Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-13-14 / 190. szám

2. oldal Külpolitika 1994. augusztus 13—14., szombat - vasárnap Kárpátalja - a kiegyezés elmaradt Két óceán között: 80 éves a Panama-csatorna Még az óriásokat is pórázon vezetik a két világtenger kö­zött. A jobb és a bal parton két- két dízelmozdony húzza a Boreas nevű teherhajót lassan be az első zsilipkamrába. A mozdonyok vontatta hajó há­rom fokozatban halad át 26 méter szintkülönbségen, mi­előtt szabadon továbbmehet az Atlanti-óceán felé. Naponta 34 hajó halad keresztül az atlanti oldalon lévő Ga- tun-zsilipen és a Panama-csa­torna csendes-óceáni kijára­tának közelében lévő Pedro Miguel és Miraflores zsilipe­ken. Útban a két óceán között évente több mint 12 ezer hajó úszik át a 81,6 kilométer hosszú vízi úton a Gatun-tó magasságára emelve, majd leengedve a tenger szintjére. A Panama-csatorna au­gusztus 15-én ünnepelheti 80. születésnapját. Az egykor mérnöki mes­terműnek - egyenesen a világ nyolcadik csodájának - tartott Panama-csatorna korosodott ugyan, de - üzemeltetői sze­rint - még nem avult el. Csaknem egy évszázaddal azután, hogy az Egyesült Ál­lamok először támogatta Pa­namát Kolumbiától való el­szakadásában, majd saját költségére - 75 ezer munkás­sal - átvágatta az Észak- és Dél-Amerika közötti konti­nentális hidat, a csatorna ki­csivé vált ugyan a tartály- hajó-óriások számára, to­vábbá vetélkednie kell a cső­vezetékekkel és konténeres vonatokkal, mégis sokáig a legfontosabb vízi összekötte­tés marad az Egyesült Álla­mok nyugati és keleti partja között, 8 ezer tengeri mér­földdel (csaknem 15 ezer ki­lométerrel) rövidítve meg a tengeri utat. „Egyáltalában nem tartunk attól, hogy ne győznénk a jövő évszázadban is a forgalmat" ­mondotta Richard A. Wainio, a Panama-csatorna Bizottság tervezési igazgatója. Néhány év óta a bizottságban egyesült államokbeliek és panamaiak közösen igazgatják a csator­nát. Tény, hogy a zsilipek ka­pacitása maximum 65 ezer tonnás, és legfeljebb 300 mé­teres hajókra korlátozódik. De e feltételek mellett is az óce­ánjáró hajók 93 százaléka át­haladhat a csatornán. Az évi 550 millió dolláros költségvetésből 100 milliót karbantartásra és korszerűsí­tésre költenek. Egy egyesült államokbeli- ekből, panamaiakból és japá­nokból álló vegyes bizottság néhány hónappal ezelőtt is­mertette többéves tanulmánya eredményeit a csatornával kapcsolatos különböző to­vábbfejlesztési változatokról. A szakértők költségokok­ból nem tanácsolják, hogy a csatornát végig tengerszint­magasságon építsék újjá, mint korábban többször lehetőség­ként felmerült. Azt javasolják ezzel szem­ben, hogy új zsilipek megépí­tésével növeljék meg - legfel­jebb 150 ezer tonnás hajók fogadására- a mesterséges vízi út kapa­citását - mindazonáltal ennek megvalósulása is csak 2020- ban esedékes. Még ez előtt viszont egy másik jelentős esemény kö­vetkezik be a csatorna „életé­ben”. Az évszázad végén, 1999. december 31-én az Egyesült Államok átadja a vízi utat minden hozzá tartozó létesít­ménnyel együtt Panamának. Wainio csatomaigazgató biztos benne, hogy a Pa­nama-csatorna 2014-ben ki­tűnő állapotban ünnepelheti majd meg századik születés­napját. (Az AFP alapján) Clinton terve a boszniai, őszi fegyverembargóról Izrael készen áll kivonulni Golanról Jichak Rabin izraeli kormányfő kész arra, hogy négy év lefor­gása alatt teljesen kiürítse a Go- lan-fennsíkot. A kormányfő er­ről szóló kijelentését az izraeli televízió idézte csütörtökön. Rabin állítólag át is adta ezt a javaslatát Warren Christopher- nek, amikor az amerikai kül­ügyminiszter a múlt hét végén a Közel-Keleten járt. Az izraeli televízió szerint egyébként Christopher is egy kompromisszumon dolgozik a Golannal kapcsolatban. Ennek lényege az lenne, hogy Izrael kész kiüríteni a fennsíkot, s azt fegyvermentes övezetté alakí­tanák. Izrael azt szeretné, ha Szíria előbb beleegyezne a teljes bé­kekötésbe, beleértve a határnyi­tást és a nagykövetek cseréjét is. Ezt követné a csapatkivonás a Golanról. Szíria éppen a csa­patkivonásokat szeretné a bé­keszerződés előtt. (MTI) Szarajevó demilitarizálása Ej up Ganic boszniai alelnök be­jelentette, hogy kormánya tá­mogatja Michel Rose tábornok azon javaslatát, mely szerint teljes egészében fegyvermente­síteni kellene Szarajevót. A po­litikus azután nyilatkozott, hogy a boszniai fővárosban ta­lálkozott a Bosznia-Hercego­vina területén állomásozó ENSZ-erők brit főparancsno­kával. Rose elképzelései szerint Szarajevóból és a város körüli húsz kilométer sugarú körből ki kellene vonni valamennyi ka­tonát és egyéb fegyverest, s le­hetővé kellene tenni a városba való szabad beutazást, s a sza­bad távozást. A brit tábornok azt szeretné, ha a szerb és muzulmán kato­nákat rendőrök váltanák fel, akiknek egyetlen fegyvere a pisztoly lenne. (MTI) Az etióp elnök az USA-ban tárgyal A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről tárgyalt a Fehér Házban Bili Clinton amerikai elnök és Melesz Zenavi etióp ál­lamfő. A két államfő megvitatta az emberi jogok és a környezetvé­delemi együttműködés kérdé­seit a térségben, valamint szó volt a Ruandában szolgálatot teljesítő etióp egységeknek nyújtandó amerikai segítségről is. Etiópia június 5-én válasz­totta meg első alkotmányozó nemzetgyűlését, amelyben az Etiópiái Népi Forradalmi De­mokratikus Fronté a többség. „Hacsak azt nem tartjuk ered­ménynek, hogy mi még le tud­tunk egymással szemben ülni, a Dalmay Árpád által képviselt álláspont miatt eredményről nem beszélhetünk." így véleke­dik Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról a meg­beszélésről, amelyet Tabajdi Csaba politikai államtitkár foly­tatott a minap Budapesten, a kárpátaljai magyarság néhány vezetőjével. Tóth Mihály, az ukrán parlament képviselője, aki ugyancsak részt vett a talál­kozón, a helyzet tisztázását, il­letve az Illyés Alapítvány kár­pátaljai kuratóriumának a létre­hozását tekinti a megbeszélés eredményének. A kiegyezés elmaradt - írja címmondatként a Kárpáti Igaz Szó című ungvári lap, melyben az említett nyilatkozatok meg­jelentek, vagyis mint azt Dal­Az Egyesült Államok és Eszak-Korea szakértői Genfben folytatták megbeszéléseiket. À két ország képviselői nyil­vánvalóan részmegállapodás elérésére törekszenek a 8000 plutóniumtartalmú fűtőelem jövőjét illetően. A fűtőrudakat az észak-ko­reai atomközpont, Jongbjon közelében tárolják. Robert Galucci, az amerikai küldöttség vezetője és tárgya­lópartnere, Kang Szók Ju may Árpád, a KMKSZ-bol nemrég kivált és önálló szerve­zetként induló Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető elnöke kifejtette: a válást eldöntötték, s nem látnak módot a KMKSZ-szel való ki­egyezésre. A beregszásziak kiválásáról különben megoszlanak a véle­mények. A KMKSZ munkácsi alapszervezetének elnöksége például jogtalannak tartja és el­ítéli a beregszásziak kiválását, s a sajtóban megjelent felhívásá­ban arra szólítja fel a kárpátal­jai magyarságot, hogy ne támo­gassák a beregszásziakat, ne hagyják megbontani az egysé­güket. Aggodalmát fejezi ki a tör­téntek miatt a Kárpáti Igaz Szóban megjelent írásában Ma- jorossy István, a KMKSZ etikai bizottságának elnöke is. Bizo­nyos sötét erőket vél felfedezni ter-helyettes szerdán megszakí­totta megbeszéléseit, hogy megvárják a szakértők eszme­cseréjének eredményeit.- A fütőrudak harmadik or­szágban történő feldolgozása lehetséges, ezzel szemben a fű­tőelemek kezelése Eszak-Kore- ában nagy problémát jelent - vélekedett Galucci. Szakértők véleménye szerint a fűtőrudakat még körülbelül egy hónapig tárolhatják a jelen­a politikai változások hátteré­ben, akik „ meg akarják fosztani Kárpátalja magyarságát egyet­len, nehézségek árán létreho­zott, kiépített érdekvédelmi szervezetétől”. „Vidékünk leg- magyarabb városa döfte orvul hátba azt a szövetséget, melyet védeni, istápolni, irányítani hi­vatott volna, elsősorban annak érdekében, hogy továbbra is magyar város maradhasson A tény viszont tény marad. A KMKSZ kettészakadt. A belőle kivált szervezetek a Beregvi­déki Magyar Kulturális Szövet­ség kezdeményezésére megala­kították a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. Szó van az önkormányzati képviselők tanácsának a létrehozásáról is. Csak az a kérdés: sikerül-e le­küzdeni a szembenállást, meg­találni az együttműködés mód­ját, esetleg létrehozni e szerve­zetek konföderációját. légi körülmények között víztar­tályokban, Jongbjon mellett. Később a rudak rozsdásodó kö­penye veszélyessé válik. Diplomáciai források úgy tudják, hogy az észak-koreai küldöttség alapjában véve haj­landó a kompromisszumos megoldásra a 8000 fűtőelem tá­rolását illetően - jelentette a tárgyalások helyszínéről a DPA hírügynökség. (MTI) A Boszniával szembeni fegyverembargó feloldását fogja kérni október végén az ENSZ-től Bili Clinton amerikai elnök, amennyiben a boszniai szerbek nem fogadják el az új békejavaslatot. Az amerikai el­nök ezt a kongresszusnak írott, csütörtökön nyilvánosságra ho­zott levelében közölte - jelen­tette a Reuter.- Ha október 15-ig a bosz­niai szerbek nem fogadják el az összekötő csoport által július 6-án javasolt béketervet, akkor szándékomban áll két héten be­lül hivatalosan előterjeszteni és támogatni egy határozatterve­zetet az ENSZ Biztonsági Taná­csában a fegyverembargó fel­oldásáról - olvasható az elnök­nek Sam Nunnhoz, az amerikai szenátus védelmi bizottsága el­nökéhez küldött levelében. Mudzsaheddin női hadsereg. A világ legnagyobb titkos hadserege tartja kiképzé­sét Irak sivatagi területén, a kiképzők: nők. A népi mudzsaheddin hadsereg az iráni fun­damentalista iszlám uralmat akarja megdönteni. A mudzsaheddin-mozgalom 1965-ben alakult, a sah elleni harcolt. Az iszlám forradalom győzelme után törvényen kívül helyez­ték őket Iránban, és állítólag 100 ezer tagjukat végezték ki. A demokrácia helyreállítását, az emberi jogok érvényesítését és az iszlám ideológia szelídítését hirdetik. A női tisztek egy csoportja a képen. ‘ (FEB-fotó) r Eszak-koreai-amerikai atomvita: végső megoldás a szakértőktől? észak-koreai külügyminisz­Az új külügyi sajtófőnök: Szalay Zsolt A Horn-kormány megalakulá­sával párhuzamosan végrehaj­tott átszervezések egyikeként létrehozták a Külügyminiszté­rium sajtó- és nemzetközi fő­osztályát, amelynek élére Sza­lay Zsoltot nevezték ki. Az újságírókkal folytatott bemutatkozó beszélgetésen a sajtófőnök elmondta: több mint húszéves rádiózás után volta­képpen visszatér „eredeti szakmájába". ,,,, AjJ Szalay 1967-ben végezte el a közgazdaság-tudományi egyetem nemzetközi szakát, majd 1969-től 1993-ig dolgo­zott a Magyar Rádiónál sokféle beosztásban, többek között bonni tudósítóként. Amikor az egykori alelnök, Csúcs László leváltotta főszer­kesztői állásából, és olyan munkát kínált, amely számára elfogadhatatlan volt, Szalay in­kább a távozást választotta. A főosztály új elnevezése azt jelzi, hogy a hagyományos fel­adatok mellett a Külügyminisz­térium átveszi a külföld infor­málását Magyarországról, amit az Antall-Boross-kormány ide­jén a miniszterelnökség Nem­zeti Tájékoztatási Irodája látott el. így valójában helyreáll az a korábbi gyakorlat, hogy nem követő, hanem - a várható dip­lomáciai események ismereté­ben - előzetes tájékoztatást le­het adni a külügyi kormányzat terveiről, törekvéseiről. Az új sajtófőnök szerint az is mérlegelendő, vajon milyen új idegen nyelvű kiadványokkal lehetne elősegíteni a külföld megfelelőbb informálását. Szalay nem tartja szeren­csésnek, hogy miközben ango­lul igen sok olvasnivalót tu­dunk a Magyarország iránt ér­deklődők kezébe adni, a kör­nyező országok nyelvén ilyen jószerével nem létezik. Szalay Zsolt egyébként ma­gánéletébe is beavatta újságíró kollégáit. Mint kiderült: Forró Evelynnel a budapesti Rotten- biller utcában élnek -sa lakást nem szándékoznak elcserélni. (A kormányszóvivő-asszony ezt a 168 órának adott nyilatko­zatában így fogalmazta meg: „Szalay Zsolttal megállapod­tunk abban, hogy ha a fene fe­nét eszik is, ezt a ciklust a Rot- tenbiller utcában, a jelenlegi lakásunkban kell kihúzni. Ez elvi kérdés.”- Amikor fölkért Kovács László miniszter úr, megkérdez­tem, nem okoz-e összeférhetet­lenséget, hogy az élettársam a kormányszóvivő. Csak amikor megkaptam a nemleges választ, vállaltam el a megbízatást. Toronyi Attila (Ferenczy Europress) Arzéntől bűzlik a halfej - Időzített bombák Európa körül A második világháborúból visszamaradt vegyi fegyverek, harci gázok százezer tonnái - minden túlzás nélkül - időzí­tett bombaként ketyegnek a kontinensünket körülvevő tengerek fenekén. A Wehrmacht hagyatéka­ként annak idején 300 ezer tonnányi kémiai fegyver várt megsemmisítésre, de e folya­mat technológiáját akkor még nem dolgozták ki igazán. Ezért határoztak úgy, hogy le­hetőleg a nyilvánosság kizárá­sával a tengerbe süllyesztik a halált hozó eszközöket. A nyugati szövetségesekre jutott a 90 százalék, a 270 ezer ton­nát a Faröer-szigetektől 350 kilométernyire, négyezer mé­ter mélyen a tengerfenékre süllyesztették. Emellett 120 ezer tonnás brit készletet az Atlanti-óceán több körzetében „temettek el”. A szovjetek nem voltak fel­készülve erre a munkára, s az angoloktól béreltek hat hajót. A szervezetlenségre jellemző volt, hogy faládákba csoma­golva hányták tengerbe a ké­miai anyagokat, amelyek ké­sőbb feljöttek a felszínre. Ek­kor, a szó szoros értelmében, géppisztollyal lelőtték a cso­magolóanyagokat, hogy a könnyebb faanyag ne akadá­lyozza a mélybe süllyedést. Ámi a szovjet készítményeket illeti, azok főként lewizitet tar­talmaztak, s az a víz hatására erős arzénmérgezést okozhat. A Keleti-tenger keleti felében a fenyegető csomagok ma is mindössze száz méter mély­ségben fekszenek. 1990-ben már volt egy fi­gyelmeztető jelzés, amikor óriási tömegben pusztultak, mérgeződtek rákok, kagylók, medúzák, s bajok voltak a hal­állománnyal is. Az idő múlá­sával tovább rosszabbodhat a helyzet, mivel a mustárgáz például csak négy évszázad alatt veszti el a mélyben a ha­tását. Valójában senki sincs tisz­tában a lehetséges következ­ményekkel, ezért sürgetnek most próbákat, hogy megálla­pítsák a különböző helyeken elhelyezett mérgező anyagok tényleges veszélyességét. Réti Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom