Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-03 / 181. szám
1994. augusztus 3., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Többen igényelnek támogatást PÁSZTÓ. Milyen a város szociális ellátásának helyzete? E jogszabályok betartásának tapasztalatait tekintette át legutóbbi ülésén a város önkormányzatának képviselő-testülete. A település szociális gondja, ellátásának feladata sokrétű, körültekintő munkát igényel. Az egyre nagyobb számban jelentkező szociális igények pedig jól tükrözik a gazdasági helyzet romlását. A szociális törvény új ellátási formát vezetett be gyermeknevelési támogatás (gyet) címen. Ennek mértéke azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ami jelenleg 7480 forint, és a folyósítás időtartama szolgálati időre jogosít. Ezzel a lehetőséggel az elmúlt évben, bevezetésétől kezdődően tizennégyen éltek. Az idén nyolc édesanya részére állapítottak meg támogatást. Sok milliót fizettek ki A rendszeres nevelési segély folyósításának alapelve, hogy azok a gyermeket nevelő családok részesüljenek nevelési segélyben, amelyek az összjövedelem és vagyoni helyzet figyelembevételével ezen támogatás nélkül nem tudják biztosítani gyermekük gondozását, iskoláztatását. Tavaly éves átlagban 200 család 378 gyermeke részesült rendszeres ellátásban, amelyre 7,6 millió forintot utaltak ki. Az idén, az első fél évben az elbírálás szerint erre a célra 3,1 millió forintot fordítottak. A szociális törvény előírja-, hogy a korábban megállapított ápolási díjakat hivatalból felül kell vizsgálni. Tavaly 1,7 millió forintot fizették ki ápolási díjra, míg az idén az első fél évben 772 ezer forintot használtak fel. Az ápolási díj gyermekét ápoló esetében az öregségi nyugdíj- minimummal azonos összeg, míg a felnőttet ápoló esetében az öregségi nyugdíjminimum 60 százaléka lehet. A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményében több mint 260-an részesültek. Az erről szóló támogatás rendszeréről szigorodtak a kormányrendelet feltételei, s szűkült a juttatások köre is. Az átmeneti segélyezésben azok részesülnek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartására alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt segítségre szorulnak. A szociális törvény hatályba lépését követően az elmúlt évben 632 esetben összesen 1,9 millió forintot juttattak a rászorulóknak. Az áremelkedések, az infláció, a munkanélküliség következtében a lakosság életkörülményei nagymértékben romlanak. Az időskorú lakosság körében alacsony a nyugdíj, a dráguló gyógyszereket nem tudják kiváltani. Egyre több a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személyek száma is. Nőtt azon családok köre, ahol mindkét szülő munkanélküli, valamint azoké, akik gyermekeik után a térítési díjakat nem tudják fizetni. A lakosság életkörülményeinek romlását bizonyítja, hogy az első negyedévben, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, mintegy 30 százalékkal több, 238 személynek fizettek átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolvány Jelentős mértékben nőtt a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása. Legutóbb 281 személynek 1,6 millió forintot utaltak ki. Erre abban az esetben kerül sor, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 80 százalékát. A szociális rászorulóknak közgyógyellátási igazolványt ad az önkormányzat méltányossági címen. Az első fél évben 66 fő részére 365 ezer forint összeget utaltak az Egészségbiztosítási Pénztárnak. \ A temetési segélyre azok jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének háromszorosát nem éri el. Az idén ebben 74 személyt részesítettek. V.L. Százhúsz házat épített fel Hasznoson Kanyó Sándor, a híres-neves építőmester- Ebben a községben születtem. A kőműves szakmát tanultam ki. 1942-ben a tanonc- idők után levizsgáztam, és rá egy évre bevonultam katonának a sárospataki vegyi harcos utász alakulathoz. Évek fogságban, fiatalon Egy év elteltével a frontra vezényeltek. Közben az orosz csapatok elfoglalták Debrecent, mi pedig parancsot kaptunk, hogy vonuljunk vissza Budapest védelmére. Feladatunk volt a Rákos patak egyik hídjának felrobbantása. Alá is aknáztuk, de a front egyre közeledett. 1945. január 5-én adtuk a hídnál az utolsó őrséget. Századunk fogságba esett. Mi pedig 9-én elhatároztuk, hogy nem robbantunk. Az ottani lakosság segítségével civil ruhába öltöztünk. Megjelentek az orosz katonák, megdicsértek bennünket, hogy nem robbantottuk fel a hidat, majd hazaengedtek. Kerepesig jutottunk, amikor újabb orosz járőrbe ütköztünk. Bevittek Gödöllőre, majd Vácra csoportosítottak át bennünket. Itt két hét alatt közel ezer főre duzzadtunk. Aszódon keresztül gyalog mentünk két napon Él egy igen érdekes ember Hasznoson. Az ottaniak mesélték róla, hogy a település házainak közel felét ő építette. De épített házat Kanadában, és rakott háztetőt a volt Szovjetunióban. A fényképekkel teli lakás egyik szobájában lelkesen beszél múltjáról az idén 72 éves Kanyó Sándor. át a jászberényi fogolytáborba. Itt találkoztam a volt századom tagjaival, mondták, hogy öltözzek egyenruhába. Nem tettem, pedig, ha beöltözöm, akkor rövid idő múlva hazakerülhettem volna. Azt mondták, hogy Debrecenen át hazamehetünk. A vonatunk azonban Arád felé Romániába tartott. Tetőt készített a Don vidékén Foksániban a nagy gyűjtőtáborban csupa civil ember volt. Itt szortírozták az embereket az akkori Szovjetunió ftlé. Úgy informáltak bennünket, hogy hat hónap munka és mindenki mehet haza. A hat hónapból két és fél év lett. Oroszországban a Doni szénmedencében Krasznilucsban álltunk meg. Először bányászokat kerestek, de akiknek Modern házak a Vár utcában építőiparral kapcsolatos szakmája volt, nem kellett lemenni az aknákba. Nekem, mivel volt ács gyakorlatom, tetőkészítéshez jelentkeztem. Nagyon komoly munkát bíztak rám, egy hatalmas étkezde tetőszerkezetét kellett elkészíteni. Munkavezetőnek jelöltek ki. igyekeztem jól dolgozni, melyet honoráltak is. Két hónap múltán kaptam a propusz- kot, ami az állandó, szabad kimenőt biztosította. 1947 júniusában áthelyeztek egy másik lágerba, de nem sok időt töltöttem ott, mivel augusztusban 32 embert, közöttük engem, hazaengedtek. Szeptember 16-án érkeztem haza Hasznosra. Kanadában is van Kanyó-ház- A hosszú fogság után új élet kezdődött. Hogyan alakult a sorsa?- Hazatérésem után először is meg kellett szoknom az új helyzetet. A szakmában helyezkedtem el. 1961-ben mestervizsgát tettem és önálló magánkisiparos lettem. Húsz éven át dolgoztam ebben a formában. Ez alatt mintegy 120 házat építettem fel Hasznoson, de dolgoztunk a környező községekben is. Akkoriban még nem volt divat az úsztatott betonozásos alapozás. Minden egyes követ ki kellett faragni, helyére illeszteni. 1972-ben feladtam a kisipart, mert rossz arányú volt a nyugdíjszámítási alap. Az 1982-ben bekövetkezett nyugdíjazásomig a jobbágyi építőipari ktsz-ben dolgoztam, mint csoportvezető.- Állítólag Kanadában is épített egy házat?- Igen, az idősebb lányom ott él. Egy 1956-ban kiment hasznosi fiú vette el feleségül, és vitte ki magával. Néhány éve voltam náluk és akkor építettem nekik egy kétszintes házat. A kisebbik lányom Pásztón él. Az ő házukat is én építettem. Hála Istennek, jó egészségben vagyok, és olykor-olykor még kezembe veszem a szerszámokat és segítek a rokonoknak, a barátoknak. (Kerekes) Finnek jártak Pásztón. Északi rokonaink zenekara a Gárdonyi Géza Általános Iskola meghívására érkezett, és koncertezett a pásztói nagytemplomban Fotó: Kun Király Önkormányzati célok és elképzelések PÁSZTÓ. Rövid távú gazdasági programjá ban több intézkedést tervez a képviselő-testű let. Az intézményhálózatában, gazdaságábar és városfejlesztésében kíván előre lépni. Elsőként a város működtetési költségvetését kívánja függetleníteni a vállalkozási tevékenység hatásától (a volt Mechanika, az Unimill). Célul tűzte ki a testület, hogy a város közvilágításában minőségi javulást és költségmegtakarítást érjenek el. A városgazdasági feladatok színvonalasabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében segíti a Közszolgálati Vállalat átalakítását. Támogatja a háziorvo■ sok magánvállalkozását. A I kórház rekonstrukcióját a benyújtott támogatás elnyerésével kívánja megoldani. A strand fejlesztését vállalkozói tőke bevonásával segíti elő. Ugyanakkor a városi tv-stűdió létrehozását alapítványi úton kezdeményezi. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a város tarthatatlan infrastrukturális helyzetén még hitelfelvétel árán is próbálnak javítani. Megvizsgálják a volt rendőrségi épület átalakítását és a könyvtár kiköltöztetését, a zeneiskola végleges elhelyezését, a mozi értékesítési lehetőségeit. Az egészségügyi ellátás helyzetén - pályázat útján - kardiológiai gondozó központ kialakításával kívánnak javítani. A szociálisan rászoruló családokat és idős embereket az önkormányzat költségvetéséből jelentős ösz- szegű segélyelőirányzat biztosításával segítik. Természetesnek tartják, hogy az önerős közmű- fejlesztési társulásokat továbbra is támogatják. A jelentősebb saját erőt felajánlókat pedig előnyben részesítik. Vizsgálat tárgyát képezi a polgármesteri hivatal átköltöztetése a Fő utcai épületbe. Pásztó és környéke RÖVIDEN Pásztó. A város önkormányzati képviselő-testületének II. félévi üléstervét elfogadták. E szerint augusztusban három előterjesztést vitatnak meg. Elsőként, az 1994. évi költségvetés I. félévi teljesítését. Másodszor, a Közszolgáltató Vállalat átalakulásának tervezetét. Harmadikként, pedig a Pásztó Város Általános Rendezési Tervének módosítására, megújítására készített programjavaslatot. Mátraszőlős. A hasznosi és a dunai vízrendszert összekötő gerincvezeték Mátraszőlőst és Bércéit ösz- szekötő szakaszának építése a tervek szerint jó ütemben halad. Jelenleg Pásztó határában, a 21-es út mentén folynak a munkák. Elképzelhető, hogy szeptemberben Csécsén már lesz vezetékes ivóvíz. Szurdokpüspöki. A község önkormányzata pályázatot hirdetett a nyolc községet magába foglaló gázprogram kivitelezői munkáira. A gesztori feladatokat ellátó helyi önkormányzat még ez évben el akarja kezdeni a beruházást, hogy jövő év szeptemberében már a lakosság megkezdhesse bevezetni lakásába a korszerű tüzelőanyagot. Jobbágyi. A község rendezésére, a közterületek szépítésére a helyi önkormányzat közmunkát biztosít azoknak a munkanélkülieknek, akik kikerültek a regisztráltak köréből. Ezzel az intézkedéssel is segíteni kívánják azokat az embereket, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak elhelyezkedni. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Csütörtöki lapszámunkban Bátonyterenye és környéke „Minden tanulót eljuttattunk az adottságainak megfelelő szintre” SZURDOKPÜSPÖKI. A tanév végeztével nyugállományban vonult Fent La- josné, a Szurdokpüspöki Általános Iskola igazgatója. Harmincnégy évet töltött a pedagógusi pályán, ebből húsz éven át igazgatóként szolgálta az oktatást. E tartalmas életút felelevenítése volt a témája az iskolában vele folytatott beszélgetésnek.- Szurdokpüspöki vagyok, itt jártam iskolába, és innen kerültem Salgótarjánba, a Madách Imre Gimnáziumba. Akkor fogalmazódott meg bennen a tanári pálya iránti vágy. Nagyban segítette elhatározásomat magyar tanárom, Csík Pál, aki észre vette bennem a magyar irodalom szeretetét. Többször adott saját könyvtárából e témakörhöz kapcsolódó érdekes könyveket - kezdte visszaemlékezését az immár nyugdíjas igazgatónő.- A középiskola elvégzése után az egri tanárképző főiskolára ment. Milyen szakot választott?- Magyar-orosz szakra jelentkeztem. Mindjárt elsőre sikerült bekerülnöm a hallgatók sorába. A főiskolát 1960-ban eredményesen elvégeztem. Első munkahelyem a mohorai általános iskola volt. Abba a községben férjem révén kerültem, mivel egy mezőgazdasági üzem vezetője volt akkoriban. Magyart és oroszt tanítottam. Nagyon kellemesen indult a pedagógusi pályafutásom. Közben férjemet áthelyezték a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának élére, ezért haza költöztünk Szurdok- püspökibe. Gáspár József, az akkori igazgató nagy szeretettel fogadott. Egyből osztályfőnöki megbízást is kaptam a hetedik Fent Lajosné: A feladatokat eredményes tanári munkám miatt osztották rám osztályban. Ebben az iskolában szintén magyar nyelvtant, irodalmat és orosz nyelvet tanítottam. Az orosz tanítása a gimnáziumban érlelődött meg. Későbbi munkám során e nyelv tudása révén sok sikerélményben volt részem. Diákjaim a nyelvi versenyeken minden évben megyei szintig eljutva igen jól szerepeltek. Egy alkalommal országos negyedik helyig jutottunk. Én magam tanulmányutak keretében megfordultam Moszkvában, az akkori Leningrádban és Kijevben is.- Az iskola vezetésében is egyre nagyobb szerepet kapott. Előbb igazgatóhelyettessé, majd az igazgató nyugdíjazását követően igazgatóvá nevezték ki. Mennyiben változtatta meg az új helyzet pedagógusi munkáját?- Ezeket a beosztásokat úgy érzem az eredményes tanári munkám miatt osztották rám. Először nagy feladatnak tűnt és az is volt. Igen szívós munkát igényelt. Az igazgatói tevékenység három nagy feladatkört takar. Első a nevelőmunka, a másik a személyi és a harmadik a tárgyi feltételek. A nevelőmunka állt hozzám a legközelebb, mivel roppant szerettem tanítani. Nagyon fontos a gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás, fejlődésük folyamatos nyomon kísérése. Az irányító munkában nagyon sokszor figyeltem egy-egy tanórán keresztül az oktatási folyamatot, melynek alapján a tervező és értékelő munkát megalapozottan el tudtam végezni. Ma is vallom, hogy a nevelési munka kulcsembere a pedagógus, ezen belül annak szakmai felkészültsége, emberi habitusa, hiszen ezek adják az alapot az eredményes oktatómunkának. Ezért mindig fontos feladatnak tartottam, hogy megfelelő végzettségű és tudású pedagógusok legyenek körülöttem az iskolában.- Hogyan tekint vissza hosszú pedagógusi pályafutására? — Úgy érzem, hogy minden tanulót eljuttattunk arra a szintre, amelyet adottságai lehetővé tettek. Némi büszkeséggel gondolok arra, hogy a 70-es, 80-as években virágzó tanulmányi versenyeken a szurdokpüspöki iskola tanulói mindig az élbolyban szerepeltek. A napokban összeszámoltam, hogy húszéves igazgatói pályafutásom alatt közel négyezer bizonyítványt ellenőriztem le és írtam alá. Fent Lajosné az új tanév kezdetén búcsúzik el a diákoktól, az iskolától. Biztosra veszem, hogy ha felkérik, majd olykor-olykor visszatér a katedrára egy-egy órát megtartani. Kerekes József
