Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

Gazdaság 1994. augusztus 2., kedd A kanadai csoporté volt a legjobb ajánlat A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRl) a kanadai H uang-Danczkay-csoporttal kezdte meg a kereskedelmi tár­gyalásokat a Ferihegyi repülö- tér-2-es termináljának bővíté­séről kötendő szerződés előké­szítésére. Amennyiben a to­vábbi tárgyalások sikeresek, a kanadai csoport 1994. novem­ber 2-án megkezdi az építke­zést, és 1996. május 1-jére üzembe helyezik a kibővített terminált. Ha a tárgyalások esetleg sikertelenek lennének, akkor - 270 napon belül - a második legjobb ajánlatot be­adó Lockheed-csoporttal kez­dik meg a tárgyalásokat. A Lockheed pályázata az utasá­ramlás átgondoltabb kialakítása miatt kedvezőbb volt, a megté­rülési idő, a finanszírozás, a biztosíítékok és a költségek szempontjából azonban Hu- ang-Danczkay ajánlata volt jobb - hangzott el a közleke­dési tárca sajtótájékoztatóján. A pályázatot két fordulóban bo­nyolították le. Az elsőben 13 csoport jelentkezett, amelyek közül a második fordulóra 6 kapott meghívást. A három ér­vényes pályázatból a Lockheed és a Huang-Danczkay ajánlata volt a legjobb. A pályázati kií­rás a 2-es terminál két oldalépü­lettel való bővítésére, valamint szálloda, üzletház, parkoló, és a hozzá tartozó infrastruktúra építésére szólt. A pályázóknak ugyanakkor lehetőségük volt szűkített, tehát többlépcsős megvalósításra ajánlatot tenni. A három pályázó a szakaszos építést ajánlotta, ezért a mos­tani tárgyalásokat is csak egy oldalépület, parkoló, üzletház és az infrastruktúra megépítésé­ről és finanszírozásáról folytat­ják. A finanszírozást teljes egé­szében a külföldi beruházónak kel biztosítania. Az új létesít­ményeket a 2-es terminál régi A épületével együtt egy vegyes vállalat fogja üzemeltetni. Ez utóbbi a beruházás feltétele­zett megtérülési ideje - a pá­lyázati kiírás szerint legkésőbb 25 év - után átadja érdekeltsé­gét az LRI-nek. A most kezdő­dött tárgyalások egyik témája: ki mekkora érdekeltséget sze­rez az üzemeltető vállalatban, és a külföldi beruházó mennyi idő után száll ki a vállalkozás­ból. (Világgazdaság 1994-júl. 30.) Nekünk mit ér a dollár? Idén 50 éve, hogy a nemzet­közi pénzügyi intézmények létrejöttével az amerikai dol­lár hivatalosan is a tőkés világ vezető pénzneme lett, és máig annak számít. De hát akkor mit kezdjünk azzal, hogy árfolyama az idén jelentősen tovább csökkent? Hogy a dollár 1945 óta nem tapasztalt mélyponton van például a két fő; .szövetséges, egyben gazdasági vetélytárs pénznemével, a japán jennel és a német márkával szem­ben? A dollárárfolyam zuhanása mögött az elmúlt hetekben sa­játos játszmát játszottak Was­hingtonban. Kinek higgyünk? A pénz­ügyminiszternek és a jegy­bank elnökének, akik nyilvá­nosan figyelmeztettek, hogy a dollár gyengülése Amerikát az infláció felpörgésével, a vi­lággazdaságot újabb gondok­kal fenyegeti? Vagy Bili Clin­ton elnöknek, aki a vezető nyugati országok nápolyi csúcstalálkozóján kijelentette: nincs ok különösebb figyel­met fordítani az árfolyamok napi alakulására. Vagy azok­nak, akik szerint a legvalószí­nűbb, hogy elsősorban a Washington és Japán közti gazdasági harc újabb fejezeté­ről van szó? Az USA és Japán kereske­delmében ugyanis állandó az óriási japán többlet, amely májusban például 9.13 milli­árd dollár volt. Amerika sze­rint ennek fő oka, hogy Japán elzárja piacait sok amerikai árú elől. Ezért az egyensúly megteremtésének egyik esz­köze lehet, hogy a dollár le­értékelődésével olcsóbbak, azaz exportképesebbek az amerikai áruk - egyúttal pe­dig lecsökken az egyre drá­gább külföldi termékek - s nem csak a japán import - amerikai behozatala. Ez pedig már világgazdaság, amely közvetlenül érint bennünket is, de nem feltétlenül csak hátrányosan. Mert kérdés, hogy ez a pénzügyi trükk meddig játsz­ható, hiszen az árfolyamcsök­kenés nemcsak előnyöket, hanem veszteségeket is jelent az amerikai gazdaságnak: az alacsony kamatok miatt pél­dául külföldre áramlik a tőke - s jó lenne hinni, hogy Ma­gyarországra is...Számunkra ugyanis a lényeg nem lehet kérdéses: az USA változatla­nul a világ legerősebb gazda­sága, amely idén is növek­szik. S nem csak a fizetőeszköze marad szilárd hosszú távon is. Heltai András (Ferenczy Europress) Mind biztosabbnak látszik a felszámolás SALGÓTARJÁN. Az elmúlt években az élelmiszer-gazdaság is - sok más ágazathoz hasonlóan - nehéz helyzetbe került. Meg­szűntek a kelet-európai piacok, ami jelentős visszaesést jelen­tett. Ugyanakkor nem tudtunk a kapacitásainknak megfelelő mértékben betörni a nyugat-európai piacra egyebek között a termékek magas ára, minősége és a már eleve telített piac miatt. Kihalt lett a hajdan forgalmas főbejárat Megyénk egyik húsipari cége, a KA- RANCSHÚS Rt. is a ha­nyatló gazda­ság áldozata lett. Simon István megbí­zott igazgató adott tájékoz­tatást. A problé­mák a 90-es évek elején kezdődtek, amikor a magyar gazdaság, így az élelmiszeripar is válságba került. Már fél éve nincs termelés Az állami tulajdonban lévő nagy húskombinátok jelentő­sebb összegben jutottak forrá­sokhoz, amelyből drágább fel­vásárlásokat és olcsóbb értéke­sítési árakat tudtak biztosítani, mint kisebb, esetleg már átala­kult társaik. Ez a lehetőség a vállalatnak sem adatott meg. Az 1993. év nagyon kritikus volt, ekkor többször csökken­tett kapacitással dolgoztak, nem volt folyamatos a termelés. Már fél éve nem termel az üzem, a pénzügyi nehézségek, a forgó­eszközhiány miatt a termelést le kellett állítani. Ennek elle­nére minden dolgozó azóta is rendszeres jövedelemben ré­szesül, munka nélkül. Először csődöt jelentettek, ami sikeresnek bizonyult. Csődegyezség született, de en­nek feltételeit a forráshiány mi­att nem tudták teljesíteni. Való­színűleg felszámolásra kerül a gyár, s a vagyontárgyakon ke­resztül történik meg az értékesí­tés. Felszámolási eljárás még nincs érvényben ellenük. Amíg lehetőség van rá, próbálnak megoldást találni a helyzetükre. Nem tudtak megújulni Több érdeklődő is van, de a társaságért kért, illetve kínált ár és a feltételek eléggé messze vannak egymástól. A fő cél, hogy valaki minél rövidebb időn belül, minél több dolgozó átvétele mellett vegye meg a gyárat. Külföldi (cseh) érdek­lődés is volt, de a nagy érdekel­lentétek miatt a megegyezésre kevés az esély. Az értékesítés­ről konkrét megegyezés idáig nem született. A felszámolás egyre biztosabbá válik. Ez any- nyiban lenne hasznos, hogy a még meglévő forrásokat nem emésztenék fel, a hitelezők legalább egy része hozzájut­hatna pénzéhez. Befektető tőkeemelés nem volt, a meglévő tulajdonosi kör sem tudott megújúlni. A vál­ságkezelés kapcsán a legna­gyobb nehézséget a működő tőke hiánya jelenti, így sem a reorganizációra, sem a pénz­ügyi és üzleti átvilágításra nincs lehetőség. Igaz, hogy a cég egyik vezetője jegyzett bróker, de a társaság a tévhí- rekkel ellentétben nincs sem a Budapesti Értéktőzsdével, sem az Árutőzsdével kapcsolatban. A gyár saját üzleteit sem tudta termékekkel ellátni, így egyebek között ez is indokolta, hogy az üzletek ajtajára lakat került. A jövőben nem működik a hatósági húsbolt sem, nehe­zítve ezzel az amúgy is kis­pénzű emberek sorsát. A vezetőség szerint a törvé­nyes kereteket megtartva jártak el a munkaügyekben. Ennek megfelelően a dolgozókat jú­lius elején írásban értesítették arról, hogy munkahelyük eset­leg megszűnhet. Ez nem tény­leges felmondólevél, csak tájé­koztató az esetleges elbocsátá­sokról. Ha ez bekövetkezik, mindenkinek mennie kell. Fizettek, de nem ígértek A dolgozókkal szembeni kö­telezettségének a részvénytár­saság eddig eleget tett. A bére­ket pontosan kifizették, de a jö­vőre tekintve semmilyen ígére­tet nem tettek. (A felszámolás során persze a dolgozókkal szembeni kötelezettségek az el­sők között teljesítendok.) Tehát egy újabb gyár éli végnapjait a megyében. Nem tudni mi lesz, mit fognak csi­nálni az emberek, de aki eddig hússal foglalkozott, ezután nem fog tudni faragni vagy varrni. A dolgozók többsége azonban biztosan már az újabb lehetősé­geket kutatja a megélhetéséért. Márton Júniusi privatizációs helyzetkép Az Állami Vagyonügynökség összes bevétele júniusban meg­haladta a 41 milliárd forintot, amelyből 10,67 milliárd volt a készpénz-, 17,7 milliárd forint a hitel- és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet kia­dásai is 41 milliárd forint fölé emelkedtek, melyből 3,8 milli­árd forintot fordítottak reorga­nizációra, 751 millió forintot garanciális kiadásokra, és több mint 17 milliárd forintot fizet­tek be az államadósság törlesz­tésére. Többek között ezt tar­talmazza az ÁVÜ júniusi priva­tizációs monitora. Az Állami Vagyonügynök­séghez tartozó vagyon értéke júniusban meghaladta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milliárd forint nagyságú a vál­lalatokban és több mint 293 milliárd forint a társaságokban található vagyon nagysága. Az ÁVÜ-höz került 1849 vállalatból júniusig a szervezet 1199—et alakított át gazdasági társasággá, míg 28 cég to­vábbra is állami vállalat ma­radt. Ezek között van 20 gyógy­szertári központ, a fennmaradó 8 cégnél pedig felszámolás .il­letve végelszámolás várható. A vállalatok közül az ÁVÜ 189-et adott át más vagyonke­zelői szervezetnek és 433 a fel­számolással és végelszámolás­sal megszűnt vállalatok száma. Az ÁVÜ-höz került, vagy át­alakítással létrejött, összesen 1387 társaságból mára 569-et 100 százalékban értékesítettek, és további 237-ben van még kisebbségi, 470-ben pedig többségi tulajdona a vagyo­nügynökségnek. Megalakulásukkor, a társa­ságok tulajdonrészének 84,52 százaléka volt az ÁVÜ birtoká­ban, júniusig részesedésének aránya 59,41 százalékra csök­kent. Ugyancsak apadt az ön- kormányzati tulajdonhányad is: 4,59 százalékról 4,46 száza­lékra. Ugyanezen idő alatt több mint négyszeresére nőtt a hazai befektetők birtokában lévő tu­lajdonrész aránya - 5,76 száza­lékról 24—26 százalékra - és a külföldi befektetők tulajdoni hányada is megkétszereződött: 5,13 százalékról 11,86 száza­lékra emelkedett. Ebben a hónapban a hazai befektetőket támogató techni­kák szerinti értékesítésekből több mint 7 milliárd forint né­vértékű volt az MRP szerveze­teknek eladott vagyon nagy­sága. Az igénybevett E hitel ér­téke a 15 milliárd forintot, a megvásárolt vagyonért felaján­lott kárpótlási jegyek címletér­téke pedig a 13 milliád forintot közelítette meg. Az előprivati­záció keretében ebben a hónap­ban 618 üzletet értékesítettek, melyek értéke meghaladta az 1,3 milliárd forintot. (MTI) HÍREK Az ÁVÜ nyilvános, egyfor­dulós pályázatot hirdet a Reneszánsz Kőfaragó Rt. ál­lami tulajdonban levő rész­vényeinek értékesítésére. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusztus 17. 12-24 óra. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pá­lyázatot hirdet a Budapest IX., Közraktár u. 10., Köz­raktár u. 34., Bakáts u. 1-3. ingatlanok bérleti jogának értékesítésére. A pályázat beadási ideje: 1994. augusz­tus 22. 10-12 óra. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pá­lyázatot hirdet a Makó váro­sában működő üzemének ér­tékesítése céljából. A pályá­zat beadási ideje: 1994. au­gusztus 22. 10-12 óra. Az ÁV Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet priva- j tizációs tanácsadó kiválasz­tására a Biogal Gyógyszer- gyár Rt. részvényei értékesí­tésének lebonyolítására. A pályázat benyújtási ideje: 1994. augusztus 23. 13-16 óra. Az ÁV Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet priva­tizációs tanácsadó kiválasz­tására a Nitrokémia Vegy­ipari Rt. részvényei értékesí­tésének lebonyolítására. A pályázat benyújtási ideje: 1994. augusztus 23. 13-16 óra. Az ÁVÜ megbízásából a J Kristály Vendéglátó Válllat I árverésen értékesíti a 926. Szegfű Italbolt, 988. Mini ; presszó bérleti jogát, 957 Hévíz Étterem tulajdonjo­gát. Az árverésre jelentke­zés ideje: 1994. augusztus 23. A végelszámolás alatt álló Forcon Békéscsabai Forgá­csolószerszám-ipari Vállalat értékesítésre meghirdeti in­gatlanait. A pályázat bea­dási ideje: 1994. augusztus 23. 11-12 óra. A Cement- és Mészművek v. a. nyilvánosan értékesíti állami tulajdonban levő. Si­ófok, Latinka Sándor u. 74. sz. alatti üdülőjét. Az ajánla­tok beadási ideje: 1994. au­gusztus 25. 10-11 óra. Az ÁVÜ a Daiwa-MKB Be­fektetési és Értékpapír-for­galmi Rt. közreműködésé­vel nyilvános, egygfordulós pályázatot hirdet a Kossuth Nyomda Rt. állami tulaj­donban levő részvényeinek értékesítésére. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusz­tus 17. (Világgazdaság ) Újra divatosak és keresettek a fonott bútorok, amelyek helyet kaptak a gyöngyösi or­szágos népművészeti kiállításon is. (Fotó: Kaposi Tamás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom