Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-21 / 170. szám
1994. július 21., csütörtök Bűnügy 7. oldal Kék fény Szécsény körzetéből: divat a cserép- és a téglalopás Varga Zsolt százados a Szé- csényi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője elmondta, hogy szerencsére nincs komoly ügyük, de apró „tyúklopásokban” gyakran intézkedni kell a rend őreinek. Divatba jött a cserép- és téglalopás. A privatizáció során épületek, tanyák cserélnek gazdát, amelyek rövidebb-hosz- szabb ideig őrizetlenül maradnak. Miután egy zárt épületről a cserép az, amely legkönnyebben elmozdítható, így a tolvajok azt viszik el. Ha esetleg megkérdezik őket, mit csinálnak, a válasz: -A tulaj lebontja, átalakítja az épületet, nekik kidolgozunk. Ságújfalun az egyik illető, aki mellékhelyiséget akart építeni, a téglavásárlásnak azt a sajátos formáját választotta, hogy mások által kibontott és letisztított téglát tulajdonított el. Az illető azt nem is figyelte, hogy minden egyes téglában ott van BPGY, az egykori ságújfalusi téglagyáros monogramja. Hát igen, egy kicsit kínos megcímzett árut lopni... Ha a „tyúktolvajok” nem is tyúkot, de tojást, juhot azért loptak. Nagylócon az egyik gazda felfogadott két pásztort, hogy őrizzék a juhnyáját. Amióta megjelentek a portán, a tyúkoknak igencsak elment a kedve a tojástól. . . Sőt a juhnyáj is egyre kevesebb lett. Amikor a gazdának szemet szúrt az állatállomány csökkenése, elkezdte azokat számlálni. Nem valószínű, hogy ekkor a pásztorok János vitézt idézték: „Sose olvassa bíz azt kelmed, gazduram! Mitagadás benne? Igen nagy híja van”. Hogy aztán szánták-e, bánták-e bűnüket azt nem tudni, viszont arra hivatkoztak, hogy bérüket így egészítették ki. Sz. F. Bécsben is arat a droghalál (Ferenczy Europress) Százhárom fiatal ember halálát okozta tavaly a kábítószer az osztrák fővárosban, tizenhárommal többét, mint 1992-ben - olvasható a most megjelent bécsi drogjelentésben. Bár számottevően nem nő a kábítószerfüggők tábora, átlagos életkoruk azonban csökken - ez azt jelenti, hogy mind fiatalabbak szoknak rá a különféle drogokra. A helyzetet ráadásul az is súlyosbítja, hogy egyre erősebb, keményebb kábítószereket használnak. Bécs város vezetői, a rendőrség és különböző társadalmi szervezetek mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák a kábítószeres visszaéléseket és felvilágosító, bűnmegelőző tevékenységükkel elejét vegyék a tragédiáknak. Bár a közvélemény egy része azon van, hogy - más nyugati példákhoz hasonlóan - a súlyos függőségben szenvedők kapjanak kábítószerpótlót, a bécsi városháza ezt határozottan ellenzi. A képviselők továbbra is a megelőzés, a gyógyítás hívei. Az éhség rossz tanácsadó, néha szurkálásra is okot adó (Felvidéki tudósítónktól) Bevásárolni indult a minap hároméves kislányával egy ti- szolci édesanya. Ki tudja miért, nem a városban, hanem Hnyústyán, egy magánvállalkozó élelmiszerboltjában pakolták meg bevásárlókosarukat a legszükségesebb élelmiszerekkel. Fizetés helyett az édesanyja megkérte az elárusítónőt, tegye el a vásárfiát, délután pénzt kap, akkor érte jön. Az elárusítónő a pult alá helyezte az áruval megrakott kosarat; a hűtőből kiemelt egy jégkrémet és azt ingyen a hároméves kislány kezébe nyomta. A huszonkét éves asszony csak néhány perccel a záróra után tért vissza kislányával, amikor a boltban csak az elárusítónő tartózkodott, aki persze - az ismeretségre való tekintettel - beengedte őket.- Csak az volt a baj - mondta a hölgy - hogy kávét elfelejtettem venni. Az elárusítónő indult a kávéért, a fiatalasszony utánaosont és egy magával hozott konyhakéssel hasba szúrta az ötvenöt éves boltos asszonyt, aki a raktár irányába menekült támadója elől. A „vevő” követni akarta, de hároméves kislánya mindkét kezével átkarolta a lábát és kö- nyörgött édesanyjának, ne bántsa azt az asszonyt, aki neki jégkrémet adott. A gyermeki érzés segített a sértett félen ...- farkas Hagyományteremtő lövészet Losoncon Combat lövészklub alakul Salgótarjánban? Érdekes, izgalmas, de legfőképpen tapasztalatokban gazdag lövészversenyen vettek részt Losoncon a megyei rendőr-főkapitányság lövészei. Az első napon rendezték meg a Com- bat-lövészetet, amelyen a szlovákok mellett indultak a nógrádi, a borsodi és a hevesi rendőrök legjobbjai is. A második nap pont- és gyorslövészetben mérték össze tudásukat a versenyzők. A fegyverropogástól hangos losonci lőtéren Ján Pu- palával, a nemzetközi rendezvény egyik szervezőjével beszélgettünk. A magas, szikár izmos Ján felidézi hogyan jött létre a baráti kapcsolat a nógrádi rendőrökkel. Ján Pupala és Hrabecz Gyula-Úgy kezdődött, hogy mi tavaly meghívást kaptunk a rendőrségi napra - ha jól emlékszem október másodikán. Meghívtak minket a lóversenyre is. Akkor támadt az az ötletünk, hogy bemutatót tartunk arról, hogyan lövünk mi itt Szlovákiában. Elvittük a céltábláinkat, a felszerelésünket. Nagyon tetszett a magyar kollégáknak minden. Akkor határoztuk el, hogy rendszeressé tesszük a kapcsolatot. Az idén Egerbe is meghívást kapott egyik lövészcsapatunk, s úgy tudom, hogy a következő versenyt a miskolciak szervezik.- Esetleg hagyományt is akarnak teremteni ebből a születőben lévő kapcsolatból?-Igen. Nagyon fontosnak tartom, hogy ismerjük egymást. A rendőri szolgálatban is hasznos, ha tudom, hogy kivel beszélek, kivel állok szemben a másik oldalon a bűnözők elleni harcban. Ezért akarjuk felépíteni ezt a kapcsolatot.- Milyen verseny zajlott Losoncon?-Ez szlovákiai bajnokság volt, nemcsak rendőri jellegű verseny. Combat-bajnokság, amit csak úgy jellemeznék, hogy szituációs lövészet. Voltak itt egész Szlovákiából, Liptószentmiklósról, Kassáról, Besztercebányáról, Pozsonyból és természetesen a magyar vendégek. A második napi célpontlövészetet pedig a polgári lövészegylet rendezte. Megtudtuk azt is hogy a hétfordulós szlovák lövészbajnokságban a losonci a negyedik forduló. Minden fordulóból öten jutnak tovább, egyenesen az országos bajnokságra, ahol eldöntik, kik a legjobbak. Ez a losonci verseny tehát az országos verseny egyik előminősítője. A színvonalra jellemző, hogy Pozsonyból éppen most érkezett meghívó három losonci lövésznek a világbajnokságra.- Mennyire elégedett a verseny eredményével?- Örömmel mondhatom, hogy minden rendben zajlott le. A versenyzők pontosan céloztak, senki sem halt meg. A Combat-versenyt a liptó- szentmiklósiak nyerték meg. A magyarok részvételéről elmondhatom, hogy első alkalommal vettek részt ilyen színvonalú versenyen, s ehhez képest jól szerepeltek. Külön kiemelem Hrabecz Gyula salgótarjáni versenyzőt, aki a 44 induló között a 12-ik helyen végzett. Hrabecz Gyula rendőr százados az előkelő 12-ik helyet érte el a Combat-lövészeten.-Mi a lényege ennek a lövészetnek?- Ebben a lövészetben életszerű szituációkat teremtenek. Eddig a lövészek statikus lövészetet hajtottak végre, a Combat-lövészet pedig dinamikus lövészet. Jellemző, hogy gyorsan kell elővenni a fegyvert, irányt, helyzetet kell a lövőnek változtatnia, különböző irányba, különböző távolságokra kell neki lőnie. Ennek a versenyágnak is van nemzetközi szövetsége, amihez mi is szeretnénk csatlakozni.- Mi a feltétele ennek?- Elsőként Combat-klubot kell létrehoznunk, majd hivatalosan bejegyeztetni és állni kell az anyagiakat is. A pozsonyi kollégák megígérték, hogy az ezzel kapcsolatos szabályokat elküldik, s minden olyan ismeretet átadnak, amelyek az előrelépéshez kellenek. Egyelőre a pozsonyiakkal alakítanánk ki kapcsolatokat, közös lövészeteket rendeznénk, s ha majd kellő eredményességet mutatunk fel, lépnénk ki a nemzetközi küzdőtérre. Egyelőre szó sem lehet arról, hogy nyugati klubokkal teremtsünk kapcsolatot, hiszen ez komoly összegekbe kerül, és mi nem is tudjuk kifizetni. — Magyarországon van már Combat-lövészet?- Klub még nincs, de a fővárosi kiképzőközpontunkban már foglalkoznak vele. Öt ember vizsgázott nemrégiben, mivel a lövészethez bírákra is szükség van. Ők egy német Combat-klubbal vették fel a kapcsolatot. Pádár András Csömör Antalné a lőállásbán Külföldi krimikörkép A legvéresebb kezű maffiózó Néhány nap óta biztos forrásból tudja a nápolyi rendőrség, hogy az olaszországi szervezett alvilág legvéresebb kezű gyilkosa Domenico Coumo. A 32 esztendős férfi ugyanis - tartva a konkurens bandák bosszújától- feladta magát a hatóságoknak, s kijelentette, hogy kilencven embert tett el láb alól. Az olasz rendőrség közzétette a tíz legelvetemültebb maffiózó névsorát- is, amelyből kiderül, hogy a „tízek” lelkén mintegy négyszáz ember megölése szárad. Bravúros menekülés A minap emberrablók fogságába esett a szardíniái földbirtokos, Vincenzo Antonio Marras. Négy nap elteltével a harmincegy esztendős férfinak sikerült megszöknie. A banditák egyedül hagyták egy barlangban, s Vincenzo eljutott a legközelebbi, négy kilométerre lévő faluba. S mi ebben a szenzáció? Az, hogy összekötözött lábakkal és kezekkel, szökdécselve tette meg az utat. Családi dráma a tévé miatt Viták, perpatvarok gyakran kerekednek azért, mert a család tagjai más-más csatorna műsorára kíváncsiak. A napokban Párizsban mindez tragédiába torkollt. Apa és fia együtt néztek egy közvetítést. A 44 éves Lionel Vittoz fölerősítette a hangot, 21 éves fia viszont lehalkította. Ez kétszer megismétlődött, s mind a ketten egyre ingerültebbek lettek. Az önuralmát vesztett Lionel - mialatt fia kiment a konyhába - elővette vadászfegyverét, s behúzódott a szobaajtó mögé. Amikor a fiú visszatérve ismét igazítani akart a készüléken, hidegvérrel agyonlőtte ... Kosztümvásár - Bangkokban A hölgy tétovázott, nem tudta eldönteni, hogy az elegáns butik gazdag választékából melyik kosztümöt válassza. A vásárlók egyike, egy jól öltözött fiatalember udvariasan segítségére sietett:- Azt válassza asszonyom, higgye el, remekül állna önnek - javasolta. A hölgy megfogadta a tanácsot, s az öltözőfülkében fölpróbálta az ajánlott kosztümcsodát. Mire azonban a fülkéből előjött, gáláns tanácsadója eltűnt. Vele együtt nyoma veszett a pulton hagyott kézitáskájának is, benne egy különleges, Buddhát ábrázoló amulett-ritkasággal, amelynek értéke mintegy 20 millió forintnak megfelelő összeg. A világ legdrágább kosztümvásárlásának helyszíne egyébként Bangkok, a kárvallott pedig Thaiföld miniszterelnökének felesége volt... „Aranyos” átverés - Kié legyen a talált tárgy? Éva asszony elgondolkodva haladt a Körúton. Egyszerre csak egy gyűrűt látott megcsillanni maga előtt a járdán. Már hajolt is volna le érteddé egy barna kéz megelőzte. Én találtam, engem illet! - mondta a kéz gazdája. Én láttam meg előbb, az enyém! - nyelvelt az asszony.- Tudja mit, aranyoskám, - válaszolt a férfi - olcsón magának adom. Nekem úgy sem kell. Adjon érte ezer forintot! A boltban a többszörösét éri. Még jól is jár, hogy ilyen olcsón juthat hozzá! Éva elgondolkodott. Pont ennyi pénz van nála. A piacra indult, vásárolni akart a családjának. A közelben van egy ékszerüzlet, ott eladhatja jóval drágábban. Úgyis sokadika van, elfogyott a kosztpénz, s most legalább kereshet valamit a bolton.- Az Isten küldte magát az utamba - mondta boldogan -, itt az ezres. Kérem a gyűrűt! Az ékszerésznél többen álltak előtte. Míg sorára várt, elképzelte, mit vesz majd a pénzből karácsonyra, mivel lepi meg szeretteit. Kisfiának kéne már egy télikabát, kislányának pedig egy csizma. Már tavaly kinőtte, de eddig nem futotta újabbra. Az ékszerész kérdése zökkentette ki gondolataiból. Megmutatta a gyűrűt. Az ékszerész csak egy pillantást vetett rá, majd elkomoro- dott.-Csak nem képzeli, hogy ezt az ócska réztárgyat átveszem? - kérdezte - Nem ér ez még száz forintot sem. Vigye ki a piacra!-De hiszen ezt az imént vettem az utcán ezer forintért, - sírta el magát az asszony, s elmesélte az utcai történetet. Az ékszerész megsajnálta.- Régi trükk ez - mondta -, maga a sokadik, akit így becsapnak. Kifigyelik, hogy mikor jön egy balekforma, s akkor tesznek le egy rézgyűrűt a járdára. Úgy időzítik a dolgot, hogy a társ épp az orra előtt vegye fel. Akkor aztán megindul az alku, s aki könnyen akar meggazdagodni, többnyire fizet. Nem is sejti, hogy egy jól megrendezett színjáték részese volt, s ráosztották a na- iva szerepét. Nem baj, ha tudja, hogy a talált tárgy sosem a megtalálót illeti, hanem be kell szolgáltatni a helyi ön- kormányzathoz, vagy a rendőrségre. A talált tárgyak osztálya ugyanis rég megszűnt.- Azt sem árt tudni - hívta fel rá külön a figyelmet az ékszerész, - hogy arany tárgyat magánforgalomban értékesíteni bűncselekmény, s a vevőt ugyancsak felelősség terheli. Évának most „szerencséje” volt azzal, hogy csak rezet vett. Átverték ugyan, a tandíjat meg kellett fizetnie, de legalább a felelősségre vonást az utcai aranyvásárlásért most az egyszer elkerülte. ZÉTA BŰNÜGYI NYOMOZÁSTAN - MINDENKINEK Kíváncsi ön a kriminalisztika alapkérdéseire? Bármennyire is ellene szól néha a látszat, a nyomozó mindig tervszerűen dolgozik. A tervszerűséget természetesen nem valamilyen sablon biztosítja, hiszen minden bűncselekmény más és más; hasonlóak vannak, de egyformák nincsenek. Kell azonban valami közös dolog, ami valamennyi nyomozásnál eredményesen alkalmazható. E „közös dolog” az úgynevezett a kriminalisztikai alapkérdésekben érhető tetten. Vagyis abban a hét kérdésben, amelyekre a választ keresve a nyomozó munkája akarva vagy akaratlanul, de tervszerűvé válik. Kimutatandó ugyanis, hogy mi, hol, mikor, hogyan történt, ki követte el, kivel és miért (?). A „nagyság” is lehet narancshéj? Néha előfordul, hogy a könnyelműen elszórt vagyon helyett alaptalan feljelentés segítségével kísérel meg javakhoz jutni a gondatlan polgár. Történt egyszer, hogy az amúgy tisztességes ember hírében álló boltvezető szórakozásai fedezésére igénybe vette az üzlet bevételének egy részét is. A közelgő ellenőrzés előtt végzett számvetése a vártnál jóval nagyobb hiányt mutatott ki. Elképzelése hamar kialakult, de - mint ahogy később bebizonyosodott - nem volt kellően alapos. Az ötletet a környékbeli boltbetörések adták. Sötétedés után visszament az üzlethez; az udvar felé néző kisablak rácsát lefeszítette az üveget benyomta. A falra is „tett” egy-két „csúszási nyomot”. Elalvás előtt még egyszer átgondolta az „ellopott” tárgyak listáját. Hajnalban nyugodtan érkezett a bolthoz, a rendőrök előtt nyitotta ki a bejárati ajtót. - A mit vittek el? - kérdésre felsorolta a betanult listán szereplő árukat. A nyomozó szúrós tekintete megzavarta, magabiztossága elszállt.- Csak nem lebuktam? - gondolta és a homlokán verej- tékcseppek jelentek meg. A válasz kérdés formájában érkezett: - Miért nem őszinte? Rövid habozás után beismerte tettét és nagyon szerette volna tudni, hol rontotta el. Meg is kérdezte.- Tudja kérem - jött a felelet -, sehogy se ment a fejembe, hogy az a nagy mosógép, hogyan fért ki a kis ablakon. RM
