Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

2. oldal Világpolitika 1994. július 20., szerda Szolyvai emlékpark az áldozatoknak Régóta vajúdó kérdés Kárpátal­ján a sztálinizmus áldozatai szolyvai emlékparkjának az épí­tése. Az 1944 őszén lágerekbe elhurcolt -főként magyar nem­zetiségű - több ezer áldozat földi maradványait rejtő terüle­ten már néhány éve lerakták a leendő emlékmű alapkövét, de azóta sem jutottak tovább a földmunkák elvégzésénél, a te­rületrendezésnél, a parkot övező kerítés építésénél. Az emlékpark építését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdte el, majd a Kárpátalja Alapítvány folytatta. Sem az egyik, sem a másik nem volt képes azonban felülkere­kedni a problémákon, megte­remteni a szükséges anyagi fel­tételeket. A kárpátaljai vállala­toktól, szövetkezetektől és ma­gánszemélyektől kapott ado­mányok kevésnek bizonyultak a tervek kivitelezéséhez, s csak részben segített a gondokon a Magyarország ungvári főkon­zulátusától és a Bethlen Gábor Alapítványtól kapott támogatás is. Ezért is fordult a KMKSZ elnöksége és a Kárpátalja Ala­pítvány az anyaországhoz se­gítségért. Pontosabban az Illyés Alapítvány 1,1 millió forintos támogatásának feltétele: hoz­zanak létre közös emlékbizott­ságot a kárpátaljai szervezetek, amely készítse el az eddigi munkálatok leírását, valamint a további költségvetést. Az em­lékbizottság létre is jött, s tagjai vállalták, hogy az emlékpark a magyar holocaust 50. évfordu­lójáig, vagyis 1994. novembe­réig elkészül. Kristálykoporsó Kim ír Szénnek Kedden helyezték örök nyuga­lomba Kim ír Szent, a 11 nappal ezelőtt elhunyt észak-koreai vezetőt. A temetési szertartás helyi idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött el, Kim Ír Szénnek az elnöki palotában felravatalo­zott holtestét, a kristálykopor­sót autós körmenet vitte végig a városközponton, hogy még azok is búcsút vehessenek az elhunyt vezértől, akik csak az elmúlt napokban tudtak Phen- janba utazni. Szó volt arról, hogy Kim ír Szén holttestét bebalzsamozzák és mauzóleumot emelnek a volt államfő tiszteletére. A hagyo­mányokat követték különben azzal - vélik megfigyelők -, hogy Kim ír Szén halála utáni páratlan, all. napon rendezték a temetést. Ma a szertar­tás-sorozat záróaktusaként nagyszabású emlékünnepélyt tartanak, amely már a hatalo­mátörökítés megerősítését fogja szolgálni. Ezt követi majd Kim Dzsong Ilnek, a legidősebb fiúnak a hatalomátvétele a kö­zeli hetekben. Sophia Loren átvette UNICEF útlevelét, amivel, mint különleges hatáskörrel fel­ruházott nagykövet jár Szomáliában. Az éhség sújtotta területeket keresi fel. Véleménye szerint az ő neve és társadalmi helyzete talán megindítja az emberek szívét, hogy csele­kedjenek az éhezők érdekében r i'.,, (FEB Fotó)’' Elfogadta a tervet a boszniai parlament A boszniai parlament és a mu- zulmán-horvát föderáció nem­zetgyűlése együttes ülésén hét­főn késő este elfogadta a bosz­niai rendezésről szóló nemzet­közi tervet, amelynek alapján a muzulmánok és a horvátok 51 százalékot, a szerbek pedig 49 százalékot kapnak Bosznia te­rületéből. A szavazást este tíz után tartották meg, csak tizen­heten voksoltak a terv ellen, a többiek mind a dokumentum elfogadására szavaztak. A boszniai szerb parlament viszont több mint hat órán át tartó zárt ülés után hétfő késő este szünetet rendelt el, s a vitát az éjszaka képviselőcsoportok­ban folytatták. Az eddigi ta­nácskozáson a küldöttek túl­nyomó többsége a tervezet el­len szólalt fel, Radovan Kara­dzic boszniai szerb elnök nem foglalt egyértelműen állást az elutasítás vagy az elfogadás mellett, de beszédében szinte csak a terv szerbekre nézve hát­rányos oldalairól szólt. Kijelen­tette, hogy a szerbeknek újabb harcokra kell felkészülniük. Keddre virradóra Páléban azonban félbeszakadt a bosz­niai szerb parlament ülése, s a tanácskozást délelőtt tíz órakor folytatták. A hétfőn délben el­kezdődött maratoni ülésről semmilyen közleményt sem ad­tak ki, de ismeretes, hogy a képviselők túlnyomó része elle­nezte a tervet, amely Bosznia területét úgy osztja fel, hogy a szerbeknek 49 százalék jutna, tehát több mint húsz százalék­nyi körzetet át kellene adniuk a muzulmán-horvát föderáció­nak. (MTI) Az amerikai üzleti körök napilapja Magyarországról és a szomszédairól Amikor a nemzetiségi viszály kardként függ a posztkommu­nista világ fölött, Magyarorsz- szág új vezetése új megközelí­téssel próbálkozik - írja a The Wall Street Journal, az ameri­kai üzleti körök tekintélyes na­pilapja hétfői számában Daniel Benjamin. Emlékeztet arra, hogy a hárommilliós magyar szórvány az egyik legnagyobb Európában. Nagy az aggoda­lom amiatt - a szomszédos Ju­goszlávia példájából kiindulva -, hogy ezek a közösségek gyújtólángként szolgálhatnak etnikai konfliktusokhoz. Ezeket a félelemeket csak fokozták a magyarellenes intézkedések Szlovákiában és különösen Romániában, ahol közel kétmil­liós magyar kisebbség él, és ahol mindennaposak a pana­szok a kulturális, gazdasági és oktatási megkülönböztetésről. A szerző rámutat: a lekö­szönt kormány kihívó szónoki- assága nem segített semmit; védelmi illetékesei gyakran hangoztatták a külföldön élő magyarok érdekeinek védel­mét. Irritálta a szomszédos ál­lamokat Antall Józsefnek, a ta­valy elhunyt kormányfőnek azon kijelentése, amely szerint „15 millió magyar minisztelnö- kének érzi magát”. A kisebbségek akkor része­sülnek jobb bánásmódban, ha Budapest kevésbé szembenálló politikát mutat - idézi a lap Kovácsot. Ezért elsődleges céllá vált mihamarabb kétol­dalú barátsági szerződéseket kötni Szlovákiával - ahol egy sokkal mérsékeltebb kormány került a közelmúltban hata­lomra - és Romániával. Amerikai politikai megfigye­lők szerint az új megközelítés túlmutat pártpolitikákon, a kommunizmus bukása utáni nacionalista folyamatok elleni reakciót tükrözi. Az emberek­nek elegük van abból a retori­kából, hogy ki magyarabb. A gyakorlatiasság került előtérbe. Az emberek úgy érzik, hopy ha megbékülnek szomszédaikkal, azt a nyugati államok is figye­lembe veszik. S akkor bekerül­hetnek az Európai Unióba, amely létfontosságú, mivel oly sok piacról vannak kirekesztve - idézi a Princeton Egyetem közép-európai szakértőjét. Kiszabadultak a kéksisakosok Szomáliában Keddre virradóra kiszabadult az ENSZ Szomáliái békefenntartó erőinek tizenegy tagja. A kéksisakosokat hétfőn rabolták el Mogadishu központjában a szomáliaiak. A foglyul ejtett ENSZ-katonák között olasz és új-zélandi tisztek is voltak. Hét­főn újabb támadás érte egyébként az ENSZ-katonákat: a dél­utáni órákban a nemzetközi véderők konvoja elleni rajtaütés két malajziai békefenntartó életét követelte. További két malajziai ENSZ-katona súlyosan megsebesült. E támadás részletei egye­lőre nem ismeretesek. Az akciókat elítélte Butrosz Gáli, a vi­lágszervezet főtitkára is. Már vizsgálható a márciusi bősi baleset A szlovák Vízgazdálodási Beruházó Vállalat szóvivője az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy a bősi erőmi márciusban összeroppant zsilikapuja körül sikerült kialakítani a szárazdok­kot. Ez azt jelenti, hogy a baleset okát vizsgáló szakértői csoport először tekintheti meg a március 20-án összeroppant baloldali zsilipkapu eddig víz alatt álló részeit, így a kaput támasztó vas­beton-küszöböt is. Már látni lehetett, hogy a küszöb két méter­nyi szakaszon megrongálódott. A szakértők megkezdték a hely­színi vizsgálódást. Rálőttek egy korzikai parlamenti képviselőre Súlyosan megsebesült hétfőn este a korzikai területi parlament egyik képviselője: a kocsiját vezető Pierre Poggiolira egy mo­toros lőtt rá Ajaccio városában. A 44 éves férfit két lövedék érte (a lábán és a vállán), de sikerült az autót megállítania, s még vissza is tudott lőni. A tettes elmehekült, Poggiolit kórházba szállították: az orvosok szerint nincs életveszélyben. Poggioli a korzikai nacionalizmus egyik megtestesítőjének számít: először 1984-ben választották be a korzikai helyi parlamentbe, s öt évre rá - addigi pártjából kilépve - létrehozta saját mozgalmát, az Accolta Naziunale Corsa-t. Az Ulsteri Szabadságharcosok lövöldöztek Protestáns terroristák bejelentették, hogy ők támadtak rá va­sárnap este egy északír kisvendéglő vendégeire. A támadásban heten megsebesültek. A Reuter szerint az észak-írországi brit uralom fenntartásáért harcoló betiltott szervezet, az Ulsteri Szabadságharcosok (UFF) közölték: gyorstüzelő fegyverből sortüzet zúdítottak az annaclone-i Hawthorne Inn vendéglőre. Közel a lengyelek csatlakozása a NATO-hoz A Nyugat abban az esetben is elfogadhatja Lengyelország csat­lakozását a NATO-hoz, ha Oroszország esetleg ellenezné ezt a lépést - jelentette ki Volker Rühe német védelmi miniszter, aki a „weimari trojka” - Franciaország, Németország és Lengyel- ország - honvédelmi minisztereinek találkozójára érkezett a lengyel fővárosba. Rühe egyúttal annak a véleményének is hangott adott, hogy Oroszország nem lesz tagja az észak-atlanti szövetségnek, ellenben Lengyelország kedvező esetben még az ezredforduló előtt beléphet a katonai szervezetbe. Büntetés vár a politizáló palesztinokra Az izraeli kormány törvénytervezetet fogadott el a palesztin in­tézmények és a PFSZ kelet-jeruzsálemi politikai tevékenységé­nek tilalmáról. Egy év börtönt és százezer sékel (több mint 30 ezer dollár) pénzbüntetést irányoz elő annak a palesztin sze­mélynek, aki engedély nélkül,.kormánytevékenységet” folytat a város megszállt keleti felében, amelyet Izrael saját fővárosa elválaszthatatlan részének tekint. Feiszal Huszeini, a megszállt területek vezető palesztin politikusa a békefolyamattal ellenté­tesnek nevezte a készülő törvényt, és közölte, hogy nem áll szándékában betartani előírásait. Veséje miatt operálták a francia államfőt Egy párizsi kórházban megoperálták Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnököt. Az operációt a hivatalos, bár meglehe­tősen szűkszavú orvosi közlemény szerint veseműködési zavar indokolta, amelyet a május 25. óta tartó rendszeres vizsgálatok során diagnosztizáltak. A közlemény szerint a műtétet endosz- kópikus úton hajtották végre, s a sebészi beavatkozás nagyon jól sikerült. Mitterrand-t vasárnap vitték be a kórházba, s bár a kormányzat illetékesei tudtak az ügyről (magát Balladur kor­mányfőt körülbelül egy hete értesítették a tervezett kórházi ke­zelésről), a nyilvánossággal egészen a műtét végeztéig semmit sem közöltek. A most 77 éves Mitterrand-on már két évvel ez­előtt is végrehajtottak egy műtétet, akkor prosztatarák miatt. Régészeti ásatások Rimaszombat főterén Merénylet Argentínában: huszonhat halálos áldozat (Felvidéki tudósítónktól) Tavaly augusztusban kezdőd­tek Rimaszombat főterén, a római katolikus templom mel­lett azok az ásatások, amelyek a város támogatásával az idén to­vább folytatódnak. A Szlovák Műemlékvédelmi Intézet rozs- nyói központja véleményezte a Fő tér rekonstrukciójának ter­vezetét: jóvá is hagyta, egyben feltételként szabta a Fő tér ré­gészeti feltárását. Nem titok, miért döntött így a műemlékvédelmi intézet, a felszín alatt ugyanis a szakem­berek birtokában lévő térképen - amelyet a korábbi feltárások során készítettek - szerepel egy 18. században elbontott temp­lom maradványa, a múzeológu- sok tudnak egy 16. századbeli kápolnáról, temetőről, a teme­tőt övező kőfalról. Ha minden a tervek szerint elkészül, a temetőfa­lon belül romkertet alakítanak ki. Már most úgy tűnik, ha a feltárások befejeződ­nek, elkezdődhet az ország egyik leg­szebb főterének az építése. A feltárt fa­lakat megerősítik, ahol szükséges, ha­sonló kövekkel pótol­ják, mint a falban van, és romkertet alakítanak ki. Az eddigi feltárások során színes kályhacsempék, közép­kori vörös festésű kerámiák ke­rültek elő. Az ásatások néhány eddig ismeretlen tényre is fényt derítettek. Egyebek között ki­derült, hogy az 1506-os nagy tűzvész során nemcsak a város temploma égett le, hanem a te­metőben a holtak is megégtek. A templomhoz tartozó ossári- umban közel két méteres réteg­ben elszenesedett csontokat ta­láltak. írásos forrásokból tudják, hogy az eredeti, Árpád-kori templom gazdagon volt dí­szítve. Okkal feltételezik tehát a szakemberek, hogy a temp­lom helyétől épületdíszek ke­rülnek elő, amelyeket a vá­rosban, az úgynevezett Széplaky-ház emeleti helyi­ségeiben állítanának ki. A ház eddig különböző intézmények tulajdonát ké­pezte. Pedig a Széplaky-csa- lád utolsó tagjának felesége, Munkácsy Sütő Ilona 1943-ban megfogalmazott végrendeletében lakóházát a Gömör-kishonti Múzeum Egyesületnek adományozta. A háború után az egyesüle­tet - az ismert indokokkal - feloszlatták, az épületet pedig az Ingatlankezelő Vállalat kapta. A város csak nemrégen kapta vissza tulajdonát, és a rendelkezés értelmében akarja kihasználni. Az épületen jelen­leg a tatarozási munkákat vég­zik, remélhetőleg hamarosan újra régi fényében díszeleghet a város főterén. (farkas) Legalább huszonhat halálos ál­dozata van a Buenos Aires-i zsidó érdekképviselet elleni hét­fői merényletnek, a sebesültek száma pedig 127 - közölte új­ságírókkal helyi idő szerint hét­főn késő este Alberto Iribarne argentin belügyminiszter-he­lyettes. Alberto Mázzá egész­ségügyi miniszter, aki a robban­tás helyszínén járt, azt a tájé­koztatást adta, hogy a sebesül­tek 80 százalékának állapota válságos. Carlos Menem argentin el­nök bejelentése szerint ugyan­csak hétfőn este a brazil határ közelében fekvő Paso de Los Libresben letartóztattak egy iraki férfit. A férfinál egy lejárt brazil útlevélen kívül nem volt más okmány. A férfit a Paso de Los Libres-i bíróságon hallgat­ták ki - mondta egy tévéinter­júban az argentin államfő. A merénylet helyszínén keddre virradóra egész éjszaka folyt a kutatás az esetleges túlé­lők után. Izraelből kedden reg­gel egy katonai repülőgép fe­délzetén ötvenfős mentőalaku­lat indult útnak a dél-amerikai ország felé. Hasonló szerkeze­tet alkalmaztak akkor is, ami­kor 1992. március 17-én rob­bantásos merényletet hajtottak végre Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége ellen. Annak a merényletnek 29 halottja és több mint 200 sebesültje volt. Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter tv-nyilatkozatá- ban a két merénylet hasonlósá­gára hívta fel a figyelmet. „Tudjuk, hogy kik támadnak fiainkra” - tette hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom