Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-09-10 / 160. szám

2. oldal Világpolitika 1994. július 9-10., szombat - vasárnap Clinton beszéde a lengyelországi szejmben Bili Clinton amerikai elnök csütörtök délután beszédet mondott a lengyel nemzet- gyűlés (a szejm és a szená­tus összevont ülése) előtt. Az ünnepi ülésen megjelent Lcch Walesa államfő, Wal­demar Pawlak miniszterel­nök, s kormányának tagjai, valamint a közép-kelet-eu- rópai külügyminiszteri ta­lálkozón részt vett külügy­miniszterek is. Clinton hosszan méltatta a lengyelek történelmi ér­demeit a kommunizmus el­len, a szabadságért vívott harcban, és sikereiket a gaz­daság és a társadalom átala­kítása terén. Óvott attól, hogy letétjének a demokrá­cia és a piacgazdaság felépí­tésének útjáról, amelyben az Egyesült Államok eddig is mellettük állt, s ezután is támogatni fogja őket. Jelzésértékűnek minősí­tette, hogy szeptemberben Lengyelországban kerül sor a Partnerség a békéért első közös hadgyakorlatára. Kö­zölte, hogy a Kongresszus­hoz fordult azzal a javaslat­tal: 100 millió dollárral tá­mogassák a békepartner-or­szágok katonai együttmű­ködési programjait, s ebből 25 milliót Lengyelország kapna. Kifejezésre juttatta meg­győződését, hogy Lengyel- ország teljes jogú NATO- tagsága csupán idő kérdése, xde bizonyosan az elsők; kö­zött- léphet be a Isibővülő szervezetbe. Mint mondotta, a „vasfüggönyt nem vált­hatja; fel a közöny függö­nye”. Oroszországra utalva azt mondta, hogy senki nem vé­tózhatja meg új tagok felvé­telét a NATO-ba, s hozzá­fűz)^; már csak idő kérdése, hogy az atlanti szövetség új tagokkal bővüljön. Az amerikai elnök azon­ban nem részletezte, hogy erre pontosan mikor kerül­het sor. Lech Walesa a Clinton- beszéd elhangzása után úgy nyilatkozott a PAP tudósító­jának, hogy az nem okozott csalódást neki, annak elle­nére, hogy kevés konkrétu­mot tartalmazott — az elnök ugyanis egész csapat szakér­tőt hagy Varsóban a kétol­dalú együttműködés tovább­fejlesztése részleteinek ki­dolgozására. Parlamenti beszéde befe­jeztével Clinton megkoszo­rúzta a varsói felkelés gyermekharcosainak em­lékművét, majd sétát tett a I varsói óvárosban. (MTI) Újabb Arafat-Peresz találkozó Csütörtökre virradóra újabb ta­lálkozó volt a francia főváros­ban Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője, illetve Simon Peresz iz­raeli külügyminiszter között. A két politikus, valamint Jichak Rabin kormányfő - aki most nem vett részt az eszmecserén - már szerda délután is megbe­szélést folytatott egymással, ki­használva, hogy mindhárman Párizsba érkeztek az UNESCO békedíjának átvételére. A két és fél órás éjszakai találkozó után mindkét politikus elégedetten nyilatkozott a tárgyalásokról, de nem voltak hajlandóak rész­letekbe menni. Peresz minden­esetre közölte: megállapodásra jutottak arról, hogy miként kell megkezdeni a palesztin auto­nómia-megállapodás második szakaszának végrehajtását, s a részletek kidolgozására egy hatfős bizottságot hoztak létre, amely egész éjszaka dolgozik. Az autonómia-megállapodás második szakasza az izraeli haderő átcsoportosítását (s ez­zel a palesztin területeken való választások őszi megtartásának lehetőségét), valamint számos szektorban (egészségügy, adó­zás, turizmus, oktatásügy) az eddigi izraeli hatáskörök átadá­sát tartalmazza. Kozirev és Aziz tárgyalásai Szentpéterváron? Meg nem erősített értesülések szerint Andrej Kozirev orosz külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron megbeszélést tartott Tárik Aziz iraki minisz­terelnök-helyettessel, külügy­miniszterrel. Aziz jelenleg ma­gánszemélyként tartózkodik Oroszországban, Kozirev pedig Belgrádból érkezett a Néva-parti városba. Az orosz külügyminiszté­rium nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt. Grigorij Karaszin külügyi szóvivő az In- terfaxnak adott nyilatkozatában azt állította: Kozirev Szentpé­terváron arról kíván tájéko­zódni, hogy hol tartanak a fel­készülésben II. Erzsébet brit ki­rálynő küszöbön álló látogatá­sára. Az ITAR—TASZSZ és a te­levízió egyes csatornáján su­gárzott esti hírek szerint Kozi­rev és Aziz találkozójára való­ban sor kerül, de nem Szentpé­terváron, hanem pénteken Moszkvában. A külügyminisz­tériumban azonban ezt a válto­zatot sem erősítették meg. Ko­zirev az ITAR-TASZSZ-nak adott nyilatkozatában mindösz- sze annyit árult el, hogy Jelcin elnök megbízatását teljesíti. Borisz Kolokolov külügymi­niszter-helyettes korábban azt közölte, hogy Moszkva kész a Biztonsági Tanács elé vinni az Irak elleni olajembargó feloldá­sának kérdését. Irak ügye július 18-án kerül a BT elé, amely ekkor tekinti át, hogy Bagdad eleget tett-e a nemzetek közös­sége által szabott összes felté­telnek. Rolf Ekeus, az Irak lefegy­verzését ellenőrző ENSZ-szak- értők vezetője úgy vélte, hogy Bagdad gyakorlatilag az összes feltételt teljesítette, mindössze néhány apró kérdés maradt nyitva. Megfigyelők szerint azonban nem valószínű, hogy a BT azonnal feloldja az Irak elleni embargót. Részletek a Bosznia-felosztási térképről A hét eleji genfi Bosznia-kon- ferencián elfogadott felosztási térkép elfogadása esetén to­vábbra is szerb kézen marad több olyan boszniai város, ahonnan a szerbek muzulmá­nok tízezreit űzték el - írta csü­törtökön a Reuter. A brit hírügynökség arra ala­pozza ezt a megállapítást, hogy megszerzett egy másolatot a Géniben elfogadott - és a har­cokban érintett feleknek ked­den eljuttatott - új térképről. A felosztás alapelve - mint isme­retes — az, hogy Bosznia terüle­tének 51 százaléka a horvátok- nak és a muzulmánoknak, 49 százaléka pedig a szerbeknek jut. Ami a részleteket illeti: Bosznia keleti részén, a Go- razde, Zepa és Srebrenica terü­leti beékelődések környékén - a térkép szerint - a muzulmá­noknak jóval nagyobb terület jut, mint amekkorát jelenleg el­lenőrzésük alatt tartanak. Ugyanakkor a kelet-boszniai Zvomik, Rogatica, Bratunac és Vlasenica városok - amelyek többségi muzulmán lakosságát az „etnikai tisztogatások” során elűzték - szerb fennhatóság alatt maradnak. Északnyugaton a bihaci területi beékelődéshez - ahol az utóbbi időben harcok dúlnak a bosnyák kormányerők és Fikret Abdic szakadár bos­nyák vezető egységei között - a genfi térkép szerint „hozzácsa­tolták” Sanksi Most városát és környékét. Megfigyelők úgy vélik, a szerbek számára az lesz az egyik „legnehezebben meg­emészthető falat”, hogy a genfi konferencián a horvát-muzul- mán föderációnak adták Brcko városát, amely a kijáratot je­lenti a Száva-folyóhoz. Mindent egybevéve, a Reuter nem lát lényeges különbséget a mostani térkép és aközött a váz­lat között, amelyet egy évvel ezelőtt Lord Owen és Thorvald Stoltenberg közvetítők készítet­tek. (MTI) Veszélyben a magyar hármas koalíció A. Nagy László, a Magyar Pol­gári Párt elnöke csütörtöki nyi- latozatában azt vetítette előre, hogy ha a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom tovább fokozza a szlovákiai magyar politikai erők hármas koalíciójával kapcsolatos „megalázó feltételeit”, akkor elképzelhető, hogy pártja eláll a szövetségtől. A. Nagy szerint „az Együtt­élés feltételei nem felelnek meg a szlovákiai magyarok érdekei­nek. Ugyanis abban a választóke­rületben, ahol a magyarok 60 százaléka él, a kettős magyar koalíció 48 jelöltet indíthat, míg a Magyar Polgári Párt csak kettőt - így nyilvánvaló, hogy a szlovákiai magyarok köreiben ez a magatartás érthető indula­tokat váltott ki. „Nálunk folyamatosan csön- genek a telefonok, és a válasz­tóink azt kérdezik: Vajon komolyan lehet-e venni ezeket a politikai feltéte­leket?” Ha a héten a három jelentős szlovákiai magyar politikai erő között nem születik meg a koa­líciós megállapodás, vagyis ha az Együttélés szombaton ülé­sező országos tanácsa nem fo­gadja el a hármas koalíciót célzó elképzeléseket, akkor nem zárható ki, hogy „a Ma­gyar Polgári Párt vagy a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom nem járul hozzá az előbb említett, megalázó, ulti­mativ feltételekhez, és így nem jön létre a hármas magyar koa­líció” - mondta A. Nagy. Szerinte teljesen világos, hogy „az Együttélés és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom kettőse nem tudja majd mozgósítani a szlovákiai magyarság egészét, ezért a szlovákiai magyarok majd ki­ábrándultán elfordulnak képvi­selőiktől, s nem mennek el sza­vazni, így nem lesz parlamenti képviselete a szlovákiai magya­roknak” - mondta A. Nagy László. (MTI) Százmillió dollár katonai együttműködésre Bili Clinton amerikai elnök 100 millió dollár jóváhagyására kéri az amerikai kongresszust a kelet- és közép-európai orszá­gokkal folytatott katonai együttműködés támogatására - jelen­tette be a Fehér Ház csütörtöki közleményében. A Varsóban tar­tózkodó Clinton e szándékát a lengyel államfővel, Lech Wale­sával is közölte. A 100 millió dollár a jövő októberben kezdődő 1996-os pénzügyi évre vonatkozik - teszi hozzá a közlemény. Clinton a közlemény szerint gazdasági segélycsomagot is beje­lentett Lengyelország számára. Ez magában foglal egy 75 mil­lió dolláros privatizációs programot (az EBRD-vel közösen), egy 65 millió dolláros befektetési alap létrehozását, és 20 millió dollárt a lengyel kisvállalkozások fejlesztésének támogatására. Parlamenti döntés: megszűnik a központi bank A szerb parlament úgy döntött, hogy felszámolja a köztársaság központi bankját és főszámvevőségét, és a szerbiai pénzügyek felügyeletét a jugoszláv szövetségi kormány hatáskörébe he­lyezi -jelentette a Tanjug nyomán a Reuter. Áz indoklás szerint a döntés része annak a törekvésnek, hogy a megmaradt Jugo­szlávia területén legyen teljesen egységes a pénzügy— és hitel- politika. Rövidesen megszületnek a jugoszláv központi bankról és a számvevőszékről rendelkező szövetségi törvények is. Egyelőre nem tudni, hogy Jugoszlávia második, egyben utolsó tagállama, Montenegró is követi-e a szerbiai jegybanktalaní- tást. Rekord autóexport Dél-Koreában Dél-Korea várhatóan 790 ezer autót, a tavalyinál 23,9 százalék­kal többet exportál az idén - közölte csütörtökön a dél-koreai autógyártók szövetsége. A legtöbbet a Hyundai cég teljesíti, ki­vitele 410.400 járműre tehető, a Kia-gyár várhatóan 235 ezer, a Daewoo 105.900 darabot exportál. Az export, bár rekord, vár­hatóan jelentősen elmarad a korábban előrejelzett 810-890 ezer autótól, elsősorban a keményedő japán verseny és a közej-ke- leti és tajvani importigény csökkenése miatt. Megvonták a földgázszállítást Grúziától Türkmenisztán beszüntette gázszállításait Grúziának, mert Tbi­liszi nem tudott lépést tartani fizetési kötelezettségeivel - kö­zölte a grúz állami gázszolgáltató vállalat szerdán. A grúz adós­ság 300 millió dollárra rúg. Ennek folyamatos nem törlesztése vezetett a napi 8,5 millió köbméteres türkmén gázszállítás leál­lításához. Zurab Keraisvili miniszterelnök-helyettes a Reuter- nak elmondta, hogy Türkmenisztán később úgy döntött: két hé­tig felújítja a szállításokat, de ez alatt az idő alatt Tbiliszinek fi­zetési megoldást kell találnia. Két hónapi ostrom után: nyugalom Ádenben A szanaai kormány csapatai csütörtökön több mint két hónapig tartó ostrom után elfoglalták Ádent. A nagy kikötőváros dél­után teljesen az északi erők ellenőrzése alá került. A hírt a gaz­dát cserélt ádeni televízió jelentette be, miközben már a szanaai székhelyű „Jemeni Köztársaság televíziójának” betűszava alatt sugárzott képeket az északi csapatok bevonulásáról a városköz­pontba. A híradás szerint az északi erők Áden valamennyi ne­gyedét megtisztították a déli ellenállás fészkeitől. Az AFP hely­színi tudósítójának jelentése szerint elnémultak a fegyverek Ádenben. A Vatikánváros vádolja Nyugatot A Vatikán „biológiai gyarmatosítással” vádolta meg a Nyugatot amiatt, hogy a családtervezés nevében abortuszra és fogamzás- gátlók használatára ösztönzi a világ lakosságát. Az újabb táma­dás annak a könyvnek a bevezetőjében olvasható, amely a ró­mai katolikus egyház által egyedül jóváhagyott természetes születésszabályozás módszereivel ismerteti meg olvasóit. A saj­tótájékoztatón nyilvánosságra hozott bevezető szerint a fejlett államok „zsarolják” a fejlődő országokat, és csak akkor hajlan­dók gazdasági, illetve pénzügyi támogatást nyújtani nekik, ha alkalmazzák a nem természetes családtervezési módszereket. II. János Pál pápa vezetésével a világ katolikus egyházfői kam­pányt indítottak, hogy nyomást gyakoroljanak az ENSZ szep­temberre tervezett népesedési konferenciájára. Mitterrand vendége volt Roman Herzog Roman Herzog német szövetségi elnököt ebéden látta vendégül Párizsban Francois Mitterrand francia államfő. Múlt pénteki hivatalba lépése óta ez Herzog első külföldi útja. Herzog és Mitterrand európai és nemzetközi kérdésekben, ezen belül a két ország viszonyáról szándékozik véleményt cserélni. A szövet­ségi elnök tiszteletére Németország franciaországi nagykövete is fogadást ad. A hivatalváltást követő szoros Bonn-Párizs kap­csolatnak hagyományai vannak. 1984—ben Herzog elődjének, Weizsäckemek is Franciaországba vezetett első hivatalos útja. SZLOVÁKIAI KÉPESLAPOK-A NAGY KURUC KASTÉLYA ANGOLKERTTEL, KÖNYVTÁRRAL Betlér, ahol a lőcsei fehér asszony kedvese lakott (Tudósítónktól) /. Andrássy István, kuruc generális — Jókai Mór ismert regényének, A lő­csei fehér asszonynak a főhőse - a Habsburg-eUenes szabad­ságharc bukása után visszaköl­tözött Krasznahorkára. A testvéri osztozkodás után István a betléri kastélyba költö­zött, s bár első felesége, Serédy Zsófia meghalt, István újra nő­sült. Leszármazottjai 1944-ig éltek az ősi birtokon. 1945-ben a kastélyt államosították. Betlér 6 kilométerre fekszik Rozsnyótól, a Dobsinai-jégbar- lang és a Poprád felé vezető úton. A kastélyhoz 70 hektáros külhoni fákkal, növényekkel díszlő angolkert tartozik. Rendkívül értékes könyvtára is megtekinthető, a 20 ezer kö­tet között több kéziratos kódex is található. Betliar. A kastély. Gyönyörű kívülről, gyönyörű belülről A kastély örököse, Andrássy duzban él családjával. Gyer- Géza gróf a liechtensteini Va- mekkorát Betléren töltötte. Az Andrássyak idejében ke­vésbé lett úgy megterhelve a kastély, mint a második világ­háború után, amikor évente tu­ristacsoportok ezrei járták vé­gig az emeleti helyiségeket. Az épületet statikai okokból 1988-ban bezárták, teljes felújí­tás után ez év májusában nyitot­ták meg újra a látogatók előtt. Felnőttek 25 korona, iskolá­sok, katonák 10 korona belépő­díjért látogathatják. A gyerme­kek 6 éves korig és a nyugdíja­sok 70 éven felül ingyen te­kinthetik meg a kastélyt. A belépődíjban foglaltatik a Galéria megtekintése is, ebben kaptak helyet azok a festmé­nyek és szobrok, amelyek a kastélyban nem fértek el. Betlér szlovák vidék, nem mindegyik idegenvezető beszél magyarul. Farkas Ottó Magyar külügyminiszteri tájékoztató Varsóban Jeszenszky Géza távozó, és Ko­vács László kijelölt külügymi­niszter a tanácskozás befejezté­vel találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Az MTI tudósítójának kérdé­seire válaszolva Jeszenszky Géza elmondotta: természetes­nek találta, hogy ilyen nagy­szabású alkalmat, mint a varsói találkozó, a minisztérium új ve­zetése felhasználhasson a be­mutatkozásra, s számos kétol­dalú találkozóra is. Elmondta továbbá, hogy a konferencián tartott rövid bevezető szavaiban is kifejtette: ahogy egy színda­rabban, a „diplomáciai színjá­tékban” is fontosak a szereplő személyek, de a főszereplők válthatják egymást, a fontos az, hogy jó legyen a darab. Kovács László a varsói ta­nácskozásból azt tartotta a leg­fontosabbnak, hogy az infor­mációkkal szolgált az Egyesült Államoknak a térség problé­máiról és elvárásairól. Ha az Egyesült Államok jobban meg­érti e térség problémáit, és nö­vekszik készsége a térség stabi­litásának megerősítésére és biz­tonságának garantálására, a gazdasági és szociális problé­máinak enyhítésében való rész­vételre, ez jó Magyarország számára is. Kovács László rövid kétol­dalú megbeszéléseket folytatott román, lengyel és cseh kollégá­jával. Josef Zieleniec cseh kül­ügyminiszter kifejezésre jut­tatta készségét a Kovács Lász­lóval való találkozásra, hogy „eloszlassák a visegrádiak kö­zötti félreértéseket”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom