Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

1994. augusztus 22., hétfő Házunk Tája 7. oldal Tanácsok kiskerttulajdonosoknak Napjaink egyik fontos teendője: fejezzük be a szamóca telepíté­sét. Az erősítő iskolákban jól meggyökeresedett és az anyatöve­ken megerősödött palántákat haladéktalanul termeljük ki, és ültessük el a gondosan előkészített ágyásokba. 120 cm széles ágyásba három sort telepítsünk úgy, hogy a sorban a tövek egymástól 30 cm távolságra álljanak. Ültetés után a töveket bő­séges vízzel öntözzük be, majd néhány nap múlva - lehetőleg a késő délutáni órákban - ismételjük meg. Saját érdekünk, hogy szeressük a broccolit Bush elnök alatt - aki utálta - nem kapott tűi nagy reklámot, pedig kedvező hatásait már akkor is sejtették. A broccoli- ról van szó, amelyről a John Hopkins Egyetem kutatói egyértelműen bebizonyították: a rákellenes harc egyik haté­kony fegyvere lehet. A nö­vényben talált, szulfaraphan- nak nevezett vegyidet ugyanis megakadályozta a rosszindu­latú daganat kialakulását a rákkeltő anyagokkal beoltott patkányok esetében. Egyelőre nem világos, ho­gyan fejti ki hatását ez a ve­gyidet. Valószínű, olyan en­zimek működését aktivizálja, amelyek „leszerelik” a rák­keltő ágenseket. Ezek így nem tudják oly mértékben károsí­tani a sejtek DNS-ét, hogy rosszindulatú burjánzás indul­jon meg. A kutatócsoport más zöldségek hasonló tulajdonsá­gait is igyekszik feltérképezni. Környékünkön is egyre inkább elterjed a kiskertek­ben a karfiolhoz hasonló zöldségnövény, amelynek kiváló élettani hatása bizonyított Fotó: h. f. Növény- és állategészségügyi egyezmény Növény- és állategészségügyi kormányközi egyezményeket írt alá szlovák kollégájával La­kos László földművelésügyi miniszter. A tárca vezetője Szlovákiában járt, ahol a nyitrai nemzetközi mezőgazdasági ki­állítás napjának eseményem vett részt. Az új állategészségügyi egyezmény keretjelleggel sza­bályozza a legfontosabb együttműködési területeket. Ilyen egyebek között az azon­nali tájékoztatás a legveszélye­sebb állatbetegségek előfordu­lásáról és a megtett intézkedé­sekről, az egymás segítése a be­tegségek kórmegállapításában és a szabályok közös kidolgo­zása az állatok és a termékek nemzetközi forgalmazásában. A most megkötött növény­egészségügyi egyezmény a két ország növénytermesztési és erdőművelési biztonságát szol­gálja a termelői érdekek figye­lembe vételével és a két ország exportlehetőségeinek elősegíté­sével. Az egyezmény - nekünk, akik határosak vagyunk Szlo­vákiával, különösen fontos - a szakemberek számára a köl­csönös és folyamatos informá­ciócserét és az esetleges vitás kérdések egyértelmű szakmai, jogi rendezését, illetve annak lehetőségét jelenti. Veszélyes a vadkender! Új eljárás a szamócaágy tala­jának takarása fekete műanyag fóliával. Ennek előnye: a talaj nem szárad ki, a gyomok a fólia alatt elpusztulnak, az érő gyü­mölcs a felcsapódó talajré­szecskéktől nem szennyeződik és nem utolsósorban, kevésbé fertőződik a szürkepenész­től. Az ágy ást takaró fóliába a tövek he­lyén lyukat vágunk, és így ültetjük be a szamó­capalántákat. A tövek beön- tözése és az utak bőséges öntözése így is szükséges. A régi, szá­raz, beteg le­veleket a törzs­állományról szedjük le és égessük el, hogy az eset­leges fertőzé- •seket ne vi­gyék át az új ültetvényekre. Ne feledkezzünk meg a málna letermett vesszőinek tő­ből történő kimetszéséről, és lehetőleg biztonságos helyen történő elégetéséről. A málna­fajták minden évben nagy­számú tő- és gyökérsarjat fej­lesztenek, amelyek egy részét még a vegetációs időben el kell távolítani, ha el akarjuk kerülni az állomány elsűrűsödését. Zöld ritkításkor mindig néhány darabbal több sarjat hagyjunk tövenként, mint amennyi ter­mővesszőre szükségünk van. A túlzott ritkítás és a ritkítás el­mulasztása egyaránt termés- csökkenést eredményez. A le­termett vesszők eltávolítása azért is igen fontos, mert fertő­ződtek különböző rovar- és gombás betegségekkel. Figyeljünk a betegségekre A málnagubacsszúnyog kár­tételét a hajtásokon, vesszőkön rendszerint a féloldalasán repe­dezett felszínű megvastagodás jelzi. A gubacsban élnek a vö­röses színű lárvák. Ritkító met­szés során a gubacsos vessző­ket feltétlenül távolítsuk el. Jellemző betegség a málná­nál a didimellás vesszőfoltos­ság. Ez a gombabetegség első­sorban a málna fiatal hajtásait fertőzi meg. A gomba elsősor­ban a rügyeket és a vesszők fel­ületi szöveteit károsítja. A fer­tőzés mértéke csökkenthető a rügypattanáskor rézoxiklo- rid-tartalmú szerekkel végzett permetezéssel. A legjobb védekezés egyik alapvető feltétele az ültetvé­nyek helyének helyes megvá­lasztása. Igen fontos tennivaló még az elmondottakon túlme­nően, hogy a letermett vesszők lemetszése és a sarjak ritkítása után a megmaradó vesszőket kötözzük ki a támaszrendszer­hez, mert anélkül tőből kitör­hetnek és ezáltal jövő évi ter­mésünk is kevesebb lehet. Vizsgáljuk át a gyümölcssel leterhelt fákat, és ahol szüksé­gesnek mutatkozik, támasszuk alá az ágakat. Az örökzöldek - ellentétben a lombhullató növényekkel - augusztus második felében ül- tethetők, amelyeket kedvező időjárás esetén egész télen (fagymentes talajba) telepíthe­tünk. Ha nagyobb növények, tuják, fenyők átültetésére ke­rülne sor, jobb ha tavasszal ké­szítjük elő. Az elvirágzott éve­lők, kis cserjék szaporítási, il­letve átültetési ideje is most következik. A szaporítandó örökzöldek vagy lomblevelűek dugványozása előtt győződjünk meg arról, hogy fertőzésmentes növényt választottunk-e anya­növényként. A dugványozás terjeszti ugyanis a leginkább a veszélyes károsítókat, ezért e célra csak teljesen egészséges növény alkalmas. A tüske nélküli szederbokro­kat fejdugványozással szaporít­hatjuk most. A bújtatás előtt azonban a talajt alaposan lazít­suk meg, s jól öntözzük be. Az így előkészített növényekből tavaszra - kedvező, csapadékos időjárás esetén - erős gyökér- zetű növények fejlődnek. Szemzés technikájáról A nem megfelelő fajtájú fá­kat most lehet átszemezni. A négy-öt éves fák valamennyi vázágába szemezzünk. Az idős fákat először meg kell ifjítani úgy, hogy maradjon az ágakon beszemezhető hajtás. A szem­zőhajtást általunk is jól ismert, megbízható fajtájú fáról szed­jük. Csak az egészséges, jól fej­lett hajtásról metszhető ki élet­képes szem! A megszedett szemzőhajtásokat nedves új­ságpapírba göngyölve és fólia zacskóval védve a kiszáradástól 2-3 napig hűtőszekrényben - kb. 0-5 fok között - tárolhatjuk. Ezen a héten elvégezhetjük a cseresznye- és meggyfákon a túl sűrű korona, illetve korona­rész ritkítását. Az időseket megifjíthatjuk. Zöldborsót már nem, de spe­nótot és átteleltetésre szánt fejes salátát most vethetünk. A gumós évelők átültetésének ideje, augusztus második fele. Túl mélyen ne ültessük növé­nyeinket, mert a szárak végén elhelyezkedő rügyek, ha túl mé­lyen kerülnek a talajba, nem hoznak jövő évben virágot. Konténeres növényeket, fá­kat, bokrokat - a fagyos téli időszakot kivéve - bármikor te­lepíthetünk. Azonban elenged­hetetlen a jó belocsolás, tömörí­tés és iszapolás. A fentiekben felsorolt taná­csokat elsősorban a kezdő kis­kerttulajdonosoknak szántam, amelyeknek megfogadása egy-egy növény életét hosszab­bíthatja meg. Holecz Ferenc Utak és dűlők mentén, de saj­nos a kertekben is gyakori gyomnövényünk a vadken­der vagy parlagfű — tudo­mányos nevén Ambrosia ela- tior. Hazánkban évről évre súlyosbodó problémát okoz e növény elterjedése. Virágpo­ra okozza a közismert néven elterjedt szénanáthát. A túlérzékeny embereken allergiás tünetek is jelentkez­nek, irritálja a szem és az orr nyálkahártyáját, viszketést, váladékképzést, asztmás roha­mokat okoz. Hazánkban az el­múlt évtizedekben negyven- szeresére nőtt az asztmás bete­gek száma, ennek oka a leve­gőszennyezettség mellett a parlagfű virágporának anya­gai. Ez a gyomfaj néhány évti­zede került hazánkba, különö­sen az utóbbi években terjedt el, ezt segíti, hogy sok a műve­letlen parcella, gondozatlanok az árokpartok, az útszéli területek. A növény veszé­lyességét fokozza, hogy má­justól augusztusig hosszasan virágzik, és rengeteg virágport termel. A május elején meg­kezdett irtást egész nyáron folytatni kell! A vadkendert lehetőleg tövestől húzzuk ki! Összegyűjtve komposztálha­tó, megszárítva mulcsozásra, talajtakarásra is alkalmas. Né­hány évi módszeres munkával visszaszorítható ez a káros gyomnövény. Tusjak Jánosné Beérett a vietnami tök Fotó: Ho-fe Ne sós vízben főzzük a zöldséget! A lapokban és szakácsköny­vekben megjelenő receptek még mindig arról szólnak, hogy a különféle zöldségeket sós vízben főzzük puhára. Ez azért is káros, mert a só fel­bontja a sejtek falát, ezért kár­ba vesznek az értékes nedvek, és csak a rostok maradnak vissza. Ma már szinte minden háztartásban vannak kukták, párolóedények, amelyekben a főzelékek, zöldségek kevés vízzel vagy saját levőkben is megpuhíthatók. Ámde a puhí- tást sem célszerű túlzásba vin­ni, mert a főzés sok tápanyagot bomlaszt el. A párolás titka; minden zöldséget csak akkor sózzunk, amikor már levettük a tűzről, mert akkor kevés le­vet ereszt, és minden tápanyag benne marad. Ha vízzel páro­lunk, csak annyi vizet öntsünk az edénybe, amennyi elpáro­log. A zöldségek leragadását, lesülését párolórosta behelye­zésével vagy lángrostával előzzük meg, és az edényt fedjük le. A legjobban akkor őrizzük meg a zöldségek tápanyagát, ha langyosra melegített zsírban vagy olajban elkeverve mele­gítjük amíg megüvegesedik, majd kevés vízzel, fedő alatt pároljuk addig, amíg éppen fo­gyaszthatom puhul. Néhány zöldség párolása: Káposzta. Sokan úgy párol­ják a káposztát, hogy előbb le­sózzák, és állni hagyják, hogy levet eresszen, és kinyomkodva a levét kiöntik. Ennél nagyob­bat nem is vétkezhetnének a káposzta ellen! Ha nyers saláta­ként fogyasztjuk, akkor sem szabad a levét kiönteni, csak 10- 15 percig fonnyasztani a sóval, és utána lehet is citromlével sa­vanyítani, őrölt köménnyel, borssal fűszerezni. Pároláshoz pedig felmetélés után langyos zsíron, fedő nélkül, kevergetve csak addig tartsak ín ön, amíg a bordája is opálossá \ alik. Tész­tához is így finom. Körítéshez a tűzről levéve keverjünk bele őrölt köményt, és sózzuk. Burgonya. Karikára vagy hasábra vágva kuktában, zsíron pároljuk üvegesre, öntsünk rá egy deci vizet, és lezárva a kuk­tát, nyomás alatt főzzük öt per­cig. Ä fedőt levéve sózzuk, kis­sé megrázzuk, és ha maradt rajta víz, elpárologtatjuk. Kelkáposzta és kelbimbó. A kelkáposztát, leveles kelt, kí­nai kelt, bordás kelt metéljük kétujjnyi szélesre, a nagyobb kelbimbókat vágjuk ketté, és kuktában zsíron pároljuk üve­gesre. Dobjunk bele kettévágott fokhagymagerezdeket, őrölt köményt, és egy deci vízzel pá­roljuk nyomás alatt öt percig. A tűzről levéve kidobjuk a fok­hagymát, és sózzuk. Felhasz­nálhatjuk körítésnek, rakott kel­nek, tojással, tejföllel, reszelt sajttal sütőben megsütve egy­tálételnek. Dúsíthatjuk tetejére sütött, bevagdalt füstölt szalon­nával. Gyökérzöldségek. Sárgaré­pa, paszternák, petrezselyem­gyökér, feketegyökér, zeller, spárga, zöldspárga. A gyökere­ket tisztítás, mosás után csur­gassuk le, vagy salátacentrifu­gával víztelenítsük, metéljük a kívánt nagyságukra, de 2-3 cen­tinél vastagabb ne legyen. Ha melegen fogyasztjuk, zsíron, ha hideg salátába szánjuk, akkor olajon pároljuk üvegesre, majd nagyon alacsony hőfokon -— ha szükséges, lángrostát alátéve— éppen csak annyira főzzük pu­hára, hogy villával átszúrható legyen. Felhasználhatjuk leves­be, körítésnek, egytálételekhez, hideg salátákhoz. Levesekhez a zöldségekkel pároljuk a hagy­mákat, de a petrezselymet és a piros paprikát csak a tűzről levé­ve keverjük bele, majd en­gedjük fel csontlével vagy víz­zel, és csak két percig forraljuk. Zöldbab és zöldborsó. Zsí­ron üvegesre pároljuk, kettévá­gott fokhagymát rádobva, egy deci vízzel, lezárt kuktában 3 percig nyomás alatt főzzük, majd a fedelét levéve kidobjuk a fokhagymát, és sózzuk. Karfiol, brokkoli. A fejeket egészben is párolhatjuk vagy rózsákra szétvágva. Hideg kuk­tában helyezzük el úgy, hogy összetörés nélkül tudjuk majd kiemelni. Legjobb kiemelhető párolórostára helyezni. Dob­junk mellé kis fej vöröshagymát vagy kettévágott gerezd fok­hagymát, öntsünk rá egy deci vizet, és lezárva főzzük, amíg a gőz megjelenik a szelepen. Ak­kor azonnal vegyük le a tűzhely­ről és a fejek vagy a rózsák nagyságától függően hagyjuk párolódni 3-5 percig. A fedőt levéve kiemeljük, és sózzuk. Felhasználható körítésnek: ra­kott ételekhez; tojással, sajttal, tejföllel, esetleg paradicsom- szeletekkel megsüthetjük egy­tálételnek; kissé összetörve, to­jással eldolgozva tölthetünk ve­le baromfit, halat; kihűtve, már­tásokkal alkalmas hideg salátá­nak; aszpikkal leöntve hidegtá­lak csillogó dísze is lehet. A sós vízben való párolás felbontja a sejtek falát, ezért kárba vesznek az értékes nedvek, és csak a rostok maradnak vissza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom