Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-17 / 193. szám

Külpolitika 1994. augusztus 17., szerda 2. oldal —H*---­Jugoszláv újság Keleti útjáról A Politika című belgrádi napi­lap kedden részletes jelentést közöl Keleti György honvé­delmi miniszter jugoszláviai tárgyalásairól és a jugoszláv- magyar kapcsolatokról. Verica Ruparnak a jelentése ezzel a címmel jelent meg: Ma­gyarország várja Belgrád vála­szát. A lap alcíme szerint Keleti a tárgyalásokon kijelentette: a jugoszláv félnek választ kell adnia a magyar gesztusokra. A tudósító felteszi a kérdést: mit várnak Jugoszláviától? Ke­leti szegedi sajtóértekezletén csak egy dolgot említett meg belgrádi tárgyalásainak témái közül: a magyar nemzetiségi fi­atalok ügyét a szolgálat-megta­gadást illetően. Keleti szavai szerint Pavle Bulatovic minisz­ter kijelentette, hogy van esély amnesztiára. Visszahívták az iráni nagykövetet Irán visszahívta Buenos Aires-i nagykövetét. Az iráni állami rá­dió keddi közlése szerint a lé­pés tiltakozás „bizonyos argen­tin köröknek az iráni diploma­ták ellen irányuló megalapozat­lan vádaskodásai és propagan­dája ellen”. Ezzel újabb csúcs­pontjára hágott az Irán és Ar­gentína közötti diplomáciai vi­szály, amelyet a Buenos Aires-i zsidóközpont ellen elkövetett július 18-i robbantásos merény­let váltott ki. Az argentin kor­mány az ismételt felszólítások ellenére még mindig nem szol­gáltatott semmilyen bizonyíté­kot vádaskodásai alátámasztá­sára, melyek szerint a merény­letben iráni diplomaták is ré­szesek volnának. Az iráni vezetés nézete sze­rint a merényletben való iráni bünrészességröl szóló jelenté­sek egy amerikai—brit—izraeli összeesküvés részét képezik, melynek célja Teherán elszige­telése a többi iszlám országtól. Kubai menekültek balszerencséje A kubai Mariéi kikötőjében kudarccal végződött több száz kubainak az a próbálkozása, hogy egy teherhajó fedélzetén jussanak el az Egyesült Álla­mokba. Az ötszáz menekült kö­zül már négyszáz hagyta el a máltai zászlóval hajózó Jussura fedélzetét. Miközben a mene­kültek - köztük igen sok gyer­mekes család - a tankhajóról távoztak, a kubai biztonsági erők a háttérben maradtak. Újságírók kérdéseire a me­nekültek elmondták: azért vál­toztatták meg szándékukat, mert tudomást szereztek arról, hogy a hatóságok nem adnak engedélyt a hajónak a kikötőből való távozására. Felelősségre vonják a franciák Carlost, a gyilkos „megszállott terroristát” Carlos egyik képmása a sok ismert közül A szudáni hatóságok vasárnap vették őrizetbe Carlost, és még aznap útnak indították - az In­terpol segítségével - Franciaor­szágba. A terroristát szállító re­pülőgép a villaycoublay-i kato­nai támaszponton szállt le — erősítette meg Charles Pasqua francia belügyminiszter. A mi­niszter bejelentette, hogy a szu­dáni hatóságok figyelmét a francia titkosszolgálat hívta fel a terroristára, aki hamis diplo­máciai útlevéllel érkezett a szudáni fővárosba. Pasqua „igazi hivatásos ter­roristának” nevezte Carlost, aki a világon számtalan merénylet­ben közreműködött, összesen 83 ember haláláért felelős, és közvetve vagy közvetlenül a számlájára írható tizenöt fran­cia halála és csaknem kétszáz francia megsebesítése is. Carlos ellen két letartóztatási parancs is érvényben van, az egyik még 1976-ból, a másik pedig 1994 júniusából. Nem lehet büntetlenül sem­miféle terrorcselekményt vég­rehajtani sem Franciaország, sem francia állampolgárok el­len - figyelmeztetett Charles Pasqua. - Franciaország nem feledkezik meg a terrorista me­rényletek áldozatairól, és ha módjában áll, azon lesz, hogy a terrorista cselekedetek elköve­tőit felelősségre vonja az igaz­ságszolgáltatás. Mint mondotta, Carlos elfogását a legutolsó percekig teljes titoktartás övezte. Balladur miniszterel­nök is csak vasárnap értesült az utolsó lépésekről, bár az ügyről természetesen folyamatosan tá­jékoztatták. Ő maga személye­sen tájékoztatta Francois Mit­terrand köztársasági elnököt is. A belügyminiszter több kér­désre a nyomozás érdekében ki­térő választ adott, például arra, mely országok működtek közre (Szudánon kívül) Carlos kézre kerítésében. Hangoztatta: „mindig Carlos nyomában vol­tunk, s ha néha el is veszítettük, sohasem adtuk fel a reményt". Pasqua szerint Carlos nem egy­szerű zsoldosként, hanem „megszállott terroristaként” ténykedett, viszont egyre keve­sebb országban talált menedé­ket. Személyesen fordult a szu­dáni belügyminiszterhez, kérve, Carlost adják ki Francia- országnak. Megerősítette vi­szont, hogy eddig Párizshoz nem érkezett kérés Carlos ki­adatása ügyében, bár több ál­lamnak is elfogatási parancsa van ellene, így többek között Ausztriának és Németország­nak. A belügyminiszter első íz­ben ismerte, el, hogy a több mint egy hete bevezetett biz­tonsági intézkedések „már mintegy előre be voltak prog­ramozva”. Arra a kérdésre, vajon a szu­dáni hatóságoknak volt-e tu­domásuk Carlos újabb terro­rista ténykedéseiről, szintén ki­térő választ adott. A szlovák-magyar határátkelőkről A szlovák kormány múlt heti ülésén megbízta a bel- és a kül­ügyminisztériumot a Horn Gyula pozsonyi látogatásán szóba került magyarországi határátkelők kérdésének a lehető legrö­videbb időn belüli megoldásával, s így hamarosan lépések tör­ténnek az új határátkelők ügyében - jelentette ki Lubomír Lintner szlovák kormányszóvivő az Új Szó című magyar nyelvű pozsonyi lap kérdésére válaszolva a lap keddi számában. A lap a pácini polgármesternek a határátkelők megnyitásának elmaradása miatt tett minapi indulatos nyilatkozata nyomán érdeklődött a szóvivőnél, aki elmondta: Horn Gyula pozso­nyi tárgyalásain három új ha­tárátkelőhely megnyitásáról volt szó. Név szerint egyet sem említettek meg, s a szlovák fél javaslatára - hogy a három kö­zül egyet még idén (lehetőleg augusztusban), kettőt pedig az 1995-ös költségvetés lehetősé­geihez alkalmazkodva, fokoza­tosan nyissanak meg - a ma­gyar oldal nem tett ellenvetést. A szlovák kormány azonban megbízta az illetékes főhatósá­gokat a kérdés „lehető legha­marabb” történő megoldásának kidolgozásával, így már hama­rosan lépések várhatók az ügy­ben Lintner szerint. Az Új Szó érdeklődött az ál­lamfő irodájánál is, hogy vajon Michal Kovác és Göncz Árpád találkozóján - amelyre a tervek szerint augusztus 27-én Besz­tercebányán kerül sor a szlovák nemzeti felkelés évfordulós ünnepségei kapcsán - szó lesz-e a határátkelőkről. (Mint arról a magyar sajtó is hírt adott, a pácini polgármester a két államfő segítségét kérte a Pácin-Nagykövesd közötti és a két másik tervezett határátkelő ügyében.) A szlovák köztársasági el­nöki iroda illetékese elmondta, hogy egyelőre nem tudnak a pácini polgármester nyilatkoza­táról, az elnökök besztercebá­nyai találkozóját viszont a kormányhivatal szervezi. Lint­ner ezzel kapcsolatban viszont kijelentette: „nem tudja, hogy Göncz Árpád magyar államfő egyáltalán részt vesz-e a besz­tercebányai ünnepségeken” - jelentette az Új Szó kedden. (MTI) Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szerint a boszniai Szerb Köztársaság „túléli" a Jugoszláviához fűződő kapcso­latok megszakítását. A BBC-nek nyilatkozó politikus elmondta: a boszniai szerbek élete nagyon nehézzé válik, azonban hála a gazdaságnak, a mezőgazdaságnak és az energi- hordozó-lelőhelyeknek, a boszniai szerbeknek elegendő élelmiszere és fegyvergyára van, így tehát túlélik a legújabb béketerv elutasítása miatt beve­zetett politikai és gazdasági zár­latot. Karadzic hangsúlyozta, hogy jelentős üzemanyagkész­leteik vannak, majd hozzátette, hogy akár az ellenséggel is le­het kereskedni. „Ha van pén­zünk, mindent elérhetünk” - mondta a szerb vezető. Karadzic a Jugoszlávia által meghirdetett blokád bevezetése óta több, egymásnak ellent­mondó nyilatkozatot adott. Né­hány nappal ezelőtt még azt hangsúlyozta, hogy a szerbek csak akkor védhetik magukat sikerrel, ha valamennyien egy államba tömörülnének. A nemzetközi összekötő csoport által előterjesztett béke­tervet már elutasította a bosz­niai szerb kormány és a parla­ment, s a végső döntést az au­gusztus végén rendezendő nép­szavazásra bízta. (MTI) Nincs szükség a feiszabadítási bizottságra Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) tagállamai rendkívüli csúcstalálkozójukon hivatalosan feloszlatták a szervezet Fel- szabadítási Bizottságát. A grémiumot 1963-ban hozták létre abból a célból, hogy hangolja össze az afrikai államok harcát a gyarmati elnyomás és a faji elkülönítés ellen. Az AESZ-tagál- lamok véleménye szerint a dél-afrikai fajüldöző rezsim meg­szűntével a bizottságra nincsen szükség többé. Ólomgolyókat dobáltak a környezetvédőkre A Gibraltári-szorosban összetűzésre került sor spanyol halá­szok és a Greenpeace független környezetvédő szervezet aktivis­tái között. A Greenpeace közlése szerint a halászok a hálóik ne­hezékeként használt ólomgolyókkal dobálták meg a környezet­védők gumicsónakjait. Egyes halászhajók megkísérelték teljes sebességgel nekihajtva meglékelni a Greenpeace hajóját, a Ra­inbow Warriort, de nem okoztak kárt benne. A tucatnyi spanyol halászhajó túlságosan hosszú hálókat használt. Egyikük 4 ki­lométeres hálóval halászott, pedig az „európai” előírások sze­rint a halászháló nem lehet hosszabb 2,5 kilométernél. A kör­nyezetvédők elvették a halászoktól a leghosszabb hálót. Görög vádak Törökországgal szemben Andreas Papandreu görög miniszterelnök azzal vádolta Török­országot és „egyes balkáni szomszédokat”, hogy rendkívüli ve­szélyes helyzetet teremtenek a térségben. A görög kormányfő ezt a hadsereg napja alkalmával tartott beszédében mondotta. Papandreu kifejtette, hogy Görögországnak nemcsak a Török­ország felőli folyamatos fenyegetettséggel kell szembenéznie, hanem „egyes balkáni szomszédok kiszámíthatatlan viselkedé­sével” is. Japán halászokra tüzelt az orosz naszád Négy japán halász - köztük egy súlyosan - megsebesült hétfőn, amikor az orosz határőrség őrnaszádja tüzet nyitott tilosban járó hajójukra. Az eset a Japán által visszakövetelt négy Ku- ril-sziget egyikének közelében, Habomai parti vizein történt. Helyi idő szerint hétfőn este az orosz hajó személyzete két, azonosító jel nélküli, orosz felségvizeken halászó japán bárkát észlelt. A csendes-óceáni határőrkerület parancsnoka, Vitalij Szedih vezérőrnagy közlése szerint az orosz határőrök rádión figyelmeztették a hajókat, majd figyelmeztető lövéseket adtak le. Mivel a határsértők nem álltak meg, tüzet nyitottak az egyik hajóra. Vádelejtést javasol a főügyész Albániában A fő vádak elejtését javasolta az albán főügyész öt görög nem­zetiségű albán állampolgár perében, amely tegnap kezdődött Tiranában. Az ügyészség indítványozta, hogy sem a hazaárulás, sem a görög titkosszolgálattal való együttműködés, sem pedig törvénytelen fegyvertartás miatt ne vonják felelősségre a vád­lottakat. A bíróság döntése meghozataláig megszakította a tár­gyalást. Antwerpen: a belga gyémántfőváros A 80 éves Panama-csatorna bizonytalan jövőképe „A világ gyémántfővárosá­nak” tekinti magát Belgium második legnagyobb, s egyben a flamand terület legjelentő­sebb városa, Antwerpen. A La Libre Belgique elem­zése megerősíti azt, hogy Antwerpen, amely egyben Ru­bens városa és a világ egyik legfontosabb kikötője, válto­zatlanul meghatározó szerepet tölt be a világ drágakő-keres­kedelmében. Az antwerpeni gyémánt­tőzsdéken évente összesen mintegy 575 milliárd belga frank (18 milliárd dollár) ér­tékben kötnek üzleteket. Eh­hez mérhető forgalmat kizáró­lag a londoni tőzsdék bonyolí­tanak le, főképpen a csiszolat­lan gyémánt adásvétele terén. Antwerpennek elsősorban a kereskedelmi pozíciói erősek a gyémántüzletben, a termelés - a nyers gyémánt átalakítása, feldolgozása - területén kisebb részarányt képvisel. A város jelentős mértékben nagy tehetségű gyémántcsiszo­lóinak és kiváló kereskedőinek köszönheti hímevét. Egyre na­gyobb versengésre kényszerül azonban az utóbbi években az új gyémántközpontok erőteljes fejlődése miatt. Elsősorban In­dia és Thaiföld tört előre, de jelentős versenytársnak számít ma már Izrael, Srí Lanka és Malajzia is. - A gyémántfel­dolgozás alapvetően továbbra is kézművesmesterség marad, s ezért a munkabér az árat alapvetően befolyásoló té­nyező. Antwerpen egyik fő problémája az, hogy a feljövő országokban alacsonyabbak a kétkezi munka költségei ­idézte a belga lap a gyémánt­kereskedőket tömörítő tanács egyik illetékesét. A bérek kérdése természete­sen összefügg a gyémántüzlet­ben érdekelt mintegy 1500, többségében Antwerpenben tevékenykedő belga vállalat jövedelmezőségével. Az ant­werpeni gyémánttanács illeté­kese szerint reményt keltő, hogy a tavalyi évhez képest nőtt az üzletkötések száma a nyers, a csiszolt és az ipari gyémántokat illetően is. Ugyanakkor - mondta — e 15 százalékos emelkedést a forga­lom egyik fontos mutatójának, a karátmenny iségnek 18 száza­lékos csökkenése kísérte. Ez azt mutatja, hogy főleg az ér­tékesebb drágakövek szere­pelnek az antwerpeni gyé­mántpiacon. E piacot továbbra is 45 százalékban a zsidó kö­zösség ellenőrzi, ám az utóbbi 15 évben az indiaiak hasonló részesedést szereztek meg ma­guknak. A feldolgozásra ke­rülő nyers gyémánt főleg a londoni tőzsdék közvetítésé­vel, illetve afrikai országok­ból, Zaire-ből, Kongóból és Libériából érkezik Antwer­penbe. Az értékesítési lehető­ségeket jelentős mértékben be­folyásolják a konjunkturális hatások, az éves export értéke 250 milliárd belga frank körül mozog. A gyémánt árfolyama három éve stabilnak mond­ható, ám a nyolcvanas évek elején bekövetkezett nagyará­nyú árveszteség óta értékének csak mintegy felét tudta visz- szaszerezni. Jelenleg is telített a gyémántpiac. Simárdi Tamás A Panama-csatorna augusztus 15-én volt 80 éves. - Csak rö­vid távon van igazi jövője, a tá­voli jövő bizonytalan - mondta a Reuter brit hírügynökség tu­dósítójának Richard Wainio, a Panama-csatorna bizottságának ügyvezető igazgatój a.-Ebben az évben sokat ke­restünk, később azonban az át­haladó hajók száma valószínű­leg csökkenni fog - mondta. Azt várják, hogy a 80 kilométer hosszú víziút a szeptemberben végződő pénzügyi évben még magas jövedelmet hoz. A szá­mítások szerint az 1992-93-as pénzügyi évben elért 400 millió dolláros bevételhez képest a jö­vedelem 3,5 százalékkal még növekedni fog. Ennek oka Wai­nio szerint az amerikai gazda­ság lassú javulása és az Ázsiá­val, valamint Latin-Amerikával folytatott kereskedelem fejlő­dése. A csatorna későbbi jövője azonban olyan bizonytalan, mint amilyen volt, amikor az Ancon nevű hajó elsőnek haladt át a csatornán 1914. augusztus 15-én. Az Egyesült Államok ugyanis 1999. december 31-én köteles átadni a csatorna igaz­gatását Panamának. Egyes or­szágok, amelyek használják a csatornát, mint például Japán, aggódik, hogy a karbantartást elhanyagolják majd, az áthala­dási díjat viszont növelik. Az Egyesült Államok és Pa­nama jelenleg szélesíti a csa­torna legkeskenyebb részét, hogy lehetővé tegyék két hajó ^egyidejű áthaladását. Karadzic magánvéleménye: túlélhető a szerb blokád

Next

/
Oldalképek
Tartalom