Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-30 / 203. szám
4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 30., kedd A közraktárjegy egyelőre lehetőség A Budapest Bank az idén rövid lejáratú hiteleket kínál a mezőgazdasági vállalkozóknak. Ezt a fajta kölcsönt a tulajdoni formáktól függetlenül azok vehetik igénybe, akik a budapesti árutőzsdén forgalmazható termékeket helyeznek el a közraktárakban. Ezzel kapcsolatban felvilágosítást kértünk, kaptunk a megyei lehetőségekről a Budapest Bank salgótarjáni fiókjában Kovács Györgyné hitelezési csoportvezetőtől.- A közraktárjegy-konstrukció a mi fiókunkban is él, ennek megvan a belső banki szabályozása. Amennyiben a tárgyi feltételeit - közraktár létrehozása - megteremtik, akkor ez a hitelkonstrukció Nógrád megyére is alkalmazható. Informáltságunk bővítése és olvasóink alaposabb tájékoztatása céljából megkérdeztük Orbán Imrét, az FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal hivatalvezető-helyettesét mit tud a közraktárjegy-hitelakcióval kapcsolatban.- Megismertetése, bevezetése céljából szerveztünk egy konzultációs tanácskozást, amelyen hatvanan - mezőgazdasági szövetkezeti dolgozó, gazdasági társasági tag és magánvállalkozó -vett részt. A jeggyel kapcsolatos tennivalókat a Hungaro-Lombard Kft. - a lebonyolító — ügyvezető igazgatója ismertette, majd válaszolt a kérdésekre. Konkrét kapcsolatfelvételről a termelők és a kft. között eddig még nincs tudomásunk. Közvetlen információnk sincs arról, hogy született-e együttműködés. Végül a Nógrád Megyei Szövetkezők és Termelők Szövetségétől Deák Páltól, a TE- SZÖV titkárától a következő tájékoztatást kaptuk.- Néhány szövetkezetünk bejelentette, hogy az államilag meghirdetett és garantált áron bizonyos mennyiségű gabonát át kíván adni a közraktárnak. Tudomásom szerint értékesítésre eddig nem került sor. Egyébként az államilag garantált árat a gabona átvétele után, szeptember 15-én fizetik ki. A Budapest Bank fiókjainál - így a salgótarjáninál is, ha erre sor kerül - az igényelhető kölcsön nagysága a közraktár- jegyen szereplő áru tőzsdei értékének maximum 70 százaléka lehet. A kamat azonos a mindenkori rövid lejáratú forgóeszköz hitelével. A kamatot és az egyszázalékos kezelési költséget a bank együtt és egy ösz- szegben vonja le. A közraktár- jegy addig marad letétben, amíg a kölcsönt az érdekelt vissza nem fizeti. Több a hagyma - több az ára Előzetes becslések szerint a 7000 hektáros vetésterületről várhatóan 36 ezer tonna magról vetett és 140 ezer tonna dughagymáról termesztett vöröshagymát takarítanak be. A belföldi ellátásra évi 50 ezer tonna, a hűtő- és konzerviparnak 10-15 ezer tonna hagymára van szüksége. Magyarország évente átlagban 40-50 ezer tonna vöröshagymát helyez el külpiacokon. Az exporthagyma ára emelkedett: jelenleg kilónként 35 forintot adnak érte a felvásárlók. Ennél szerényebb a belföldi felvásárlási ár: a kilónként 20-22 forintos áron a termelő éppen csak megtalálja a számítását. A fogyasztó azonban nem érzi a zsebén az olcsó termelői árat, mint ahogy a termelő sem a magas fogyasztói árat. Továbbra is részvényt cserélnek kárpótlási jegyért Úgy tűnt, véget ért a kárpótlási jegyek aranykora. Az AVÜ igazgatótanácsa döntése értelmében már csak a névértékűk feléért lehet beszámítani a jegyeket részvényvásárláskor. A piacon a döntés hatására kisebbfajta pánik tört ki, s a tőzsdén a jegyek árfolyama minden eddigi alsó határt megdöntött: 440 forintra esett vissza. Azóta változott a helyzet. Az országos ijedelem elkerülésére az illetékesek azonnal közölték: nem állítják le a kár- pótlásijegy-részyény csereakciót - csak az AVU-nél tízmil- liárd forint értékű vagyon tulajdoncseréje várható még az idén! -, s újabb lehetőségeket is felkínálnak a jegyek beváltására. Például több mint tíz ingatlanbefektetési alapot hoznak létre, amelyek várhatóan tisztes hasznot hajtanak majd. Az alapok vagyonát irodaházak és mezőgazdasági üzemek képezik majd. Ezek működtetéséből, illetve eladásából fizetnek az alapok kezelői évente osztalékot a tulajdonosoknak. Ha pedig lejár az alap futamideje - általában tíz év múlva -, az ösz- szes hasznot szétosztják a tulajdon arányában. Az első ilyen ingatlanbefektetési alap várhatóan már az év végén megkezdi működését. A kárpótlási jegyek eladásával tehát addig mindenképpen érdemes várni. Ferenczy Europress A betétesek devizában gondolkodnak Nem ok nélkül kerül a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága által készített első félévi tájékoztatóban A lakosság életkörülményei címszó alatt első helyre a megye legégetőbb társadalmi problémája, a foglalkoztatottság. Az összesítés szerint a bevezetőben említett időben a foglalkoztatottak számának csökkenése és a munkanélküliség mérséklődése jellemezte a megyei székhelyű gazdálkodó és költségvetési szerveket. A kismértékű előnyös változás azonban nem takarhatja el a ‘mára kialakult nehéz helyzetet. Élen járnak a célbetétek Vajon a munkanélküliek számának csökkenése miként jelenik meg a megtakarításokban és a hitelállomány alakulásában? Az OTP Rt.-nél, a kereskedelmi bankoknál és a takarék- szövetkezeteknél a takarékbetét-állomány az előző év azonos időszakához képest az első fél évben 15,3 százalékkal növekedett. Ezen belül a célbetétek nyerték meg a takarékoskodni tudó lakosság szimpátiáját. E konstrukcióban az emelkedés 42,3 százalék. Fontos jellemzője, hogy több mint fele devizabetét formájában jelentkezik, ami több mint kétmilliárdot képvisel. A már megtörtént és a várható forint leértékelések hatására a betétesek devizába mentik át forintjaik érték- állósságát, amit a 69 százalékos növekedés jelez. Egyébként a lakossági betétállomány az OTP Rt.-nél háromszázmillióval lett kevesebb ez év januárjához képest. Hitelt 460 millió forint értékben folyósítottak, törlesztés címén 784 milliót fizettek vissza. Az előbbiek a jelenlegi nehezen minősíthető gazdasági háttér jegyében alakultak ki. Az iparban az 50 főnél többet foglalkoztató szervezetekben a termelés volumene csökkent, a nagyrészt átalakult és új szervezeti formában tevékenykedő gazdasági egységeknél viszont növekedett. A 300 főnél több dolgozót foglalkoztató gazdasági egységeknél a termelés visszaesése csaknem 25 százalékos. Figyelembe véve az ipar ösz- szes szereplőit, az átrétegződés következtében ellentmondásos helyzet alakult ki, új elemek kerültek előtérbe. Ugyanis az 51 és 300 fő közötti kategóriába tartozó szervezetekben kedvezőtlen a termelés és értékesítés nagysága, ugyanakkor egyre kevesebb lesz a 300 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek száma. Vetetlen szántóterületek A mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonosváltás során az összes földterület több mint egyharmada egyéb gazdálkodók - egyéni vállalkozók, lakosság, egyéb gazdasági szervezetek - tulajdonába került. A szántóterület 20 százaléka viszont vetetlen maradt, ami összefügg az állatállomány és a takarmányterület jelentős visszaesésével. A kalászosoknál elért 4,4 tonna hektáronkénti átlag megyei viszonylatban is jó eredménynek számít. A csapadékhiányos nyarat viszont megsínylették az őszi betakarítású növények, itt bevétel- és nyereségkieséssel kell számolni. Nógrád megye mezőgazdaságát ebben az időben is az üzemek többségének nehéz pénzügyi helyzete jellemezte, de nem maradtak el az értékesítés körüli huzavonák sem. A pénzügyi gondok miatt 1992. január 1. óta 18 mező- gazdasági szervezet jelentett csődöt, 10 ellen felszámolás indult, 2-nél pedig a végelszámolás van folyamatban. Nincsenek új beruházások Egyes szakemberek szerint a megye gazdaságának állapotát az építőipari tevékenységből lehet elfogadhatóan minősíteni. Nos, e tekintetben az első fél évben jó irányú elmozdulás történt: a kereslet élénkült. Nem az új beruházások, hanem az épületfenntartások és -korszerűsítések kerültek előtérbe. A mélyépítőiparban viszont 60 százalékos a növekedés, ami az önkormányzati beruházások jellegével függ össze. Hogyan alakultak az élet minőségére is utaló átlagkeresetek? Az iparban a havi bruttó- kereset 23 268 forint volt, 18,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a fizikaiak 19 959, a szellemiek pedig 37 349 forintot vettek fel havonta. A legnagyobb emelkedés a gazdasági társaságoknál következett be. Az építőiparban a bruttó átlag- kereset elmarad az iparban dolgozókétól (21 260 forint). Ennél rosszabb a helyzet a mező- gazdaságban, ahol az átlag húszezer 155 forint. V. K. Az esztendő második felében is befektetési jegyekből választhatnak... Előreláthatólag a befektetési jegyek bő választéka áll majd az év második felében azok rendelkezésére, akik a várható hozam, illene az adó-visszaté- rítés reményében ezt a megtakarítási formát választják - derül ki az MTI-nek a már működő alapok kezelőihez intézett körkérdéséből. A megkérdezett tizenhárom alapkezelő közül négy biztosan, öt valószínűleg indít új alapot ez évben. Egy alapkezelő ez ügyben még bizonytalan, egy kitérő választ adott, és csak ketten voltak, akik a kérdésre határozott nemmel válaszoltak. A választékban a zárt végű értékpapír- alapok mellett az ingatlanalapok is szerepelnek majd, annak ellenére, hogy a kötelező illetékfizetés miatt az elmúlt hónapokban volt, aki azt jövendölte, hogy „befellegzett” ennek az alapfajtának. Az alapkezelők többnyire egyelőre nem kívántak bővebben beszélni tervezett alapjaikról, azok közt viszont, akik ezt megtették, nem volt olyan, aki nyílt végű alapot kíván indítani. Figyelemre méltó jelenség a részvényalapok előtérbe kerülése. Az Europool Befektetési Alap Kezelő Kft. - a Hunnia alapok kezelője - tervezett Da- nubia-alapja már megkapta az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet engedélyét. A jegyzés augusztus 29-től indult és december 21-ig tart, ha addig túl nem jegyzik az 1,5 milliárd forintos maximális befek- tetésijegy-mennyiséget. Ez az összeg azért jelent korlátot, mert a Magyar Hitelbank ekkora értékű garanciát vállalt a befektetők tőkéjének visszafizetésére. A Danubia ugyanis az állampapíroknál kockázatosabb részvényekbe fekteti tőkéjét, ez azonban azt az esélyt is magában hordozza, hogy a befektetők a banki kamatoknál jóval nagyobb hozamot kapnak, ha az alapkezelő előrelátóan állítja össze a részvényportfoliót. Az utóbbi egy évben több mint 75 százalékkal emelkedett a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények árfolyama - mondta az MTI-nek az Europool illetékese. A hároméves futamidő után a zárt végű alap nyílt végűvé alakítható, a befektetők ha úgy látják jónak, az alapban hagyhatják a tőkéjüket. A Trust Befektetési Alap Kezelő Kft. - a Millennium-alapokkal - október végére, november elejére tervez rövid jegyzési időszakú, hároméves futamidejű részvényalapot. Ennek konstrukciója már csaknem készen áll. A befektetési jegyet - az elképzelések szerint - bevezetik majd a tőzsdére is. Energiakép 2000 után... A következő negyedszázadban — a becslések szerint - négyszeresére növekszik az emberiség energiaszükséglete. Ezt állapította meg az Energetikai Világtanács nemrég közzétett tanulmánya, amelyet háromévi kutatómunka eredményeként készítettek. Nem volt olcsó, hiszen mintegy hárommillió angol fontot áldoztak rá, de a vélemények szerint megérte. Mintegy iránytűként szolgál a jövőre mutatva. A szakértők beható tanulmányozással felmérték, hogy a második évezred első negyedéig mennyi lesz az energiaszükséglet, és hogy kielégíthetők-e az igények? Négy esztendővel ezelőtt, amikor a kutatásokat elkezdték, bolygónk lakóinak csaknem a fele nem jutott villamos áramhoz. Ameny- nyiben ez az irányzat nem változik, akkor - a szerzők szerint - 2020-ra a „harmadik világ” népességének túlnyomó része kénytelen lesz nélkülözni az elemi kényelmi feltételeket. Ennek elkerüléséhez kétszer annyi energiára lenne szükség, mint amennyi a jelenlegi világtermelés. A szakértők elemzéséből az is kitűnik, hogy 2020-ra - előreláthatólag - négyszer annyi villamos energia kellene, mint amennyit jelenleg felhasználunk. Annak érdekében, hogy ez meg is legyen, valamennyi energia- forrást hasznosítani kellene. Annál is inkább, mert az ásványi energiahordozók: a szén, a kőolaj és a földgáz mennyisége folyamatosan fogyatkozik. A jelenlegi felhasználási szintet alapul véve a szén 250, az olaj 40, a földgázmennyiség 65 évre elegendő! Mindez arra figyelmeztet, hogy jócskán fokozni kell az atomenergia-termelést, ami pedig nem veszélytelen! Ezért is fontos lenne, hogy szerte a világon növeljék az úgynevezett megújítható energiahordozók: mint a víz, a szél, a nap, az apály, a biomassza arányát az energiatermelésben. Ez csak a legjobb esetben érheti el az összes energiafogyasztás tizenkét százalékát. Van tehát miből okulnunk és mit tennünk a következő években azért, hogy legyen energiánk a második évezredben is. Az előremutató tanulmány pontosan jelzi, hogy melyek azok a főbb teendők, amelyek nélkül a mindennapi életünknek ez a fontos része javulhat szerte bolygónkon. Mentusz Károly A GAZDASÁG HÍREI Új tulajdonosé lett a Fonyódi Ásványvíz A Fonyódi Ásványvíz Kft. privatizációs pályázata iránt nem kevesebb, mint 122 befektető mutatott érdeklődést, ami valószínűleg rekord a hazai magánosítás eddigi történetében. A pályázat eldőlt. Az aláírt szerződés értelmében a cég 70 százalékának eztán a budapesti székhelyű Flerkules Rt. a tulajdonosa. Természetesen megtartja, sőt ha lehet, bővíti a fonyódi ásványvíz hagyományos piacait. Szeretnék minél több európai ország piacára is eljuttatni. Ehhez azonban elengedhetetlen a fejlesztés. A megállapodás értelmében az új tulajdonos finanszírozza egy új kút feltárását és üzembe helyezését, és még a következő szezon előtt munkába állítanak egy korszerű palackozó gépsort. Hamarosan megváltoztatják a „csomagolást” is. Akik import- engedélyt kérnek Importengedély-kérelmek legfeljebb augusztus 31-ig nyújthatók be azon értékplafonoknál, ahol az idei úgynevezett fogyasztásicikk-globálkvóta nem merült ki. Az erről szóló közlemény megjelent a Külkereskedelmi Tájékoztató 1994. március 1-jei 9. számában. Az engedélykérelmeket az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztályára kell benyújtani az 1880 Budapest, Pf. 711. címre. Száz éve kezdődött a kis földalatti építése Száz esztendővel ezelőtt, 1894. augusztus 13-án kezdődtek a budapesti földalatti vasút tervei, amely „lehetővé teszi a centenáriumi események helyszíneinek - a belváros, valamint a Városliget - összekapcsolását, a gyors közlekedést a világvárosiasodó Budapesten. A nagyszabású terv kivitelezésére a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budapesti Villamos Városi Vasút a Siemens céggel társulva vállalkozott. A gigantikus munka: a 3650 méteres pálya építése 2 esztendeig tartott. A forgalom 1896. május 2-án indult meg. Philips-üzem Zalaegerszegen Az idén év végéig csaknem 250, jövő év decemberéig pedig hozzávetőlegesen 800 dolgozót alkalmaz majd a Philips videoalkatrész-gyártó üzeme Zalaegerszegen, amelyet a Magyar Optikai Müvek volt gyáregységében rendeznek be. A munka a tervezett időpontban, augusztus végén megkezdődhet. Az ott gyártott alkatrészeket egy bécsi és egy franciaországi összeszerelő üzembe szállítják. Ismét több a munkanélküli Kismértékben, összesen 6580-nal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma júliusban. Az Országos Munkaügyi Központ szerint 556.462 állás- nélkülit tartottak nyilván, így a munkanélküliségi ráta 11 százalékról 11,1 százalékra növekedett. A munkáltatók a múlt hónapban 1100-zal több munkahelyet jeleztek júniushoz képest. Júliusban a betöltetlen álláshelyek száma 70.500 volt. Vajon mi valósul meg a maketten látható „álmokból”? Mint már elhangzott, a kormány javasolja a Parlamentnek, hogy - a költségvetés hiánya miatt - ne kerüljön sor az 1996-os budapesti Expo megrendezésére. Az erre kijelölt Duna-parti területen azonban nem állt le a munka. Tovább folytatják a már elkezdett infrastrukturális és egyetemi beruházásokat. Egyelőre készül a parlamenti előterjesztés, amelyet a kormány megtárgyal, és azután kerül majd végleges döntésre a T. Ház elé.
