Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 16., kedd Közértbe vagy bankba helyezzük el a pénzünket... A pénzügyi kormányzat szerint az utóbbi két évben a munkabé­rek nem a teljesítmények ará­nyában emelkedtek, hanem an­nál jóval nagyobb mértékben. Az emberek pedig felélték a pénzüket, vagyis túlköltekez­tek. Persze voltak, akik inkább a megtakarításaik összegét nö­velték a többletbevételeikből, de sajnos, ők voltak keveseb­ben. Hogy ez a „költekezési” folyamat megálljon - amely a kormány álláspontja szerint je­lentősen elősegítette a költség- vetési hiány növekedését -, kü­lönféle intézkedéseket szándé­kozik tenni az állam. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy a munkabérek to­vábbi emelkedését megpróbálja visszafogni. Annyi már kiderült a kormány elképzeléseiből, hogy a költségvetési szervek dolgozói jövőre csak a létszám- leépítések nyomán felszaba­duló bérek szétosztásából jut­hatnak fizetésemeléshez, mert pluszforrásokra nem számít­hatnak. Hogy az állami szférán kívül, a magántulajdonban levő cé­geknél hogyan tudja majd ér­vényesíteni szándékait a kor­mány, azt még nem lehet tudni. Mindenesetre hamarosan leül­nek tárgyalni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Feltehe­tőleg a nagyobb ellenállásba az utóbbiaknál ütköznek, annál is inkább, mert a hivatkozott „túl­költekezés” eddig sem a bérből és fizetésből élők magatartá­sára volt jellemző! Legalábbis másfajta számítások ezt mutat­ják. A Kopint-Datorg adatai szerint például a kiskereske­delmi forgalom az év első hó­napjaiban 3 százalékkal csök­kent, a foglalkoztatottak száma szintén visszaesett több mint 6 százalékkal. De a jövedelem­adó-befizetések mértékéből sem arra lehet következtetni, hogy nőtt volna a lakosság élet- színvonala. Viszont, ami a megtakarításokat illeti, más eredményre jutottak a kutatók! A bankoktól nyert adatok sze­rint ugyanis nem kevesebb, mint 130 milliárd forinttal töb­bet gyűjtöttek össze az állam­polgárok idén, mint tavaly. Csak nyilván nem ugyan­azoknak hízott a bankszámlá­juk, mint akik csökkenteni kényszerültek a kiadásaikat. Azt már csak remélni lehet, hogy a fizetésemelések sem ez utóbbiaknál maradnak el jö­vőre... Ferenczy Europress Naponta küszködnek az alapanyaghiánnyal... A fogyasztó a zsebén, a pénztárcáján érzi az áremeléseket. így van ez most is, amikor a hús ára ismét több lett. Az emelés oka ismert: nehéz helyzetben vannak a termelők. A jelenlegi felvá­sárlási árakat figyelembe véve gyakran halljuk: nem éri meg a tenyésztéssel foglalkozni. Elkeserítő ez a kijelentés, pedig igaz! Nem olyan rég még olyan hibás intézkedéseket hozott az akkori kormány, hogy drasztikusan csökkenteni kell a hazai állatállományt. Ez sajnos be is következett! Ma már aggasztó a szarvasmarha és a sertés mennyiségi csökkenése. Négy esztendő alatt másfél millióról 970 ezerre mérséklődött a szarvasmarhák száma az országban, míg a sertésből 38 százalékkal van kevesebb az ólakban, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ezen a rendkívül nehéz helyzeten próbál enyhíteni az új kor­mány földművelésügyi tárcája. Annak vezetői elhatározták: mindent elkövetnek, hogy piacképessé tegyék a hazai marha- és sertésállományt. Pillanatnyilag alapanyaghiánnyal küzd a hús­ipar, és a vágóhidak többsége folyamatosan kihasználatlanul áll. Az Európai Unió feltételeit jelenleg hazánkban 19 feldolgozó teljesíti. A csaknem 1300 kisvágóhíd nem felel meg a szabvány­nak, és nem tud piaci minőségű árut előállítani. Ezért a minisz­térium ezeket nem kívánja támogatni. Az állatállomány növelé­sét a tárca tenyésztési támogatással: üsző-, borjú- és sertéski­helyezéssel, továbbá az export-szubvenció körének szűkítésével igyekszik elérni. Az elképzelések szerint a szarvasmarha-kivitelt a harmadik negyedévre ötezer tonnában korlátozzák. Szükség van az állatállomány minőségi összetételének javítá­sára is. Ennek érdekében igyekeznek megváltoztatni a takar­mány-előállítási technológiát is, mivel több szakember vélemé­nye szerint a jelenlegi miatt nagy a hús zsírtartalma. Ugyanak­kor feltétlenül szükség van a készülőben levő élelmiszer-, to­vábbá az állat-egészségügyi törvényre is annak érdekében, hogy a jövőben ne különböztessék meg hátrányosan a magyar árut Nyugat-Európában. Mentusz Károly NE LEGYEN ROSSZ KÖZÉRZET BALASSAGYARMATON SEM! Végül több lesz az eltartott, mint az eltartó-A hivatalos szervek nem arra törekszenek, hogy a sza­bad munkahelyeket mielőbb betöltsék, hanem arra ösztö­nöznek, miként lehet munka- nélküli járadékhoz jutni. Ez utóbbiról az önök lapjában négy-öt részes sorozatot olvas­tam. A közöltek ismeretében állítom, hogy a munkanélküli járadékhoz való jutás jelenlegi gyakorlata alapjában elhibá­zott. Csak az nem kerül a re­gisztrációba, aki nem akar. A munkaerő-gazdálkodás, a fog­lalkoztatás erózióját az előző kormány azzal teremtette meg, hogy a dolgozó részéről tör­ténő felmondás jogalapot te­remtett a járadékhoz való jo­gosultsághoz. A mostani kor­mány pedig tovább folytatja elődjének rossz gyakorlatát - vélekedik Béres József, a Ba­lassagyarmati Finomkötött Rt. ügyvezető igazgatója. Terhelő bizonyítékok- Előbbi véleményét mivel tudja bizonyítani?- Gyárunk a versenyszfé­rába tartozik, kizárólag az igé­nyes tőkés exportra termelünk. Kevesebbet, mint amennyire igény és lehetőség van. Ebben az évben július 20-ig huszon­kilencen léptek ki. Ezen kívül rengetegen vannak gyesen. Miközben létszámgondokkal küzdünk, az újságban ahhoz adnak tanácsot, hogy közös megegyezéssel miként lehet előnyugdíjba jutni, illetve korkedvezményes nyugdíjba kerülni. A statisztikák arra fi­gyelmeztetnek, ha ez a felfo­gás még nagyobb gyökeret ver, ha ebbe az irányba hala­dunk, akkor rövidesen több lesz az eltartott az országban, mint az eltartó. Miközben a cégek, vállalatok terhei egyre jelentősebben növekednek. Textilipari üzem lévén, nálunk csaknem kizárólag nők dol­goznak. Az édesanyák marad­nak otthon családi elkötele­zettségeik miatt, ha beteg a gyerek vagy egyéb más dolgot kell elintézni. Nálunk naponta húsz főt tesz ki a „betegje­gyen” lévők száma, ami az ál­lományi létszám csaknem tíz százalékát jelenti. Ennek meg­felelően az első fél évben 3689 nap volt a betegállo­mány, melyből 1256 napot - 10 napon belüli betegséget - nekünk kellett kifizetni. Béres József: Fölven­nénk, ha jeletkeznének Olaszországban a hozzánk ha­sonló üzemekben, gyárakban naponta négy-öt fő van távol az előbb említett címen. Talán könnyebb lenne a helyzetünk, ha a hosszú hónapok óta meg­hirdetett üres álláshelyeket - húsz-harminc - képzett varró­nőkkel be tudtuk volna tölteni. A jelentős iskolai, üzemi kép­zés ellenére a felszabadult ta­nulók nem lépnek munkába... Fennállásunk legboldogabb időszakában hat-nyolc száz dolgozó kereste itt a kenyerét. Virul a feketegazdaság- Ön szerint hova tűntek el, vagy miért nem jelentkeznek a korábban itt szakmát és gyakorlatot szerzett, képzett varrónők?- A feketegazdaságban vannak. Ugyanis, a vállalkozó nem áll olyan szoros elszámo­lás alatt, mint az állami válla­latok, legyenek azok kft.-k, vagy rt.-k. Nekünk mindenről számlát kell adnunk. Nemrég felkerestem az egyik vállalko­zót, hogy előnyös megbízást kössek vele. Addig nem is volt baj, amíg azt nem mondtam, de számlát is kérek. így már nem vállalta. Tudok olyan ná­lunk szakmát szerzett, jól kép­zett varrónőről, aki reggel öt­től este 11-ig dolgozik, meg­bízójának, s havonta 60-70 ezer forintot keres. De nem fi­zet egy fillér jövedelmi adót sem, a vállalkozó mentesül a tb-járulék stb. fizetése alól, ugyanakkor a dolgozó felveszi a munkanélküli járadékot is. Mint ilyen, alanyi jogon, in­gyenes orvosi ellátást is kap. Ebből is látszik, hogy az állam a feketemunka miatt milyen jelentős bevételtől esik el, mi­közben azt olvasom, hogy ke­vés a nyugdíjalapba szükséges pénz, a kórházak működteté­séhez sincs elegendő összeg. Szerintem a textiliparban a fe­ketemunka aránya eléri az öt­ven százalékot. Jó lenne, ha ez az arzenál népgazdaságot sújtó hatása mielőbb meg­szűnne. Bizonyára nem lenne szükség újabb adók bevezeté­sére, ha az előbbi módon eltit­kolt, jelentős kormánykasszát megillető jövedelem befolyna.- A mai helyzet kialakulá­sában milyen szerepe volt a textilipari ágazatban kiala­kult alacsony béreknek?-A ruházati iparban telje­sítménybérben dolgoznak. A keresetek a szorgalomtól, kép­zettségtől függően változnak, s jelentősen alatta maradnak az ipari átlagnak.- Miként lehetséges az, hogy a százszázalékos német tu­lajdonba került nagybátonyi harisnyagyárban az új tulaj­donos 75 százalékkal emelni tudta a dolgozók bérét?- Nálunk a termelékenység az általuk előírt követelmé­nyeknek jó ha eléri az ötven százalékát. A másik, hogy az általuk diktált tempónak meg­felelő a technikai és a techno­lógiai színvonal. A harmadik: sokkal biztosítottabbak a pia­caik, nagyobb a specializáló­dás, a szakképzettség, szigo­rúbb a munkafegyelem, ugyanakkor kevesebb az ál­lami elvonás. Zárják ki az ellátásból- Bizonyára van elképze­lése, javaslata a hatékonyabb foglalkoztatáspolitika meg­valósítására?- Azok a munkanélküliek, akik nem hajlandók szakkép­zettségüknek megfelelő mun­kát vállalni, zárják ki a járadékellátásból. Vagyis, meg kellene fordítani a sor­rendet. Ne az osztással kezd­jük a folyamatot, hanem a termeléssel. Ugyanis, csak itt lehet új értéket létrehozni. Mi­előbb, mert ha a tisztességes dolgozók is megunják a mára kialakult helyzetet, a munka­morál tovább romlik, akkor bennük is kialakulhat az a kö­zérzet, amely megkérdőjelezi, hogy szükség van-e a munká­jukra. Venesz Károly Az augusztusi kárpótlási jegy értéke Az Országos Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsá­tott kárpótlási jegyek augusztus elsejei értéke 161,2 százalék. Ennek alapján az érvényes papírok kamattal növelt névér­téke a következő: az ezerforin­tos jegyé 1612 forint, az ötezer forintos kárpótlási jegyé 8060 forint, a tízezer forint címletér­tékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke pedig tizenhatezer 120 forint, a nyol­cadik hónapban. A hivatal ezért kéri az érin­tetteket, hogy ezt a közzétett ér­tékirányt vegyék alapul. Érde­mes tehát figyelmesen áttanul­mányozni. iNovekedett a külső adósság A folyó fizetési mérleg hiánya áprilisban több mint 350 millió dollárral növekedett - ez olvas­ható a Magyar Nemzeti Bank je­lentésében. így az első négy hónapban a hiány 1 milliárd 178 millió dollár volt. A folyó fizetési mérleg deficitjének 64 százalékát az esztendő első négy hónapjában a bankszek­torban az MNB finanszírozta. A bankok külföldi eladóso­dása január és április között 750 millió dollárral növekedett, a Magyar Nemzeti Bank tarto­zásállománya hatszázmillió dollárral emelkedett. A vállal­kozói szektor külföldi adóssága mintegy kétszázmillió dollárral növekedett. A bankrendszeren keresztül beáramló működőtőke egyne­gyedét finanszírozta a folyó^ fi­zetési mérleg deficitjének. Áp­rilis végén a bruttó adósságál­lomány 25,6 milliárd dollárt, a nettó pedig 16,8 milliárd dol­lárt tett ki. Veszélyben a karsztvizeink? Veszélyben a magyar karsztvíz-gyógyforrások, amelyekre az idegenforga­lom épült - írta a The Ob­server című brit lap buda­pesti tudósítója. A bauxit- és szénbányákat száz éven át túlerőltették, az állami és magánvállalatok túl sok vi­zet használnak el, két évti­zede tart az aszály; mindez azzal a nemrégen megcáfolt hírelemmel együtt, hogy a föld alatti víztartalékok ki- meríthetetlenek, most nem­csak a fővárosban, hanem egész Magyarországon fe­nyegeti a termálvízkészletet - állapítja meg a tudósító. Ha a termálvíz szintje túlsá­gosan megsüllyed, akkor he­lyére befolyik a Duna, le­hűtve és beszennyezve, ez­által örökre tönkretéve a termálvízkincset. Száz éve napi 60 ezer köbméter víz tört fel magától, ma ennek kevesebb mint a felét szi­vattyúzzák a felszínre. A FAÓ szerint Magyarország a világ 30 olyan országa kö­zött van, ahol kritikus a víz­ellátás. A lap szerint némi reményt ad, hogy a Vituki kutatócsoportja tervet dol­gozott ki, amely megszabja, hogy a bányák, fürdők és ásványvíz-palackozók mennyi vizet fogyaszthat­nak. Ha ez a terv érvénye­sülni fog, akkor a termálvi­zek visszanyerik régi erejü­ket, ha nem, akkor tíz éven belül örökre elvesznek - írja a lap. Elgondolkoztató sorok ezek, amelyeket érdemes végiggondolni. A GAZDASÁG HÍREI Start-hitel: az idén 1,9 milliárd forint már kint Elégedettebbek, mint hat évvel ezelőtt A lengyelek ma elégedetteb­bek, mint hat évvel ezelőtt, a piacgazdasági reformokat megelőzően - derül ki egy közvélemény-kutatás nyilvá­nosságra hozott eredményé­ből. A felmérés szerint a len­gyelek 68 százaléka ugyan ma is napi megélhetési gondokkal küzd, ám a nehézségekre pa- naszkodók aránya 1988-ban még 78 százalék volt. (Napi Gazdaság) Emelkednek az adók Kubában Kubában napirenden van a kü­lönböző, eddig még nem lé­tező adók bevezetése, valamint a meglévők emelése az állam- háztartás tetemes hiánya miatt. A parlament most folyó ülésén vitatják meg az erről szóló ter­vezetet, amely egyebek mellett a nyereségadó, a személyi jö­vedelemadó, a vagyonadó, va­lamint az örökösödési adó be­vezetését irányozza elő, bér­adóról egyelőre nem esik benne szó. Kuba cukorterme­lési eredményei rosszak, és emiatt az ország jelenleg na­gyon nehéz helyzetben van. (Világgazdaság) Lengyel autók, csak katalizátorral Lengyelországban 1995. július elsejétől nem kaphatnak rend­számot azok a belföldi gyárt­mányú, valamint importból származó személygépkocsik, amelyekbe nem szereltek kata­lizátort. E kötelezettségek alól 1996 végéig mentesülnek a 700 köbcentiméternél kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik, elsősorban a kis FIAT-ok. Az EU-val kötött szerződés értel­mében Lengyelország 1995-ig 25 ezer katalizátor nélküli au­tót importálhat vámmentesen az EU területéről. (Világgazdaság) Csökken a francia cukortermelés Franciaországban az új, 1994/95. évi piaci szezonban valószínűleg "kevesebb ' répa“ cukrot állítanak elő, mint az ideiben. A visszafogott vára­kozásokat a cukorrépát sújtó szárazság indokolja, amelynek következtében a tavalyi re­kordnagyságú, hektáronkénti 10,71 tonnás cukorhozam a következő kampányban való­színűleg 9,7-10 tonnára csök­ken. A jelenlegi szezonban a 410 ezer hektárról betakarított répából 4,4 millió tonna cukrot nyertek. Az idén a vetésterület is kisebb, 400 ezer hektár kö­rül van, így 3,9-4 millió tonna cukornál valószínűleg nem számíthatnak többre. (Napi Gazdaság) A japán kistermelők kiköszörülik a csorbát Az előzetes várakozások sze­rint Japán idei rizstermése megközelíti a 12 millió tonnát, ami mintegy 52 százalékkal több a katasztrofálisan gyenge tavalyi termésnél. A kitűnőnek ígérkező saját termést, vala­mint a - GÁTT-megállapodás szerinti - importot is figye­lembe véve, a távol-keleti szi­getország 1995-ben előrelát­hatóan 25 millió tonnás feles­legre számíthat a 10,3 millió tonnára becsült belső fogyasz­tás kielégítése után. (Napi Gazdaság) A német Start-hitelből eddig 2,8 milliárd forintot fizettek vissza az adósok, s ebből 1,9 milliárd forintot már újra kihe­lyeztek a bankok. A Start-hitel­ből folyósításának megkezdése, 1991 vége óta - a visszaforga­tott 1,9 milliárd forinttal együtt - összesen 12 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek a vállalkozókhoz. A 30 éves lejá­ratú hitellel a német kormány a természetes személyek három évnél nem régebben indult kis- és közepes vállalkozásait kí­vánta támogatni. A százmillió márka összegű hitelkerethez ugyanakkora összegű jegy­banki forrás kapcsolódott. A forintban igénybe vehető hitel maximális összege szemé­lyenként 250 ezer márka, ez a konstrukció indulásakor 11 mil­lió, jelenleg mintegy 16 millió forint. A hitel összege nem ha­ladhatja meg a fejlesztési költ­ség 70 százalékát, a 30 százalé­kos saját erőből azonban 20 százaléknyi rész egyéb hitelből is biztosítható. A futamidő - benne maximum két év türelmi idővel - építésnél maximum 15 év, gépberuházásnál maximum 10 év, egyéb eszközöknél ma­ximum 8 év lehet, - a gyakor­latban legtöbbször 5-6 éves fu­tamidőre kötötték a szerződést. A refinanszírozási hitel ka­mata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka - ez je­lenleg 18,75 százalék -, amelyre a kereskedelmi bankok a Start-garanciaalap által garan­tált hiteleknél egy, a nem garan­tált hiteleknél pedig 2 százalék kamatrést számolhatnak fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom