza vitte, megfürösztötte, élettársa gönceit adta rá. Ak­kora méretekkel rendelkezett, hogy Zoli dagadó vágyakkal egyből leteperte. A sikeres premier okán felajánlotta, dol­gozzon neki. Benne egy „kin­csesbányára” lelt. A németek únják a szőke nőket, a barnáért megvesznek. A pesti kitérő után vissza rozmaringos városkájába, Be­rettyóújfaluba:- Volt egy tizenhat éves lány. Egyszer kért tőlem egy kabátot. Adtam neki, mert én jószívű vagyok. Csóró volt a lány, egy hónap múlva se hozta az ezerhatszáz forintot... Meg­kérdeztem tőle, ki tudja fizetni a kabát árát? Nem tudta. Na, akkor adtam neki egy pár po­font, ágy ágyra löktem és ki­próbáltam. Utána kivittem a román határra. Mondtam neki: addig dolgozol, amíg ki nem lesz az ezerhatszáz. „És mit kell ezért csinálni?” - kérdezte. - Lefeküdni - mondtam neki. Csinált aztán egy negyven meg egy húsz márkás fuvart. El is engedtem. Börtönből a jövőt tervezi:- Ha szabadulok, idősebb nőkhöz megyek, akik tele van­nak zsozsóval, és kell nekik még egy fiatal bika. Mellettük azért futtatok lányokat. Tehát Zoli előbb-utóbb me­gint összeütközésbe kerül majd a törvénnyel. S. F. BŰNÜGYI NYOMOZÁSTAN Mi a személyi bizonyíték? A bizonyíték a bizonyítandó tény megállapítására szolgáló adat. Vizsgálódásunk során időzzünk el néhány alkalom­mal a személyi bizonyítékok körénél. Széles a skálája azoknak a fogalmaknak, módszereknek, eszközöknek, amelyek ide tartozóak, ezért foglalatoskodásunk csak a bepillantások jellemzőivel rendelkezhet. Személyi bizonyítékokat a gyanúsítottak, a tanúk - a sér­tettek - kihallgatásával, a szak­értők meghallgatásával szerez­hetünk be. E bizonyítékok érté­kelése, elfogadottsága történe­tünk során számtalan változá­son ment keresztül. Utaljunk csak a legjellemzőbbre a „bizo­nyítékok királynőjére”, a gya­núsított beismerő vallomására. Volt időszak, hogy e nélkül íté­let nem is születhetett, és volt, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták. Az is megtörténhet, hogy súlyánál nagyobb jelentő­séget nyer, eltereli a figyelmet más bizonyítékokról. Például „rutinos” gyanúsítottak kitartó, makacs tagadásukkal igyekez­nek meggyőzni az eljáró szer­vek képviselőit „ártatlanságuk­ról”. A beszerzés, vagyis a kihall­gatás (meghallgatás) nem más, mint nyomozási cselekmény, mégpedig olyan, ami megfelelő Teszt a titoktartásról és a kíváncsiságról Az önismereti teszt néhány kérdésének megválaszolásával per­cek alatt megtudja a Kedves Olvasó, képes-e titkot tartani, vagy netán olyan „kandikálós”, kíváncsi alkat, aki a szomszédasz- szonyhoz becsöngető hűtőgépszerelő láttán fél óra alatt telekür- töli a házat, hogy Kovácsnénak szeretője van. alakisághoz kötött. Ez utóbbiak keretét a hatályos büntetőeljá­rási rendelkezések tartalmaz­zák, a módszertant természete­sen ajánlások formájában a - jelen kérdéskörben - krimina­lisztika adja. Mivel a kihallgatások embe­rek között zajlanak le, a kapott információk hordozzák az érin­tettek személyiségi jegyeit, a témában megjelenik egy másik tudományág is: a kriminál- pciszhológia. A bűncselekményekkel ösz- szefüggő lélektani problémákat kutató tudomány viszonylag fi­atal, hiszen születése a XIX. századra tehető, felnőtté válása pedig néhány évtizedes. Figyelemmel az előbbiekre és számos olvasónk kíváncsi­ságára sorozatunkban a továb­biakban foglalkozunk majd a hazugságvizsgáló géppel, a té­nyállás-diagnosztikával, a ta­núvallomások lélektanával, a gyanúsítottak vallomásaival, röviden fogalmazva a kihallga­tási taktikákkal. 1. Egy degeszre tömött pénztárcát talál az utcán, benne egy megcímzett, de fel- bontatlan levéllel. a. Megpróbálja kideríteni, hogy ki a levél gazdája, mert roppant kíváncsi arra, kinek kö­szönheti szerencséjét. 15 pont b. Elteszi a pénzt és eldobja a borítékot, mert távol áll Öntől a levéltitok megsértése. 0 pont c. Valamilyen harmadik megoldást választ. 7 pont 2. A szomszédból pénteken­ként - este nyolc és tíz óra kö­zött - rendszerint erős nyi­korgás és harsány huppogás hallatszik. Ön: a. Fűnek-fának elmeséli, hogy Kovácsék hetente egyszer használják a méregdrágán vett erősítő és kondicionáló beren­dezéseket. 7 pont b. Benéz a kulcslyukon, és meglesi, amint Kovácsné a té­vére mered, miközben a férj - Jockey-nak képzelve magát - olaj után kutatva fúrja a kis- szoba padlóját. 15 pont c. Soha senkinek nem árulja el Kovácsék titkát: utálják a Dallast. 0 pont 3. Késő éjjel a ház előtt meg­szólal egy autóriasztó. Ön: a. Az ablakhoz rohan, hátha ismét végignézheti, amint új lovagja kocsijában múlatja a pásztorórát a szomszéd kikapós leánya. 15 pont b. Elgondolkodik azon, ho­gyan tellett a Kovácséknak ilyen hangos riasztóra. 9 pont c. Nem ébred fel, így csak másnap tudja értesíteni a rend­őröket, hogy ellopták az autó­ját. 0 pont Értékelés: 7 pont alatt: Ön kiválóan tud titkot tartani. Rendkívül gya­korlatias gondolkodású, mérsé­kelten kíváncsi ember, akit nem érdekelnek mások titkai. 7-30 pontig: Ön egyáltalán nem közömbös a szűkebb kör­nyezete iránt. Minden érdekli, ám a kíváncsiságának határt szab a fantáziája. Titkait csak egy-két emberrel szokta meg­osztani. 30 pont felett: Ön rendkívül szerencsés alkat. Mindenkivel szemben nyitott és az informá­cióéhsége határtalan. Ám le­gyen óvatos: gonosz emberek könnyen kihasználhatják ezeket az erényeit. Például úgy, hogy csak bizalmasan súgják meg Önnek azt, amit szeretnének or­szág-világ tudomására hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom