Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-02 / 180. szám
Gazdaság 1994. augusztus 2., kedd A kanadai csoporté volt a legjobb ajánlat A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRl) a kanadai H uang-Danczkay-csoporttal kezdte meg a kereskedelmi tárgyalásokat a Ferihegyi repülö- tér-2-es termináljának bővítéséről kötendő szerződés előkészítésére. Amennyiben a további tárgyalások sikeresek, a kanadai csoport 1994. november 2-án megkezdi az építkezést, és 1996. május 1-jére üzembe helyezik a kibővített terminált. Ha a tárgyalások esetleg sikertelenek lennének, akkor - 270 napon belül - a második legjobb ajánlatot beadó Lockheed-csoporttal kezdik meg a tárgyalásokat. A Lockheed pályázata az utasáramlás átgondoltabb kialakítása miatt kedvezőbb volt, a megtérülési idő, a finanszírozás, a biztosíítékok és a költségek szempontjából azonban Hu- ang-Danczkay ajánlata volt jobb - hangzott el a közlekedési tárca sajtótájékoztatóján. A pályázatot két fordulóban bonyolították le. Az elsőben 13 csoport jelentkezett, amelyek közül a második fordulóra 6 kapott meghívást. A három érvényes pályázatból a Lockheed és a Huang-Danczkay ajánlata volt a legjobb. A pályázati kiírás a 2-es terminál két oldalépülettel való bővítésére, valamint szálloda, üzletház, parkoló, és a hozzá tartozó infrastruktúra építésére szólt. A pályázóknak ugyanakkor lehetőségük volt szűkített, tehát többlépcsős megvalósításra ajánlatot tenni. A három pályázó a szakaszos építést ajánlotta, ezért a mostani tárgyalásokat is csak egy oldalépület, parkoló, üzletház és az infrastruktúra megépítéséről és finanszírozásáról folytatják. A finanszírozást teljes egészében a külföldi beruházónak kel biztosítania. Az új létesítményeket a 2-es terminál régi A épületével együtt egy vegyes vállalat fogja üzemeltetni. Ez utóbbi a beruházás feltételezett megtérülési ideje - a pályázati kiírás szerint legkésőbb 25 év - után átadja érdekeltségét az LRI-nek. A most kezdődött tárgyalások egyik témája: ki mekkora érdekeltséget szerez az üzemeltető vállalatban, és a külföldi beruházó mennyi idő után száll ki a vállalkozásból. (Világgazdaság 1994-júl. 30.) Nekünk mit ér a dollár? Idén 50 éve, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények létrejöttével az amerikai dollár hivatalosan is a tőkés világ vezető pénzneme lett, és máig annak számít. De hát akkor mit kezdjünk azzal, hogy árfolyama az idén jelentősen tovább csökkent? Hogy a dollár 1945 óta nem tapasztalt mélyponton van például a két fő; .szövetséges, egyben gazdasági vetélytárs pénznemével, a japán jennel és a német márkával szemben? A dollárárfolyam zuhanása mögött az elmúlt hetekben sajátos játszmát játszottak Washingtonban. Kinek higgyünk? A pénzügyminiszternek és a jegybank elnökének, akik nyilvánosan figyelmeztettek, hogy a dollár gyengülése Amerikát az infláció felpörgésével, a világgazdaságot újabb gondokkal fenyegeti? Vagy Bili Clinton elnöknek, aki a vezető nyugati országok nápolyi csúcstalálkozóján kijelentette: nincs ok különösebb figyelmet fordítani az árfolyamok napi alakulására. Vagy azoknak, akik szerint a legvalószínűbb, hogy elsősorban a Washington és Japán közti gazdasági harc újabb fejezetéről van szó? Az USA és Japán kereskedelmében ugyanis állandó az óriási japán többlet, amely májusban például 9.13 milliárd dollár volt. Amerika szerint ennek fő oka, hogy Japán elzárja piacait sok amerikai árú elől. Ezért az egyensúly megteremtésének egyik eszköze lehet, hogy a dollár leértékelődésével olcsóbbak, azaz exportképesebbek az amerikai áruk - egyúttal pedig lecsökken az egyre drágább külföldi termékek - s nem csak a japán import - amerikai behozatala. Ez pedig már világgazdaság, amely közvetlenül érint bennünket is, de nem feltétlenül csak hátrányosan. Mert kérdés, hogy ez a pénzügyi trükk meddig játszható, hiszen az árfolyamcsökkenés nemcsak előnyöket, hanem veszteségeket is jelent az amerikai gazdaságnak: az alacsony kamatok miatt például külföldre áramlik a tőke - s jó lenne hinni, hogy Magyarországra is...Számunkra ugyanis a lényeg nem lehet kérdéses: az USA változatlanul a világ legerősebb gazdasága, amely idén is növekszik. S nem csak a fizetőeszköze marad szilárd hosszú távon is. Heltai András (Ferenczy Europress) Mind biztosabbnak látszik a felszámolás SALGÓTARJÁN. Az elmúlt években az élelmiszer-gazdaság is - sok más ágazathoz hasonlóan - nehéz helyzetbe került. Megszűntek a kelet-európai piacok, ami jelentős visszaesést jelentett. Ugyanakkor nem tudtunk a kapacitásainknak megfelelő mértékben betörni a nyugat-európai piacra egyebek között a termékek magas ára, minősége és a már eleve telített piac miatt. Kihalt lett a hajdan forgalmas főbejárat Megyénk egyik húsipari cége, a KA- RANCSHÚS Rt. is a hanyatló gazdaság áldozata lett. Simon István megbízott igazgató adott tájékoztatást. A problémák a 90-es évek elején kezdődtek, amikor a magyar gazdaság, így az élelmiszeripar is válságba került. Már fél éve nincs termelés Az állami tulajdonban lévő nagy húskombinátok jelentősebb összegben jutottak forrásokhoz, amelyből drágább felvásárlásokat és olcsóbb értékesítési árakat tudtak biztosítani, mint kisebb, esetleg már átalakult társaik. Ez a lehetőség a vállalatnak sem adatott meg. Az 1993. év nagyon kritikus volt, ekkor többször csökkentett kapacitással dolgoztak, nem volt folyamatos a termelés. Már fél éve nem termel az üzem, a pénzügyi nehézségek, a forgóeszközhiány miatt a termelést le kellett állítani. Ennek ellenére minden dolgozó azóta is rendszeres jövedelemben részesül, munka nélkül. Először csődöt jelentettek, ami sikeresnek bizonyult. Csődegyezség született, de ennek feltételeit a forráshiány miatt nem tudták teljesíteni. Valószínűleg felszámolásra kerül a gyár, s a vagyontárgyakon keresztül történik meg az értékesítés. Felszámolási eljárás még nincs érvényben ellenük. Amíg lehetőség van rá, próbálnak megoldást találni a helyzetükre. Nem tudtak megújulni Több érdeklődő is van, de a társaságért kért, illetve kínált ár és a feltételek eléggé messze vannak egymástól. A fő cél, hogy valaki minél rövidebb időn belül, minél több dolgozó átvétele mellett vegye meg a gyárat. Külföldi (cseh) érdeklődés is volt, de a nagy érdekellentétek miatt a megegyezésre kevés az esély. Az értékesítésről konkrét megegyezés idáig nem született. A felszámolás egyre biztosabbá válik. Ez any- nyiban lenne hasznos, hogy a még meglévő forrásokat nem emésztenék fel, a hitelezők legalább egy része hozzájuthatna pénzéhez. Befektető tőkeemelés nem volt, a meglévő tulajdonosi kör sem tudott megújúlni. A válságkezelés kapcsán a legnagyobb nehézséget a működő tőke hiánya jelenti, így sem a reorganizációra, sem a pénzügyi és üzleti átvilágításra nincs lehetőség. Igaz, hogy a cég egyik vezetője jegyzett bróker, de a társaság a tévhí- rekkel ellentétben nincs sem a Budapesti Értéktőzsdével, sem az Árutőzsdével kapcsolatban. A gyár saját üzleteit sem tudta termékekkel ellátni, így egyebek között ez is indokolta, hogy az üzletek ajtajára lakat került. A jövőben nem működik a hatósági húsbolt sem, nehezítve ezzel az amúgy is kispénzű emberek sorsát. A vezetőség szerint a törvényes kereteket megtartva jártak el a munkaügyekben. Ennek megfelelően a dolgozókat július elején írásban értesítették arról, hogy munkahelyük esetleg megszűnhet. Ez nem tényleges felmondólevél, csak tájékoztató az esetleges elbocsátásokról. Ha ez bekövetkezik, mindenkinek mennie kell. Fizettek, de nem ígértek A dolgozókkal szembeni kötelezettségének a részvénytársaság eddig eleget tett. A béreket pontosan kifizették, de a jövőre tekintve semmilyen ígéretet nem tettek. (A felszámolás során persze a dolgozókkal szembeni kötelezettségek az elsők között teljesítendok.) Tehát egy újabb gyár éli végnapjait a megyében. Nem tudni mi lesz, mit fognak csinálni az emberek, de aki eddig hússal foglalkozott, ezután nem fog tudni faragni vagy varrni. A dolgozók többsége azonban biztosan már az újabb lehetőségeket kutatja a megélhetéséért. Márton Júniusi privatizációs helyzetkép Az Állami Vagyonügynökség összes bevétele júniusban meghaladta a 41 milliárd forintot, amelyből 10,67 milliárd volt a készpénz-, 17,7 milliárd forint a hitel- és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet kiadásai is 41 milliárd forint fölé emelkedtek, melyből 3,8 milliárd forintot fordítottak reorganizációra, 751 millió forintot garanciális kiadásokra, és több mint 17 milliárd forintot fizettek be az államadósság törlesztésére. Többek között ezt tartalmazza az ÁVÜ júniusi privatizációs monitora. Az Állami Vagyonügynökséghez tartozó vagyon értéke júniusban meghaladta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milliárd forint nagyságú a vállalatokban és több mint 293 milliárd forint a társaságokban található vagyon nagysága. Az ÁVÜ-höz került 1849 vállalatból júniusig a szervezet 1199—et alakított át gazdasági társasággá, míg 28 cég továbbra is állami vállalat maradt. Ezek között van 20 gyógyszertári központ, a fennmaradó 8 cégnél pedig felszámolás .illetve végelszámolás várható. A vállalatok közül az ÁVÜ 189-et adott át más vagyonkezelői szervezetnek és 433 a felszámolással és végelszámolással megszűnt vállalatok száma. Az ÁVÜ-höz került, vagy átalakítással létrejött, összesen 1387 társaságból mára 569-et 100 százalékban értékesítettek, és további 237-ben van még kisebbségi, 470-ben pedig többségi tulajdona a vagyonügynökségnek. Megalakulásukkor, a társaságok tulajdonrészének 84,52 százaléka volt az ÁVÜ birtokában, júniusig részesedésének aránya 59,41 százalékra csökkent. Ugyancsak apadt az ön- kormányzati tulajdonhányad is: 4,59 százalékról 4,46 százalékra. Ugyanezen idő alatt több mint négyszeresére nőtt a hazai befektetők birtokában lévő tulajdonrész aránya - 5,76 százalékról 24—26 százalékra - és a külföldi befektetők tulajdoni hányada is megkétszereződött: 5,13 százalékról 11,86 százalékra emelkedett. Ebben a hónapban a hazai befektetőket támogató technikák szerinti értékesítésekből több mint 7 milliárd forint névértékű volt az MRP szervezeteknek eladott vagyon nagysága. Az igénybevett E hitel értéke a 15 milliárd forintot, a megvásárolt vagyonért felajánlott kárpótlási jegyek címletértéke pedig a 13 milliád forintot közelítette meg. Az előprivatizáció keretében ebben a hónapban 618 üzletet értékesítettek, melyek értéke meghaladta az 1,3 milliárd forintot. (MTI) HÍREK Az ÁVÜ nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Reneszánsz Kőfaragó Rt. állami tulajdonban levő részvényeinek értékesítésére. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusztus 17. 12-24 óra. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pályázatot hirdet a Budapest IX., Közraktár u. 10., Közraktár u. 34., Bakáts u. 1-3. ingatlanok bérleti jogának értékesítésére. A pályázat beadási ideje: 1994. augusztus 22. 10-12 óra. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pályázatot hirdet a Makó városában működő üzemének értékesítése céljából. A pályázat beadási ideje: 1994. augusztus 22. 10-12 óra. Az ÁV Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet priva- j tizációs tanácsadó kiválasztására a Biogal Gyógyszer- gyár Rt. részvényei értékesítésének lebonyolítására. A pályázat benyújtási ideje: 1994. augusztus 23. 13-16 óra. Az ÁV Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet privatizációs tanácsadó kiválasztására a Nitrokémia Vegyipari Rt. részvényei értékesítésének lebonyolítására. A pályázat benyújtási ideje: 1994. augusztus 23. 13-16 óra. Az ÁVÜ megbízásából a J Kristály Vendéglátó Válllat I árverésen értékesíti a 926. Szegfű Italbolt, 988. Mini ; presszó bérleti jogát, 957 Hévíz Étterem tulajdonjogát. Az árverésre jelentkezés ideje: 1994. augusztus 23. A végelszámolás alatt álló Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat értékesítésre meghirdeti ingatlanait. A pályázat beadási ideje: 1994. augusztus 23. 11-12 óra. A Cement- és Mészművek v. a. nyilvánosan értékesíti állami tulajdonban levő. Siófok, Latinka Sándor u. 74. sz. alatti üdülőjét. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusztus 25. 10-11 óra. Az ÁVÜ a Daiwa-MKB Befektetési és Értékpapír-forgalmi Rt. közreműködésével nyilvános, egygfordulós pályázatot hirdet a Kossuth Nyomda Rt. állami tulajdonban levő részvényeinek értékesítésére. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusztus 17. (Világgazdaság ) Újra divatosak és keresettek a fonott bútorok, amelyek helyet kaptak a gyöngyösi országos népművészeti kiállításon is. (Fotó: Kaposi Tamás)
