Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-18 / 194. szám
1994. augusztus 18., csütörtök Bátonyterenye És Környéke 5. oldal Lakodalmas szokások Mátramindszenten A faluban járva érdekes lakodalmas szokásokról hallottunk, melyek azért különösek, mert nem jellemzők minden falura. Mátramindszenten a menyasszony holmiját egy héttel az esküvő előtt viszik a fiús házhoz. Régen lovas kocsin vitték végig a falun, dalolva, énekelve, hogy minél többen lássák. Ma teherautón viszik, de megadják a módját. A „sta- fírungot” a menyasszony rokonai szépen, precízen, szalaggal átkötve rakják a szekrény polcaira. Általában egy héttel a lakodalom előtt húzzák föl a lakodalmas sátrat. Ehhez legalább 70 ember segédkezik. A férfiak a sátor körül a gerendákat és a ponyvát teszik a helyére, az asszonyok káposztát savanyítanak, és ha sátorépítésnél disznót ölnek, akkor a főzésnél segédkeznek. A nagyobb gyerekek a sátor díszítésével foglalatoskodnak. Tyúkok a rokonságtól Lakodalom péntekjén, a meghívott vendégek számától függően, egy, kettő, esetleg három disznót vágnak le. Hat személyre számolnak egy tyúkot, tehát 250 vendégre számolva 62-65 tyúkot vágnak le. A rokonság hordja össze a tyúkokat. Ki milyen rokoni fokban áll a háziakkal, aszerint visz hármat, ötöt, s van aki tizet. Ugyanígy van ez a tortáknál, süteményeknél, és a kenyérről is a rokonok gondoskodnak. Ma már van, aki kenyér helyett lisztet visz, így azt később is fel bírják használni a háziak. A szombati lakodalom al- • kalmával délre hívják a vendégeket. Ha falubeliek esküsznek, akkor a lányos háznál van a gyülekező. Először a polgári esküvőre, majd a templomi ceremóniára megy a menet. A két nászasszony egyforma ruhát varrat magának. A régebbi időkben a menyasszony vette meg az anyja és az anyósa ruhaanyagját is. Az anyósa pedig a menyecske és a vasárnapi új asszonyi ruhára valót adta a menyének. (Más falvakban az is szokás, hogy a menyasszony veszi meg a ruhát a vőlegény apjának, nagyszüleinek, testvéreinek, keresztapjának és komájának is.) Mesélőm emlékszik rá, hogy az ara 12 inget vett. Ma egy ing 2.000-2.500 forintba is belekerül. Nem tudom, hogy győzik a menyasszonyok a mai árak mellett a rokonság ingeit megvásárolni. Az esküvő és a gratulációk után a menyasszony cukrot szokott dobálni az utcákon nézelődő embereknek. Amikor a menet a fiús házhoz ér, akkor mézes kenyérrel várják az ifjú házasokat, hogy olyan édes legyen az életük, akár a méz. Ezt követi a tányértörés. Az ifjú feleség földhöz vágja a tányért és a vőlegénnyel együtt összesep- rik. Ez azt jelképezi, hogy a tányér hasadjon, de az ő szerelmük maradjon. A néphagyomány szerint, akkor válik el az ifjú pár, amikor ezek a tányércserepek újból összeforrnak, azaz nem egyhamar. Névre szólóan osztogat A koma kezdi a menyasz- szonytáncot. Egy játékbabának a kezére tűzve ezresekkel forgatja meg a komaasszonyt az első tánc jogán. Aztán a rokonság táncol az arával. Mint megtudtam, 5.000 forinton alul már nem nagyon illik adni, de a közelebbi rokonoknak még többel illik megtáncoltatni az új rokont. Persze akadnak olyanok is, akik - infláció ide vagy oda - ragaszkodnak a húsz évvel ezelőtt adott 500 forint visszaadásához. Régebben háztartási eszközöket, használati tárgyakat, evőeszkökészlete- ket is adtak. Ma már inkább csak a pénz a divat, hogy az ifjú pár azt vásároljon érte, amire szükségük van. Már teljesen kihalt az a szokás, de Mátramindszenten még emlékeznek rá, hogy a menyasszonytánc után, az ifjú ara saját kézzel hímzett kendőket, szalagokat osztogatott névre szólóan . Az anyósáé és az apósáé volt a legszebb, de szinte mindenki kapott egy kis emléket. Lakodalmas hagyománynak számít, hogy a násznépből többen beöltöznek maskarásnak, cigányoknak. Ők szórakoztatják a lakodalmas sereget. Lefekszenek a sátor közepére, ahol tyúklábakkal és vizespohárba mért pálinkával kell megkínálni őket, hogy újult erővel táncoljanak. Tűzről pattant menyecske A menyecskeruhába átöltözött menyasszonyt „meg- porkolják”. Tüzet kell átugrálnia a férje segítségével, hogy tűzről pattant menyecske váljék belőle. Régebben, hajnaltájt nagy divat volt a menyasszony párnáját kilopni a nászajándékok közül. Elvitték a kocsmába és ott a nagyivók ittak rá, amennyi jólesett nekik. A menyasszony csak akkor kaphatta vissza, ha a kocsmá- rossal rendezte a számlát. Ezek a lakodalmas szokások még élnek a faluban, színesítik az itt élők életét, -mBátonyterenyéért arany pecsétgyűrű Augusztus 16-án rendkívüli ülést tartott a városi képviselő-testület. A képviselők összehívására azért került sor, mert el kellett dönteni, ki kapja ebben az évben a Bátonyterenyéért-díjat, amit az augusztus 20-i városi ünnepségek keretében adnak át. Az arany pecsétgyűrű, illetve az emlékplakett adományozására kilencedik alkalommal került sor. Minden évben két személy és egy munkahelyi kollektíva részesülhet ebben az elismerésben. A kitüntetett A napközi otthon vezetőjével, dr. Váraljai Bélánéval beszélgettünk a klub működéséről, az idős emberek gondjairól, örömeiről.-Az idősek klubja nyitott, ide bárki bejöhet, és addig tartózkodik itt, amíg jól esik neki. Csupán tíz férőhelyünk van éjszakai szállásra. Ez egyébként régi gond, mert sokkal nagyobb igény van rá, de csak ennyi férőhelyünk van, és sajnos, bővítésre nincsen pénz. Van egy törzstagság, akik akkor kezdtek, amikor az intézményt megnyitották. Ők azóta is szorgalmasan járnak ide, de közülük már néhányan szociális otthonba költöztek.-Az az igazság, hogy itt csak péntekig maradhatnak, a hét végét otthon kell tölteniük. Volt olyan, hogy egyik állandó vendégünk úgy „leesett” a lábáról, hogy ezt nem tudta vállalni, és inkább a szociális otthont választotta. Többen szociális otthonba kerültek, új tagok pedig nem nagyon érkeznek. A klubban lenne hely akár 40 fő részére is.- A leapadt létszám annak is betudható, hogy áprilisban radikális térítésdíj-emelést hajtottunk végre. Eddig a szállásért egy éjszakára harminc forintot fizettek. Most a nyugdíjakat figyelembe véve, három kategószemélyek a díszoklevél mellé a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt kapják, a kollektívák egy bronzplakettet. A képviselők idén Mengyi János és Kakuk Pálné pedagógusokat, valamint a Bartók riát alakítottunk ki, harminc forint, negyven forint és hatvan forint, és ezt bizony sokallják. A napi háromszori étkezési díj ugyancsak nyugdíj szerint lett megbontva, kilencven forint, százhárom forint és száztizenhárom forint. Nekik még ez is nagyon sok. A nem bentlakók közül 22 tag igényelte a szociális étkezést, az ebédet ételhordóban hordják el tőlünk. Két évvel ezelőtt Dr. Váraljai Béláné pályázatot szeretett volna beadni bővítés céljából, hogy hét végére is benn maradhassanak a bennlakók, de sajnos a terv nem sikerült.- Két idős ember még azt is felajánlotta, hogy eladják a házukat és a pénzt pedig nekünk adományozzák, csakhogy itt maradhassanak és ne kelljen nekik szociális otthonba menniük. Az induláshoz lehet, hogy elég lett volna a pénz, de a további üzemeltetésre már nem lett volna fedezet. így a kezdeményezés kudarcba fulladt, ők pedig szociális otthonba költöztek.- Mivel töltik az idős emberek a mindennapokat?- Tévét nézni nagyon szeretnek. A Riviérát és a Dallast mindig megnézik, s még a kártya az, ami igazán leköti őket. Régebben a Ganz és a téesz tudott adni autóbuszt, és el tudBéla Általános Iskola tantestületét jutalmazták ezzel az elismerő kitüntetéssel. Mindhárom esetben indokként a helyi gyermekek oktatásában kifejtett odaadó tevékenység szerepelt. Szakmai munkájuk elismerése mellett kiemelten szóltak a képviselők példamutató emberi magatartásukról is, mellyel kivívták a város lakosságának megbecsülését. valamennyien hetven fölöttiek, és így számukra ingyenes a tömegközlekedés. Lenne rengeteg ötletem, de sajnos, pénz nélkül nem valósíthatók meg. Amikor tagjaink ide kerültek, még kimentek a kertbe ka- pálgatni, locsolni, szőttek szövőszéken, kézimunkáztak, de most már egyáltalán nem foglalkoznak ilyesmivel, mert megromlott egészségi állapotuk ezt nem teszi lehetővé. Próbálkoztunk olyasmivel is, hogy palóc novellákat olvastunk föl, de ez sem igazán kötötte le a figyelmüket. Nagyon szórt az érdeklődési körük, de kártyázni szeretnek, van úgy, hogy elkártyáznak reggeltől-es- tigAz ételféleségeket is az igényekhez, a kedvenc ételekhez próbáljuk igazítani.- A sztrapacska, nokedli, núdli, gombóc a sláger. A tésztaféléket nagyon szeretik, nem bánnák, ha mindennap ilyesmi lenne ebédre, dehát nem főzhetünk mindig ilyet. Az idős emberekkel beszélgetve elmondták, hogy megvannak elégedve az ellátással, és a nagyon finom ételekkel. Szeretnek ide járni, kellemesen telik az idő, és ameddig erejük engedi, addig jönni is fognak. ' Cs. A. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Nyírmed-puszta. A halastóban oxigénhiány lépett fel. A mátranováki Polgár- mesteri Hivatal a horgászegyesület kérésére megrendelte a helyi tűzoltóktól a vízforgatást. így sikerült megakadályozni a tömeges halpusztulást. Mátranovák. Folyik az óvoda felújítása. A napokban a korszerűtlen lapos tetőt cseréptetőre cserélik ki. A belső helyiségeket leborították műanyag padlóburkolóval, a mosdókat is felújították. A beruházás több mint másfél millió forintba került. Homokterenye. A művelődési ház nagytermében augusztus 20-án kiállítást rendeznek a hagyomány- őrző csoport által összegyűjtött régiségekből. Mátraterenye. Nyári búcsút szerveznek a művelődési házban. Az augusztus 20-i ünnepség zenés ébresztővel kezdődik, majd a polgármester úr mondja el ünnepi köszöntőjét. Kulturális és sportrendezvények tarkítják a programot. Az ünnepet az István-bál zárja. Mátramindszent. Csökkent a munkanélküliek száma, a tavalyi 111 fő helyett most 50 fő körül mozog. Ebből 26 fő jövedelempótló támogatásban részesül. Közhasznú munkával mintegy 9 munkanélkülit foglalkoztatnak. Mátracserpuszta. A napokban megvizsgálták az ivóvizet a megyei tisztiorvosi szolgálat szakemberei. Az ellenőrzés a vizet jó minőségűnek találta. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke Amíg erejük engedi, együtt maradnak A nádújfalui gondozási központba vagy ahogy sokan emlegetik, az öregek napközi otthonába az ajtón belépő a következő feliratot olvashatja: „Sírva jössz a világra és körülötted mindenki mosolyog, igyekezz úgy élni, hogy mosolyogva távozzál és körülötted mindenki sírjon”. tunk menni kirándulni vagy éppen strandolni. Most már nagyon nehéz ingyen buszt találni a vállalatok anyagi helyzete miatt. Fizetni meg nem nagyon akarnak az idősek, mert szinte A nádujfalui öregek kedvenc időtöltése a kártya Fotó: Cserhalmi András Maroknyi történelem a mátranováki Nagy Gyula portáján Különös gyűjtő szenvedélynek hódol Nagy Gyula mátranováki fiatalember. Alig két hónapja kezdte a régi parasztbútorok és használati eszközök gyűjtését, és máris egy másik, régi világban érzi magát a régiségekkel berendezett szobába belépő ember.-A régiségeket mindig szerettem - kezdte a kérdésemre a választ Nagy Gyula. Amikor a házunkat kibővítettük egy helyiséggel, akkor ötlöttem ki, hogy ezt régiségekkel kellene berendezni. A több mint 100 éves étkező vagy tálalószekrényt egy tükörért cseréltem. Sok munka volt vele, mert át kellett festeni, kijavítgatni, de megérte. Most szinte olyan, mintha új lenne. Az egyik szomszédomtól kaptam a lócát, asztalt és a szekrényt. Ezeket a bútordarabokat még valamikor a szomszédom édesanyja kapta- nászajándékba férjhezmenetelekor. A kaszninak a fiókjában 1905-ös dátum van, tehát legalább nyolcvankilenc éves darabok. A szentkép, ami Bodonyból került Mátranovákra, közel kétszáz éves. À falon haluskás, illetve gombócos tál, festett tányérok, jellegzetes madár- és virágmotívumokkal, életkoruk kilencven és száz év között mozog, de találhatók a szobában vizes- és tejesköcsögök is, amik közel ennyi idősek. Mindegyik tárgyhoz kapcsolódik egy-egy történet, megannyi szomorú, vagy vidám emberi életút, sors. Rég meghalt emberek élete, régi emlékek kelnek életre egy-egy használati tárgy kézbevételekor.- Nagyon sok régiséget hoztak a Ganzos kollégák. Citerát, petróleumlámpát, tejesköcsögöt, melyet az egyik munkatársam dédmamája kapott még nászajándékba menyasszonytánckor. Akkoriban még ilyen ajándékokat adtak. Ez is több mint egy évszázadot megélt tárgy. Rézvasalók, kettő nagy és egy kicsi, amit külön az ingnyak vasalására használtak. Tűzben felforrósított vasbetétet kellett beletenni, és a réz hamar átvéve a hőt, azonnal alkalmas volt a vasalásra. Ezeket a vasalókat még ma is lehetne használni. A régi falióra csendes konga- tásával figyelmeztet az idő múlására. Az a réz ágyúhüvely, melyet 1915-1916-ban dátu- moztak, szintén a gyűjtemény sokat megélt darabja. A szépen cirádázott, virágmotívumokkal díszített ágyútöltényhüvelyt felirat is díszíti: Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred M. P. S. Michele 1915-1916.- A kis mozsár és a gyapjúfonó rokka most a földön áll. Egy 1875-ös tulipános ládán volt eddig, de azt most eladtam, mert nagyon ette a „szú”, és féltem, hogy a többi régiséget is megtámadja. De nem maradok tulipános láda nélkül - mondja nevetve a férfi. ígértejc még régebbit, ami alul fiókos, és az tökéletes állapotban van. Egy úgynevezett ,;sifonyért” fogom elcserélni. Általában cserélgetni szoktam, de nagyon sok darabot ingyen kaptam rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől. Azt mondták: „Vigyed innen a szemetet, a kacatot a portáról”. Nagy cserépedény a földön, szép díszítésekkel, melyben marhafaggyúból főtt szappant tároltak, még a lelkes gyűjtő ki sem tisztította. A régi, szenteket ábrázoló Mária- és Józsefszobrokat Pé- tervásáráról kapta a gyűjteményébe.- Amíg csak lehet, és anyagi helyzetem megengedi, addig folytatom a régi tárgyak gyűjtését. Akinek van olyan használati tárgy vagy bútora, amit már nem használ kérem ne dobja ki: üzenjen, és én jövök! - mondta búcsúzóul a lelkes gyűjtő, Nagy Gyula. (i. a.) Nagy Gyula: Amíg csak lehet, és tudom, addig folytatom a régi tárgyak gyűjtését.
