Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-27-28 / 201. szám

4. oldal 1994. augusztus 27-28., szombat - vasárnap Salgótarján És Környéke IDEI TANULSÁGOK - IMMÁR JÖVŐRE Tóstrandon vidám volt a vásár SOKKAL GAZDAGABBAK A DÁNOK, MÉGIS TAKARÉKOSABBAN ÉLNEK A felfedezés örömét hozza meg a diáknak Salgótarján. Néhány napja, hogy bezárt a IV. Tóstrandi Vidám Vásár, de - miközben folyik a gazdasági számvetés - már elkezdődött a készülődés a következő ilyen rendez­vényre. Megelőzve a rendezők mérlegkészítését, Ercsényi Ferenc alpolgármestert, az egyik fő szervezőt arra kértük, foglalja össze az olvasók számára az eredményeket és a leg­fontosabb tapasztalatokat. A színpadi műsorok sok nézőt vonzottak Fazekas György salgótarjáni történelem-földrajz szakos tanár alig több mint egy esztendő leforgása alatt kétszer is járt Dáni­ában tanulmányúton. Ez annak köszönhető, hogy aktívan be­kapcsolódott a népfőiskolái mozgalomba. A Nógrád Megyei Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület - a megyei művelődési központtal - tanfolyamot szervezett a falusi turizmus témakö­rében. A Borbély Lajos Műszaki Középiskola tanárának nem volt ismeretlen a népfőiskola, hiszen korábban négy évig Sáros­patakon tanított, ahol mély gyökerei vannak a mozgalomnak. Megtudtuk, hogy a korábbi vásárokat rendező stáb lénye­gében adott volt, s lelkesen szervezte az idei vásárt. A lel­kesedés azonban nem pótolja a pénzt, ami miatt sem a kulturá­lis, sem a sportkínálatban nem lehetett jelentős minőségi előre­lépéssel számolni. Véleménye szerint azonban mind a két terü­let programkínálata színvona­las, jó volt. Még akkor is, ha rajtuk kívül álló okok miatt el­maradtak rendezvények. Bizonyára sokan megerősítik Ercsényi Ferenc véleményét, hogy a vásár résztvevői igénye­sebben jelentek meg, a vendég­látás kifejezetten családias volt, s az árakra sem lehetett különö­sebb panasz. Az viszont tény, hogy a jövőben például más­képpen kell megoldani a len­gyelpiac működését a vásár időtartamára. Az alpolgármester azt sem hallgatta el, hogy voltak azért olyan gondok, amelyeket a jö­vőben' még kell oldani. Az egyik ilyen a tisztaság. Különö­sen a műanyag poharak okoz­tak galibát, mert nem volt ele­gendő szeméttartó a befogadá­sukra. S noha forgalmi akadá­lyok nem keletkeztek, de a tö­meg be- és elvezetése, mozga­tása időnként nehézkesen ment. A megoldásban a Volán segített a buszjáratok sűrítésével, és nagy szerepet vállaltak a rend­őrök, akiknek nem csak ez kö­szönhető, hanem az is, hogy a bűnözőket „szóhoz sem hagy­ták jutni”. Igaz, a látogatók is vették a lapot, és kulturáltan vi­selkedtek. Szerencsére a men­tősökre sem volt szükség egy-két kivételtől eltekintve. Az viszont tény, hogy az ál­landó jelenlétük fontos. A következő vásár szervezői ugyancsak gondban lesznek, hiszen már most igazolódott, hogy kicsi a vásár helye. Sze­rencsére mind több a kiállító, évről évre gyarapodik a kem­pingtalálkozó létszáma. Az or­szágos kempingtalálkozó szer­ves része immár a vásárnak, ez­zel tehát számolni kell a jövő­ben is. Végül megtudtuk, hogy az alpolgármesternek személy szerint a legjobban tetszett Zsurzs Katiék gyermekműsora, a labdarúgó-mérkőzések és az íjjászbemutató, s nagyon ízlet­tek a hideg sörök. Gyengének ítélte meg a tűzijáték első ré­szét. Véleménye szerint ez a vidám vásár két nagyon kelle­mesen eltöltött napot jelentett mindenkinek, s csak az rontott rajta, aki akart. P. A.-Tavaly májusban jártam elő­ször az északi országban. Az AMU Center felnőttképzési tanfolyama egyhónapos volt - emlékezik Fazekas György. - Olyan jó tapasztalatokat szerez­tem, hogy akkor elhatároztam, ide visszatérek. Magam sem gondoltam, hogy reményeim ilyen gyorsan valóra válnak. Már az óvodában tanítják A második tanulmányút ja­nuár 5-től április végéig tartott. Tizenöt magyar utazhatott a hétszáz lakosú Vellingbe, a Mezőföld Népfőiskolái Társa­ság, a Demokráciáért európai alapítvány és a Vestjylland Népfőiskola jóvoltából.- Csoportunkban mindenki­nek megvolt a kiemelt területe. Nekem - mint tanárnak - az ok­tatási rendszer, ezen belül a fel­nőttoktatás. Az ősszel már sze­retném égy itthoni tanfolyamon hasznosítani az ott tanultakat.- Mi jelentette önnek a leg­nagyobb élményt?- Nehéz választani a sok kö­zül. De ha kell, kiemelném azt a korszerű, kulturált szemléletet, ami az embernek a környezet­hez való viszonyát jellemzi. Már az óvodás korban elkezdő­dik a környezet szeretetére és tiszteletére való nevelés, és tart addig, amíg a magáénak nem érzi az ember.- Mint tanár, mit ültetne át feltétlenül a magyar viszo­nyokra?-Roppant tetszett, hogy az oktatás középpontjában nem a tantárgy áll, hanem a diák, a személyiség. Ő a főszereplő. Az új anyag feldolgozása nem úgy történik, mint nálunk. Itt a tanár felveti a problémát a meg­tanulandó anyaggal kapcsolato­san, és azt beszélik meg a gye­rekek, akik korábbi ismeretei­ket felhasználva ötleteznek. hozzáteszik a maguk gondola­tát. A tanár irányítja a beszélge­tést, a kollektív tudásra építve.- Bizonyára adódtak nyelvi problémái...-Angolul elég jól elboldo­gultam. S mivel a dánt nem be­szélem, főleg nyelvórákat láto­gattam. Nagyon tetszett, hogy az általános iskola ötödik osztá­lyáig - ők is hatéves korban kezdik az iskolát - idegen nyelvet nem tanítanak. Addig az anyanyelvet kell tisztessége­sen megtanulni. Az ötödikben aztán választ a gyerek. A több­ség az angol, de sokan a francia mellett döntenek. A tízezer la­kosú városokban pedig minde­nütt választható az orosz nyelv is. Előírás, hogy az ötödik osz­tály végére nyolcszáz szót kell tudni, és minimális nyelvtant, a jelen és a múlt idő használatát. Hogyan éri el ezt az eredményt a tanár? Teljesen rá van bízva, bármilyen módszer alkalmaz­ható. Mi ennek a rendszernek az eredménye? A hetedikes di­ákok már folyékonyan beszélik az idegen nyelvet. A személyi­ség középpontba állítása azt eredményezi, hogy a dán gye­rekek - következésképpen a fi­atalok és felnőttek - talpraeset- tebbek, jobban fejezik ki ma­gukat, jobban alkalmazkodnak a helyzetekhez, mint mi. Persze igaz ugyanakkor, hogy a tárgyi tudásuk alatta marad a miénk­nek. Tehát a két szisztémát kell összehangolni. Nyíltak és segítőkészek- Milyenek a dán emberek? Megtalálta velük a kellő, a kí­vánatos hangot?- Rendkívül nyíltak, könnyű velük barátságot kötni. Segítő­készek. De fölöslegesen nem pátyolgatják az embert. Ha lát­ják, hogy már eligazodik, ma­gára hagyják. Gazdag ország, a Fazekas György tanár miénknél háromszor annyi az évi nemzeti jövedelme. Mégis nálunknál szerényebben, taka­rékosabban élnek. Nem dobál­ják el például a kenyeret. A népfőiskolái konyhán hulladék nem volt. Ez jellemző a háztar­tásokra is. A kacatokhoz, az anyagi javakhoz nem ragasz­kodnak úgy, mint mi. És kifelé sem mutatják gazdagságukat. Nem hivalkodóak. Nem biztos, hogy a legjobban öltözött em­berek a leggazdagabbak.- Hol fogja hasznosítani ezeket a sokszínű, gazdag ta­pasztalatokat?- Elsősorban a mindennapi munkában. Jelenleg egy szemé­lyiségközpontú osztályfőnöki nevelési programon dolgozom, első évfolyamos középiskolák számára. Az ellesett módszere­ket hasznosítani tudom szak­tárgyaim tanításában. Igyek­szem minél kevesebb időt el­vonni a diákjaimtól, és megadni nekik a felfedezés örömét. Korán önállósodnak a fiatalok- Beszélgetésünk végén ké­rem, ossza meg velünk egyik kedvezőtlen tapasztalatát is. Talán ott sem fenékig tejföl minden...-Természetesen nem prob­lémamentes az ottani társada­lom sem. Nagy gondot jelent a családok korai felbomlása. Sok a válás, a gyerekét egyedül ne­velő nő, férfi. A fiatalok korán kirepülnek a családi házból, önálló életet kezdenek. Ezt az általános iskola tizedik osztá­lyának befejezése után teszik. A törvény szerint állampolgári jogon jár egy olyan minimális szociális támogatás, amiből az ifjú fenn tud tartani egy lakást, elláthatja magát. Következmé­nye, hogy a családi kapcsolatok megszakadnak, ritkán találko­zik a gyerek a szülőkkel, nagy­szüleivel, elveszíti a tradíció­kat. Ezért náluk ismeretlen a hagyományőrzés. Amikor nép­táncokat mutattunk be, csak csodálkoztak: fiatalok és eny- nyire ismerik! A dánok ma már látják és érzik rendszerük prob­lémáját, éppen ezért igyekez­nek is tenni a javításáért. (ok) Derűs perceket szerzett a nézőknek a bikagolás A testedzés is hozzátartozott a tanfolyamhoz Salgótarján és környéke RÖVIDEN SALGÓTARJÁN. A Nógrádi Történeti Múze­umban Rajzmester címmel képzőművészeti kiállítást nyitottak az eddigi rajzbien- nálék legjobb darabjaiból. Az érdeklődők 57 művet láthatnak, többek között olyan neves művészektől, mint Banga Ferenc, Bálvá­nyos Huba, Lóránt János, a megyeiek közül: Földi Pé­ter, Czinke Ferenc. A no­vember 30-ig nyitva tartó kiállítást Peak Ildikó művé­szettörténész rendezte. VIZSLÁS. Az általános iskola elmúlt tanévének ta­pasztalait énekelte csütör­tökön a képviselő-testület. Ugyanakkor számba vették az idén belépő negyedik osztállyal kapcsolatos teen­dőket is. Az új osztály más­fél millió forintjába került az önkormányzatnak, hiszen tantermet kellett kialakíta­niuk, amit be is bútoroztak a szeptemberi kezdésre. Az oktatási törvény alapján meglett volna a lehetőség a hatosztályos iskola működ­tetésére, de anyagi fedezet hiányában erre most nem kerülhet sor. SALGÓTARJÁN. Deb­recenben, a Magyar Tudo­mányos Akadémia területi székházában szeptember 1-3-a között rendezik meg az első országos, a jelenkor története konferenciát. Címe: Hatalom és társada­lom a XX. századi magyar történelemben. A rangos előadók sorában egy Nóg­rád megyei is található: dr. Horváth István, a salgótar­jáni Nógrádi Történeti Mú­zeum igazgatója. Tervezett előadása a Nógrádban 1920 és 1938 között élt szlovákok életével foglalkozik. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Startra kész az alapítványi középiskola, ahol kötetlenebb az órarend SALGÓTARJÁN. Szeptember 12-én kezdődik az első évfolyam első tanéve a salgótarjáni ILS nyelviskola J.L.Segull alapítványi középiskolájában. Három szakon - idegen nyelvű menedzser- asszisztens, idegen nyelvű titkár-ügyintéző és au pair - indul az oktatás. A közeli tanévkezdés alkalmából beszélgettünk Kör­mendi Évával, az iskola igazgatónőjével.-A közelmúltban elég kü­lönleges módon, négy turnus­ban, háromnapos táborozás keretében zajlottak le az is­kola felvételi vizsgái. Az ot­tani csoportfoglalkozásokon négy megfigyelő pontozta a diákok teljesítményét. Milyen szempontok szerint történt ez a pontozás?- A kommunikációs készsé­get, a tűrőképességet, a csa­patmunkában való részvételt és hasonló képességek felmérését szolgálta ez a tréning.- Mit kellett teljesíteni ah­hoz, hogy valaki jó, illetve rossz pontot kapjon?- Érdekes módon látszólag ez volt a legkönnyebb tréning, de ennek volt a legnagyobb pontértéke. Ha valaki, mond­juk, kibírt másfél órát úgy, hogy nem szólalt meg, nem vett részt a vitában, közömbös ma­radt, vagy ha állandóan beszélt és mindig ő akart a középpont­ban lenni, egyaránt kevés pon­tot kapott. Ez azt jelenti, hogy az előbbiből hiányzik az el­lentmondás természetes reakci­ója, az utóbbi viszont lehet, hogy egyénileg nagy tempóban tudna haladni, a csoportmunka azonban nem igazán neki való. Ha viszont valaki csendben Körmendi Éva: Az alapít­ványi iskolában az inverz tandíjnak az a lényege, hogy ingyen lehet tanulni, de hiányozni nem volt, de az alkalmas pillanatban közbeszólt, és elmondta a vé­leményét, akkor az azt jelenti, hogy figyelt, és be tudott kap­csolódni a munkába, ami nem volt részéről rossz teljesítmény.- Bizonyára sokakat érde­kel, hogy milyen lesz a beke­rült diákok órarendje. Mit hallhatnánk erről most?-Tantárgyblokkok lesznek és különböző műveltségi ele­mek, nem pedig tantárgyak. Például ilyen tantárgyblokk lesz a nyelvi, amely a kommu­nikációt fejleszti. Az informa­tika és számítástechnikai blokk annyiban kapcsolódik a nyelv­hez, hogy funkcionálisan hasz­nálja az ott megtanultakat. A harmadik blokk pedig a szak­mai, amelynek keretében szak­iránytól függően sajátítanak el a diákok különböző ismerete­ket. Az órarend ilyen módon nem lesz olyan kötött, mint más iskolákban, hiszen a diák szinte maga állítja össze.- Úgy tudom, hogy megle­hetősen egyedülálló módszert dolgoztak ki a hiányzások megszüntetésére. Vajon mi a lényege?-Ez az úgynevezett inverz tandíj, amelynek az a sajátos­sága, hogy tanulni lehet ingyen, de hiányozni nem. Ennek már elkészült a szabályzata is, ami tulajdonképpen arról szól, hogy az igazolatlanul elmulasztott órákat ki kell fizetnie a diák­nak, hiszen ezzel nem csak ő marad le a tananyaggal, hanem a csoport munkáját is hátrál­tatja.- Összefoglalná röviden a tanítási módszerük lényegét?-Az egész módszer a cso­portmunkára alapul, hiszen az életben tíz foglalkozásból ki­lenc olyan, ahol együtt kell működni valakivel. Tehát gya­korlatilag, függetlenül attól, hogy milyen szakról vagy szakmáról van szó, meg kell ta­nulnia mindenkinek együttmű­ködni, kompromisszumokat kötni. Fontos, hogy oda tudjon figyelni a másikra, beszélgetni tudjon vele, vitatkozni tudjon, és ha olykor az a másik padlón van, tudjon segíteni a talpra ál­lásban. Ne úgy gondolkodjanak a diákok, hogy délelőtt nem ta­nulok semmit, mert iskolában ..yagyok, és majd este, ha lesz időm, akkor tanulok, hanem a délelőttöt tanulásra szánom, rá­adásul úgy, hogy közben jól is érzem magam, mert egy cso­portban vagyok, ahol kellemes tanulni. Tulajdonképpen - aho­gyan ma mondani szokták - er­ről szól az egész iskola. Nagy Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom