Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30-31 / 178. szám

2. oldal Külpolitika 1994. július 30-31., szombat - vasárnap Csődbe jutott az orosz MMM beruházási cég? Az orosz kormány is foglalkozni kényszerült a legnagyobb orosz beruházási cég ügyével. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint immár elkerülhetetlen az MMM összeomlása. A kabinet meghallgatta a monopolellenes bizottság és a pénzügyminiszté­rium illetékeseit, valamint az adófelügyelőség képviselőit, akik elmondták: az MMM semmiféle vállalati tulajdonnal nem ren­delkezik, a pénzügyminisztériumnál brókercégként nincs beje­gyezve, tehát értékpapírjegyzései törvényellenesek. Elmondták még azt is, hogy a részvénytársaságnál gyakorlatilag nem léte­zik könyvelés, és pontos adat sincs a részvényesek számáról. Minden vészjósló hír ellenére a már sokak szerint csődbe jutott legnagyobb orosz beruházási cég, az MMM részvényei máso­dik napja emelkednek. Az AP-DJ jelentése szerint a keddi 30 ezer rubeles rekordmély árfolyam után szerdán 70 ezer, csütör­tökön pedig már 90 ezer rubelt ért egy MMM-részvény. Csökkenőben az osztrák idegenforgalom A júniusi statisztikai adatok igazolják azokat a félelmeket, hogy az idén jelentősen visszaesik az ausztriai idegenforgalom, amely pedig az ország gazdaságának húzóágazata. Júniusban nyolc százalékkal kevesebb, összesen 9,1 millió szálláshelyet vettek igénybe a turisták. Ennél nagyobb arányú, 11,2 százalé­kos a visszaesés a külföldi vendégek körében. A legijesztőbb a német vendégek elmaradása: ők 13,2 százalékkal voltak keve­sebben. Ugyancsak csökkent a franciák érdeklődése Ausztria iránt, viszont 5,8 százalékkal többen jöttek Amerikából. A visz- szaesés valamennyi tartományt érinti. / • 'ti­Általános bányászsztrájk Romániában Egynapos általános sztrájkba léptek a romániai Rovinari- szénmedence bányászai. A munkabeszüntetést a Rovinari Szénbányászati Szakszervezetek Szövetsége kezdeményezte, hasonlóan a januári sztrájkhoz (amely 12 napig tartott). Nem tudni, hogy korábbi ígéreteikhez híven csatlakoznak-e a mint­egy 25 ezer rovinari bányászhoz a Zsil-völgyi bányászok is. Valószínűbb, hogy elállnak a munkabeszüntetéstől, hiszen a munkáltatók 40 százalékos „havi juttatást” ígértek nekik. Ezt viszont csak akkor kapják meg, ha „betartják a munkafegyel­met”. A Zsil-völgyi bányászok szakszervezeti vezetői először azt mondták, hogy nem volt tudomásuk a rovinariak kezdemé­nyezéséről, később a sztrájkot törvényellenesnek nyilvánítot­ták, ám a munkáltatók-szakszervezetek tárgyalásául ők is részt szeremének venni. Megszűnt a rendkívüli állapot Jemenben A jemeni kormány befejezettnek nyilvánította az országban má­jus negyedikén, a polgárháború kitörésekor bevezetett rendkí­vüli állapotot. A kabinet heti ülésén úgy ítélte meg, hogy a két hónapos polgárháború idején megingott stabilitás helyreállt az országban. Feloldották a Szanaában és Adenben elrendelt éj­szakai kijárási tilalmat is. Genfi döntés: szankció­szigorítások Szerbia és Montenegro ellen A boszniai válság ügyében ala­kított nemzetközi közvetítő­csoport csütörtökön Genfben úgy döntött, hogy a Szerbia és Montenegro elleni szankciók szigorítását javasolja a nem­zetközi közösségnek - jelentet­ték be a helyszínen. A csoport el is készítette a szigorítás határozattervezetét, és rövidesen az ENSZ Bizton­sági Tanácsa elé terjeszti azt. A közvetítőcsoport pénteken is folytatódó ülése az amerikai, az orosz, a német, a francia és a brit külügyminiszter szombati tanácskozását készítette elő. A nemzetközi közösség már többször megfenyegette a boszniai szerbeket, hogy súlyos következményei lesznek, ha el­vetik a béketervet. így a jelenlegi szankciók szigorításán, a védelmi zónák tilalmivá alakításán, az összes nehézfegyver leszerelésén túl a fegyverembargó egyirányú fel­oldása is szóba került - bár ez utóbbi csak legvégső eszköz­ként. A boszniai szerbeket azon­ban az AFP által idézett politi­kai elemzők szerint egyelőre mindezekkel nem sikerült elret­tenteni: „Parlamentjük” csütörtökön ismét elvetette a nemzetközi béketervet. A szakértők azt is állítják, hogy a szerbek az utóbbi na­pokban nem véletlenül fokoz­ták harci tevékenységüket és provokációikat a térségben: azt akarták megmutatni ezzel - vé­lik az elemzők -, hogy nem minden adu a nagyhatalmak kezében van. (MTI) Az EGRI DOHÁNYGYÁR Kft., a Philip Móni, 100%-os tulajdona, amely a világ legnagyobb dohánytermékeket és élelmiszereket előállító vállalata egri székhellyel GYÁRTÁSTERVEZÉSI ELEMZŐT keres A munkakör betöltőjének feladata, a gyártással kapcsolatos tervezés, a szükséges jelentések elkészítése, a közvetlen költségek elemzése, részvétel a 3 éves termelési tervek elkészítésében. Ez utóbbi munka során figyelembe veszi a vállalat európai központjának követelményeit és a magyar piac igényeit és lehetőségeit. Közreműködik a 3 éves terv alapján készített éves működési terv és költségvetések elkészítésében, részt vesz a beruházások előkészítésében és ellenőrzi a tényleges munka során a költségfelhasználást. A Pénzügyi Osztály számára elkészíti a termékek változó költségeinek kalkulációját, a gazdasági mérnökkel és a Pénzügyi Osztállyal közösen pedig a tényleges termelési költségekkel kapcsolatos jelentéseket és folyamatosan elemzi a költségeltérések okait. Elkészíti a havi gyártási programot. Pályázati feltétel: elsősorban 25-35 év közötti, főiskolai éslvagy mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező, angol nyelven szóban és írásban kommunikálni tudó pályázó jelentkezését várjuk. ♦ A munkakör betöltőjének igen venenyképea fiietést és egy multinacionális vállalathoz méltó karrier lehetőségét biztosítjuk. Kérjük, hogy pályázatát az alábbi címre juttassa el: Egri Dohánygyár Kft Lendvay Péter (3300 Egei; Törvényház u. 4.) Az egyik legfontosabb külpolitikai feladat: egy integrált Európa kialakítása 67 évvel Lindbergh után. Jacques Lemaigre du Breuil 35 éves pilóta 19 éves kora óta repül. 1993-ban egymotoros géppel, kísérőtárssal 80 óra alatt körberepülte a Földet. A francia pilóta 11 óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt. 1200 liter benzint vitt magával, ami 6800 kilométer távolságra volt elegendő. New Yersey-ből startolt, és 5800 kilométer megtétele után 10 óra 55 perc repülési idővel érkezett meg a párizsi Le Bourget repülő­térre. Charles Lindbergh rekordja ugyanerre a távolságra 33 óra 30 perc volt. Lindbergh rekordja óta ez volt az első alkalom, hogy ugyanolyan körülmények között ugyanazt a tá­volságot megtette valaki. J' (FEatátöf A Partnerség a békéért prog­ram a legfontosabb stratégiai lépés, amit a NATO eddigi tör­ténetében meghirdetett, s a leg­jobb előkészítés ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai de­mokráciák a NATO tagjai le­gyenek - hangsúlyozta Warren Christopher amerikai külügy­miniszter az amerikai Kong­resszus képviselőházának kül­ügyi bizottságában. A külügy­miniszter az amerikai külpoli­tika általános irányvonalairól terjesztett elő beszámolót a képviselőknek. Christopher rámutatott: az Egyesült Államok külpolitikai célkitűzéseinek egyik legfonto­sabb célja a jövőben is egy in­tegrált Európa kialakítása, az új liberális kereskedelmi rend­szer - amelynek gyökerei Nyu- gat-Európában megvannak - kiterjesztése a kelet- és kö­zép-európai térségre. Ezt pél­dázta Clinton elnök legutóbbi európai körútja, amelynek so­rán világosan megfogalmazód­tak a stratégiai irányok a konti­nens biztonságának megterem­tésére. Ezt a célt szolgálja a NATO békepartnerség-programja, az OECD döntése a magyar, len­gyel, cseh és szlovák csatlako­zási tárgyalások megkezdésé­ről, a szervezet és Oroszország közötti együttműködési szerző­dés. E folyamatnak szerves ré­sze Oroszország bevonása nyu­gati intézményekbe: ez már meg is kezdődött egyrészt a bé­kepartnerséghez való orosz csatlakozási szándék bejelenté­sével, az Európai Unió és Oroszország közötti kereske­delmi szerződés megkötésével, valamint Borisz Jelcin orosz elnök bevonásával az Európai Unió országainak és a Eletek tagállamainak a csúcstalálko­zóiba. Christopher üdvözölte az orosz-észt csapatkivonási meg­állapodás tető alá hozását, amellyel mint mondta, „Moszkva kinyilvánította szán­dékát szomszédai és az egész kelet-európai térség független­ségének és szuverenitásának a tiszteletben tartására." Annak a reményének adott hangot, hogy az új ukrán ál­lamfő megválasztásával folyta­tódhat az együttműködés Ki- jevvel az atommentes Ukrajna megteremtése érdekében, ame­lyet igen jól szolgál a hármas amerikai-ukrán-orosz szerző­dés - az atomfegyverek kivo­násáról, s az ukrán gazdasági reformok támogatásáról — megvalósítása. Egyben hangoz­tatta: a Hetek nápolyi csúcsta­lálkozóján elfogadott ukrán se­gélyprogram sínre állítása a kulcs a csernobili atomerőmű végső bezárásához, az ukrán energetika korszerűsítéséhez, amely létfontosságú az egész térség számára. Terrorista-akció egy autóbusz utasai ellen Oroszország észak-kaukázusi térségében négy terrorista csütörtök délután eltérítette a Pjatyi- gorszk-Sztavropol-Krasznogvargyejszk útvona­lon közlekedő menetrend szerinti autóbuszjára­tot. A buszon 41 utas, köztük 5 kisgyerek, 10 ka­masz és 15 nő tartózkodik. A négy férfi Pjatyi- gorszkban utasként szállt fel a buszra, s mikor a jármű megközelítette Minyeralnije Vodi repülő­terét, előrántották fegyvereiket, és megállásra kényszerítették a sofőrt. Az autóbusz csütörtök este Minyeralnije Vodi kettes számú repülőterén tartózkodott. A tárgya­lások eredményeként az emberrablók hat túszt engedtek el. A Minyeralnije Vodiba érkezett ter­roristaellenes osztag munkáját Anatolij Kulikov vezérezredes, az orosz belügyi csaptatok parancs­noka irányítja. Félbeszakította szabadságát és hamarosan a helyszínre érkezik Viktor Sztyepasin, az orosz el­hárítás vezetője is. A pisztolyokkal és gránátokkal felszerelkezett emberrablók túszaikért cserébe egy katonai és egy polgári helikoptert, 15 millió amerikai dol­lárt, valamint - a minden valószínűség szerint hosszabb ideig tartó szökéshez - vizet követelnek. / Uj magnószalagok a kubai rakétaválságról A John F. Kennedy nevét vi­selő könyvtár által nyilvános­ságra hozott titkos fehér házi hangfelvételek megerősítet­ték, hogy 1962-ben, a kubai rakétaválság idején a világ csak hajszálnyira volt az atomháborútól. Az első ízben bemutatott hangszalagokon Kennedy elnök és tanácsadói­nak közel háromórás megbe­szélése hallható. Miután a Szovjetunió gyors ütemben több rakétatámaszpontot is lé­tesített Kubában, a megbeszé­lés résztvevői a lehetséges amerikai válaszlépéseket - így a szigetországra mérendő közvetlen légicsapás eshető­ségét - mérlegelték. , A hangfelvételekből kide­rül, hogy Kennedy és tanács­adói tisztában voltak azzal, hogy a legkisebb tévedés is atomháborúba sodorhatja a világot. Kennedyt azonban az is aggasztotta, hogy a válasz­lépés elmulasztása a NATO összeomlásához vezethet. A felvételek 1962. október 18-án és 22—én készültek, amikor a válság a tetőpontján volt. Az első szalagokon Ken­nedy tanácsadói a katonai lé­pést fontolgatják. A rakétatá­maszpontokról készített légi­felvételeket nézegetik, és azt vitatják, miképpen lehetne re­agálni, ha Fidel Castro kubai elnök támadást intézne a kubai Guantanamo-öbölben fenntar­tott amerikai haditengerészeti támaszpont j ellen. Néhányan arra figyelmeztetik az elnököt, hogy Nyikita Hruscsovnak, a Szovjetunió akkori vezetőjé­nek lehetőséget kell biztosí­tani arra, hogy „kimásszon” a zsákutcából, a villámtámadás azonban megfosztaná őt ettől. Kennedy ezután felteszi a kérdést, hogy milyen követ­kezményei lehetnek a kubai támaszpontok ellen végrehaj­tott támadásnak. „(Amennyiben) 340 kilo­grammos napalmbombákat alkalmazunk, feltehetőleg több száz szovjet állampolgár vesz­tené életét” — mondja a vé­delmi miniszter. Az október 22—i megbeszé­lések középpontjában a vezér­kari főnökök egyesített bizott­ságának szóló utasítások áll­tak, illetve Kennedy elnöknek az a beszéde, amelyben a köz­véleményt szándékozott tájé­koztatni a válságról. Hat nappal később véget ért | a válság, amikor Hruscsov be- j leegyezett abba, hogy leszere- j lik a szovjet rakétatámaszpon- [ tokát, és kivonják az összes támadófegyvert Kubából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom